‘World Press Photo’ címkével ellátott bejegyzések

World Press Photo 2013 pályázat – idén is sok az erőszak – de azért vannak közte csodaszép dolgok is

2013. február 15. péntek
Penguin Antarctic ice WorldPressPhoto photoPaulNicklenNationalGeographic World Press Photo 2013 pályázat   idén is sok az erőszak   de azért vannak közte csodaszép dolgok is

Természet, sorozat – Első hely Hiába fejlődtek addig a pingvinek, hogy nagy csoportokban, közösségben élnek, az olvadó antarktiszi jéggel így sem tudnak mit kezdeni.
(Fotó: Paul Nicklen/National Geographic)

Bejelentették az idei World Press Photo pályázat eredményeit. Most sincs hiány erőszakos képekből, de azért akadnak igazán szép és elgondolkodtató képek is.

A jelek szerint Radu Sigheti tavaly megfogalmazott erőszak-kritikája idén sem hatotta meg a World Press Photo pályázat zsűrijének szívét, pedig annak mintegy folytatásaként nemrég már a Sunday Times is megváltoztatta Szíriai fotókkal kapcsolatos irányelvét.

Szokás szerint az Index Nagykép, a HVG pedig Nagyítás galériát készített a díjazott képekből, az Origo pedig megújult galériájában tette közzé a képeket, érdemes megnézni őket.

SyncrhonisedSwimmer jump fly water WorldPressPhoto photoWeiZheng World Press Photo 2013 pályázat   idén is sok az erőszak   de azért vannak közte csodaszép dolgok is

Sport, Akció – Harmadik hely Szinkronúszó a víz felett
(Fotó: Wei Zheng)

Spot News egyedi

  1. Paul Hansen, Sweden, Dagens Nyheter
  2. Emin Özmen, Turkey
  3. Adel Hana, Palestinian Territories, The Associated Press

Spot News sorozat

  1. Bernat Armangue, Spain, The Associated Press
  2. Fabio Bucciarelli, Italy, Agence France-Press
  3. Javier Manzano, USA, Agence France-Presse / Getty Images

General News egyedi

  1. Rodrigo Abd, Argentina, The Associated Press
  2. Sebastiano Tomado, USA, Sipa Press USA
  3. Dominic Nahr, Switzerland, Magnum Photos for Time magazine

General News sorozat

  1. Alessio Romenzi, Italy, for Time magazine
  2. Paolo Pellegrin, Italy, Magnum Photos for Zeit Magazin
  3. Daniel Berehulak, Australia, Getty Images

Sports Action egyedi

  1. Wei Seng Chen, Malaysia
  2. Yongzhi Chu, China
  3. Wei Zheng, China

Sports Action sorozat

  1. Roman Vondrous, Czech Republic, Czech Press Agency
  2. Sergei Ilnitsky, Russia, European Pressphoto Agency
  3. Chris McGrath, Australia, Getty Images

Sports Feature sorozat

  1. Jan Grarup, Denmark, Laif
  2. Denis Rouvre, France
  3. Vittore Buzzi, Italy

Contemporary Issues egyedi

  1. Micah Albert, USA, Redux Images
  2. Esteban Felix, Peru, The Associated Press
  3. Emilio Morenatti, Spain, The Associated Press

Contemporary Issues sorozat

  1. Maika Elan, Vietnam, Most
  2. Majid Saeedi, Iran, Getty Images
  3. Aaron Huey, USA, for National Geographic magazine

Daily Life egyedi

  1. Daniel Rodrigues, Portugal
  2. Søren Bidstrup, Denmark, Berlingske
  3. Jacob Ehrbahn, Denmark, for Politiken

Daily Life sorozat

  1. Fausto Podavini, Italy
  2. Paolo Patrizi, Italy
  3. Tomás Munita, Chile, for The New York Times

Observed Portraits egyedi

  1. Nemanja Pancic, Serbia, Kurir
  2. Marie Hald, Denmark
  3. Ilona Szwarc, Poland, Redux Pictures

Observed Portraits sorozat

  1. Ebrahim Noroozi, Iran
  2. Daniel Ochoa de Olza, Spain, The Associated Press
  3. Ananda van der Pluijm, The Netherlands

Staged Portraits egyedi

  1. Nadav Kander, UK, for The New York Times / Time magazine
  2. Stefen Chow, Malaysia, for Smithsonian magazine
  3. Anna Bedyńska, Poland, Agora

Staged Portraits sorozat

  1. Stephan Vanfleteren, Belgium, Panos for Mercy Ships/De Standaard
  2. Ebrahim Noroozi, Iran
  3. Fu Yongyun, China, City Express

Nature sorozat

  1. Paul Nicklen, Canada, for National Geographic magazine
  2. Xiaoqun Zheng, China, Wenzhou Daily
  3. Thomas P. Peshak, Germany/South Africa

Értesülj a hasonló bejegyzésekről! Kövess FacebookGoogle+ és Twitter segítségével!

