rendezvény szervezés

rendezvény szervezés

Lejárt hirdetések

Érdekes élmény márciusban – méginkább júliusban – szilveszteri rendezvények plakát hirdetéseivel találkozni a városban. Mindig felvetődik bennem ilyenkor, hogy vajon ezt a több hónapos “többlet hirdetési időszakot” azért kapja ilyenkor a hirdető, mert nincs más hirdetés, amit a helyére kitegyenek, vagy netán ők szándékosan kérik azt. Az utóbbi eshetőséget persze rögtön el is lehet vetni, hiszen akkor (ha erre gondolnának is) nem egy időponthoz kötött hirdetést tennének ki, hanem megpróbálnák valami állandóval összekötni hirdetésüket. Igaz az ilyen jellegű rendezvény szervezők nincsenek olyan jó helyzetben ehhez. Egy nyelviskola, vagy szórakozóhely, könnyebben megteheti, hogy állandó rendezvényeit is hirdesse íly módon. Igaz sejthető, hogy ezek a hirdetések jóval hamarabb le is kerülnének. Csak az a kellemetlen ebben, hogy a lejárt vackok ugyanúgy elcsúfítják a várost, mit a többi hirdetés, ráadásul ezeknek még csak értelme sincs.

fotó

Előtérben a háttér

Nagyon sokan hajlamosak megfelejtkezni róla, hogy a háttér milyen fontos tényező egy fotónál, pedig néha fontosabb mint az előtér. Különösen akkor, ha elvonja a figyelmet a témáról. Akik nem rendelkeznek kellő képi kultúrával, azokat talán még az elkészült képeken sem zavarják azok a dolgok, amiknek igenis zavarónak kéne lenniük. A gyakorlott fotósnak meg illik még azelőtt felismerni és kiszűrni ezeket, mielőtt a kép elkészülne. Előfordul például, hogy az ifjú pár felsorakozik a násznéppel a parkban, de fel sem tűnik nekik, hogy közvetlenül egy igencsak lehangoló szemetes mellett állnak. De találkoztam már olyan rajongóval is, aki híres kedvencét pont a mellékhelység táblája előtt fényképezte le, és nagyon sok rendezvény akad, ahol egyáltalán nem foglalkoznak a megfelelő háttér megválasztásával. Pedig a látvány minden rendezvény egyik legfontosabb eleme – különösen egy fejlett képi kultúrájú közösségben.

sajtó

Sok beszédnek sok az alja

Mindenki emlékszik rá, hogy mennyi látszólag értelmetlen hosszú beszédet meg kellett hallgatni az iskolában különféle ünnepségeken. A sajtóban dolgozókat meg ez hivatalból kísérti, mivel nagyságrendekkel több ünnepélyes megnyitóra, megemlékezésre, felavatásra, leköszönésre, meg persze év, szezon, és kampány nyitóra, értékelőre, meg ki tudja még milyen beszédre kell elmennünk.