‘Sean Elliot’ címkével ellátott bejegyzések

Nem nyelték le a retusált békát – repül egy újabb csaló fotóriporter

2012. február 6. hétfő
FrogEgret Photoshopped photoBryanPatrickSacramentoBee Nem nyelték le a retusált békát   repül egy újabb csaló fotóriporter

Fotó és manipuláció: Bryan Patrick/Sacramento Bee

A legfrissebb amerikai fotós botrány középpontjában egy apró béka lecserélése áll. Az egyik képen a madarak álltak jól, a másikon a béka. Bryan Patrick úgy gondolta, jobban néz ki, ha a két képből egyet csinál. Tényleg jobban néz ki, de ettől még tilos, amit csinált. A tanulság az állásába került. Aligha érte meg.

Újabb könnyelmú fotós
A Sacramento Bee díjnyertes fotósa, Bryan Patrick komoly hibát követett el, megsértette a sajtófotó feldolgozási irányelveket. Nem a saját árnyékát tüntette el, vagy a háttérben álló zavaró alakot, és nem is füstöt, vagy a rakétákat duplázta meg a a képén, mint emlékezetes elődei tették, és nem is HDR fotót készített. Lényegében új fejezetet nyitott az értelmetlen hamisítások sajnos egyre hosszabb, és egyre gyakrabban frissülő sorában.
A természetfotó sorozat egy másik képéről másolta át a madár csőrében vergődő békát. Hiába, a béka már csak ilyen, rúgdos, ha egy madár csőrébe kerül. Az egyik képen a békáért kapó madár mutat jól, a másikon a béka rúgdos szebben.

Jobb helyen erre azt mondják, kár hogy nem sikerült jobban, majd komoly fejtörés után eldöntik, hogy a két kép közül melyik kép jelenjen meg. Jobb helyen eszébe sem jut a fotósnak, hogy a két képből egész jó harmadikat lehetne összeollózni.

A Sacramento Bee jobb hely (lett)
Jobb helyen, mondom írom nagyképűen, miközben a California ötödik, az USA huszonhetedik legnagyobb lapja (a Wikipedia egy korábbi révedése miatt sok helyen huszonötödiket emlegetnek).
A Sacramento Bee 210-268 ezres példányszáma bár nem őrült nagy, de azért könnyű szerrel túl tesz a magyar napilapok (szinte?) bármelyikének példányszámán, és a magyar közéleti napilapok példányszáma együtt is alig tesz ki ennyit.

Szóval persze hogy a Sacramento Bee komoly lap, és jobb hely annál, hogy ilyen skandallumot csak úgy tűrjenek. A fotóst azonnal felfüggesztették, mikor az ügyre fény derült, és a lapban közzé tettek egy cikket, hogy tisztázzák mi is történt. Úgy fest, lényegében innen tud a teljes nemzetközi sajtó (Poynter, News10, PetaPixel, stb) a történetről, bár a fotós nevét a lap első körben nem említi, ez egyéb forrásokból került napvilágra.

AuburnWildfire photoBryanPatrickSacramentoBee Nem nyelték le a retusált békát   repül egy újabb csaló fotóriporter

Eredeti és pályázatra beadott kép – Fotó: Bryan Patrick/Sacramento Bee

Kivizsgálták az ügyet
Mikor múlt héten elkezdtem írni a posztot, még csak kivizsgálást emlegettek. Akkor már azt is megírtam, hogy szerintem a vizsgálódás alatt talán azt próbálják kitalálni, hogy a kíméletlen felmondásnak milyen alternatívája létezhet, ami garantálja, hogy a fotós – és mindenki más is – egy életre megjegyezze, hogy ilyesmi még csak eszébe sem juthat egy újságnál. Valahol érthető lenne a kollegiális együttérzés, ki ne sajnálná régi kedves kollégáját az utcára tenni egy amúgy is válság tépázta gazdasági környezetben, pláne olyan komoly helyzeti hátránnyal, mint amit egy ilyen etikai vétség jelent. De nehéz ilyesmire bármi más megoldást találni. Nem is sikerült most sem.

