Újabb tudósítói dilemmát feszegető esemény történt Dél-Afrikában. Egy helyi fotós végigfotózta ahogyan pár idegengyűlölő halálra késel egy mozambiki férfit. A fotós szerint nem tehetett mást, mint dokumentálja a történéseket.
Nem csak a paparazzi munkával járó veszély, hogy a fotóalany begurul és leüti a fotóst. Nemrég egy természetfotósra támadt meg egy kétszáz kilós gorilla. Christophe Courteau szerencsésen megúszta az összetűzést, ami különleges képeket eredményezett számára.
Fegyveres terroristák támadtak a Charlie Hebdo francia szítirikus hetilap szerkesztőségére, akik 12 embert megöltek és ugyanennyit megsebesítettek. Gyászos nap ez a nyugati sajtó számára.
Egy angol természetfilmest megtámadott forgatás közben egy jegesmedve, nem mindennapi felvételeket eredményezve ezzel.
A hétvége, sőt sok helyen már az egész múlt hét a World Trade Center elleni támadással, annak utóhatásaival, és persze tizedik évfordulójával foglalkozott. A sok megemlékezés közepette nem lehet – pláne ezen a blogon – megfeledkezni róla, hogy a lapokban megjelenő tudósítások jelentős részét a fotósok készítették. Szerencsére az idei válogatásokban nem csak képek jelentek meg, hanem egyre több esetben maguk a fotósok, és az ő élményeik is.
Keresem a szavakat, hogy mit írjak a 2001. szeptember 11-ei WTC elleni támadás tizedik évfordulóján. Hosszas fejtörés után jutott eszembe ez a mondat, és a mögötte rejlő nagy igazság, amit pont 10 éve a katasztrófa másnapján az arról megjelent híradások kapcsán tanultam meg.
A múlt héten volt egy időszak, hogy napi szinten több tucat, sőt akár ötven darab spam is érkezett a blog kommentjei közé. Szerencsére sikerült találnom egy remek plugint, ami hatásosan kiszűri ezeket. Mióta feltettem, azóta nullára csökkent a támadások mennyisége. Bízom benne, hogy a valóban kommentelni vágyókat ez a spam szűrő – ahogy a fejlesztők ígéretében áll – nem fogja gátolni a hozzászólásban.