‘Nemzeti Sport’ címkével ellátott bejegyzések

Kihirdették a Sajtófotó Pályázat nyerteseit – tarolt az Origo és az MTI

2012. január 26. csütörtök
SajtofotoPalyazatEredmenyhirdetes 1201268398dVA Kihirdették a Sajtófotó Pályázat nyerteseit   tarolt az Origo és az MTI

Sajtótájékoztató a MÚOSZ székházban

Az Origo és az MTI fotóriporterei vitték el legtöbb díjat a 2011-es év képeiből rendezett XXX. Magyar Sajtófotó Pályázaton. Fotóriportereik díjesőjéről az Origo is beszámol kapcsolódó anyagában. A HVG  Nagyítás galériájában, míg a Spottr BigPix válogatásában mutatja be a díjazott képeket. Azt a problémát viszont egyik nagy képes galériában sem sikerült megoldani, hogy a 8-10 képes sorozatokból ne csak egy-egy fotót emeljenek ki, amit a kommentekben jól látható módon az olvasók sem igazán tudnak hova tenni.

SajtofotoPalyazatEredmenyhirdetes 1201268414dVA Kihirdették a Sajtófotó Pályázat nyerteseit   tarolt az Origo és az MTI

Sajtótájékoztató a MÚOSZ székházban

Nem csoda, hogy a pályázatot kiíró MÚOSZ közleménye, melyben az eredményeket ismertetik, Díjhalmozók címmel jelent meg – persze nem az idei év az első, ahol ezt joggal mondhatták el. Ugyan a nagydíjak többségét az Origo két fotóriportere vitte el, a kategóriadíjak többségét, összesen tizenhármat az MTI fotó rovatának tíz fotóriportere nyert meg két nagydíjuk mellé. A Népszabadság két fotóriportere két-két kategória díjat nyert el (és egyikük a már említett nagydíjat). A HVG fotó rovatának szintén két fotóriporterét díjazták, akik két-két díjat nyertek, a Ringier kiadó Blikk és Nemzeti Sport kiadványainak nemrég egyesített fotórovatának pedig két munkatársa nyert egy-egy díjat.

Hozzáteszem, ritka az a sajtótájékoztató, amin ennyi újságíró (főleg fotós – bár zömében nem fotózva), ilyen nagy érdeklődéssel vesz részt.

Az egyes pályaműveket alább linkeltem, a pályázat teljes anyaga (kategóriánkénti és fordulónkénti szűrési lehetőséggel) pedig a FotoKlikk pályázati oldalán megtekinthető.

Nagydíjak:

Kategóriadíjak:

Hír-Eseményfotó (egyedi):

  1. Hajdú D. András (Origo): Elég volt!
  2. Máthé Zoltán (MTI): Rendvédők
  3. Máthé Zoltán (MTI): Fradi-gyász

Képriport (sorozat):

  1. Sopronyi Gyula (Szabadúszó): Libya
  2. Simonyi Balázs (Magyar Narancs, Unit, Mindennapi.hu): Rehab
  3. Béli Balázs (Barikád magazin): Eközben a Parlamentben

Emberábrázolás-Portré (egyedi):

  1. Komka Péter (MTI külső munkatárs): Szemben
  2. Fazekas István (HVG): Hoffmann Rózsa
  3. Veres Viktor (Blikk/Nemzeti Sport): Várhidi Pál 80

Eemberábrázolás-Portré (sorozat):

  1. Kallos Bea (MTI): Laci bácsi
  2. Pályi Zsófia (Origo): Átlagmagyar
  3. Kovács Tamás (MTI): A gyanú árnyéka

Művészet (egyedi):

  1. Kecskeméti Dávid (Szabadúszó) André Kertész retrospektív
  2. Reviczky Zsolt (Népszabadság) Sweet Mambo
  3. Hajdú D. András (Origo): Extázis

Művészet (sorozat):

  1. Kollányi Péter (MTI): A Meggyalázás
  2. Hajdú D. András (Origo): Tűz van babám!
  3. Pályi Zsófia (Origo): Nyugdíjas Ki mit tud Hévízen