Mire megírtam a poszt nagy részét, a vizsgálat le is zárult. A Bee szombaton újabb cikket címzett az olvasókhoz. Ebben leírják, hogy a fotósnak további két manipulált képét találták a lap archívumában. Ezzel tovaszállt minden remény, hogy talán csak egyszeri botlás lehetett, hogy ez csak egy kísérlet volt, ami csak szerencsétlen véletlen folytán került nyomtatásba, vagy bármi más, amivel ilyenkor mentegetőzni lehetne szokás. Nincs mentség, a fotósnak pedig már nincsen állása.

Szakmai árulás
A kevésbé szakmai kommentelők között akad, aki nem érti, miért kell ilyen szigorúnak lenni. Hiszen nem is egy fontos képről van szó. És ebben van is valami: nem fontos a kép, így még érthetetlenebb, hogy lehet ekkora bakot lőni vele. A szakmaibb kommentelők a legszigorúbb büntetést várják. Akad aki a kirúgásnál tovább megy, és egyfajta fekete lista felállítását várná, hogy az ilyen fotósok többé ne is vállalhassanak munkát egyetlen olyan helyen sem, ahol a sajtófotó etikai mércéje szerint kellene dolgozniuk. Menjenek el retusőrnek, vagy grafikusnak, ha annyira szeretnek PhotoShoppal rajzolgatni.

A fotósnak illett volna tudnia, hogy ilyen botláson könnyen derékba törhet akár egy szép karrier is. Nem is értem miért nyúlnak amúgy tájékozott, értelmes emberek ilyen eszközökhöz. A hasonló ügyekben egyre gyakrabban nyilatkozó Sean Elliot, az NPPA amerikai sajtófotós szakmai szervezet elnöke ezúttal is nyilatkozott a Poynternek.
Szerinte árulás történt, a fotós elárulta az általánosan elfogadott szakmai elveket, mert az ilyen fotó manipulációk fokozatosan hiteltelenítik el a teljes fotóriporteri szakmát. Érvelése következetes: “ha ez a sacramentoi fotós játszadozhat egy kócsag képével, akkor hogyan hihetem el, hogy bármelyik másik kép, amit látok megbízható?” Ráadásul a vétkes fotós, Bryan Patrick több rangos díjat is nyert már, és mint Elliot mondja, egy ilyen etikai vétség az alkotó teljes életművét beárnyékolja. Hiszen teljes joggal vetődik fel a kérdés mindenkiben, hogy vajon még hány másik – akár díjazott – képnél élt hasonló módszerekkel. Az elnök szerint az NPPA akár azt is fontolóra veheti, hogy visszavonja a fotós korábbi díjait, és megszűnteti a tagsági viszonyát.

Nem véletlenül él az a gyakorlat, amiről az Origonak adott interjúkban az AP és a Reuters képszerkesztői is meséltek, hogy a nagy nemzetközi hírügynökségek a fotós valamennyi képét törlik az archívumukból, ha ilyen skandallum előfordul. A Poynter újabb cikkében nyilatkozó NPPA elnök bízik benne (és valószínűleg nem is kell sokáig várnia), hogy a szervezet valamelyik tagja hivatalos panaszt tesz az ügyben, hogy a megfelelő eljárást elindíthassák.
Elsőre túlzott óvatosságnak, vagy gyanakvásnak tűnhetne mindez. De mint kiderült, a most rajtakapott Bryan Patrick nem egy esetben retusálta képeit. Már legalább három képe ismert, amihez hozzányúlt, és innen tényleg ki tudja, mennyi van még? Ráadásul, aki egy pályázatra küld be képeket, annak ismernie kell a szabályzatot, és ha mégis ilyen nyilvánvalóan szabálytalan módosításokat végez, az egyértelmű csalás – és szándékosnak is kell lennie.

Értesülj a hasonló bejegyzésekről! Kövess FacebookGoogle+ és Twitter segítségével!

Manipuláció-e a HDR technológia a sajtófotóban?

2012. január 16. hétfő
14thStreetBridgeHDR photoBillOlearyWashingtonPost Manipuláció e a HDR technológia a sajtófotóban?

