‘Rupert Murdoch’ címkével ellátott bejegyzések

Köszönjük és Viszlát: utoljára jelent ma meg a News of the World

2011. július 10. vasárnap
NewsOfTheWorld finalFrontPage Köszönjük és Viszlát: utoljára jelent ma meg a News of the World

Búcsúzó címlap

Anglia legnagyobb példányszámú vasánrapi bulvár lapja, a News of the World 168 év után ma jelent meg utoljára a standokon. Hosszú történet szakad most meg, és sok kolléga kerül ezzel az utcára.

Mint az AP idézi a lapból: “Magas elvárásokat diktáltunk, és meg is követeltük azok betartását, de mint az most túlságosan is drágán a tudomásunkra jutott, valaki aki nekünk, vagy inkább a nevünkben dolgozott már 2006 óta szánalmasan alulmúlta azokat a magas elvárásokat.”

Utolsó számában nem kevés nosztalgiával búcsúzik a lap, mely közel százhetven éve alatt hat uralkodó váltotta egymást Anglia trónján. Beszámoltak a Titanic elsűllyedéséről, két világháborúról, és az első ember Holdra lépéséről. Történetének legelső karácsonyi számában ’43-ban beszámolt Dickens karácsonyi énekének megjelenéséről, és szinte együtt váltak a brit nemzeti hagyományok részévé, amiről 1946-ban Orwell is megemlékezett.
A lap sport szerkesztői külön is összefoglalják mennyi történelmi versenyről, és mérkőzésről tudósíttottak, és nem kevésbé kis nevekkel a szerkesztők közt. A lap publicistái közt előfordult Sir Alex Ferguson, John McEnroe és David Beckham is. A búcsúzó sportszerkesztő viszont megemlékezik azokról az örökké névtelen, háttérben dolgozókról is, akik nélkül egyetlen újság sem jelenhetne meg, és akik mind búcsúzhatnak most az olvasóktól és a munkájuktól is.

Mint a főszerkesztő írja, nincs mentség arra, amit a lap munkatársai nemrég elkövettek. Ahogy nem lehet azt a foltot sem eltávolítani, amit ez a telefon lehallgatási ügy ennek a különleges múltú lapnak a hírnevén ejtett.

Búcsú vezércikkükben arra is kitérnek azonban, hogy bár a brit miniszterelnök lapjukkal szembeni intézkedéseit elfogadják, nem értenek egyet az etikai kérdésekben felelős Sajtó Panaszbizotttság (Press Complaints Commission – PCC) feloszlatásával. Szerintük a szakmai önszabályozás működik, csak a szervezet jelen állapota nem működőképes. Szélesebb hatáskörre, és több forrásra lenne szüksége, de nem hatósági felügyeletre, mert az a demokrácia és a szabad sajtó korlátozását jelentené.

Mai 8 674-ik lapszámukkal hét és fél millió olvasótól vesz búcsút a lap.

MTI hír: “Kétszeres példányszámmal búcsúzik olvasóitól a világ legnagyobb angol nyelvű vasárnapi bulvárlapja, a News of the World, amely – miután az utóbbi évtizedek legsúlyosabb nagy-britanniai sajtóbotrányába keveredett – a tulajdonos cég döntése alapján a vasárnapi kiadással, 168 év után megszűnik.

A lap utolsó száma iránt már előre hatalmas kereslet mutatkozott; sokan több példányt is félretetettek újságosuknál.

NewsOfTheWorld1910 Köszönjük és Viszlát: utoljára jelent ma meg a News of the World

Válogatás 168 év címlapjaiból

A News of the World 1843. október 1-jén jelent meg először, és átlagos példányszáma az utóbbi években valamivel meghaladta a 2,5 milliót, rendszeres olvasóinak száma pedig a 8 milliót. A kiadó közlése szerint azonban a lap vasárnap ötmillió példányban kerül az újságosstandokra.

Az első oldalon – amelyen mindig valamilyen szenzációs hír beharangozója szerepelt – most csak annyi áll hatalmas betűkkel, hogy “Thank you & goodbye” – Köszönjük, és viszontlátásra.

A vasárnapi, utolsó számban szerepel a News of the World legelső, 1843-ban megjelent kiadásának utánnyomott másolata is.

