‘PHNAT’ címkével ellátott bejegyzések

A fotós nem terrorista: az angol rendőrök már tudják

2011. szeptember 20. kedd
LondonPolice knows phnat A fotós nem terrorista: az angol rendőrök már tudják

A rendőrök már tudják...

Komoly szakmai tiltakozás, néhány tüntetés és egyéb jogi lépés után úgy fest, hogy Angliában már legalább a rendőrök tisztában vannak vele, hogy közterületen márpedig szabad fotózni.

Szandelszky Béla, az AP hírügynökség magyarországi fotóriportere hívta fel a figyelmem erre a dokumentumfilm jellegű webes videóra, amit a PetaPixel és a DPreview is emlegetett. Igaza van, szerintem is érdekes lehet számotokra is. Annál is inkább, hogy már többször foglalkoztam az angol fotós helyzettel is, és azzal is, hogy Magyarországon mik a közterületen fotózás szabályai.

LondonSecurity phnat photo A fotós nem terrorista: az angol rendőrök már tudják

...a biztnsági őrök még nem tudják

A London Street Photography Festival egyik projektje keretében hat fotós vonult ki fotózni (egy-egy operatőr kíséretében) hat különböző helyszínre a londoni cityben, a város üzleti negyedében. A szokatlan társadalmi kísérletnek az volt a célja, hogy bemutassa, mivel kell számolnia a városban ténykedő fotósoknak.
A hat helyszín mindegyikén hamar feltűnt a biztonsági szolgálat egy, vagy akár több tagja is, hogy a fotóst arra kérjék, hagyjon fel a tevékenységével. Némelyik biztonsági őr – nyilván nem saját ötlettől indíttatva – azt is megpróbálta megtiltani, hogy az épületet fotózza a fotós, míg mások csak néhány lépésnyi távolságon, a magán terület és a közterület közti távolságon vitatkoztak.
Három esetben a rendőrséget kihívták, akik udvariasan elbeszélgettek a fotósokkal, majd konstatálták, hogy terror fenyegetést, vagy egyéb biztonsági kockázatot nem jelent, és természetesen joga van közterületen fotózni, amiről a buzgón intézkedő biztonságiakat is tájékoztatták.

IFRAME Embed for Youtube

Fehér Házi fotóst zaklatott a Titkos Szolgálat

2010. december 4. szombat
Mannie Garcia WH image Fehér Házi fotóst zaklatott a Titkos Szolgálat

Fotó: Mannie Garcia

Sok más hasonló közterületi fotós zaklatási ügy után most egy az amerikai Fehér Házban dolgozó fotóst zaklatott a Titkos Szolgálat, hogy ne fotózza az épületet.

Mint a PDNpulse beszámolt róla, egy akkreditált Fehér Házi tudósító, Mannie Garcia szeretett volna az épület előtt készíteni pár képet, mikor a Titkos Szolgálat (ők végzik az elnök és a Fehér Ház védelmét) egyik egyenruhás embere belekötött, és felszólította, hogy törölje a képeket.
Garcia szavait idézve: “Odajött hozzám, megragadta a fényképezőgépem, miközben a fegyverén tartotta a kezért, és azt mondta, hogy adjam oda a képet, én meg azt mondtam, hogy nem.”

A képen két nő látható, amint babakocsit tolnak a Fehér Ház kerítése előtt, a helyzetet túlreagáló őr pedig a kép jobb oldalán néz a fényképezőgépbe.
Garcia fotóriporter kollégáival volt a Fehér Házban, akik az AIDS világnapról és más egyéb politikai eseményekről tudósítottak. A fotós szerint az őrnek tisztán látnia kellett volna a nyakában lógó hivatalos fotózási engedélyt is. Az mégis erősködött, hogy törölje ki a képet, annak ellenére, hogy a fotósok nem is őt fényképezték.

Az 50-es éveiben járó szabadúszó fotósnak sikerült a kép törlése – és komolyabb atrocitás – nélkül elhagyni a helyszínt, miután rákérdezett, hogy letartóztatás alatt áll-e.
Garcia megértő: “Az őrt nyilván kiképezték, csak nincsen még elegendő tapasztalata az ilyen helyzetek kezelésére. De az embereknek joguk van ott lenni, és még ha igaza lenne sem kéne a fegyverét fogdosva utasítgatnia senkit.”

