Csak egy gond van a MacBook Air-rel
Az egyébként minden tekintetben nagyon szimpatikus, és jól beváló MacBookAir egyetlen hibája, hogy nagyon hamar megtelik a 128GB háttértár, és ezért gyakran kell róla lementeni a dolgokat külső tárolókra.
Az egyébként minden tekintetben nagyon szimpatikus, és jól beváló MacBookAir egyetlen hibája, hogy nagyon hamar megtelik a 128GB háttértár, és ezért gyakran kell róla lementeni a dolgokat külső tárolókra.
Most eszméltem rá, hogy kimaradt a giccses csöpögős romantikus Valentin napi bejegyzés. És bár addig nem ragadtatom magam, hogy amúgy rokkeresen benyögjem, amit egy ismerősöm a Facebookon: “valentin nap, mi? szívpörkölt, getszik!”
De azért leszögezem, hogy a Valentin nap (akárcsak a karácsony és a legtöbb rokona) jobbára kereskedelmi ünnep. Ezért tulajdonképpen jól is van így, hogy kimaradt az ünnepi poszt, de mégse hagyom teljesen ki.
Egyre több cikk és teszt foglalkozik az Apple legújabb papírnehezékével laptopjával, a MacBook Airrel. Amíg nem volt a kezemben sem, talán korai elkiabálni, de ez a gép beválthatja, amit a megjelenéskor az iPadtől vártak, és amiről kiderült, hogy még kompromisszumokkal sem igazán alkalmas rá: ideális mini számtógép fotósoknak a terepen.
A munkahely váltás kellemetlen velejárója, hogy eszközöket kell váltania az embernek, meg rendszereket, és (meg)szokásokat. És hát az új helyen megesik, hogy nagyobb és nehezebb felszerelést adnak, mint a korábbi helyen. Igaz most nem a fényképezőgépre gondolok, hanem az informatikai háttérre. Az előző munkahelyemen egy 12″ subnotebookot akartak adni, de némi szervezés árán elértem, hogy 9″ netbook lett belőle, mert az ha nem is kényelmesebben kezelhető munka közben, de legalább cipelni könnyebb, ha épp nem használja az ember, és ilyen úgyis gyakrabban adódik.