A megszüntetésről hozott döntés előzményeként néhány napja kiderült, hogy a lap néhány éve feltörte és lehallgatta egy elrabolt, majd meggyilkolt kislány, a 13 éves Milly Dowler mobiltelefonjának üzenetrögzítőjét, exkluzív értesülésekre vadászva.

A News of the World az eddigi adatok szerint a gyermek eltűnését követő napokban nyomozta ki illegális módszerekkel a rendőrség által nagy erőkkel keresett, de akkor már halott Milly mobiltelefonjának kódját, és sztori reményében rögzítette az aggódó szülők és barátok hívásait. Amikor az elektronikus rögzítő betelt, a lap munkatársai törölték a már lehallgatott üzeneteket. Ez megzavarta a nyomozást is, mivel a rendőrség – a szülőkkel együtt – arra a következtetésre jutott, hogy a kislány még él, és ő törli üzeneteit.

A konkurens brit lapok által feltárt, hatalmas felháborodást kavaró botrány ráadásul egyre nagyobbra duzzadt: a lapot már azzal is vádolják, hogy két másik meggyilkolt kislány szüleinek, a 2005. július 7-ei, 52 emberéletet kioltó londoni merényletben meghaltak szeretteinek, valamint az iraki és az afganisztáni frontokon elesett brit katonák hozzátartozóinak mobiljait is feltörte és lehallgatta az elmúlt években, szintén exkluzív értesülések reményében.

A brit sajtó által idézett rendőrségi adatok szerint a News of the World az utóbbi években akár négyezer közéleti személyiség és magánszemély mobiltelefonjait is feltörhette és lehallgathatta.

NewsOfTheWorld StaffWithFinalEdition phtoPaulHackettReuters Köszönjük és Viszlát: utoljára jelent ma meg a News of the World

Búcsúzik a szerkesztőség Fotó: Paul Hackett/Reuters

Az utolsó News of the Worldben nincsenek hirdetések, és a példányok értékesítési bevételeit teljes egészében jótékonysági célokra fordítják.

Reklámokból a lap amúgy sem tudott volna sokat közölni, mivel a hatalmas botrány hatására a legnagyobb rendszeres hirdetők – köztük olyan nevek, mint a Ford és a Renault autógyár, vagy az egyik legnagyobb brit szupermarket-hálózat, a Sainsbury’s – már a megszűnés bejelentése előtt sorra mondták vissza a News of the Worlddel kötött, több millió fontos hirdetési megállapodásaikat.

A lap felszámolásáról hozott – teljesen váratlan és a brit sajtópiacot sokként érő – döntést csütörtökön jelentette be Londonban a News International kiadócég elnöke, James Murdoch, a kiadót birtokló globális médiabirodalom, a News Corporation vezetőjének, Rupert Murdochnak a fia.

Rupert Murdoch nagy-britanniai sajtó- és médiakonglomerátumába jelenleg – a most megszűnő News of the World mellett – a The Sun, a The Times és a The Sunday Times című lapok, valamint a Sky médiacsoport egy része tartozik.

A The Sun a News of the World hétfőtől szombatig megjelenő testvérlapja, de külön szerkesztőséggel működik. Meg nem erősített értesülések szerint a News of the World megszűnésével a The Sun heti hét napon át megjelenő napilappá válik, kitöltve a bezárt vasárnapi testvérlap által hátrahagyott piaci űrt.”

Forrás: Ingyen MTI

Épülnek a fizetős falak az Interneten

2011. március 24. csütörtök
NewYorkTimesHeadquarters photoShannonStapletonReuters Épülnek a fizetős falak az Interneten

Fotó: Shannon Stapleton/Reuters

A múlt hét egyik nagy sajtóval kapcsolatos híre volt, hogy Rupert Murdoch és saját több korábbi sikertelen próbálkozása után a New York Times ismét elkezdi felhúzni fizetős falát – ami ezúttal kicsit lukacsosabb, mint legutoljára volt. A témával a Médiablog is foglalkozott, érdemes elolvasni, amit Polner írt, illetve a linkeket, amiket az írásában közölt.

