A napokban egyik nagy és állami és szervezet sajtó osztályától próbáltam megtudni valamit, így gyakorlott gépíróként bepötyögtem a kérdést és hogy a nyomtatás és papírpocsékolás hatásaitól megkíméljük a természetet, e-mail formájában elküldtem a címükre. Hamar meg is jött a válasz, hogy telefonon hatékonyabban tudnak információt adni, írjam meg a számom és felhívnak. Össze is jött hamarosan a telefon beszélgetés, amikor is megkérdezték miben segíthetnek?
A kérdés ugyan benne volt a levélben, ami miatt felhívtak, úgyhogy akár felkészült ember módjára akár a hívás előtt fel is készülhettek volna belőle, mint kisdiák a felelésre. Legalább annyira, hogy tudják miért akarnak velem beszélni – mert ugye én nem a beszélgetés élményére vágytam, hanem az információra, amit telefonon ígértek, ha már írásban számukra bonyolult volt közölni (biztos nem gépelnek olyan gyorsan mint én). De ha már így rákérdeztek azért elismételtem nekik a kérdést, mire közölték, hogy az adott témában nem tudnak konkrét választ adni, de ha elmegyek a sajtótájékoztatóra, aminek kapcsán érdeklődtem, akkor ott minden kiderül. Hát mondom ez mind szép és jó, csak pont az a kérdésem, hogy meddig tart az esemény, és milyen területet érint a tervbe vett terepszemle, mert jó lenne összeegyeztetni valahogy a későbbi munkáimmal, mert hát nem csak róluk szól a sajtómunkások élete.
Engedve a szelíd erőszaknak elmentem az eseményre – hisz főnökeim küldtek, nekik meg nincs ellent mondás – ahol indító kérdésként gyorsan megismételtem a meddig fog tartani, és innen most hova megyünk, merre mit csinálni kérdéssort immár nem első alkalommal. És láss csodát, a sajtó osztály még mindig nem volt annyira felkészült, hogy a már többször hozzá intézett kérdésekre válaszolni tudjon. Hát majd ha itt vége lesz, akkor elmegyünk és megnézzük, és ha ott végeztél, akkor mehetsz tovább. Na de mikor, merre, honnan, hova? És mondanom se kell, hogy nem én voltam az egyetlen, akit ezek a paraméterek érdekeltek, hiszen a híradók se egyetlen sajtótájékoztatóról szólnak, rohanni kell a következő eseményre.
Miért olyan nehéz felkészülni az embernek a saját rendezvényének paramétereiből, pláne ha már többször feltették neki a kérdéseket a sarok adatokat illetően? És miért érzik tehernek egy sajtó osztályon, hogy a sajtót tájékoztatni kell? Nem ez van talán a munkaköri leírásukban?