Sikeresen hazaértem Rómából, csak mióta itthon vagyok nem jutottam blogoláshoz, mindig volt valami más dolgom. Igazából már akkor munkát akartak adni, mikor még csak indultam volna haza. Valakinek sikerült elnéznie az utazási időpontomat, és azt hitték, hogy már itthon vagyok. Kénytelen voltam bejelenteni, hogy az adott munkára még akkor se érnék oda, ha Rómában lenne, mert addigra én már nem leszek ott, de még itthon sem.
Véget ért a római kiküldetés, elindultam haza. Blogolni még annyi időm se volt, mint várost nézni, úgyhogy az okos írások majd azután jönnek (talán), ha hazaértem. Addig lehet olvasgatni a régieket.
Véget ért a munka – oroszlán része – Rómában, előttem áll egy kis turistáskodás. Az utólagos munkálatok, és a csomagolás mellett lesz majdnem egy teljes napom megnézni a város összes nevezetességét, és úgy csinálni, mintha nyaralni jöttem volna….nem fog sikerülni. De még ez is több, mint ami a legtöbb esetben jutni szokott egy munka út során a városnézésből.
Villámhír: kisebb baleset ért Rómában. Kis híján súlyos lett, de megúsztam, így a rövid ijedtségen már egyáltalán nincs gond, lehet hálát adni az égieknek! Részletek később…
“Mert utazni jó!”
Tartja egyik kedves ismerős általam gyakran idézett mondása. Bár szerintem nem mindig jó utazni, de azért jobbára tényleg kellemes tevékenység új tájakat, helyeket felfedezni, új emberekkel megismerkedni.
Mostani utam kicsit beárnyékolja, hogy szinte számtalan alkalommal kellett rajta még az utolsó utáni pillanatokban is módosítani, sőt még az indulás pillanatában sem volt biztos, hogy elindulok. Minden esetre talán több változás, és kellemetlenség nem lesz út közben.
Sikerült elérni a buszom, úgyhogy úton vagyok Rómába. Most épp másodszor játsszák le a cég bemutatkozó videóját. (Magyarul, nehogy a külföldi utasok is megértsék.)
Ismét külföldi munkaút készülődik, de a pontos körvonalai még nem alakultak ki. Nincs leszervezve sem maga az utazás, sem a pontos időpontok, ráadásul több hazai munka függvényében változhatnak mindezek. Így persze szállást foglalni, vagy bármely más részletet pontosan kidolgozni is lehetetlen, az ember pedig úgy érzi, hogy ilyenkor tehetlen. De úgy szép, ha zajlik az élet…
Az olasz Moleskine újabb érdekes találmánya a Moleskine város naptár, amit korábban már említett remmek kivitelű naptáraik mellett már újabb extrákkal kiegészítve kifejezetten utazók számára készített nagyobb világvárosokról (Budapestről – talán csak még – nem létezik ilyen).
Sikeresen megérkeztem Magyarországra, és még a csomagjaimat is sikerült összeszednem. Távozáskor sem sikerült jobban megkedvelnem Manchester repterét, mint korábban az érkezéskor. Ezúttal nem a fotózásba kötöttek bele, hanem a csomagom méretébe, úgyhogy kénytelen voltam az eredeti szándékaimmal ellentétben feladni a holmim kézi poggyásznak szánt részét is.
Újra úton vagyok, időzónákon (na jó csak egyen) keresztül, hogy közel két hét távollét után ismét visszatérjek Budapestre.