Világszerte komoly problémát okoz, hogy hogyan lehet a sajtóból bevételt termelni. Sajnos a nyomtatott lapok példányszáma egyre hanyatlik, a print média hirdetési konstrukciói pedig nem működnek az online világban. Mindenki ingyenes weboldalakat akar, fizetni senki nem szeretne, hogy látogathassa, amit eddig ingyen böngészhetett. Ráadásul az Internet korában lopni is sokkal könnyebb egymástól a tartalmat, ami csak tovább nehezit mindent.

Az olvasó kényelmes
A közönség nem szeretne előfizetni, sőt egyáltalán fizetni sem a weboldalak tartalmáért, ugyanakkor nem akarnak reklámokat nézni sem, amiből alternatívaként a lapok megélni próbálnak.

Az előállítás költséges
Sokak szerint az Internetes lapok fő előnye, hogy a kiadók megspórolhatják a nyomdaköltségeket, és a terméket nem kell szállítani, értékesíteni sem, sőt a remitendát megsemmisíteni sem. Mindez valóban nagy megtakarítás.
Ugyanakkor az előállítás egyéb költségeit nem nagyon lehet megspórolni. A tartalmat elő kell állítani, a szerkesztőséget ugyanúgy fenn kell tartani, és a dolgozók munkáját ugyanúgy meg kell fizetni. Ez az online lapok esetében pedig nem hogy kevesebb lenne, hanem több, hiszen a nyomtatott lapoknak korlátozott számú újságoldalt kell megtölteni napról-napra, adott lapzártával. Az Internetes oldalaknál viszont nincsenek terjedelmi korlátok, ott a nap huszonnégy órájában folyamatosan kell szállítani a híreket, és lényegesen nagyobb a hírverseny is.

Hirdetési bevételek
A nyomtaott lapokban kénytelen a hirdető elhinni, hogy az olvasók annyian látják a hirdetést, ahány példányban kinyomják a lapot – persze ismerve és kalkulálva a meddőszórással – és reménykedhet benne, hogy azokra akik látták a hirdetést, az hatással is van.
Az online lapoknál viszont jól mérhető, hogy hányszor jelenik meg az adott hirdetés, és hogy hány olvasó kattint rá, vagyis milyen arányban vált ki a hirdetés valós érdeklődést. Nem csoda, hogy a hirdetők az online felületeken már nem (legalábbis nem csak) havi megjelenés után fizetnek, hanem helyette inkább a tényleges kattintás számok után.
Azt pedig, hogy mennyire kattintanak az olvasók a hirdetésekre, mindenki lemérheti saját olvasói szokásain, és saccolhat, hogy mennyire lehet könnyű kitermelni a szerkesztőség költségeit a kattintásonként csordogáló pénzből.

Fizetős fal mögé a tartalmat
Míg a weboldalak többsége próbál a hirdetési bevételekből boldogulni, addig újra és újra napirendre kerülnek a fizetős falak. Azok a megoldások, és fizetési konstrukciók, amivel az olvasók rávehetők (kényszeríthetők?), hogy fizessenek a cikkek olvasásáért.

A tabletek hoznak megváltást?
Sokan a tabletek megjelenésében látták a sajtó jövőjét. Abban bíztak, hogy az új médium új eszköz megjelenésével születhet egy olyan üzleti modell is, ami miatt az emberek inkább hajlandóvá válhatnak fizetni a fogyasztott tartalmakért. Ez a reményt részben igazoltják az iTunes zene és alkalmazás bolt sikerei, amit jelenleg például a Rupert Murdoch által életrehívott The Daily is próbál igazolni.
Ugyanakkor a fizetős falak ezen változatait is folyamatosan próbálják kicselezni, feltörni, illetve a piaci működőképességük eredendően kihívást jelent.

Tökéletes megoldások egyelőre úgy fest, hogy nincsenek. Szerinted mi lenne működőképesebb? Te milyen újságért fizetnél szívesen?

Botlással indul az első iPad újság

2011. február 3. csütörtök

TheDaily Botlással indul az első iPad újságVégre bemutatták az első várva-várt iPad magazint, csakhogy Amerikán kívülről nem lehet előfizetni Rupert Murdoch új iPad lapjára.

A média mágnás Rupert Murdoch főleg attól közismert, hogy pár éve minden áron fizetőssé szeretné tenni az Internetes lapokat, de eddig a hagyományos netes lapoknál semmilyen üzleti modellel nem járt sikerrel.
Az első kizárólagosan iPad lap megjelenésével éppen ezen próbál változtatni. Végre olyan platformot és formátumot talált, amiért talán szívesen fizetnek az emberek.

