Fehér Ház Hivatlos fotói a beszédről (élőben)
A szólás-, és sajtószabadság jegyében egyre több esetben emelnek szót amerikában (is) a nemzetközi hírügynökségek. Leginkább, mikor nem hagyják őket végezni a munkájukat.
A közelmúltban két eset is komolyabb hangot kapott, mikor az egyébként általában szabadnak és sajtóbarátnak tartott amerikai politikai gépezet korlátozta a sajtó munkáját. Az egyébként konkuráló nemzetközi hírügynökségek pedig összefogtak, és szót emeltek. (Minderről pedig az OrigoFotó is beszámolt 1-1 link erejéig (egyik, másik és harmadik link).
Obama újrajátszik (többé már nem)
Az egyik kritizált sajtó korlátozás, hogy a Fehér Házból sugárzott élő elnöki beszédekre nem engedik be a sajtófotósokat. Az elnök a TV kamerák számára elmondja beszédét, majd ez után újra eljátssza a bevonulást és felolvas egy keveset a beszédéből, amit a fotósok megörökíthetnek.
Mi a gond ezzel, kérdezhetnénk, hiszen nemhogy kizárják a sajtót (mint sok magyarországi eseményen), de a világ első számú politikusa külön foglalkozik vele, hogy a lehető legjobb képeket készítsék el róla. Csakhogy ezek a képek nem a beszéd során készülnek, hanem egy külön megrendezett, csak a fotósok számára előadott eseményen.
A nemzetközi sajtó gyakorlatának megfelelően a képek mellett rendre fel is tüntetik, hogy a képek nem az élő tévé beszéd alatt, hanem annak külön fotózási lehetőségén készültek. Az újságokban kénytelen kelletlen mégsem jelenik meg ez a nüansznyi különbségtétel. A Poynter Institute felmérése szerint az amerikai lapok hatvan százaléka az élő beszéd alat készültnek tüntették fel a képeket, vagy legalábbis arra utaltak, hogy a képek akkor készültek.
Hogy miért gond ez? Hát mert nem ott, és nem akkor készülnek, tehát nem azt ábrázoják. Ha az élő beszéd közben az elnök gesztikulál, mosolyog, vagy elfintorodik, netán könny csordul a szeméből, az mind hír értékű lehet. Azzal, hogy ezt nem engedik lefotózni, csorbul az emberek tájékoztatáshoz való joga.
A nemzetközi hírügynökségek, és az amerikai sajtó szervezetek nemrég kikérték maguknak, hogy egy ilyen történelmi bejelentést csak így “meghamisítanak”. Összefogva most ismét megfogalmazták ezzel kapcsolatos fenntartásaikat, melyekkel már évek óta bombázzák a Fehér Ház elnöki ciklusokkal változó sajtósait. Most – ironikusan pont Bin Ladennek köszönhetően – így párbeszéd indult el az Obama adminisztráció sajtófőnöke és a sajtó között.
A Fehér Ház végül bejelentette, hogy az elnök többé nem, fog újrajátszani ilyen eseményeket, és találni fognak valamilyen megoldást, ami az elnöki stáb és a sajtó számára egyaránt elfogadható.
Az elnöki sajtó stáb számára azért fontos a fotósok kizárása, hogy a jelenlévők létszámának minimalizálásával csökkentsék annak kockázatát, hogy az élő tévé adásban bármivel megzavarják az elnököt. Mint indokolnak, az Ovális iroda nagyon szűk tér, amiben bármi apró nesz, zavaró lehet. Így nem csak attól tartanak, ha egy fotós véletlenül leejt vagy felborít valamit, hanem a puszta jelenlétük, és ténykedésük is zavaró lehet, nem beszélve a fényképezőgépek kattogásáról.