Szörnyű, mit művelünk – World Press Photo és Néprajz a Múzeumban

2012. október 25. csütörtök
WorldPressPhoto exhibition photoSandorCsudaiMagyarHirlap Szörnyű, mit művelünk   World Press Photo és Néprajz a Múzeumban

Fotó: Csudai Sándor/Magyar Hírlap

Majd egy hónappal a megnyitó után nemrég eljutottam a Néprajzi Múzeumba megnézni a World Press Photo kiállítást. Az egyik látogató foglalta így össze a helyzetet: “szörnyű mit művelünk”. Nekem is nagyjából ez jutott eszembe a látogatásról, bár egészen másért.

Van, aki szerint az idei World Press Photo kiállítás kevésbé véres, mint a korábbiak. Ez alapján akár azt is gondolhatnánk, mintha megfogadták volna Radu Sigheti kritikáját a sok véres kép kártékonyságát illetően. Sokan viszont még mindig ugyanolyan borzasztónak – ezzel együtt elég szenzációhajhásznak is – érzik, mint bármelyik ezt megelőző volt. A képeket már láttam korábban, és nem is nagyon tudok/akarok hozzátenni semmit.

NeprajziMuzeum WorldPressPhoto exhibition photosVolgyiAttilaHu Szörnyű, mit művelünk   World Press Photo és Néprajz a Múzeumban

Az igazi meglepetés
Érdekes élmény volt viszont a jegyszedővel beszélgetni. Nem csak azt figyelhettem meg a vele folytatott beszélgetés során, hogy rengetegen látogatják a kiállítást, és hogy minden második ember a mellékhelységet keresi a bejárathoz ültetett személyzeten. Vagy hogy egy idő után már magától mondja mindenkinek, akinek a szemében azt a bizonyos csillogást vélte felfedezni, ami sejteni engedi, hogy arra a bizonyos megkönnyebbülésre vágyik első sorban.
Sokkal érdekesebb volt megtudni, hogy a Néprajzi Múzeumnak olyan jól – valójában inkább olyan rosszul – megy, hogy még a jegyszedő is diplomás néprajz kutató. Hogy éppen néprajzkutató szedte a jegyet, az csak véletlen. Na nem azért, mert beállt míg a jegyszedő elmegy kávézni. Jegyszedők nincsenek, az intézményben dolgozó szakembereket “fokozzák le” 1-1 napra jegyszedővé, teremőrré, és egyéb kevésbé tudományos posztokra, hogy így spóroljanak a szűkös költségvetésből. Míg aztán egy-egy szakembert is le nem építenek, mert már rájuk sincs pénz. Túlképzettek. Akinek több a diplomája, az megy előbb, különben két másikat kéne kirúgni helyette. Ami nyilván belső feszültségeket is szül bőven. Beszélgetőpartnerem meggyőződése, hogy ő lesz a következő. Mert ő is túlképzett – nem csak a jegyszedéshez. Szörnyű!

Értesülj a hasonló bejegyzésekről! Kövess FacebookGoogle+ és Twitter segítségével!

Bréking: Változott a World Press Photo kiírása – normál felbontás

2011. december 3. szombat
WorldPressPhoto2012 logo Bréking: Változott a World Press Photo kiírása   normál felbontás

World Press Photo 2012

A World Press Photo pályázat szervezői rájöttek, hogy eltúlozták az eredeti kiírás követelményeit, így módosították, hogy jobban megfeleljen a sajtófotóban használt profi fényképezőgépek valós lehetőségeinek.

Nemrég kaptam választ a pályázat kiíróitól a módosításról. Mint azt korábban megírtam, a 2012-es World Press Photo pályázat kiírásában 5000 pixel hosszú oldalt vártak minimális felbontásként, ami messze több, mint, amit a sajtófotóban leggyakrabban használt Canon és Nikon gyártmámyú fényképezőgépek képesek produkálni.
Egyelőre csak a pályázat hivatalos honlapján írták át a minimális felbontást, a részletes kiírásban még mindig a korábbi felbontás szerepel. Gondolom idővel ezt is javítani fogják majd (természetesen jeleztem is nekik).