Csak egy gond van
A szerdán bemutatott The Daily az amerikai AppStore-ban található, ahova csak USA lakcím, és bankkártya birtokában lehet regisztrálni. Ez pedig komoly akadály lehet a Daily nemzetközi sikerei előtt.
A Daily ugyan hivatalos megnevezése szerint nemzeti lap, vagyis alapvetően az amerikaiaknak szól amerikáról, de más nagy amerikai lapokhoz hasonlóan a világ minden táján lenne vagy lehetne rá érdeklődés, ha elérhető lenne. A kezdeményezés úttörő volta miatt is nagy a nemzetközi érdeklődés a lap iránt. Az amerikai AppStore által emelt akadályok viszont meggátolhatják a külföldről érdeklődő potenciális olvasókat az előfizetésben.

Kényelem
A Daily megjelenésével együtt debütált az Apple hírlap értékesítési megoldása, ami éppen a kényelemről szólna. Az elsöprő sikereket arató iTunes zenebolt és az AppStore kényelmes, könnyű és ezért népszerű egy kattintásos fizetési megoldása az a vonzerő, amit az Apple most a lapkiadóknak kínál. Hiszen mindenki abban reménykedik, hogy pont ez lesz az a megoldás, amiért az emberek hajlandóak lehetnek végre fizetni a hírekért az ingyenes hírportálok böngészése helyett.

Kerülőutak
Léteznek kerülőutak a külföldi alkalmazásbolt használatára, mint például a külföldön megvásárolható ajándékkártyák, amiket persze sokan exportálnak is az USÁ-ból. De az ilyen kerülőutak körülményes és időigényes volta pont azt az értéket veszi el, ami az előnye lenne a rendszernek: az egyszerű és kényelmes vásárlás.

A zenebolt sem működik Magyarországon
Magyarországon a zeneboltot sem sikerült meghonosítani az Apple-nek. Míg az alkalmazások közt kényelmesen lehet vásárolni, a zenebolt csak a fenti kerülőutakkal hozzáférhető. Ennek magyarázatát legtöbben a bonyolult (és piacilag kedvezőtlen) magyar szerzőjogi szabályozásra vezetik vissza, ami éppen elég nagy baj az Apple-nek.

A magazin piac számára viszont akkor tud üzletet ajánlani, ha az üzleti modell működik, és elérhető is. Persze hiú ábránd, hogy pont Magyarország és a benne rejlő előfizetői potenciál lesz számukra meghatározó…

iPad mint a nyomtatott lapok jövője?

2010. március 30. kedd

gq vogue wired nytt on ipad iPad mint a nyomtatott lapok jövője?Ahogy közeledik az iPad április 3-ai megjelenése (már alig egy hét van hátra), egyre több cikk és értekeés firtatja mindenfelé – így például a Médiablogon többször is – , hogy vajon mi újat hozhat az iPad – vagy akár a konkurens tabletek – a válságát élő nyomtatott sajtó számára.
Bár vannak az USÁ-ban, akik szemináriumokat szerveznek az iPad-ra történő tartalomszolgáltatás oktatására, szerintem mind ez meddő az okfejtés, amíg egy ismeretlen (lényegében még nem is létező) eszközről és annak ismeretlen – ezáltal behatárolhatatlan szokású, felhasználású – közönségéről folyik az eszmecsere. Hipotéziseket persze lehet felállítani, hogy vajon kik fogják majd venni, milyen élethelyzetekben és mire fogják használni. De ezeket a hipotéziseket még annyira sem támasztják ma alá mérhető, megismerhető számadatok, mint azt, hogy az újságokat azért szeretik ma még az emberek, mert lehet vele legyet ölni, vagy használt autó alkatrészeket csomagolni bele – túl azon, hogy begyűrhetjük egy farmer zsebbe, és olvashatjuk a vécén is.

