A holnap markában
“Nincs jobb hír, mint a rossz hír.”
Nemrég leültem a TV elé vacsorázni, és épp a Holnap markában ment valamelyik csatornán, úgyhogy néztem egy darabig. Az utóbbi idők egyik legtartalmasabb, és mondanivalóban gazdagabb James Bond filmje volt. Ráadásul az ír származású Pierce Brosnan szerintem az egyik legjobb megformálója is a karakternek, bár mint megtudtam Angliában, a Bond karakter eredetileg skót származású, és még enyhén akcentussal is kéne beszélnie, így Sean Connery volt a leghitelesebb Bond. És persze Brosnan eleganciája ellenére Bond ebben a filmben is egy tank. Minden esetre a blogom témájához kapcsolódik valamennyire a film, így említést teszek róla.
A Holnap markában arról szól, hogy van egy média mágnás – mondhatnánk fehér galléros – bűnöző, aki újságok, tévé társaságok, és szoftver cégek vezéreként igyekszik meghódítani a világot. Miközben attól sem riad vissza, hogy bűnszervezete élén maga váltsa ki a hírek alapjául szolgáló eseményeket, különösen ha háborúról van szó.
Ahogy a Népszabadság cikkében Almási Miklós fogalmaz: “népszerű akciófilm, mint valami médiatanszéki előadó, azt bogozza, hogy a tévéhírcsatornák mivel és hogyan manipulálják a jónépet”. De a filmben meglapuló apró részletek közt van említés a szoftver cégek üzleti modelljére is, hogy kiadják hibásan a programokat, aztán kénytelenek vagyunk később drága pénzért frissítéseket venni hozzá. Sőt még az a Közellenségben is jelenlévő szál is meglapul az akció jelenetek között, hogy mennyire rá vagyunk utalva a technikára, és milyen nagy mértékben ki is vagyunk neki szolgáltatva. Hagyatkozunk a tájékozódásban a GPS rendszerekre, az Internetre, a tévére, rádióra, újságokra, már szinte létezni sem tudunk ezek nélkül, és beláthatatlan következményei lehetnek, ha valaki ezeket rosszra használja, vagy ha csak meghibásodás miatt vezetnek minket félre.
A film címében szereplő Holnap a galád média mágnás újságára vonatkozik, és az eredeti cím (Tomorrow Never Dies – A Holnap sosem hal meg) nem is egészen azonos a magyarral, de úgy gondolom a magyar cím talán találóbb a fentiek fényében. Hiszen mindannyian a holnap, és a jövőbe mutató technológiák rabjai vagyunk.
A legdivatosabb Google paranoia jegyében kicsit akár félre is fordíthatjuk a címet: A honlap markában, és ez további izgalmas eszmefuttatások vethetők fel, hogy vajon a szolgáltatásai miatt közkedvelt kereső vállalat milyen világuralmi terveket szőhet, és hogy ettől a nagytestvértől vajon jobban kell-e félnünk, mint egyik vagy másik világuralomra törő konkurensétől.
Mint a cikkből kiderül, nem szűnnek – sőt ellenkezőleg, épp erősödnek – az olykor nagy testvérhez hasonlított Goolge kapcsán felvetődő, és már a magyar 
