‘Kuvait’ címkével ellátott bejegyzések

Semmi sem igaz a kuvaiti fotós tilalomból!

2010. november 28. vasárnap
LoveKuwait boulangerIE flickr Semmi sem igaz a kuvaiti fotós tilalomból!

Fotó: boulanger.ie/Flickr

Az eredeti tévhírt közzétevő Kuwait Times helyreigazítást közölt. Bocsánatot kérnek hanyag munkájukért, és amiért megtévesztették olvasóikat – illetve az egész világot, kivéve néhány kétkedőt, köztük engem.
Talán nem csak emiatt szerethető Kuvait, de gondoltam boulanger.IE képe jó illusztráció lehet

A futótűzként terjedő hír alapját (vagy inkább megalapozatlanságát) szolgáltató lap maga sem járt utána az információinak. Ahogy az az Internetes gyors kultúrában egyre nagyobb divat, gyorsan leírták, amit hallottak, és publikálták. Legfeljebb majd másnap (na jó, egy hétig tartott nekik) közzé tesznek egy közleményt, hogy mégsem igaz, amit tegnap írtak.

Valójában a lap még csak ennyit sem tett. Az eredeti cikk elé beszúrtak a weboldalukon egy bekezdést, hogy helyre tegyék a történetet – ha netán valaki visszatévedne hozzá. Külön cikket viszont már nem szántak a világ méretűre duzzadt tévedésüknek. Az talán túl nagy figyelmet vonna az aprócska tényre, hogy a lap hiteltelen információt közölt minden kritika, gyanakvás, vagy utánajárás nélkül. Talán nem is véletlen, hogy már a hír terjedésekor egyes, a lapot ismerő kommentelők úgy reagáltak, hogy a Kuwait Times nem épp a legmegbízhatóbb hírforrás. Nos ez talán mostantól mindenki számára bizonyítottnak tekinthető, de ettől még szomorú az eset.
Hogy a tévedés híre mikor fog eljutni mindazokhoz, akiket megtévesztettek, és akik persze maguk sem ellenőrizték a forrásukat? Őket talán nem is érdekli. És akik butaságokat közöltek nagy lelkesedéssel? Őket vajon fogja érdekelni? Dehogy.
Eljutottunk odáig, hogy amilyen lendülettetl sokan beveszik a pénzosztásokról, és egyéb sületlenségekről szóló “küldd tovább leveleket“, ugyanabban a tempóban képesek a sajtóban is terjeszteni a téves híreket.

Nekem sokan a sajtó munkatársai közül is érveltek azzal, hogy “de hát itt is megjelent, meg ott is”, “én is olvastam valahol”, sőt a kedvencem, hogy “tele van vele az Internet”.
Igen, sok helyen megjelent, ahogy az is, hogy Bill Gates szétosztja a vagyonát azok közt, akik küldözgetik ennek hírét. Vagy hogy minden továbbküldött levélért pénzt adnak. Hogy egyéb szándékos hoaxokról, vagy éppen a véletlen folytán elterjedt húsz évesen tíz éves Hubble teleszkópról ne is beszéljünk. Attól még nem lesz valami igaz, hogy sok helyen szerepel. Különösen, ha azok is így kezelik az információkat, akiknek utána kellene járni a dolgok igazságtartalmának.

Komolyan soha sehol senki nem is gondolt rá a világot behálózó Internet hír gépezetben, hogy ha egy hírnek csak egyetlen forrása van, akkor az akár téves is lehet? Pedig elemi tananyag bármelyik újságíró iskolában. Senkiben nem fogalmazódott meg rajtam kívül a kérdés, hogy ha van egy törvény, ami ráadásul meglehetősen kétes módon szabályoz valamit, amit a többség szerint szabályozni sem érdemes, akkor legalább utána kéne járni a pontos szabályozásnak? Ehelyett mindenki elméleteket kezdett gyártani – hiszen valamiről írni is kell a címben közölt kivonatos hírtartalom mellett – hogy miért is lépett életbe a törvény, hogy mire vonatkozik és mire nem, vagy hogy hogyan lehet a hatályát megkerülni. Mindezt anélkül, hogy bárki akár csak megpróbálta volna kideríteni, hogy mi is áll a törvényben, amit éppen értelmezni próbál.

