Canon 450D zárszerkezete
Sokan gondolják úgy, hogy a digitális korszakban már ingyen fotózatunk. Csak nyomni kell a gombot, mert a digitális gépeknél nincsenek a fotózással járulékos költségek. Pedig nagyon is vannak, különösen, ha zárat kell cserélni a fényképezőgépben. Sokan rettegnek a zárcserétől, van aki azt se tudja mi az.
Van, aki ugyanúgy bekalkulálja a zár elhasználódását, mint az autónál a gumi kopását. A szerencsésebbek soha életükben nem szembesülnek zárhibával, így zárcserével sem. Vagy mert nem hajtják annyit a fényképezőgépüket, hogy a zár elérje az élettartama végét, vagy mert gyakrabban cserélik a gépüket, mint a zár meghibásodna. Vagy csak szerencsések, mert az sem mellékes szempont.
Egy-egy zárcsere akár egy olcsóbb fényképezőgép árával is vetekedhet, garancia pedig semmire sincsen. Még az új zárra sem. Persze ha gyanúsan hamar tönkremegy, akkor talán érvényesíthető rá garancia. De hogy mi a gyanúsan hamar, arra a tapasztalatok szerint nincsenek egzakt számok, a szervíz dönti el, eseti alapon. Nekem még ez az elbírálás sosem kedvezett. A “hivatalos élettartam” egyharmada alatt tönkrement zár cseréjét éppúgy ki kellett fizetnem teljes áron, mint a magasabb értéket megért zár cseréjét.
Nikon D7000 zárszerkezete
Zár számláló állás
Sokaknak új lehet a kifejezés, és a fogalom. Minden fényképezőgép számolja, hogy hány kép készül vele. Magyarul ezt expozíciók számának, vagy expónak szokás csúfolni, hivatalos neve talán zár számláló állás lehetne. Az angol szakzsargon úgy hívja actuation vagy shutter count.
Több program, sőt weboldal is ígéri, hogy egy fénykép alapján megmondja, hogy hány expo van a fényképezőgépben, sőt az újabb fényképezőgépeknél már menüben is megtalálható ez az adat. A régebbi modelleknél azonban azt mutatja a tapasztalat, hogy az otthoni szoftveres kiolvasás legfeljebb tájékoztató jellegű lehet, mert a szervíz által kiolvasott hivatalos érték akár nagy mértékben is eltérhet attól, amit az egyes programok állítanak.
Canon 60D zárszerkezete
Várható élettartam
Hallani fényképezőgép típusokhoz kapcsolva mindenféle mítikus számokat. Sokan beszélnek “garantált expozíció számról”. Nos garancia semmire sincsen. Pláne nem ilyen formában. Sejthető, és tapasztalati adatok vannak, hogy egy fél-profi (Canon esetében két számjegyű, Nikon esetében három számjegyű) gépben mintegy százezer exponálás, profi vázakban (a legtöbb gyártónál egyformán 1 számjegy jelöli) jobbára 2-300 ezer expo után várható a zár meghibásodása, amatőr vázaknál pedig többnyire jóval kevesebb, de hogy 50-60, vagy 100 ezer, netán efelett, az inkább hiedelem, mint egzakt információ, és semmi esetre sem garantált érték.
Ugyanakkor a tapasztalat azt mutatja, hogy ezek a számok pozitív és negatív irányban is nagyon eltérhetnek. Tapasztalataim szerint a gyártó, illetve a szervíz – különösképpen Magyarországon – nem garantálja a köztudatban forgó számokat.
Találkoztam már a két számjegyű gépek közül sokszázezer expóssal, ami még vígan működött gond nélkül, és olyan profi vázzal is, amiben 75 ezer expónál keresztbe álltak a lamellák, és cserére szorult a zár, pedig ezt a típust mindenki legalább 300 ezerre jósolja. A szervízben is csodálkoztak rajta, épp úgy mint legutóbb a 90 ezres számon. De a csodálkozás sem segít, ilyenkor ugyanúgy zsebbe kell nyúlni, mintha túlteljesítette volna a várt élettratamot, mielőtt megadta volna magát.