Kollégája, Jay Mallin kevésbé megértő a helyzet kapcsán. Blogján a szólásszabadságról szóló amerikai alkotmány módosítás bástyájaként emlegeti a Fehér Ház előtti sétáló utcát. Hagyományosan ide jár tüntetni az amerikai nép, ha egyet nem értését akarja valamiről kifejezni. A kérdéses napon több tüntetés is volt a téren, ami miatt joggal lehetne ezzel a névvel illetni, ha közben nem zaklatnák a munkájukat – ráadásul engedéllyel – végző újságírókat.
Mallin blogjáról az is kiderül a történetről, hogy az őr nem volt hajlandó azonosítani magát az eljárás során, és hogy Mallin később elmesélte a történteket a Titkos Szolgálat vezetőjének. A felettes kijelentette, hogy az embere túllépte hatáskörét, illetve megerősítette, hogy a rendőrségnek (és a titkos szolgálatnak) nincs joga beleszólni, hogy ki mit fényképez, ahogy a kép törlését sem paracsolhatják meg, és hogy ez a kiképzésük új eleme.

Mallin blogján ezen élcelődik is egy keveset, hozzáfűzve, hogy szerinte ez a szólásszabadságból eredeztethető szemlélet már az USA Személyiségi jogokról szóló törvényének 1791-es elfogadása óta létezik, nem kellene olyan nagyon újnak tekinteni.
Mallin azt is hozzáteszi, hogy a történtekben számára leginkább az volt meglepő, hogy mindez a Titkos Szolgálattal történt, akik máskor mindig profin végzik a munkájukat, és aznap is idegeskedés nélkül nézték végig, ahogy tüntetők egy koporsót visznek el a Fehér Ház előtt.

Nem csak zaklatják, már büntetik is a fotósokat

2010. július 14. szerda

Mexico gulf oil spill boom Georgianne Nienaber Nem csak zaklatják, már büntetik is a fotósokat

Fotó: Georgianne Nienaber

Mint arról nemrég a PDN beszámolt, újabb rendelkezés akadályozza a fotósokat, ezúttal már büntetési tétellel súlyosbítva. Eddig is többfelé (különösen az USÁ-ban és Angliában) szokása volt a hatósági közegeknek zaklatni a közterületen fotózókat. Most egy új rendelkezés értelmében már büntetni is mód lesz őket. Igaz, hogy ez a rendelkezés kifejezetten a mexikói öböl olajszennyezett területeire vonatkozik, és általános érvényű, nem csak a fotózásra vonatkozik.

Az USA partiőrsége az új rendelkezés értelmében akár 40 ezer dollárra is bírságolhatja azokat, akik a Mexikói öböl olajszennyezésének helyszínén fotóznak. A rendelkezés 20 méteres távolságtartást ír elő az öböl olajszennyezését kordában tartó védelmi eszközöktől. A szabályozás egész pontosan úgy fogalmaz “tilos a járműveknek 20 méteres körzeten belül megközelíteni az olajfolt eltávolítási munkálatokat és az ahhoz kapcsolódó eszközöket”.

Egy Georgianne Nienaber nevű fotós azt vetette fel a blogján, hogy a kormányzat így próbálja megakadályozni, a mérhetetlen környezetszennyezésről, a sérült védelmi eszközökről, és az olajban fulldokló madarakról szóló híradásokat.
A Partiőrség közleménye szerint a határozat a katasztrófa elhárítás személyzetének és eszközeinek zavartalanságát hivatott biztosítani. A sajtó heves tiltakozására adott válaszában az Egyesített Vezérkar kijelentette, hogy a 20 méteres korlátozás nem akkora távolság, ami a sajtó munkáját zavarhatja, és amennyiben igény és szükség adódik a sajtó részéről, a tilalmi zónákat megnyitják a tudósítók előtt.

Az amerikai fotósokat viszont nem nyugtatta meg a hivatalos közlemény, továbbra is a sajtó és szólásszabadság korlátozását érzik mögötte. Különösen, mivel egyéb kellemetlen körülmények erősítik az ellenérzéseket.
Az MSNBC viszont azt jelentette, hogy egy texasi fotóriportert, Lance Rosenfieldet előbb egy BP alkalmazott követte, majd két rendőrautó tartóztatta fel, mikor egy BP olajfinomítót fényképezett egy közterületen fekvő útról. A rendőrök azzal fenyegetőztek, hogy amennyiben nem mutatja meg a felvételeket, beviszik az örsre.

A BP közleménye pedig azt állítja, a fotóst képeivel együtt elengedték, miután a BP alkalmazottakat is felvonultató terror ellenes különítmény megvizsgálta, hogy a képek nem jelentenek veszélyt a közbiztonságra.
A fotóst alkalmazó ProPublica főszerkesztője azt nyilatkozta az ügyről: “tiszteletben tartjuk, hogy az ország finomítóinak biztonságáról gondoskodni kell. Ugyanakkor felháborító a BP eljárása, különösen, mivel tudták, hogy szorít minket a kérdéses finomítóról szóló anyagunk lapzártája. Annak pedig semmi okát nem látjuk, hogy amennyiben a hatóságnak meg is kell néznie a publikálatlan fotókat, ezt miért kell egy magán vállalat alkalmazottainak bevonásával tenniük.”