A Fehér Ház minden esetben biztosítani szokott valóban az élő beszéd alatt készült fotókat, amiket a hivatalos Fehér Házi fotó stáb készít. Ezeket azonban a nemzetközi sajtó nem szívesen használja fel. Ebben szerepet kap némi szakmai érdekvédelem is, hiszen Amerikában él az a szakmai összetartás, higy a lapok nem használnak kiadott képeket, mert azért fizetik saját fotósaikat, hogy az ő képeiket használják, ne mások által kiadott képeket. Másrészt pontosan tudják, hogy ezek a képek előzetes szűrésen mennek keresztül, hogy az elnököt a legkedvezőbb színben tüntessék fel. Ez pedig a sajtó szemében nem más, mint cenzúra és Amerikában még véletlenül sem akarnak teret engedni a propaganda látszatának. Azt akarják megmutatni, amit az ő fotósaik láttak, nem amit a kampánystáb szeretne megmutatni.
Felvetődött, hogy ún. pool rendszerben egy hírügynökségi fotóst beengednének, akinek a képeit a többi hírügynökség is átvehetné. Ez viszont a sajtó osztály cenzúrája nélkül is akadályozná, hogy az esemény több féle szemszögből, és megközelítésből kerüljön feldolgozásra. A végső megoldáson még egyezkednek a szakértők, és egyre több olyan ötletet vonultatnak fel, amikre eddig nem is gondolt senki, például tükrök használatát. Minden esetre a párbeszéd legalább zajlik.
Elnökjelölti vita sajtó nélkül
A másik nagy port kavart amerikai sajtó felhajtás egy választási vita körül alakult ki. A kaliforniai elnökjelölti vitán ugyanis nem akarták engedni a fotósok jelenlétét. Ahogy egyébként a magyar választásoknál is szokás volt – amikor még volt miniszterelök-jelölti vita – csak az élő televíziós vita előtti pár percében lehettek volna jelen a fotósok. A hivatalos érvelés, akárcsak a Fehér Ház esetében, hogy ne zavarják az élő tévé adást. Korábban több politikus is jelezte távolmaradását a vitáról, a véghajrában pedig a nagyobb hírügynökségek is úgy döntöttek, nem tudósítanak róla.
A szabályokra Amerikában tiltakozással reagált. A nagy nemzetközi hírügynökségek újfenn összefogtak. Az AP és a Reuters bejelentették, hogy amennyiben nem tudósíthatnak a teljes vitáról, úgy egyáltalán nincs értelme részt venniük a körülötte szervezett felhajtásban. Azzal, hogy csak a vita elején egy rövid ideig fotózhatják a résztvevőket, elveszítik a lehetőségét a korrekt, alapos és szabad tájékoztatásnak.
A Reuters határozottan kijelentette, hogy nem közöl képeket a vitáról, az AP pedig még tovább megy, és szöveges tartalmat sem hajlandó közölni. Az AP vezető szerkesztője, Michael Oreskes azt állítja a tiltakozás “arról szól, hogy a fotóriporterek munkáját ugyanazzal a tisztelettel kezelik-e, mint a szöveges újságírókét”.
Az Associated Press állítása szerint mostani álláspontjuk megegyezik a hasonló helyzetekben képviselt álláspontjukkal. Döntésüket egy nappal a május elején rendezett vita előtt jelentették be. Annyi kompromisszumkészséget mutattak, hogy amennyiben a tudósítás lehetőségei megváltoznak, és megfelelő munkakörülményeket biztosítanak számukra, úgy részt vesznek a vita tudósításában.
A vita szervezői állítják, hogy a korábbi jelölti viták során sem lehetett bent végig a sajtó, és hogy az ő szabályaik nem változtak a korábbi alkalmakhoz képest. Ezzel szemben az AP archívumában több mint 80 kép szerepel a 2008-as vitáról, ami azt jelenti, legalábbis a vita egy jó része alatt fotózhattak a fotósok.
Miért nem jó a kamerakép?
Szakmai körökben érthető módon felvetődött mindkét kérdés kapcsán, hogy miért nem vágnak ki egy képet a videó felvételből, és használják azt. Természetesen ezt meg is teszik minden alkalommal, hogy minél hamarabb legyen egy kiadható kép az eseményről. Azonban a fotó technika még mindig – vagy talán egyre inkább? – lényegesen jobb felbontást tesz lehetővé, mint az akár HD minőségű videókamerák. Arról nem is beszélve, hogy a fotósok lényegesen nagyobb kompozíciós szabadsággal élhetnek, mint a beszédet végig rögzítő videókamerák.