5000to3000pixel Bréking: Változott a World Press Photo kiírása   normál felbontásA problémán – amit nyilván nem csak én jeleztem nekik – úgy fest, hogy a szervezők is elgondolkodtak. Azt a választ kaptam tőlük, hogy a kiírásst módosították, így a minimálisan elvárt felbontás 3000 pixeles hosszú oldal lesz. Ez nem sokkal több a tavalyi Magyar Sajtófotó Pályázaton elvárt 5 megapixeles felbontásnak, és amit még a régebbi fényképezőgépekkel dolgozó fotósok is nagy valószínűséggel képesek teljesíteni.
Ez a kb 6 megapixel az elmúlt években is elegendő volt a kiállítás nagy méretű nyomatainak elkészítéséhez, ugyanakkor hasonló eséllyel kizárhatja a Google Street View screnshotokat, mint a nagyobb felbontás. A mobil fotók kizárása már kérdésesebb, mivel a mobiltelefonok felbontása rohamosan nő, illetve annak is nagyobb az esélye, hogy fotográfiailag értékes és értékelendő képek születhetnek mobillal, mint screenshotokkal. Bár Damon Winters iPhone fotói nem a World Press Photo pályázaton nyertek, hanem a tavalyi POYI-n.

A technikai akadály tehát már jobbára elhárult a nevezés elől. A kérdés most már (nagyon helyesen) csak az, hogy tartalmi és szakmai szempontból megfelelnek-e a képek a zsűri elvárásainak.

Értesülj a hasonló bejegyzésekről! Kövess FacebookGoogle+ és Twitter segítségével!

Komoly diszkrimináció a következő World Press Photo pályázaton

2011. december 2. péntek

WorldPressPhoto2012 logo Komoly diszkrimináció a következő World Press Photo pályázatonElindult a nevezés, a világ legrangosabbjai közé tartozó World Press Photo pályázat szervezői közzétették a 2011-es évben készült sajtófotók számára kiírt pályázatot. A kiírásban azonban komoly diszkrimináció nyomai fedezhetők fel.

A 2011-es évben készült képek számára kiírt pályázat a hagyományokat követve (kicsit furcsa mód) a World Press Photo 2012 nevet viseli, hiszen a névben jelzett évszám mindig az eredményhirdetés és a világjáró kiállítás idejének évszáma, míg a képanyag mindig az előző év terméséből kerül ki.

Nevezés:
A nevezés a korábbi évekhez hasonlóan a pályázat weboldalán keresztül lehetséges, ahol 2012. január 6-ig lehet hozzáférést igényelni, a képek leadására pedig 2012. január 12-én éjfélig van idő (közép-európai idő szerint).
Nevezésre és a képek leadására, valamint a részletes kiírás megtekintésére a pályázat hivatalos honlapján van lehetőség.

5000pixel1 Komoly diszkrimináció a következő World Press Photo pályázaton

Minimum 5000 pixel hosszú oldal?

