Tavaly a magas vízállás miatt elmaradt a Tiszavirágzás névre hallgató kérésznász a Tisza vize felett, és idén sem volt olyan tömeges a jelenség, mint két évvel korábban. Pedig állítólag az árvizek miatt kimaradó évek után még látványosabb szokott lenni. Akkor tényleg felhőben rajzottak a folyó felett a kérészek. Most lényegesen kevesebben voltak, de azért a kedves kis bogarak gruppenszexe így is érdekes program és fotótéma volt.
Sokan irtóznak a bogaraktól, ahogy én sem szívlelem őket, de a tiszavirág egészen más. Ezek a helyes kis bogarak nem csípnek, nem szőnek hálót, kifejlett egyedeik még csak nem is táplálkoznak. Azt elintézik lárva korukban, és lényegében semmi mással nem foglalkoznak, csak a szexszel, aztán – már akinek egyáltalán sikerül addig túlélni – madár vagy hal eledellé válnak.
Bolond is, aki ilyenkor kiül horgászni, hisz úgysem harapnak a halak csalira, ha sokkal nemesebb falatokat kínál a természet. Ráadásul ők ingyen falatozhatnak belőlük, míg aki esetleg hazavinne egy rovar tetemet, azt – persze csak ha rajtakapják – súlyos birságot fizethet a védett természeti kincs megkárosításáért.
Sajnos a két évvel ezelőtti írásomban megosztott videók egy része már nem elérhető, mert a digitális enyészet elragadta őket, már csak hült helyük jelenik meg az előző blogbejegyzésben. Minden esetre íme néhány az idei fotóimból. Aki még több képemre kíváncsi, az a fotó archívumomban megtalálja őket.