Vannak pillanatok, mikor a reklámfotó képbe kerül egy sportfotón, egészen új dimenziókba helyezve az eseményeket.
Mark Blinch remek képet lőtt a New York Yankees szeptember 18-ai mérkőzésén. Brett Gardner a baseball labdáért ugrik, hogy elkapja a Toronto Blue Jays játékosának, Adam Lindnek hazafutást jelentő labdáját, mielőtt átrepül a palánkon. A plakáton látható Nikon fényképezőgép hirdetés már csak a méretarányok miatt is különleges viszonyba kerül a sportolóval.
A képet a Totally Cool Pix 38. heti válogatásában találtam, természetesen a többi képet is érdemes megnézni, de úgy éreztem, erről az egyről nem lehet nem írni.
Természetesen meg kell említeni azt is, hogy a reklám és/vagy marketing szakembertől is remek ötlet volt pont ilyen Nikon hirdetést és így elhelyezni a palánkon, ahol a játék jellegzetességeiből adódóan várható, hogy a játékosok ugrálni fognak a labda után, remek képeket – és további közvetett reklámmegjelenéseket is szülve a hirdetésnek.
A kép további érdekessége, hogy egy hatalmas Nikon hirdetést egy Canon géppel fényképeztek le, mivel a Reuters hagyományosan ragaszkodik fényképezőgép gyártójához. Persze ennek a kép szempontjából sincs semmi jelentősége, és a gépválasztás szempontjából sem. De mégis érdekes adalék a képhez, különösen az amatőrök – de néha még profik – között is előforduló Canon-Nikon versengés fényében.
“Az optimisták számára minden lehetséges.” – Rob Haggart
A PhotoEditor blogban tűnt fel azonos címmel egy post, Alex Roman beágyazott The Third & The Seventh videója kíséretében. Jamie Krike vetette fel, hogy ez a videó a fotózás végének kezdetét jelezheti. Mint mondja “eddig is létezett CGI (számítógépes grafika), és kellően nagy költségvetéssel eddig is szinte bármit meg tudtak valósítani vele, de ezt egyetlen spanyol fickó hozta össze otthon a számítógépével, anélkül, hogy kimozdult volna a lakásából, vagy egy ablaktalan irodából”.
Vajon tényleg a fotózás végét vetíti előre, hogy ilyen dolgokat is meg lehet valósítani a virtuális valóságban? Emiatt tényleg nem lesz többé szükség fotósokra? Vitapartnere, Rob Haggart a nyitó idézettel zárja a beszélgetést, amiben azt az álláspontot képviseli, hogy a fotó – akárcsak a videó – nem a technológiáról szól, és nem arról, hogy mivel mész ki fotózni (vagy adott esetben ki se mozdulsz), hanem hogy hogyan ábrázolod a dolgokat, és mit mondasz el a képekkel. Szerinte, akinek van megfelelő látásmódja, és mondanivalója, amit kifejezzen vele, annak ez egy eszköz lesz a kezében. Akinek nincs, az ugyanúgy nem fog tudni mit kezdeni vele, mint a mondanivalót nélkülöző ember képtelen értékes gondolatokat papírra vetni, hiába válogathat a ceruzák között.
Azért Jamie aggálya érthető, hiszen az alkalmazott fotográfiában ez számtalan kérdést felvet. Vajon inkább fotóstúdióba vigyük a termékünket egy katalógus fotózáshoz, vagy inkább a tervrajzokkal keressünk fel egy 3D grafikust? Könnyen lehet, hogy a jövőben – akárcsak ma a mosópor reklámok – az autó hirdetés előbb elkészülnek a tervrajzok és az egyébként is létező 3D modellek alapján, mint az első prototípus kigördülne a gyárból.
A veszély fenn áll, hogy a jövőben még kevesebb dologhoz lesz szükség fotósra. Bár arra nem vennék mérget, hogy egy ilyen szinten valósághű (milyen érdekes, hogy az angol nyelv a fotóhű szót használja) termékfotót számottevően gyorsabb, vagy olcsóbb lenne CGI útján előállítani, mint lefotózni egy stúdióban. Abban sem vagyok biztos, hogy a 3D grafikához értők jól teszik, ha olcsóbban megcsinálják. Azt meg már eddig sem tudhattuk, hogy a reklámokban és magazinokban megjelenő képek milyen mértékben tükrözik a valóságot (gondolok itt a PhotoShop és egyéb képszerkesztési beavatkozásokra).
A kérdést így végül csak sikerült visszavezetni az eredeti post konklúziójához: akik csak annyihoz fognak érteni a virtuális világ kezelésében, hogy a virtuális tárgyat leteszik és csinálnak egy egyszerű virtuális képet róla, azok pont ugyanúgy nem fotót fognak készíteni, mint aki ma fotósként teszi le az asztalra, és csak “nyom róla egy képet”. Mert a fotózás nem csak annyi, hogy az ember megnyom egy gombot. Még a műteremben sem. Ott is tudni kell, hogy hogy helyezi el a tárgyakat, milyen fényeket és hogyan használ. A fotózás alapjai nem változtak az analóg korszakról a digitálisra. Csak a feldolgozó eszközök cserélődtek le. Ugyanígy a valós fotózás szabályai érvényesülnek majd a virtuális világban is. És ugyanúgy csak a kép fog számítani.
A fotózás egy szakma, mégis számos szakterülete, különböző műfaja van. Általában egy szakember többet is szokott ezekből ismerni és talán űzni is. Vannak kisebb és nagyobb átfedések, de vajon érthet-e valaki mindenhez? És egyáltalán milyen területeit különböztethetjük meg a fotózásnak?
Ezek természetesen nem egy kifejezett szempontrendszer alapján szétválogatott területek. Van köztük tematikai csoportosítás, technológiai, műfaj és felhasználás szerinti kategória is. Az viszont biztos, hogy mindegyik (vagy legalábbis sokuk) más és más eszközöket, képességeket, szakmai felkészültséget, nem utolsó sorban anyagi és mentális hátteret igényel. Ugyan így az is igaz, hogy ezen területek szinte mindegyike más közegben, más módon zajlik, más megélhetést is biztosítva művelőinek.
Ha tudsz még olyat mondani, ami eddig nem szerepelt itt, ne habozz megírni, hogy mivel egészítenéd ki a listát!
Bár a tárgyfotózás nem kifejezett szokásom, inkább a riport megbízások jellemzőek az életemben, gondoltam érdekes lehet ez a kis film arról, hogy is készül egy magazin címlapja. A stopp trükk (stop motion, ha valaki csak angolul ismerné a szakkifejezést) filmecske a tárgy fotózásától a címlap beszerkesztéséig kíséri végig a Macworld Magazin iPhone címlapjának elkészültét. Természetesen a tervezési, egyeztetési, tárgyalási fázisok – a sok nem túl látványos beszélő fejes jelenet – kimaradt a filmecskéből. Bár ezek nem túl látványosak, ezeken dől el a munka sorsa.
Azért azt is tegyük hozzá, hogy a videóban látszó szerkesztési fázisoknak nem mindegyike tartozik hozzá a fotós munkájához. Eléggé úgy fest, hogy itt már a grafikusi munkák egy részét is a fotós végezte, ami azért általában jobb helyen nem a fotós feladata.
“Az optimisták számára minden lehetséges.” – Rob Haggart
