Nyoma veszett a Sándor Palota előtt álló zöld katonai furgonnak, ami évek óta minden ünnepi ceremónia hátterében ott virított. Ez jó hír a fotósoknak, végre nem rondítja el a képeinket. Remélem, tanulságos minden rendezvény szervezőnek!
Minden nyomtatott és online újságnál törik rajta a fejüket, hogyan nézzen ki a jövő újságja, amivel majd megmenthetik, vagy legalább a digitális jövőbe örökíthetik a ma végnapjait élő Gutenberg galaxist.
Sokak szerint a Dumaszínház egy új divat, ami csak nemrég kezdett elterjedni kis hazánkban. Gondolom ők nem nagyon hallgattak még rádió kabarét. Sőt még csak média mentesített, adáson – és olykor magán is – kívül haknizó humoristát sem falusi rendezvényen fellépni. Pedig megkockáztatom, hogy régebben sugározza a Magyar Rádió csütörtökönként a rádió kabarét, mint a Magyar Televízió beindította első kísérleti adását. A humoristák meg azt hiszem azóta hakniznak úton – útfélen mindenféle helyi, céges és egyéb rendezvényen hasonló műfajban, mióta megismerik őket az utcán az emberek.
Egy kollégám ajánlotta figyelmembe az sg.hu cikkét, ami arról szól, hogy Több fotó készül a világon mint valaha, és megpróbálja barátságos szemszögből bemutatni a hozzá nem értő amatőrök fotózási szokásait. Magát a cikket nem kívánom sem leírni, sem részletezni az általa felvetett téziseket, olvassa el mindenki, és döntse el, hogy egyetért-e vele. Természetesen az amatőr fotókkal nincsen semmi baj hiszen ezeknek is meg van a maguk helye, szerepe és létjogosultsága. Sőt amit az írás próbál kifejezni, van nekik egy nagyon érdekes, sőt talán fontos társadalmi jelentőségük is a mindennapjainkban.