A DSLR videóiról (is) ismert fotóriporter, Vincent Laforet az év elején – még az iPad bemutatása előtt – foglalta össze személyes gondolatait a blogjában: “Épp a múlt héten történt, hogy az öt éves fiammal papírmasé tűzhányót próbáltunk építeni. Ehhez főleg újságpapírra és alufóliára lett volna szülség….ekkor jöttem rá, hogy a házban semmijen újság nincsen. Semmilyen nyomtatott sajtótermék! Van persze párszáz magazinunk, de egy gyors közvélemnykutatás eredménye, hogy a hat 16-34 év közötti együttlakó szerint 50 év alatt a tágabb rokonságunkban sem olvas már kézzel fogható formában újságot. Mire reggel a küszöbömön landol, már elolvastam a híreket a NYTimes.com-on….így lemondtam az előfizetésem. (Szörnyű nehéz döntés volt – hét évig dolgoztam [mármint Vincent Laforet, nem ennek a magyar blogna a szerzője - szerk] a NYT szerkesztőségében…)

NationalGeographic on iPad iPad mint a nyomtatott lapok jövője?Volna pénzem, amit a NYT támogatására fordíthatnék – de nincs kinek adjam! Ez a nyomtatott sajtó egyik alapvető hibája, hogy egy évtizeddel ezelőtt úgy döntöttek, hogy a nyomtatott lapok hirdetési felületeit értékesítik, az online hirdetéseket pedig bónuszként odaadják ingyen. [És ugyanígy tettek a tartalommal is - szerk] Herkulesi hiba! Most nem tudnak eleget kérni az Internetes hirdetésekért, és nem tudják eladni az előfizetéseket sem az olvasóiknak – ennek következtében 2009-re megtizedelődött a nyomtatott sajtó.

[...]

Ha a magazinok és újságok képesek megoldás találni rá, hogy online előfizetési díjakhoz jussanak, vagy a micro paymentből profitáljanak – akkor lehet még remény. Ezek a tabletek talán elég vonzóak lehetnek hozzá az új generáció számára (akik ahhoz szoktak, hogy NEM fizetnek a tartalomért), hogy ne vegyék észre, hogy olyasmiért kérik hogy fizessenek, ami immár túlságosan hosszú ideig volt ingyenes.”

Azt hiszem, Laforet ezen gondolatai elég jól – ha nem is tökéletesen – körbejárják a kérdést. Ugyan nálam még akad elég sok újságpapír is, jobbára ezek is csak a szerkesztőségi példányok, amiket a munka során hordtam haza, részben azért mert a saját képeim is bennük vannak. Az pedig elég jó diagnózisnak tűnik, hogy mivel az Internet eddig ingyenes volt mindenki számára, nehéz küzdelem lesz újra fizetőssé tenni – ahogy azt Rupert Murdoch is bizonyította már. És talán a tablet ugyanúgy magával hozhat egyfajta piaci modellt, mint az iPod tette a zeneiparban, vagy az iPhone-hoz megjelent App store tette a szoftver piacon. Persze ehhez kelleni fog az üzleti modell, és az eszköz, ami ma még nem elérhető.

Vannak, akik az iPadben azt látják, hogy a mai webes sajtót fenyegeti, bár szerintem ez rossz megközelítés. Miért fenyegetné, ha egyszer ugyanúgy elérhető rajta, mint akármelyik számítógépről, ahogyan az iPhone is támogatja ezt. Sőt szerintem talán még fokozni is fogja a látogatottságukat, ha az iPad tényleg részese lesz felhasználói mindennapjainak. Ha gyakrabbnan szorongatják a kezükben akár utazás közben, akár a tévé előtt, két intimbetét és mosópor reklám között, akkor ez pozitív lehet a hírportálok számára, ha tudnak kellően érdekes tartalmakkal szolgálni. Persze lehet, hogy ezeket a néhány perces szüneteket inkább a közösségi médiára, Twitterre, iWiW-re és Facebookra fordítják majd. Meglátjuk. Minden esetre én derülátóbb vagyo a kérdésben a közvélekedésnél. Főleg rövidebb távon, míg az iPadtől várt megváltó üzleti modell meg nem jelenik és el nem terjed. Addig biztosan a webes sajtó javára dolgozik az iPad is.