HDR Fotó: Bill O’Leary/Washington Post

A különböző képen exponált képekből előállított HDR fotó technológia egyre mindennaposabbá válik. Már az iPhone és több más fényképezőgép (így a hamarosan megjelenő Nikon D4) is alapból tudja, viszont ez komoly etikai kérdéseket vet fel szakmai körökben.

A Poynter szombati cikke beszámol róla, hogy a múlt héten egy HDR fotó jelent meg a Washington Post címlapján. A képaláírásban az állt a kép alatt, hogy a fotó nem hagyományos technikával készült, hanem több kép szoftveres kombinációjával jött létre.

Ez a megfogalmazás keltette fel a Poynter két munkatársának, Steve Myersnek és a fotó rovatot vezető Kenny Irbynek az érdeklődését, így felhívták a Washington Post fotó igazgatóját, Michel du Cille-t. Tőle megtudták, hogy a képaláírás nem PhotoShop használatát, vagy egyéb retusálás jellegű beavatkozást takar. Egyszerűen csak HDR technikával készült, amit mindenképpen közölni is akartak az olvasókkal. A lap szerkesztői azonban úgy ítélték, hogy a HDR kifejezés kevésbé közérthető az átlag olvasó számára. Nem mindenki értené meg belőle, hogy arról van szó, különböző beállításokkal exponált képekből rakja össze a szoftver az ideálisnak mondható fényviszonyokat ábrázoló képet. Így a vezetőség döntése szerint a kevésbé szakmai megfogalmazással került nyomdába a címlap.

A Post fotó igazgatója elmondta, hogy a képet készítő Bill O’Leary azért döntött a HDR technika mellett, mert így tudta a lemenő nap fényében ideálisan megörökíteni a 14. utcai híd környezetét. Ha hagyományos módon, egyetlen exponálással örökítette volna meg a látványt, akkor egyes részek vagy túlexponáltak, vagy túl sötétek lettek volna.

Az Amerikai Sajtófotó Szövetség (NPPA) elnöke, Sean Elliot a leghatározottabban azt állítja, hogy a HDR nem alkalmazható eszköz a dokumentarista fotográfia céljaihoz. Az amerikai szakmai szervezet etikai kódexe úgy fogalmaz a fotósnak tiszteletben kell tartania a digitális pillanat integritását, és ebben a tekintetben a HDR technika sem különbözik bármilyen más fotó manipulációtól. Mint mondja, “a HDR használatával a Washington Post különböző idő pillanatokat kombinált, ezzel egy olyan képet hozott létre, ami a valóságban sosem létezett. Például az égbolton látható repülőgép nem volt ott a kép készítésének minden fázisában, így ezzel megkérdőjelezhetővé teszi a kép hitelességét.”

14thStreetBridge photoBillOlearyWashingtonPost Manipuláció e a HDR technológia a sajtófotóban?

Fotó: Bill O’Leary/Washington Post

Lehet máshogy is
A fotós készített hagyományos módszerrel is képeket a hídról, és az annak másik oldaláról készült képek között vannak közel hasonló fényviszonyú és színvilágúak is, mikor a lemenő nap világítja meg a hidat.

Sean Elliot szerint a második fotó létezése szükségtelenné tette volna a HDR kép használatát, mivel a manipuláció nélküli kép ugyanolyan erős látványt nyújt, mint a másik. A lap fotó igazgatója viszont úgy gondolja, hogy az általuk választott kép jobb a vizen tükröződő napsugarak, és az égbolt fényei miatt. Még akkor is, ha bonyolultabb képaláírást igényelt is a technikai kivitelezés magyarázata.

A Poynter azt is hozzáteszi, hogy ez már a második alkalom, hogy a Washington Post HDR képet közölt a címlapon. Legutóbb a téli napforduló alkalmából tették. A fotó igazgató állítása szerint egy darabig most nem fognak élni ezzel a technikával, nehogy “önmaga kliséje legyen belőle”.

Te mit gondolsz a HDR alkalmazásáról a sajtófotóban?

Értesülj a hasonló bejegyzésekről! Kövess FacebookGoogle+ és Twitter segítségével!