Sport (egyedi):

  1. Csudai Sándor (Magyar Hírlap): Innen szép felállni
  2. Kovács Tamás (MTI): Megálló
  3. Szabó Miklós (Nemzeti Sport): Bukfenc

Sport (sorozat):

Természet és Tudomány (egyedi):

  1. Süveg Áron (Szabadúszó): Töltés
  2. Selmeczi Dániel (Red Sea Boats Holidays Kft): Tánc
  3. Czimbal Gyula (MTVA): Színes köd

Terméstzet és Tudomány (sorozat):

  1. Pályi Zsófia (Origo): Illegális aranyásók
  2. Móricz Simon (Népszabadság): Homokhátság
  3. Mohai Balázs (MTI külső munkatárs): Busázás a Balatonon

Társadalomábrázolás – Dokumentarista Fotográfia (egyedi):

  1. Hatlaczki Balázs (Hatlaczki Bt.): Hajléktalan fürdő
  2. Stiller Ákos (HVG): Cigánysorról a panelbe
  3. Fazekas István (HVG): Testcsel és egy kapu

Társadalomábrázolás – Dokumentarista Fotográfia (sorozat):

  1. Szigetváry Zsolt (MTI): Büntetés
  2. Koszticsák Szilárd (MTVA): Tiltott szépségszalon
  3. Mohai Balázs (MTI külső munkatárs): Ozora

Humor-Zsáner-Bulvár (egyedi vagy sorozat):

  1. Reviczky Zsolt (Népszabadság): Ásó, kapa, Big Ben…
  2. Stiller Ákos (HVG): Odanézz
  3. Móricz Simon (Népszabadság): Arckeresés

Átszervezés és új főszerkesztő a Népszabadságnál, merre tovább?

2011. június 22. szerda

Nepszabadsag Átszervezés és új főszerkesztő a Népszabadságnál, merre tovább?A Blikk és a Nemzeti Sport fotó rovata után a Népszabadság fotó rovatát is átalakíthatja a Ringier. Vajon merre vezet a racionalizálás, és az olvasóknak mi az érdeke?

A napokban éppen arról beszélgettem egy kollégával, hogy a Népszabadságnak eddig milyen szerencséje volt, hogy megúszták a Ringier kiadónál véghezvitt átszervezéseket.

Ismert, hogy korábban összevonták a Blikk és a Nemzeti Sport fotó rovatát, ami az adminisztratív átcsoportosítás és a megváltozott munkamegosztás (mindenki fotózik mindent, nincsenek csak sportra, vagy csak bulvárra, politikára szakosodott fotósok) mellett elbocsátásokat is magával vont.

A Népszabadság eddig java részt azért úszta meg az átszervezést, mert a kiadó maga sem tudta, hogy megtartsa, vagy eladja a lapot. A tervezett Axel-SpringerRingier egybeolvadás azonban hosszas huza-vona után meghiúsult, és végül úgy fest, hogy a Ringier mégsem lesz kénytelen túladni a napilapon. Ez viszont azt jelenti, hogy kénytelenek lefaragni az egyre tartósabbnak bizonyuló veszteségeket.

Ugyan a Népszabadság a legnagyobb példányszámú, országos terjesztésű közéleti napilap, és a nyomtatott napilapok közül árbevétele is a legnagyobb, példányszáma mégis évek óta esik, és a lap évek óta veszteséges. A szerkesztőség emiatt elveszítette vétójogát a főszerkesztő választásban, és várhatóan nem tudnak tovább ellenállni a kiadó racionalizálási terveinek.

