Fotó: Bende Tibor/TotalCar
Vajon mi értelme ferdén fotózni az előttünk álló fotósok hátát, és ezt még egy galériába is feltenni?
Korábban már megemlékeztem az online sajtóra egyébként elég jellemzőnek tűnő galéria kényszerről, és annak néha érthetetlen velejáróiról, de most valami újba botlottam. Vagy nem is annyira új?
“A kevesebb néha több.” – mondás
A TotalCar galériáit általában eddig sem értettem. Különösen, mikor még arra se veszik a fáradtságot, hogy beforgassák a képeket, hogy a fotóalanyok ne a falon álljanak – bár a falramászás elég kifejező “költői kép”. Tudom, autós képekből akármennyit képesek az érdeklődők végigkattintgatni, még akkor is, ha esztétikailag és fotográfiailag ezer sebből véreznek. De tényleg kell 80-90-120 képet feltölteni valamiről egy weboldal galériájába? Kíváncsi lennék, hogy az ő statisztikáik mennyiben igazolják, hogy erre van igény – a fotóson kívül bárki másban.
Már ők is a falra másznak...
Én is dolgoztam online lapnál, ahol a fotósok örömmel fogadták, remélték, sőt elvárták, hogy minél több képük megjelenjen, még akkor is, ha csak ún. egy képes eseményre küldték is őket. Persze őket is meg lehet valahol érteni. De az általam ismert statisztikák szerint az emberek legfeljebb 8-10 képet kattintgatnak végig egy hagyományos webgalériában (mint amilyen az Index, Origo, Stop.hu, NOL, stb jellemző megoldása).
A nagyképes galériák kicsit máshogy működnek, nagyobb méretben még az esetleg gyengébb képek is jobban érvényesülnek, így talán több képet is megnéznek az emberek. Nem csoda, hogy olykor a HVG Nagyítása és a Hírszerző Reflektora (lényegében ugyanarról beszélünk csak más néven és címen) néha tovább lép ezen a kereten, akárcsak a koncepció eredeti forrása, az Alan Taylor által megalkotott Boston BigPicture és a szintén általa továbbfejlesztett Atlantic In Focus pedig egyenesen a 30-50 képes galériákkal operál. Viszont ezek mind alaposan válogatott, minőségi fotókból készülő válogatások, ahol fel sem vetődik az a gagyizás (bocsánat, nem találok jobb szót), amit pl a TotalCar művel.
