‘művészet’ címkével ellátott bejegyzések

JR TED kérése: Használjuk a művészetet arra, hogy felforgassuk a világot

2011. április 14. csütörtök

ted jr JR TED kérése: Használjuk a művészetet arra, hogy felforgassuk a világotElőször a Los Angeles Times hívta fel a figyelmem JR munkásságára, majd nemrég Chase Jarvis is hatalmas lelkesedéssel beszélt írt JR ötleteiről. Mint Chase Jarvis fogalmaz “nagyjából ez az, amire gondolok, mikor közösségi művészetet emlegetek”.

Nézzétek meg a TED videóján (magyar felirattal – köszönet Patai Anna és Keresztúri László önkéntes fordításának), hogyan gondolkozik a legújabb TED díjasok egyike a fotózás erejéről, és mit ért azon, amikor mindenki számára kézzelfoghatóvá válik a fotográfia művészete. Aki pedig tud, szálljon be a projektjébe, és segítsetek ti is valóra váltani JR kívánságát

“Álljatok ki azért, amiben hisztek azáltal, hogy részt vesztek egy globális művészeti projektben, és együtt felforgatjuk a világot.” - JR TED kérése

Az egykori grafttis utcai művész JR a videóban elmeséli, milyen utat járt be. Hogy kezdetben csak a házak falán elhelyezett tagjeit fényképezte, majd az utcák világát, ahol később kiállította saját képeit, köztéri kiállításokat szülve ezzel.

Ma pedig különleges óriásfotó projektekkel tölti az idejét, hogy a művészet, és a fotográfia erejével gyakoroljon különös hatásokat az emberekre. Mint például, mikor az izraeli-palesztin konfliktus közepette mindkét fél azonos munkát végző embereinek portréival tapétázott épületeket. Mert vállalkozó szellemű, és van üzenete az embereknek.

“A világot nem megmenteni kell, hanem megváltoztatni.” – JR

Tízezer óra gyakorlás tesz valakit mesterré

2011. március 17. csütörtök
Clock bushes photoEuroMagicFlickr Tízezer óra gyakorlás tesz valakit mesterré

Fotó: EuroMagic/Flickr

Tízezer óra gyakorolással bárki tehetségessá válhat. A HVG cikkében emlegetett kutatás kimutatta, hogy tízezer óra gyakorlással bárki mestere lehet választott területének.

“Gyakorlat teszi a mestert.” – népi bölcsesség

A tehetség nem is számít?
Sokak számára meglepő, hogy a kutatás szerint a tehetség és egyéb örökölhető adottságok egyáltalán nem számítanak. A kutatás nem talált dokumentálható nyomot, ami arra utalna, hogy léteznének kivételes tehetségek, akiknek kevesebb gyakorlás is elég ugyanannak az eredménynek az eléréséhez. Sőt olyanokat sem találtak, akik befetették a kulcs fontosságúnak talált 10 ezer órát, és mégsem járt volna eredménnyel.

Minőség és mennyiség
Természetesen a kutatás alapjául szolgáló felmérés is hangsúlyozza a képzés fontosságát. A vizsgálatban részt vevő alanyok mindd valamilyen képzési programban, szakiskolában, vagyis megfelelő szakmai felügyelet alatt végezték a gyakorlást. Hiszen a céltalan, és ellenőrizetlen gyakorlás magában nem elegendő. Szükség van a megfelelő szakmai kotrollra is, ami a megfelelő irányba tereli az embert, és segít, hogy a megfelelő dolgokat gyakoroljon be.

Mit gondoltok, a fotózásban is a gyakorlás óraszáma lehet a döntő, vagy inkább a készült képek száma?

UI: A felhasznált képért köszönet a készítőnek EuroMagic/Flickr

Öt éves a Művészetek Palotája

2010. március 14. vasárnap

MuPa fotokiallitas1003140726i Öt éves a Művészetek PalotájaFotó kiállítással ünnepli fennállásának ötödik évfordulóját a Művészetek Palotája. A jeles születésnap apropóján kiírt fotópályázat eredményeit ma hirdették ki a kiállításnak otthont adó intézmény aulájában. A kiállítás 2010 április 10-éig látható.

MuPa fotokiallitas NapSzerettei Öt éves a Művészetek PalotájaTöbb más alkotó mellett nekem is falra került egy képem, amit a Felidézett élmény kategóriában válogatott a zsűri a legjobbak közé. Aki esetleg úgy gondolja, hogy a Nap szerettei című Markó Iván darabról készült képem megérdemil a közönségdíjat, az a pályázat honlapján voksolhat (sőt 1-5 csillaggal értékelheti a képeket)….természetesen nem csak az én képemre lehet voksolni, hanem a többi döntősre is.