Csillagok Háborúja a plázában

2010. május 18. kedd

StarWars mobil foto 1005150478dVA Csillagok Háborúja a plázábanA hétvégén egy rakás jelmezbe bújt Csillagok Háborúja rajongóval találkoztam a Duna Plázában, ami hálás és népszerű fotótéma….ha van engedély a fotózásra. A fotózási engedély örök probléma.

Egy plázában mindenki szabadon fényképezhet mobil telefonnal, hűtővel és mosógéppel, de fényképezőgéppel azt nem szabad. Sőt igazából csak a profi fényképezőgépek vannak kitiltva, a kompakt és egyéb amatőr megoldások ellen nincs tilalom. Értem én, hogy ezzel az intézmények jó hírét igyekeznek védeni, de azt már kevésbé, hogy egy mobillal készült lejárató fotóval és kellő haraggal vagy rosszindulattal miért lehetne egy kellően látogatott fórumon kevesebbet ártani, mint egy profi fényképpel, amihez nem ritkán még józan mérlegelési képesség, netán diplomáciai érzék is párosul.

Minden esetre a kedvenc Apple boltom előtt egybegyűlt Star Wars rajongók témája megért annyit, hogy megpróbáljak beszerezni egy fotózási engedélyt. Ekkor még nem is sejtettem, hogy klasszikus hivatali útvesztőbe bonyolódok ezzel (Aki ismeri, annak elég annyit mondani, hogy Asterix 12 próbájából az A38-as igazolvány. Aki nem ismeri nézze meg magyarul, vagy kicsit jobb minőségben angolul). Normál esetben az ember felhívja a sajtó osztályt, és kér egy fotózási engedélyt. Csakhogy hétvégén nincs a sajtó osztályon senki, sőt az egész igazgatóságon nincs senki, nemhogy illetékes tisztviselő. Sőt az információ sem tud tájékoztatást adni. És a biztonsági szolgálat sem. Nincs sehol egy illetékes elvtárs/úr/úrhölgy/helytartó, vagy akárki.
A biztonsági szolgálat viszont szokatlanul kedves és udvarias, sőt mindezek felett még segítőkész is volt (nem ehhez szokik az ember, ha sokat jár foci meccsre, vagy koncertekre) – bár felvetődött a gondolat, hogy fényképezni kezdek egy kamera alatt, hadd találjanak meg gyorsan, mégis lehet jó ötlet volt inkább megkeresni egy őrt, és kedvesen közelíteni a problémához. Próbáltak segíteni, de nekik se volt semmi tippjük, elérhetőségük, ahogyan hatáskörük sem a döntés meghozatalához. Már épp fontolgattam, hogy arról írok negatív véleményt, hogy mennyire nem lehet fotózási engedélyt szerezni egy plázában, mikor végül a szolgálatvezető mégiscsak előállt egy konstruktív gondolattal, ami sikerült megoldani a kérdést, és lett rögtön fotózási engedély is. Kár, hogy ezt a megoldást közel egy órás küzdelem előzte meg, és nem sikerült azonnal megoldani.
De legalább megoldódott, és ez mindenképpen pozitív. Bár talán nem is egyértelmű a fentiekből, ezt most nem negatív kritikának szánom. Bár ha sikerül vele elérni, hogy legközelebb méggyorsabban sikerüljön célt érni, akkor inkább kritika. De azért ha tehetem, továbbra is jobban szeretek plázákon kívül fényképezni. Azzal többnyire kevesebb a bonyodalom (legalábbis ha nem Angliában próbálkozik fotózni az ember).

Magáról a rendezvényről, és annak apropójáról más oldalakon bővebben írnak (pl: Stop.hu, StarWars.hu, StarWarsKlub.hu), nekik jobban profiljuk, mint az én blogomnak.


30 Years of Star Wars – Images by Attila Volgyi

Kiegészítés: Úgy fest, hogy mióta Handras is kitette a blogjára a Star Wars képeimet az XMS rajongói körében nagyon népszerűek lettek a képeim, amik gyorsan önálló életre is keltek némi PhotoShop beavatkozás uztán (az eredményt lásd alább)…

xms on deathstar Csillagok Háborúja a plázában

Fotó: Völgyi Attila, Grafika: TMS

Egyébként tudálékos, poéngyilkos kérdés, de van a rohamosztagosoknak anyjuk? Ők nem klónok, mint a köztársaság klón hadserege?