Nem, gondolkodás nélkül terjesztette mindenki a sületlenséget, kritikát még csak halkan sem fogalmaztak meg az Amateur Photographer kivételével. Persze most, hogy kiderült, hogy átverés, lehet majd finomítani az álláspontokat, hogy “hát mi is sejtettük ám”, meg hogy “nem is számít, hogy igaz vagy hamis ami megjelenik”. Tényleg nem számít? Akkor minek híreket közölni, ha nem számít, hogy van-e azoknak valóság alapja?

Ahogy az Online Photographer fogalmaz: ennyit a weben található információk hitelességéről. A lap már épp elkezd érvelni mellette, hogy nem véletlen, hogy a BBC és a NY Times nem hozta le a sületlenséget, utalva a klasszikus sajtó hagyományos elvéről, hogy utána járunk a híreknek, és nem csak szajkózzuk, amit másoktól hallunk, mint a papagáj, vagy a pletykás házmester.
De a kommentekben gyorsan a szerző fejére is olvasták, hogy bizony ennek a hírnek már a nagy presztízsű sajtó is felült. Bár a BBC, és a New York Times talán tényleg nem hozta le a hírt, ahogy az egyébként sokat szidott MTI sem (hogy védjük a hazai szakma becsületét is), de a Guardian, a Telegraph, a Los Angeles Times, a Wall Street Journal egyik blogja, és a magyar Origo is készpénznek vette.

Értesülj a hasonló bejegyzésekről! Kövess FacebookGoogle+ és Twitter segítségével!

Fotózási tilalom Kuvaitban – igaz vagy átverés?

2010. november 25. csütörtök
 Fotózási tilalom Kuvaitban   igaz vagy átverés?

Kuvaiti látkép amatőr szemmel fotózva Fotó: SnapR/Flickr

A kuvaiti hatóságok állítólag betiltották a tükörreflexes fényképezőgépek nyilvános használatát. Novembertől csak bizonyíthatóan újságírói célzattal lehet az ország utcáin és bevásárlóközpontjaiban ilyen gépekkel fotózni. (Egy hét elteltével a Kuwait Times cáfolta az általa közölt hírt a fénkyépezőgép tilalomról. Bővebben)

Nagy valószínűséggel az itt látható kép (SnapR képe a Flickr-ről) sem készülhetne el. A hír előtt sokan értetlenül állnak, sokakat felbosszant. Erről sokan beszámolnak, így szerintem inkább a történet háttere érdekes, én inkább erre koncentrálok.

A hír forrása
A jellemzően egyetlen forráshoz, az egyesek szerint nem túl megbízható Kuwait Timeshoz visszavezethető hír futótűzként terjed az Interneten. A felháborodott nyugati szemléletű bloggerek és a komolyabb lapok (Guardian, Gizmodo, ThinqPetaPixel) is sorra veszik át egymástól, és a közös forrástól a hirt, amit Chase Jarvis is emleget blogján.
Tegnap már felületesen (két mondatban) tálalva a Spottr, ennél alig valamivel bővebben a Pixinfo is foglalkozott a hírrel, a Prim.hu pedig még saját ideológiát is gyártott hozzá, hogy mi motiválhatta a bizonyítatlan létezésű törvény megalkotását. A nagy magyar hírportálok közül egyelőre csak az Origo írta meg a történetet, valamelyik angol oldal alapján, és akár az is jelzés értékű lehet, hogy az MTI sem hozott le róla még semmit.

