A Facebook nagy (matematikai) kérdése
Vajon ha a Facebook feldob nekem párszáz embert, akikkel 80-270 közös ismerősünk van, akkor azok között milyen valószínűséggel akadnak tényleges ismerőseim?
Vajon ha a Facebook feldob nekem párszáz embert, akikkel 80-270 közös ismerősünk van, akkor azok között milyen valószínűséggel akadnak tényleges ismerőseim?
Álláshirdetés a sajtófotó területen ritka mint a fehér holló. Nem csoda, ha előbb meglepődik rajta az ember, majd körbe telefonál az ismerősöknek, akikről tudja, hogy épp állást keresnek – mert vannak ilyenek szép számmal.
Az Origo viszont csatlakozott azon kevesekhez, akik hirdetést adnak fel, ha megüresedik egy pozíció. Nyilván nem (csak) azért, mert maguk nem rendelkeznek elegendő ismerőssel, és nem tudnák házon belül betölteni a megüresedett széket.
Ez az a hirdetés, ami az Expresszben soha nem fog megjelenni, de még jóval szakmaibb lapokban sem nagyon: Nagy múltú nemzetközi hírügynökség fotóriportert keres azonnali kezdéssel. Jelentkezés a szerkesztőség címén!
A múlt hétvégén Facebook ismerőseim száma átlépte a 800-at, ami elég tekintélyes szám. “De vajon tényleg ismerjük-e egymást?” Vetette fel egy kolléga szintén nemrég, ráadásul teljesen jogosan, így megigértem neki (és magamnak is), hogy elmélkedek itt a blogon egy kicsit erről (is).
Még mindig – vagy egyre inkább? – divat az iWiW, és egyre jobban terjed a Facebook (sőt van egy csomó más hasonló rendszer is), ami hasonló csak igazán nemzetköziben (Jelenleg olyan 170 millió felhasználója van, és egyre több lesz. Viszont (még) relatíve kevés a magyar köztük, persze ez is változik, különösen, hogy a kezelő felülete már magyarul is használható).