Felbontás
Érdekes újdonság az kiírásban szereplő minimális felbontási követelmény. Nem ennek puszta léte furcsa, hanem a megadott méret. A pályázatra beküldhető legkisebb felbontás 5000 pixeles hosszú oldalú kép. Ez hozzávetőleg 16 megapixelt jelent, ami szokatlanul nagy felbontás, és indokolatlannak tűnik ez a követelmény, pláne egy olyan pályázaton, ahol előző évben számítógépes screenshotokat emlegettek a díjazottak között. Ezzel a kitétellel nem csak az egyre népszerűbb, és tavaly több kategóriában is előforduló (sőt a POYI-n díjazott) mobil fotókat zárja ki idén a kiírás, hanem valószínűleg a tavaly nagy port kavart Street View fotókat is. Bár 5000 pixel szélességű monitort lehet, hogy könnyebb találni, mint ekkora képet készítő fényképezőgépet. Ugyanígy kizárják a Magyarországon még viszonylag sok fotós által használt régebbi fényképezőgép modellek tulajdonosait (akik között több korábban World Press Photo díjat nyert kolléga is akad), de még az újabb gépekkel is kihívás teljesíteni ezt a követelményt.
Különösen, mivel a minimum 5000 pixeles hosszú oldal kövtelményt még a Canon EOS 1D család 16 megapixelesként nyilvántartott mark IV jelű tagja sem teljesíti (legnagyobb felbontása mindössze 4896 x 3264), ami ma a kategória csúcsának tekinthető felbontásban. A Nikon táborban legelterjedtebb profi gépek (D3, D3s, D700) pedig mindössze 12 megapixeles felbontásúak (4256 x 2832), így messze elmaradnak az 5000 pixeltől. Míg a 20 megapixel feletti gépek (1Ds mk3, 5D mk2, D3X) jellemzően elég lassúak a legtöbb sportfotózáshoz és gyakran riporthoz is. Ráadásul zömében ezek árfekvése (5D mk2 kivétel) sem teszi túl gyakorivá a terepen, de még ha elő is fordul egy-egy fotós eszköztárában, az egyébként kiváló kép még mindig jó eséllyel készülhetnek a legjobb képek egy másik, gyorsabb, de kisebb felbontású géppel. A kritériumnak nagy felbontással már éppen megfelelő, újabb kiadású gépek az alacsonyabb kategóriában (Canon 60D, 7D) pedig viszonylag ritkák a legtöbb szerkesztőségben. A tavalyi Magyar Sajtófotó Pályázaton használt fényképezőgépek statisztikája szerint ugyan az 5D mark II a legnépszerűbb Canon gép volt, viszont ennek gyakorisága is csak kicsi, a pályázatra beadott összes képnek mindössze kb 12%-a készült ilyennel (az összes kép 48%-a készült Canonnal és ennek csak 26% a leggyakoribb Canon géppel, az 5Dmk2-vel).
Marad tehát a képek számítógépen történő felméretezése, ami viszont rögtön etikai aggályokat vet fel az utómunka folyamatban, illetve rögtön az első lépcsőben egy minőséget befolyásoló tényezővé válhat.
A World Press Photo szervezői módosították a kiírást, így minimum 3000 pixel hosszú oldalú képekkel lehet pályázni. Ezek szerint felülbírálták korábbi döntésüket.

 

Feldolgozás
Nem sokban változik a pályázat kiírásának az a része, ami az engedélyezett műveletekre vonatkozik, és amelynek megsértése miatt már kényszerültek képek kizárására eredményhirdetés után: “Tilos a kép tartalmát megváltoztatni. Csak a szakma általános szabványainak megfelelő beavatkozás eszközölhető a képeken. Ezeknek a szabványoknak legfőbb érvényesítője a zsűri, melynek jogában áll a fényképezőgép által készített eredeti, feldolgozatlan képeket, vagy a scannelés alapjául szolgáló negatívot/diát a bekérni.”
Továbbá “Csak szóló képeket fogadnak el. Montázsok, és többszörös expozíciók nem nevezhetők. Azokat a képeket, amik keretet, hátteret, vagy más effektet kaptak, diszkvalifikálják. A képeken nem jelenhet meg sem a fotósnak, sem az őt alkalmazó ügynökségnek, vagy kiadványnak a neve.”

Te nevezel a pályázatra? Egyáltalán megfelelne a képeid a felbontása?

Értesülj a hasonló bejegyzésekről! Kövess FacebookGoogle+ és Twitter segítségével!

“Kaptam” egy World Press photo díjat…

2011. május 30. hétfő
20110530 104011 Kaptam egy World Press photo díjat...

Fotó: Lakatos Péter/MTI

…vissza is adtam gyorsan a jogos tulajdonosának, Lakatos Péternek, ha már az ő neve van a súlyos, aranyozott téglatestbe gravírozva a rangos fotópályázat neve alá. Ő pedig visszatette visszafogottan elegáns kék bársony bélelésű fekete kis dobozába.

Valaki egyszer azt mondta, hogy a Magyar Sajtófotó Pályázaton (is) inkább valami eszmeileg (is?) értékes, szimbólikus trófeát kéne adni egyszerű oklevelek, és olykor tragikomikumba illően kiszámlázott pénznyeremények helyett.
Első hallásra is osztottam a véleményét. Egy szép, vagy ha nem is szép, de egyedi, és eszmei értéket képviselő díj tetszetős, és méltó ajándék lenne. Pláne, ha kivitelében is olyan tekintélyt parancsoló, mint a World Press Photo trófeája.

Persze azt az ellenvéleményt is megértem, hogy inkább számlázzuk ki a díjat, minthogy ne legyen pénzdíj. Mert a trófeát kiteheti az ember a polcra, örülhet neki, de a számlákat nem tudja belőle kifizetni. Ez a magyar rögvalóság – nem is aranyrögből…

 

Értesülj a hasonló bejegyzésekről! Kövess FacebookGoogle+ és Twitter segítségével!