Statisztikai adatok
Léteznek online adatbázisok, amik próbálják összegyűjteni a zárak élettartamára vonatkozó adatokat, hogy statisztikai úton képet kapjunk, mire számíthatunk az egyes típusoknál. Ez a statisztika azonban csak relatíve lehet valós. Egyrészt az adatbeküldés nem igényel megerősítést, nem igényel regisztrációt, így nem ellenőrizhető, hogy hányan hányszor küldik be ugyanazt az adatot, hányan vétenek hibákat a beküldéskor (pl elnézik a típust, elírják a számot, többször is beírják ugyanarra a gépre vonatkozó adataikat, stb), és ami a legnagyobb hiányosságuk, hogy 50-100 adatból irtó nehéz következtetni bármilyen valós statisztikára is. Csúnya szakmai nyelven azt kéne mondanunk, a felmérés nem reprezentatív. Persze biztos van, akit így is megnyugtatnak a statisztikai adatok, de én inkább azt mondom, hogy semmi jelentősége sincsen.
“Csak annak a statisztikának hiszek, amit saját magam hamisítok.” – Sir Winston Churchill
Nikon D90 zárszerkezete
Egy igazán hiteles statisztikához egy olyan adatbázis kellene, amibe (legalább majdnem) minden zár meghibásodásának adatai bekerülnek. Legegyszerűbb lenne, ha a gyártók maguk üzemeltetnének ilyet. Persze ez rögtön meg is kérdőjelezné annak hitelességét, mivel nem érdekeltek benne, hogy valós adatok jelenjenek meg. De ki más férhetne hozzá minden egyes meghibásodott zár adataihoz, mint a hivatalos szervízek, akik cserélik azokat?
A nagyobb fotós közösségi oldalak is megpróbálkozhatnának egy ilyen adatbázis felépítésével, és üzemeltetésével. Erre azonban nem sok kezdeményezéssel találkoztam eddig. És mivel nem minden felhasználó használja ezeket az oldalakat, pláne nem mindenki ugyanazt az oldalt, és különösképp az oldalak felhasználói nem ugyanolyan gépeket használnak, az adatok igen szórványosak, megosztottak lennének. Következésképpen a statisztika hiányos és felületes maradna, így pont arra nem jó, amire használnánk: kiindulási alapnak a zárak élettartamának megismeréséhez. Ezért aztán marad a szájhagyomány, a személyes statisztikák, és hogy bármilyen reménybe belekapaszkodunk, hogy a zárunk minél tovább bírja majd.
Mi a zár és hogyan működik?
A zár egy redőnyszerű szerkezet, ami minden egyes exponálásnál kinyílik az érzékelő előtt, így fényt engedve a szenzorra a záridőnél beálított időtartamra. A zár lamellái nagyon vékony lemezek, amik egymásra csúszva engednek szabad utat a fénynek, majd becsukódva fénymentesen elzárják a tükör aknát a filmtől, vagy a digitális gépekben a film helyén található érzékelőtől. Működésébe részletesebben nem mennék bele, a megfelelő fotóelméleti könyvek és a Pixinfo leírása részletesen foglalkoznak vele.
Mitől megy tönkre?
Minden műszaki eszköznek van egy élettartama, különösen igaz ez a (mechanikai, mechatronikai) mozgó alkatrészekre, mint a zár. Az apró motorok, fogaskerekek, tengelyek, és maguk az egymáson szinte lemérhetetlen távolságokra sikló amellák mind képesek meghibásodni. Adódhat ez külső behatásból is, például mert olyan helyen nyúlkálunk a gépben, ahol nem kellene, de egyszerű öregedésből, anyagfáradásból, elhasználódásból, kopásból, vagy akár koszolódásból is eredhet.