A Microsoft szerint vége az ingyenes Internetezésnek

2009. július 8. szerda

microsoft logo A Microsoft szerint vége az ingyenes Internetezésnek“Az ingyenesség kultúrája az Interneten a végéhez közeledik” – Achim Berg

Újabb felső vezető csatlakozik Rupert Murdoch média mágnás korábban megjelent hasonló nézeteihez, melyeket a birtokában levő The Times Internetes működésének átszervezésével igazolni is igyekezett. Most Achim Berg, a Microsoft németországi vezetője is csatlakozott Murdochhoz egy nemrégiben tett nyilatkozatával. A Berliner Zeitung interjúját a PCforum híre dolgozta fel nemrég. A magyar cikk a nyomtatott sajtó halálát említi, és csupán az Internet-ingyenesség kérdéskörére koncentrálva kivonatolja a német interjút.
Az eredeti változatban azonban arról is szó esik, hogy Berg az Internetből él, és aktívan használja a munkája során, és a tájékozódásban is de azért a hírekhez nyomtatásban jut hozzá. Papír alapon olvas újságot, és úgy gondolja, hogy az Internet sosem fogja teljesen kiváltani a nyomtatott sajtó szerepét, bár a hírek nem csak egyszer érkezhetnek naponta, mint az újságok. Innen kanyarodott az interjú az Internetes tartalmak díjmentessége felé, melynek kulcs gondolatává a bevezetőben idézett mondat válik. Mint a  magyar változat is kiemeli, Berg szerint “az ingyenesség nem fog teljesen kiveszni a világhálóról, mert mindig is lesznek ingyenesen elérhető szolgáltatások rajta, amelyek mellett azonbban egyre több prémium-szolgáltatás válik majd fizetőssé, amit azok fognak igénybevenni, akik hajlandóak az adott szolgáltatás további használatának lehetőségéért fizetni, vagy egyszerűen zavarja őket a reklámok megjelenése.”

Érdekes lenne tudni, hogy a Google konkurenciájaként a kereső üzletbe is bekapcsolódott Microsoft milyen fizetős szolgáltatásokkal készülhet vajon jelenlegi felhasználóik számára, de talán kár lenne spekulációkba bocsátkozni. Minden esetre bármit gondoljanak is egyesek arról, hogy az Interneten minden ingyen van, valóban látható már most is egy tendencia, hogy csak bizonyos szolgáltatások, vagy csak bizonyos szintig ingyenesek, és aki többet akar belőle élvezni, annak fizetnie kell.
Magyarországon ez a mérsékelt fizetési hajlandóság miatt (milyen finoman sikerült megfogalmazni) még gyerek cipőben jár, de már hazai oldalak körében is egyre gyakoribb jelenséggé válik, a fizetős tartalom, és nem csak a pornó szakmában, ahol ez ősidők óta bevett szokás. Nemzetközi oldalaknál (szintén nem csak a szexiparban) pedig egyre általánosabb, hogy van egy limitált lehetőségeket nyújtó alap funkció ingyen, de ha a kényelmi szolgáltatásokat is igénybe venné az ember, akkor azokért már fizetnie kell. Sőt már megjelenése óta közszájon forgó kérdés, hogy vajon a Google mikor fogja fizetőssé tenni mindenki által előszeretettel használt levelezési és egyéb szolgáltatásait, alkalmasint emberek millióinak levelezését túszul ejtve. Bár a jelek szerint ők elég jól boldogulnak még a reklámokból finanszírozott tartalmakkal. Ugyanakkor – különösen a gazdasági válság hatására, és pláne Magyarországon – gyorsan változik a reklámköltések mértéke, ami miatt sok újság és hírszolgáltatás is kénytelen lehet újra gondolni finanszírozási modelljét.

Achim Berg egyik főnöke, a céget irányító Steve Ballmer nemrég jóval lesújtóbb véleményt tolmácsolt egy reklámkonferencián. Szerinte ugyanis a jelenlegi sajtó nem csak offline formájában halott, de úgy gondolja, hogy “A régi módszer, a nyomtatott újság egyszerű online megjelentetése, halálra van ítélve.” Szerinte az Internetre átmenekülő újságok és televíziók is ki fognak halni, mert a jövő Internetes világában a ma ismertnél jóval újszerűbb modellekre lesz szükség. A jelek szerint a két Microsoft vezető nézetei nincsenek teljes összhangban, és talán még magukban sem tisztázták még, hogy mit várnak az Internetes tartalomszolgáltatás fejlődésétől.