Bizonytalan háttér
Jó pár helyen végigolvastam a hírt, új információt nem igen adott senki a korábban olvasott hírekhez. A fotós lapoktól is csak annyi “szakmai” teljesítményre futotta, hogy feltételezésekbe bocsátkozva latolgatnak esélyeket. Van, aki kijelenti, hogy a tiltás kizárólag a DSLR-ekre vonatkozik és akkor a pontosan ugyanúgy kinéző, de nem digitális SLR-ekkel lehet fényképezni. Illetve, hogy a nagyon hasonló, de tükör nélküli gépek kivételt jelentenek a törvény hatálya alól. Van lap, amely azt veti fel viccelődve, hogy Kuvait hamarosan 4/3-os fényképezőgép gyártását akarja bejelenteni, és ezért tiltja ki az utcákról a konkurenciát.
A Guardian annyit tett hozzá a sztorrihoz, hogy emlegetik egy ügyvéd-blogger hétfői letartóztatását, illetve a Riporterek Határok Nélkül sajtószabadsági szervezet rangsorolására hivatkozva említést tesz a sajtó munkájának szabályozásáról. A jelek szerint azonban a kérdéses törvény tartalmának, vagy egyáltalán létezésének ők sem jártak utána. A hivatkozott sajtószabadsági szervezet honlapja azonban érdekes módon eddig említést sem tesz az új törvényről – igaz az a hírek szerint az meg sem próbál akadályt gördíteni a sajtó munkája elé.

A megerősítés – hiányzik
A jelek szerint senki nem nagyon ment utána a történetnek, pedig alapvető szakmai elv, és a hitelesség záloga a források kettős ellenőrzése). Mindössze egyetlen olyan lapot találtam, amelyik a kétkedés nélküli pletyka terjesztés helyett megpróbált plussz információhoz is hozzájutni. Csak az Amateur Photographer veti fel, hogy talán érdemes lenne pontosan megismerni a jogszabályt. Sajnos az erre tett kísérleteik eddig nem jártak sikerrel. A különböző oldalak kommentjei közt viszont egyre több az utalás arra, hogy a történet hoax (ti. kacsa, átverés, becsapás, álhír) lehet.

Ami biztos
A Kuwait Times tényként közli, hogy született ilyen törvény, de ezt mindenki csak rájuk hivatkozva terjeszti. Az Amateur Photographer próbált megerősítést szerezni az illetékes hivatalos szervektől, ahogy én is a magyar külügyi szervek révén, de egyelőre nincs hivatalos visszajelzés az ügyben. A brit külügyminisztérium szóvivője egyelőre annyit nyilatkozott a lapnak, hogy utána járnak a hírnek, és a brit hatóságok közelkeleti országokba utazóknak szóló tanálcsai egyelőre nem változtak a  fotózással kapcsolatban: “Tilos a kormány, hadsereg, és ipari létesítmények fotózása, különösképpen az olajmezőké.”

A Magyar Külügyminisztérum Sajtó Főosztálya nem tudott az üggyel kapcsolatban érdemi információval szolgálni, az új szabályozásról ők nem tudnak, de cáfolni sem tudják. A kuvaiti magyar nagykövetség, illetve a budapesti kuvaiti nagykövetség nem válaszolt a megkeresésre. A Magyar Külügyminisztérium honlapján az alábbi tanácsok szerepelnek a Kuvaitba utazók számára: “Helyi sajátosság, hogy sok kellemetlenség adódhat a kamerázásból, fényképezésből. Ennek elsősorban vallási, másodsorban biztonsági okai vannak. Célszerű a szükséges minimumra korlátozni az ilyen tevékenységet, s fényképezés előtt minden alkalommal feltétlenül kérjék meg az érintett (a felvételen szerepeltetni kívánt) személy/ek, illetve hatóságok engedélyét.”

Kiegészítés: Egy héttel az eredeti hír közlése után a Kuwait Times helyreigazítást jelentetett meg, melyben kijelentik, hogy az információknak nem jártak utána megfelelően, és így valótlan hírt közöltek. Kuvaitban nincs semmilyen új törvényi korlátozás a fényképezőgép haszálatra vonatkozóan. Az eddigiek persze érvényben maradnak továbbra is. Bővebben arról, hogy Semmi sem igaz a kuvaiti fotós tilalomból.

Értesülj a hasonló bejegyzésekről! Kövess FacebookGoogle+ és Twitter segítségével!