A múlt hétvégén akadtak olyan fotós kollégák, akinek meggyűlt a baja a kánikulára fittyet hányó szabályokkal és az azokhoz ragaszkodó szervezőkkel. Akik nem olvasták el figyelmesen az előzetes tájékoztatót, azokat bizony hazaküldték átöltözni…
“Felhívjuk a fotós kollégák figyelmét, hogy az IJF szabályzatának megfelelően a küzdőtér környezetében csak és kizárólag hosszú nadrágban engedélyezett a fotózás!”
Őszi Szilvi kolléganő remek pillanatot kapott el, de akkor még talán nem a fotós kolléga rövid nadrágjáról értekeztek a szervezők, akik már előtte is többször elmentek mellette hevesen rádiózva mindenféle szervezési dolgokról. Végül aztán mégis csak elzavarták a kollégát felöltözni.
A dzsúdósok egyébként abban is szigorúak, hogy tatamira lépni csak cipő nélkül szabad. Márpedig az eredményhirdetés fotózásához tatamira lépve vezetett a fotósok útja, úgyhogy lehetett minden díjátadó előtt cipőt ledobni, aztán visszavenni. A felkészültebb vagy csak kényelmesebb fotósok persze emiatt már eleve papucsban járnak judo versenyre.
Azt is megértem, hogy csak ülve szabad dolgozni a tatami mellett, hogy az álló alakok ne látsszanak az élő tévé közvetítésben. De a fotósoknak kitett szivacskockák rendkívül kényelmetlenek ülőalkalmatosságnak. Már az is kihívást jelent, hogy az ember megőrizze rajta az egyensúlyát. Ez kifejezetten hátrányos adottság fotózás köben, de szerintem eleve balesetveszélyes is. Na persze a tévés kameramannoknak jutott rendes szék.