Találtam nemrég egy olyan hoki fotót, ami elég ritka a maga nemében. A ma kezdődő Jégkorong világbajnokságon biztos, hogy ilyet nem fogunk készíteni. Sőt most, hogy ezt publikáltam, nem is nagyon számíthatunk rá, hogy lesznek fotós lyukak a palánkon – valahogy annyira nem is bánom.
Nem hittem volna, hogy megélem a napot, amikor egy balett előadáson többen vannak, mint egy focimeccsen – igazán kár, hogy ez nem a kultúra iránti igény növekedésének az eredménye, hanem a futball szurkolók stadionból történt kitiltásának következménye.
Sokaknak unalmas, hogy napok óta még a csapból is a Super Bowl folyik, pedig nálunk messze nem annyira felkapott, mint az USÁ-ban. De gondoltam, ha már ez a világ egyik legnagyszabásúbb sporteseménye, ismerd meg, hogyan dolgoznak rajta a fotósok, mert nekik távolról sem játék, vagy szórakozás egy ilyen mérkőzés.
Az Olilimpián nem csak a sportolók adnak bele apait-anyait, hogy a legjobbat nyújtsák, hanem a fotósok is. A Reuters fotósai ismét újabb trükköket dobnak be, nem utolsó sorban az új 1DX felhasználásával, hogy minél lenyűgözőbb képeket készítsenek. És ismét beavatnak minket kulisszatitkaikba. Lassan már nem csak az aranymetszést kell a fényképezőgépekbe kódolni, hanem robotika törvényeit is.
Ha már dübörög – na jó a vuvuzelák miatt inkább zúg – a foci VB, akkor érdemes elolvasni a Reuters fotós Toru Hanai élménybeszámolóját arról, milyen volt a foci VB-t fényképezni.
Vicsorgó műgurók olimpiai sorozata nyert a World Press Photo Sport Akció kategóriájában.
Ahogy sejthető volt, néhány nap aktív (napi 14-16 óra elég aktív) súly fényképezőgép emelgetéstől ismét megedződtek a karjaim – persze nincsenek annyira jó formában, mint a képen látható. Ez a kép egy body building versenyen készült.