A zár meghibásodása gyakran a lamellák szétesése miatt következik be. Olykor a tükröt felhajtva jól látható, hogy a lamellák megsérültek, összeakadnak, olykor akár egyik-másik le is szakadhat a mozgató szerkezetről, akadályozva a többi mozgását.
Állítólag az is vezethet zárcseréhez, hogyha a gépet nem kellő körültekintéssel kezelik, túl sok ütést, komoly fizikai behatást kap, vagy csak sokat van rázkódásnak kitéve. A zár mechanikája, elektronikai rögzítései ezektől a behatásoktól meghibásodhatnak, leszakadhatnak helyükről.
Canon 5D mark II zárszerkezete
Javítás ára
A redőnyzár meghibásodása nem javítható, modulban szorul cserére. Ezt a cserét a fényképezőgép vázának bontásával végzik, a szervíz munkaerő kapacitásának függvényében viszonylag hamar. Egyes kiemelt sajtóeseményeken (pl. Olimpia, Foci VB) az sem ritka, hogy a helyszínen azonnal cserélik, hogy a fotósok zavartalanul tovább tudjanak dolgozni, de ez nagyon ritka. Magyarországon talán a Forma 1 az egyetlen olyan sportesemény, amin ilyen szintű szakmai támogatást nyújtanak a szakszervízek. Természetesen ezt is csak a sajtó munkatársainak, akik az eseményen dolgoznak.
Amerikában a javítási díjak kapcsán $200-t emlegetnek a fél-profi gépeknél, a profi vázak zárcseréje $250 és $400 között mozog. Magyarországon ennél borsosabbak az árak. Egy profi gép zárcseréje 90 ezer forint, a fél profi gépeké 80 ezer forint körül van, az amatőr gépeké jóval olcsóbb is lehet, jobbára 40-50 ezer forint körül. A Nikon belépő szintű gépek zárait már 20-30 ezer forinttól cserélik. A Canon gépekben most épp akciósan cserél zárat a márkaszervíz, így az akciós árak elérhetők a szervíz honlapján és az erről szóló írásomban is.
A Nikon tarifákról a fórumokon drasztikusan eltérő számokat (15-20 ezer forint) olvastam, amiket egyszerűen nem hittem el, mert kétlem, hogy nagyon eltérnének a Canon szervíz áraitól, amiket fentebb emlegetek. Azóta sikerül megbízható információt szereznem a Nikontól, így ezt a részt utólag javítottam.
Videó és élőkép – Live view
Érdemes azt is tudni, hogy az arra képes fényképezőgépeknél a élőképnél és videó felvételnél ugyanúgy kinyit, majd a végén visszazárul a redőny szerkezet, mintha exponálnánk a géppel. Tehát annak ellenére, hogy nem fényképezünk, a zárat ugyanúgy koptatjuk, tehát ettől is amortizálódik, veszít az élettartamából.
Az élőkép használata során fényképezésnél pedig ez triplán igaz, mivel magához az élőképhez kinyit a zárszerkezet, majd exponáláskor visszacsukja a zárat, exponál, és újra visszanyitja a redőnyzárat az élőkép folytatásához. Tehát minden egyes élőképes fotózásnál három normál exponálásnyit veszít a zár az élettartamából – amit természetesen a zár számlálója is így számol. Ettől nem szabad megijedni, de érdemes tudni a gépről, hogyha szoktuk használni az élőkép üzemmódot.
Engem emiatt triplán zavar, hogy egyes gépeknél – ahol nincs a 7D-hez hasonlóan erre külön kapcsoló – a tárcsa közepén levő gomb benyomására aktiválódik az élőkép, ami nálam gyakran véleltenszerűen is előfordul.
Nektek mik a tapasztalataitok zárcserével, számláló állással kapcsolatban? Ha valaki tud az említetten kívül más zár élettartam adatbázist, vagy egyéb témába vágó forrást, bátran ossza meg a kommentek között!
Rövid idő alatt sokadszor is belefutottam az ős régi 