A főszerkesztő váltásról kisebb-nagyobb részletességgel szinte minden hírportál beszámolt (NOL, Index, Napi Gazdaság, MMonline, Kreatív Online, Média Piac, EMASA, Stop.hu, Hírszerző, FigyelőNet, Figyelő, Mfor, Mandiner, Print Publishing, stb). Az aktuális helyzetet és különösen a várható átszervezéseket azonban szinte csak az Index dolgozta fel alaposabban. Szerintük az ideiglenes főszerkesztő, korábbi főszerkesztő-helyettes Tóth Levente helyére a Ringier saját emberét nevezik majd ki, akinek egyik fő feladata a lap átalakítása lehet. Ezt várhatóan azzal kezdik, hogy a Blikkel egy székházba költöztetik a szerkesztőséget, és a tartalom előállítást is áramvonalasítják. A sport anyagok szerkesztése a Nemzeti Sport munkatársainak kezébe kerülhet, és a Népszabadság országosan elismert szakmai műhelyét is beolvaszthatják a Hegedűs Gábor vezetése alatt egyesített Blikk-Nemzeti Sport fotórovatba. Kérdés, hogy ez vajon hány további kolléga leépítését fogja jelenteni, és hogy a létszámváltozásról hogyan és mikor születik döntés.

Mindeközben a MédiaBlog épp tegnap számolt be róla, hogy a Guardian főszerkesztője bejelentette a – különösen Internet kérdésekben – maradi konzervatív lap “digital first” irányelvét. Vagyis, hogy mostantól a szerkesztőségi munkában elsőbbséget fog élvezni az online tartalomszolgáltatás, és nem fognak anyagaik publikálásával a nyomtatott kiadásra várni.

Persze az is kérdés, hogy ez a Guardian implementációjában mit fog jelenteni. De még nagyobb kérdés, hogy például a Népszabadság vajon milyen új irányt tud találni magának kiútként a összeomló Gutenberg galaxisból.

Megszületett az újságírás jövője (!/?)

2009. május 28. csütörtök

“Üdv a jövőben! Az ön újsága itt van!”

times reader 20 new york times 300x97 Megszületett az újságírás jövője (!/?)A New York Times tulajdonosa Rupert Murdoch nemrég bejelentette, hogy a nyomtatott sajtó végnapjaival együtt szerinte leáldozott az ingyenes Internetnek is. Már akkor is nagyjából sejthető volt, hogy a lap Internet oldalának fizetőssé válására gondol, nem sokkal később pedig már meg is ismerhettük a testet ölteni látszó elképzelést: Times Reader 2.0.

times reader 20 new york times mbp 300x226 Megszületett az újságírás jövője (!/?)
Times Reader egy Apple MacBook-on

Én kétlem, hogy tényleg ez lenne az újságírás jövője, de kétség kívül esztétikus, és innovatív megoldás. Különösen tetszik, hogy – sok más reklámhoz hasonlóan – egy MacBook számítógépet használtak a demozáshoz. Persze érthető, hiszen ezek talán, ha nem a legszebb küllemű késülékek. Sőt magyarázat lehet akár az a szintén szimpatikus tény is, hogy már szinte platform függetlenséget igérve nem csak Windows, de Mac OSX és Linux alatt is elérhető a program, igaz külön telepíteni kell, ami korlátozza a lehetőségét, hogy a rendszergazdák beleszólása nélkül bárki tudja például a munkahelyén is olvasni.
Maga a Times Reader 2.0 távolról sem tűnik számomra akkora fejlődésnek, hogy az újságírás jövőjének lehessen nevezni. Kétségtelenül egy aktuálisan új technológia (Adobe Air) segítségével egy az eddigi böngésző programosnál tetszetősebb, dinamikusan animált, de szintén ablakos rendszerű, kötött formátumú, és két dimenziós (ha úgy tetszik egy síkú) megoldással álltak elő. Számomra kifejezetten idegesítő az előfizetős tartalmak megjelenése – pontosabban meg nem jelenítése is.
Értem, hogy az a cél, hogy szemléltessék, mennyi mindenhez nem férek így hozzá, ezzel ösztönözve, hogy előbb-utóbb mégis csak előfizessek. Talán még meg is tenném, hiszen a magyar lap piacon is vannak olyan részben vagy teljesen előfizetős Internetes lapok, mint például a Napi Gazdaság vagy a Nemzeti Sport (csak hogy rokon területeket emlegessek), amik megérhetik az embernek az előfizetés árát. Különösen, ha valaki még a környezetkímélő életmódra is próbál figyelni, és előnyben részesíti a papír mentes irodát. De említhetnénk a szex és pornó ipar Internetes fellegvárait, amik talán első számú motorjai lehetnek az online gazdaságnak, ha vannak egyáltalán ilyen piaci felmérések.

