A sajtó szabadsági foka
Egy 1991-es ENSZ döntés óta május 3-án ünneplik a Nemzetközi Sajtószabadság Napját, annak emlékére, hogy 1991. május 3-án tették közzé a Windhoek Nyilatkozatot, amelyben az afrikai népeknek a független sajtóhoz való jogát fogalmazták meg. Világszerte ezen a napon emlékeznek meg azokról az újságírókról, akiket munkavégzésük közben gyilkoltak meg.
A Riporterek Határok Nélkül nemzetközi szervezet minden évben összeállítja a sajtó szabadsági fokát értékelő listát. Ezen a szakmai közvéleménykutatáson alapuló listán Magyarország a 25. helyen szerepel, alig valamivel lemaradva Jamaika és a Cseh Köztársaság mögött. Ugyanakkor holtversenyben van hazánk Ciprussal, és épp csak kevéssel megelőzzük Ghánát, Trinidadot és Uruguajt.
Nem árt azonban tudni, hogy az olyan fejlett demokráciák, mint az USA és az Egyesült Királyság, vagy éppen Kanada és Németország is csak a huszadik hely környékén vannak. Az USA indexe sokat javult Obama adminisztrációja alatt, a korábbi 36. helyről egy év alatt kerültek a 20. helyre. A lista legelőkelőbb helyén kisebb EU tagországok, mint Dánia, Finnország, Írország, Norvégia és Svédország állnak holtversenyben. Európa azonban már rég elveszítette a szervezet szerint egykori tekintélyét. Franciaország, Szlovákia, Spanyolország, és Olaszország is a 40-50. hely között mozognak, és folyamatosan hanyatlanak a korábbi évekhez képest.
A lista legvégén Eritrea, Észak-Korea, Türkmenisztán, Irán és Myanmar állnak, de ebben a csoportban helyezkedik el Kína, Kuba, Vietnám, Szíria, Szomália, Szaúd Arábia és Sri Lanka is.
Az amerikai javulás bíztató, de a sajtószabadságért küzdő szervezet jelentésében kitér arra is, hogy az USA még mindig két háborút folytat (Irakban és Afganisztán), ahol még mindig szörnyű helyzetben vannak az újságírók. Rendszeresen fogságba esnek, és nem ritkán életüket is vesztik.
A Freedom House is egyike a sajtó szabadsága iránt elkötelezett szervezeteknek, akik szintén rendszeresen közzétesznek felméréseket az egyes országok szabadsági fokát illetően. Mint honlapjukon írják, a szabad sajtó szerepe rendkívül fontos egy egészséges demokrácia biztosításához és felügyeletéhez. Hozzáteszik “a média korlátozása gyakran előjele annak, hogy egy kormányzat más demokratikus intézményeket is meg akar csonkítani.”
Komoly hatása van azonban a szólás és sajtószabadságra a terror félelem következtében hozott intézkedéseknek, mint például az angliai fotózást korlátozó hatósági intézkedések.
Az újságírók védelmére alakult CPJ szervezet a világnap alkalmából 10 ország kormányzatát szólította fel, hogy járjon a sajtót sújtó gyilkosságok végére. Tíz emblematikus újságíró gyilkosságra emlékeznek. A szervezet vezetője, Joel Simon úgy tartja, hogy “ezeknek az ügyeknek a felderítéséhez egyedül a politikai szándék hiányzik”, ami nem ritkán a szólásszabadságra veszélyes félelmet kelt és öncenzúrához vezet. A CPJ kutatásai azt mutatják, hogy az újságíró gyilkosságok 90%-a büntetlenül marad.
A listán szereplő 10 kivizsgálásra szoruló eset:
- Maguidanao mészárlás, 61 halott – Fülöp szigetek, 1992
- Anna Politkovskaya megölése – Oroszország, 2006
- Lasantha Wickramatunga halála, 4 halott – Sri Lanka, 2009
- Samir Qassir és Gebran Tueni, 2 halott – Libanon, 2005
- Armando Rodríguez megölése – Mexico 2008
- Soran Hama Hama megölése – Irak, 2008
- Deyda Hydara megölése – Gambia, 2004
- Hayatullah Khan – Pakistan, 2006
- Elmar Huseynov – Azerbaijan, 2005
- Norbert Zongo – Burkina Faso, 1998
Mint a cikkből kiderül, nem szűnnek – sőt ellenkezőleg, épp erősödnek – az olykor nagy testvérhez hasonlított Goolge kapcsán felvetődő, és már a magyar 
