Pályamunka és eredeti
Retusálás a World Press Photo-n
A napokban bejelentett – és azóta egyre nagyobb visszhangot kapó – döntés értelmében a World Press Photo pályázatról kizárták az ukrán Stepan Kudik sorozatát, és megfosztották a neki ítélt díjtól. Három képes sorozata a Sport Feature Sorozat kategóriában nyert harmadik díjat. A képek eredetijének bekérésekor azonban fény derült rá, hogy a pályamű (sorozat) egyik képe a nyilvánvaló színmódosításon kívül elég komoly vágáson, és legsúlyosabb vétségként egy képelem eltávolításán is átesett. A kép retusálása miatt így a fotóst kizárták a versenyből. British Journal of Photography által közzétette Kudik nyilatkozatát az ügyről. Elismeri a modosításokat, és elfogadja a testület döntését, bár ő nem ítéli olyan súlyosnak, hogy az indokolja a kizárását. Érthető, ha olyan súlyosnak ítélné nyilván be se adta volna. Szerinte “csak egy elhanyagolható, zavaró képrészletet távolított el”.
A kép eredetiben
Szemben a Reuterstől képhamisításért kirúgott Hajj-al, Kudik munkája egyébként remek példája is lehetne annak, hogyan lehet egy gyenge fotóból eredeti tartalmánál lényegesen jobbat, sőt akár jót is csinálni. Kár, hogy a jelek szerint Kudiknak fogalma sincs a sajtó etikáról, és a jelek szerint fényképezni se tud olyan jól, mint rajzolni. Persze az etikai kérdések területe mindig ingoványos. Nehéz körültekintően meghúzni a határokat, pláne úgy, hogy azt mindenki egyformán elfogadja. Akár csak az ukrán fotós, vannak akik szerint nem is olyan komoly bűn, hogy a háttérből azt az “apróságot” eltávolította, vagy hogy a kép felületének több mint felét eltávolította, és hogy a fotózás helyett a PhotoShop segítségével teremtett drámai hangulatú képet. És tényleg nem is lenne olyan nagy bűn, ha ezzel egy grafikai versenyen indulna a legjobb képretusőr, vagy akár festő címéért. Ezek is kreatív területek, és hasonlóan csodálatos dolgokat lehet így is alkotni, mint a fotózással….csak nem szabad összekeverni a festészetet a fotózással. Nem teljesen mindegy, hogy az utómunka segít a kép már meglévő hangulatát erősíteni, kis mértékben korrigáljuk a képet, vagy lényegében újra rajzoljuk azt.
Retusálás a sajtóban
Kudik védői sokfelé hangoztatják, hogy a divat és életmód magazinok tele vannak retusált képekkel, amik még ennél a képnél is kisebb mértékben kötődnek a valósághoz. És az érv valamelyest akár jogos is lehetne. De egyrészt ezek nem riport műfajokban, hírképeknél jellemzőek. Egy nyilvánvalóan megrendezett, beállított, sminkelt, bevilágíottt stúdiófotóról pedig senki nem feltételezi, hogy a valóság spontán visszaadását célozza.
Természetesen a nézetek eltérnek arról is, hogy a modell fotók esetében mennyire elfogadhatók a képi módosíátsok, karcsúsítások, átformálások, nem kívánatos részek retusálása. Egyre népszerűbb új trend, hogy a természetellenesen vékony modellek után a mesterséges képmódosításokat is elhanyagolják. Sőt olyan irányzat is létezik, hogy a retusált képeknél jelezni kelljen a magazinokban ha egy képet retusáltak, és az nem a valóságot ábrázolja.
Szabálytalanságok a Magyar Sajtófotó Pályázaton
A Magyar Sajtófotó Pályázaton jobbára csak dátumozási problémák merültek fel. Néhány pályázó beadott pár olyan képet, amik nem a 2009-es évben készültek, míg az idei pályázat kiírása ezt – a korábbi évekkel ellentétben – csupán egyetlen kategóriában engedélyezte. Ezeket a fotókat – bár sok esetben csak az eredményhirdetést követően – a pályázók maguk vonták vissza. A zsűri úgy döntött, hogy a díjazott sorozatok a visszavont képek nélkül is ugyanúgy érvényesülnek, így azok díjazásán nem változtat.
Az örökké kritizált Magyar Sajtófotó Pályázatról levelében Sam Stewart érdekes észrevételeket tett. Az idei pályázat amerikai zsűritagja felveti, hogy érdemes lenne pár új kategóriát bevezetni, illetve kitér arra is, hogy az engedélyezett képmódosítás fogalmát célszerű lenne pontosabban definiálni – bár ez még a World Press Photo esetében sem határozzák meg igazán pontosan.
Botrányos ugró farkas
Hamisított természetfotók
Nemrég a National Geographic természetfotó pályázatán fosztottak meg egy díjazottat az elismerésstől, mivel képeiről kiderült, hogy az általa vadon élő farkasoként feltüntetett állatok valójában szelidek voltak.
A nem rég World Press Photo díjat nyert Szentpéteri József pedig örök célpontja a természetfotózási hamisítás gyanúknak. A Magyar Természetfotósok Szövetsége pedig rendszeresen hivatalosan elhatárolódott munkáitól, és minden az elveikkel ellenkező fotózási eljárástól.