IFRAME Embed for Youtube

the guardian digital 300x203 Megszületett az újságírás jövője (!/?)
The Guardian Digital

Minden esetre a New York Times újítása nem nyerte el hiánytalanul a tetszésemet. Ha már újszerű felület, akkor nekem sokkal jobban tetszik a The Guardian által alkalmazott digitális megjelenés, ami az utóbbi időben szintén sokat fejlődött, tovább fokozva azt az érzést, hogy valóban a nyomtatott újságot lapozgatja az ember, és nem egy számítógép ablakai között kattintgat. Bár bizonyos pontokon – éppen az előfizetéses tartalmaknál – nekem még nehézkesebbnek tűnik, és még a Times Reader 2.0-nál is jobban kizökkent az újság lapozgatás virtuális élményéből, mivel míg a NY Times esetében inkább hiányosságról van szó, a Guardian esetében előfizetés hiányában egy falba ütközünk a virtuálisan átnyálazható címlap után. Azt viszont nagyon szimpatikusnak tartom, hogy igyekeznek az elektronikus változatnál is megőrizni a nyomtatott lap egyik – talán legfőbb – jellemzőjét, a tipográfiát. A rovatok, és jelölés rendszer állandóságát, hogy szemben a legtöbb újság honlapjával, mindent pontosan ugyanott talál meg az ember, mint a nyomtatásban.

metropol digital 300x251 Megszületett az újságírás jövője (!/?)
Metropol Digital

Ennek a törekvésnek egyszerűbb, de kevésbé komfortos olvasói élményt biztosító változatát régóta használja mind nemzetközi, mind hazai megjelenéseinél az egykor Metró-ból lett Metropol. Ők a PDF formátumot választották, ami fejlesztését tekintve a Times Readerrel rokon Adobe motort és szabványt használ, ráadásul a tördelés végeredményeként lényegesen könnyebben előállítható, hiszen kis túlzással egy nyomtatási kimenet formátumról van szó, de ennek böngészése számomra mégsem nyújtja azt az érzést, mint a Guardian megoldása, vagy akár a Times Reader is. Még annak ellenére sem, hogy itt a teljes lap ingyen olvasható, hiszen eleve ingyenes kiadványról beszélünk, és sajnos még az online előfizetés révén sem tudjuk jobban kímélni az őserdőket.

hetek digital 300x205 Megszületett az újságírás jövője (!/?)
Hetek Digital

Számomra a nyomtatott lapok digitális felületen zajló versengésében eddig a Hetek kiadványa bizonyult legszimpatikusabbnak, ami az eddig említett módozatoknak mintegy ötvözeteként egy animált lapot kínál az előfizetőknek, amit közel azonos komforttal lapozgathatunk (szó szerint), mint a nyomtatott példányt. Sőt még a hangja is hasonló, csak az oldalak letöltése akadozik egy lassabb Internet kapcsolattal, illetve a demó számon kívül itt is kizárják az olvasót a lapozgatás lehetőségéből, de legalább a demó lapszám oldalait végig lehet pörgetni anélkül, hogy a teljesség érzete csorbát szenvedne. Beetetésnek szerintem ez is van olyan hasznos, mint egy csak részlegesen olvasható újság. Amit még érdemes megemlíteni a Hetek újításai közül, hogy az Interneten elérhető hang formátumban is a lap anyaga, ezzel a gyengén látó, vagy akár munkájukra koncentrálók számára is új lehetőségeket nyitnak meg, de ha az előfizetők lehetőséget kapnak a hangfájl letöltésére is, akkor akár egy iPodon vagy iPhone-on is magunkkal vihetjük, utazás közben hallgatni.

UI: Ha netán az idő múlásával és az egyes honlapok frissülésével a hivatkozások nem lennének elérhetőek, kérem jelezze e-mailben vagy egy kommentben aki észreveszi!