A pályaművek díjazása az alábbiak szerint alakult:

Felidézett élmény:

  1. Sony world photography award
  2. Kokas Ignác festőművész műtermében
  3. Szárnyalj

A Művészetek Palotája épülete:

  1. Egy hangverseny képei
  2. ÉpÜletÁbrÁzolÁs
  3. Fordulópont

Kreatív:

  1. Gibellina szoborterei
  2. On the way to MuPa…
  3. Csak utánam!

DNS ajándékok

2009. május 25. hétfő

dns ajandek2 300x199 DNS ajándékokEgy véletlen folytán futottam bele valamelyik oldalon egy linkbe, és az oldal első híre felkeltette az érdeklődésemet: DNS AJÁNDÉKOK Elöször Magyarországon csak nálunk!

Ahogy a leírásban szerepel, kiválasztjuk majd az oldalon a nekünk tetsző színvilágot, majd küldenek egy egészségügyi szettet, amivel DNS mintát tudunk küldeni, és miutá kifizettük, elküldik a saját géntérképünket, hogy dekorálhassuk vele lakásunkat, irodánkat.

Amellett, hogy sci-fi és különösen GATTACA rajongóként és esztétikailag egyaránt tetszenek az illusztrációként szereplő képek, némi visszásságot érzek a dologban. Talán csak paranoia, talán jogos adatvédelmi, személyiségjogi aggály, de mégis csak a legmagasabb szintű biometrikus azonosítókat adjuk ki egy kifejezetten erre szakosodott cégnek, akik akár tényleg tudnak is mit kezdeni ezekkel. Feltéve, hogy nem átverés az egész, és valójában nem valami random véletlenszerű generátorral állítják elő a mintákat, tényleg rendelkezhetnek olyan laborral, ami képes a leadott génmintákat hitelesen dekódolni, mint a filmekben.
dns ajandek3 300x199 DNS ajándékokNa és, mondhatjuk minderre, hiszen kit érdekel, számolatlanul szórjuk szét a génmintáinkat a világban, és húzzuk le a WC-ben, de ha olyanoknak adjuk át – ráadásul a rendelés üzleti folyamata során egyéb személyes adatokkal, mint név, cím, bankszámlaszám – akik vélhetően nálunk többet tudnak ezekkel kezdeni, az ki tudja hova vezet a jövőben? Ki tudja, miket lehet kezdeni az ilyen ma még csak viccesnek tűnő dolgokkal majd egyszer egy olyan – nem is túl távoli – világban, ahol a biometrikus azonosítóinkkal beléptető és személy azonosító, és ki tudja még milyen más biztonsági rendszerek fognak majd működni. Ki tudja, hogy egy ilyen cég hogyan kezeli például személyes adatainkat, akik egyébként normál esetben iPod tokokat és vicces strandlepedőket, meg sudoku rejtvény mintás vécépapírt árulnak. Sőt ha már személyes adatok kezelése, akkor érdemes lehet tenni egy gondolatkitérőt arra a vélt vagy valós összeesküvés elmélet halmazra, amit a Google kapcsán az Index összefoglalt. Különösen arra gondolok itt, hogy a Google önmagát a világ legambiciózusabb könyvtárosának tartja, aki megpróbál minden létező adatot, és végül “ha elég önkéntes akad, a géntérképünk is meglesz neki”

dns ajandek5 300x199 DNS ajándékokMegemlíthetjük még a kérdéskörben azt is, hogy ujjlenyomat mintás ajándéktárgyakat is tervez árulni ugyanez a cég, ami megintcsak felveti, hogy vajon mennyire egészséges az, ha egy magán vállalkozásnak módja van saját ujjlenyomat adatbázist létrehozni, ami összekapcsolható nevekkel és bankszámlaszámokkal, mikor még a (magyar) rendőrségnek is csak bűnügyi nyilvántartásban szereplőkről (ti: priuszosok) vannak ilyen adatai, ráadásul ők valószínűleg hozzá se férnek (legalábbis nem közvetlenül és ügyészségi felhatalmazás nélkül) a bankszámla információkhoz, amit ez az üzleti vállalkozás szintén megismerhet a vásárláskor. És ha elég sikeres lesz, és gyorsan terjeszkedik ez a cég (vagy egy másik hasonló profilú), akkor akár elég érdekessé is válhat hozzá, hogy bekebelezze egy ilyen profilra is nyitott hatalom. (Egy kormány, egy árnyék kormány, egy terror szervezet, vagy egy információk gyűjtésére szakosodott cég, mint a Google?).