A sajtószabadság napja

2010. május 3. hétfő
Press freedom map 2009 A sajtószabadság napja

A sajtó szabadsági foka

Egy 1991-es ENSZ döntés óta május 3-án ünneplik a Nemzetközi Sajtószabadság Napját, annak emlékére, hogy 1991. május 3-án tették közzé a Windhoek Nyilatkozatot, amelyben az afrikai népeknek a független sajtóhoz való jogát fogalmazták meg. Világszerte ezen a napon emlékeznek meg azokról az újságírókról, akiket munkavégzésük közben gyilkoltak meg.

A Riporterek Határok Nélkül nemzetközi szervezet minden évben összeállítja a sajtó szabadsági fokát értékelő listát. Ezen a szakmai közvéleménykutatáson alapuló listán Magyarország a 25. helyen szerepel, alig valamivel lemaradva Jamaika és a Cseh Köztársaság mögött. Ugyanakkor holtversenyben van hazánk Ciprussal, és épp csak kevéssel megelőzzük Ghánát, Trinidadot és Uruguajt.
Nem árt azonban tudni, hogy az olyan fejlett demokráciák, mint az USA és az Egyesült Királyság, vagy éppen Kanada és Németország is csak a huszadik hely környékén vannak. Az USA indexe sokat javult Obama adminisztrációja alatt, a korábbi 36. helyről egy év alatt kerültek a 20. helyre. A lista legelőkelőbb helyén kisebb EU tagországok, mint Dánia, Finnország, Írország, Norvégia és Svédország állnak holtversenyben. Európa azonban már rég elveszítette a szervezet szerint egykori tekintélyét. Franciaország, Szlovákia, Spanyolország, és Olaszország is a 40-50. hely között mozognak, és folyamatosan hanyatlanak a korábbi évekhez képest.
A lista legvégén Eritrea, Észak-Korea, Türkmenisztán, Irán és Myanmar állnak, de ebben a csoportban helyezkedik el Kína, Kuba, Vietnám, Szíria, Szomália, Szaúd Arábia és Sri Lanka is.

Az amerikai javulás bíztató, de a sajtószabadságért küzdő szervezet jelentésében kitér arra is, hogy az USA még mindig két háborút folytat (Irakban és Afganisztán), ahol még mindig szörnyű helyzetben vannak az újságírók. Rendszeresen fogságba esnek, és nem ritkán életüket is vesztik.

A Freedom House is egyike a sajtó szabadsága iránt elkötelezett szervezeteknek, akik szintén rendszeresen közzétesznek felméréseket az egyes országok szabadsági fokát illetően. Mint honlapjukon írják, a szabad sajtó szerepe rendkívül fontos egy egészséges demokrácia biztosításához és felügyeletéhez. Hozzáteszik “a média korlátozása gyakran előjele annak, hogy egy kormányzat más demokratikus intézményeket is meg akar csonkítani.”

Komoly hatása van azonban a szólás és sajtószabadságra a terror félelem következtében hozott intézkedéseknek, mint például az angliai fotózást korlátozó hatósági intézkedések.

Az újságírók védelmére alakult CPJ szervezet a világnap alkalmából 10 ország kormányzatát szólította fel, hogy  járjon a sajtót sújtó gyilkosságok végére. Tíz emblematikus újságíró gyilkosságra emlékeznek. A szervezet vezetője, Joel Simon úgy tartja, hogy “ezeknek az ügyeknek a felderítéséhez egyedül a politikai szándék hiányzik”, ami nem ritkán a szólásszabadságra veszélyes félelmet kelt és öncenzúrához vezet. A CPJ kutatásai azt mutatják, hogy az újságíró gyilkosságok 90%-a büntetlenül marad.

A listán szereplő 10 kivizsgálásra szoruló eset:

  1. Maguidanao mészárlás, 61 halott – Fülöp szigetek, 1992
  2. Anna Politkovskaya megölése – Oroszország, 2006
  3. Lasantha Wickramatunga halála, 4 halott – Sri Lanka, 2009
  4. Samir Qassir és Gebran Tueni, 2 halott – Libanon, 2005
  5. Armando Rodríguez megölése – Mexico 2008
  6. Soran Hama Hama megölése – Irak, 2008
  7. Deyda Hydara megölése – Gambia, 2004
  8. Hayatullah Khan – Pakistan, 2006
  9. Elmar Huseynov – Azerbaijan, 2005
  10. Norbert Zongo – Burkina Faso, 1998