Rövid idő alatt sokadszor is belefutottam az ős régi Canon vagy Nikon fényképezőgépet vegyek témába. Hagyományosan ki érzelmi oldalról, ki praktikus, ki műszaki szempontok szerint közelíti meg a témát, és próbálja érvnek látszó áltudományos magyarázatokkal igazolni álláspontját. Eredetileg akartam egy ilyen írást linkelni egy megszűnő félben levő blogból, de úgy döntöttem, hogy inkább nem reklámozok elfogult írásokat, kis kereséssel talál magának mindenki.
Őszintén remélem, hogy a cím alapján senki nem számított tőlem bölcsességekre, hogy ezért vagy azért, ezt vagy azt a gépet/gyártót érdemes választani. Lehetne hangzatos kifejezésekkel érvelni egyik vagy másik gyártó mellett, és kihozni a szimpatikusabbat szimpatikusabbnak, mint a már említett blog is tette, Vagy lehet hasonlítgatni paramétereket, és számadatokat. Szerintem egyik sem igazán számít. Akinek mégis számít, az meg úgyis tudja, hogy neki miért és mi számít, így nem tanácsra, hanem önigazolásra vágyik. Íme: jó választás, vedd meg bátran, csinálj vele szép képeket!
Tényleg ez számít. Abszolút nem tudományos az érvelésem, nem is szánom annak, sőt nem is szeretnék tudományos döntést hozni. Nekem sokkal fontosabb, hogy az én igényeimnek megfelelő, számomra kényelmes, nekem kézre álló gépet használjak, mint a táblázatokban sorolható paraméterek.
Ami miatt mégis megírtam ezt az írást – ami a témában nem egyedülálló ebben a blogban – hogy nemrég nyilvánosságra hoztak egy érdekes statisztikát. A Magyar Sajtófotó Pályázat kapcsán jelent meg a pályázati anyagokból kinyert információkra építő statisztika a FotoKlikk cikkében. Mint a szövegből kiderül, a statisztika nem fedi le tökéletesen a pályaműveket. Nem mindegyik tartalmazott megfelelő metaadatokat. 12493 képből mindössze 7250 kép EXIF adatai voltak használhatók a statisztikához. Ez alapján született a statiszika. Részletek az eredeti cikkben, itt csak kivonatoltan az alábbi számadatok:
- Canon 55%
- Nikon 32%
- Pentax 5%
- Sony/Konica-Minolta 4%
Mit jelent ez a statisztika? Az ég világon semmit! Még csak azt sem, hogy az összes kép közül mennyi készült mivel. Sőt, mivel a statisztika a képek arányaiban számol, az sem derül ki belőle, hogy a gépek felhasználók közti megoszlása milyen. Egyetlen következtetést lehet levonni, bár ez is legfeljebb csak tájékoztató jellegű: A Canon és a Nikon (szigorúan csak az ABC sorrend miatt ilyen sorrendben említve őket) dominál, más gyártók részesedése igen kicsi. Ez indokolja azt is, hogy más gyártók nem kerültek bele a címbeli kérdésbe, pedig 5-6-7-8 másik céget még lehetne emlegetni. De nem biztos, hogy érdemes.
Persze tehetséges marketingesek bármelyik cégnél keresnek – vagy csináltatnak – olyan statisztikát, ami igazolja, hogy valamelyik piaci szegmensben, megfelelő szempontok alapján vizsgálva az ő termékük a piacvezető. És kellően körülhatárolt vizsgálati szempontok szerint még igazuk is van benne.
Kifejezetten örülök viszont annak, hogy nem készült olyan felmérés, hogy a díjaott képek gyártónkénti megoszlása milyen. Az lenne csak igazán félrevezető. Pedig az egyik gyártó (fogadni is mernék rá, hogy melyik az) marketing osztálya kifejezetten örülhetne egy ilyen kimutatásnak, amiről lehetne ország szerte PR cikkezni. Lehetne vele sugalmazni a téves üzenetet, hogy az X márka gépeivel könnyebb/esélyesebb győztes anyagot készíteni. Miközben mindennek semmi köze a géphez. Különösen egy fotópályázaton, de a fotózásban egyébként is a kép a fontos, és a fotós, aki azt elkészíti!