Mindezt az iparágat akkor bevezetve a piacra, mikor az emberek (szerencsére nem mind) a Google város fotói, a boltok biztonsági kamerái, sőt még a tüntetések fotózása ellen is tiltakoznak. Hogy a mindenféle RF ID, vonalkód, és egyéb nyilvántartásba vételi, és személyiség jogi panaszokat ne is emlegessük.

dns ajandek4 233x300 DNS ajándékokdns ajandek1 300x200 DNS ajándékok

Mű-VÉSZ-et

2009. május 5. kedd

Fotóriporterként nem tartom magam művésznek, inkább tisztes iparos munkaként fogom fel a hírek, események történések képi ábrázolását. Persze vizuális műfajként ez a munka sem nélkülözheti az esztétikát, és a szubjektív tartalmat, a személyes véleményt sem. Igaz nehéz meghúzni a vékony határvonalat, hogy meddig esztétikus iparos munka valami, és honnantól számít magas művészetnek.

elefant parade 0904303756cva 300x199 Mű VÉSZ et

Elefánt a feszes arckontúrok szakértője

A héten Budapest utcáin megjelent Elefánt Parádét viszont sehogy nem tudom művészetként elfogadni. Eddig azt hittem, hogy viszonylag nyitott vagyok az új és szokatlan dolgok iránt is. Ennek a témának a kapcsán mégis konzervativizmusra kellett lelnem magamban. Az évekkel ezelőtti hasonló Cow Parade mintájára idén műanyagből kiöntött elefántokat állítottak ki Budapest közterein. Az egyen öntőformával készült plasztik állatokat művészek festették ki saját ötleteik szerint, majd a terv, hogy elárverezik őket, a bevételt jótékonyan felajánlva egy hajléktalan szálló javára.

A fő gondom a street art ezen megnyivlánulásával, hogy a műelefántokat nem tartom túl esztétikusnak semmilyen dekoratív festésben, és nem igazán értem, hogy ha már művészet, miért nem lehet valós értékeket teremteni ezalatt a címszó alatt? Miért kell művészeket megkérni, hogy tömegtermelésben előállított műanyag szobrokat tegyenek egyedivé, hogy azokat el lehessen adni? Miért nem lehet a művészek saját műveit árverezni a jótékonysági árverésen, kihagyva az igencsak megkérdőjelezhető plasztik elefántokat a történetből. Megkockáztatom ebben az esetben, még az is lehetséges, hogy nevesített művészekről beszélnénk most, és nem elefántokról, és névtelen művészekről. Szóval nekem kicsit furcsa ez a megközelítés.

elefant parade 0904303794cva 300x199 Mű VÉSZ et

Elefánt az Operának háttal

A Tehén Parádénál még volt a szobroknak némi egyedi jellege, és már kialakításukban, öntésükben is eltértek. Az új Elefánt Parádéban viszont teljesen egyforma elefántok szerepelnek, amik még csak nem is érintik meg a hindul hagyomány szerinti szerencse jelképeként ormányukkal a homlokukat (nem is jártak szerencsésen). Egy valami maradt a tehenek hagyatékaként: a kultúr provokáció. Annak idején nagy port kavart az “olvadt fagyi” tehén, amit a Bazilika előtti téren felállítottak a katedrális felé mutató jégkrém pálcikával, ami a fenekéből lógott ki. Idén az elefántok jobbára a földalatti vonala mentén helyezkednek el, némelyik sarkon szólóban, olykor kettesével, vagy akár hármasával is. A Balett intézet előtt például a fenekét mutatja egyikük a klasszikus kultúra egyik fellegvárának tekinthető Operaház felé, és talán kevésbé direkt módon de hasonlóan tesz az Operett Színház előtt egy másik is. Talán érzékenyen túlértékelem a jelenséget, de a provokáció vádját igazolni látszik, hogy a Hősök terétől a Vörösmarti térig húzódó útvonalon mindössze két olyan helyet találtam, ahol még indokolt is lehetne az elefántok kihelyezése, és ahonnan kifejezetten hiányoltam, hogy vajon miért nem jutott egy darab sem. Az egyik ilyen a modern művészetek iránt igencsak nyitott Gödör Klub és környéke az Erzsébet téren, ahol korábban autóroncsok füstölögtek, és megannyi modern művész bemutatkozott már performanszaival, a másik a liberális rendezvények, és számtalan modern műalkotás bemutató helyéül szolgáló Városháza park, melyeket gondosan elkerültek az elefántok, pedig itt még érthető is lett volna a jelenlétük.

elefant parade 0905014583cva 300x199 Mű VÉSZ et

Az elefánt hült helye

Nem tartom hát cseppet sem meglepőnek, hogy alig néhány nappal a mű szobrok kihelyezése után aggresszióval találkoztak, és pusztító támadások áldozataivá váltak. Több elefánt már az első napokban megrongálódott (magától természetesen), valamivel később pedig eltűntek csupán beton talapzatukat hagyva hátra emlékeztetőül.
Én mondjuk az ellenérzés kifejezésére is hitelesebb módnak találtam volna valami destruktív performanszot, mint a szobrok puszta megsemmisítését. Az egyszerű törés-zúzás pusztítás szerintem legalább olyan értelmetlen, és művészethez méltatlan, mint maga a kiállítás, ami ellen szól az egész tiltakozás. Az olvadozó, lángoló, szilánkos, darabos és egyéb módokon megsemmisített műanyag elefántok szerintem sokkal kifejezőbben hordoznák a furcsa művészet elleni furcsa ellenérzést. De nem akarok ötleteket adni senkinek…