A múlt hét egyik nagy sajtóval kapcsolatos híre volt, hogy Rupert Murdoch és saját több korábbi sikertelen próbálkozása után a New York Times ismét elkezdi felhúzni fizetős falát – ami ezúttal kicsit lukacsosabb, mint legutoljára volt. A témával a Médiablog is foglalkozott, érdemes elolvasni, amit Polner írt, illetve a linkeket, amiket az írásában közölt.
Ez az a hirdetés, ami az Expresszben soha nem fog megjelenni, de még jóval szakmaibb lapokban sem nagyon: Nagy múltú nemzetközi hírügynökség fotóriportert keres azonnali kezdéssel. Jelentkezés a szerkesztőség címén!
Kegyetlen a sors, mikor a képek szöveges kontextusát buta automaták, lelketlen reklámrobotok (itt most tényleg gépekre gondolok) írják. Ahogyan Daróczi Dávid temetése kapcsán a Comment.com írt a félresikerült hirdetésekről, amik a Délmagyar weboldalán jelentek meg.
Az Urbanista blog már nem egy bejegyzést szentelt annak, hogy van, aki meztelen nős képekkel hirdeti lakását, míg egy másik hirdetésen meztelenül tükröződik, aki készítette. Érdekes megfontolások a lakás ki és eladásához, de még mindig jobb megoldásnak tűnik, mintha valaki a mobilájval lőtt képekkel hirdet.
Mindennapos téma a nyomtatott sajtó megszűnése és a papír alapú újságok Internetre kényszerülése. Mindeközben akik benne vannak az online sajtóban rendre panaszkodnak, hogy sokkal kisebb a hirdetők aktivitása az Interneten. A legújabb publikált felmérés is arról számol be, hogy az online reklámpiac nincs túl jó formában. A válság általánosan is csökkenti a hirdetési kedvet, az Internet használata, és a benne rejlő lehetőségek pedig még mindig nem kellően nyilvánvalóak és közismertek hozzá, hogy mindenki bátran és főleg megfelelően alkalmazza.