‘minőség’ címkével ellátott bejegyzések

Hát ilyen ez a kapitalizmus – reklámok nem mindig a legjobb helyen

2011. február 11. péntek

Canon concurentAD FotoTV Hát ilyen ez a kapitalizmus   reklámok nem mindig a legjobb helyenElsőre meglepő, jobban belegondolva persze érthető….de akkor is vicces, hogy egy alapvetően Canon termékeket reklámozó bemutató videót Sony reklám vezet fel, és alatta Panasonic banner van.

DarocziTemetes reklammal Delmagyar4 Hát ilyen ez a kapitalizmus   reklámok nem mindig a legjobb helyen

Fotó: Illyés Tibor/ MTI Reklám: Délmagyar

Persze nem csak a FotoTV követ el ilyen hibákat – még csak az sem biztos, hogy az övék hiba. Máshol ráadásul ennél sokkal összeférhetetlenebb tartalmi ütközések is megesnek. Elég csak a Délmagyar Daróczi Dávid temetése kapcsán megesett hibájára gondolni, vagy az alább szemléletetett fiat hirdetés, ami kiírta a West balkán tragédiáról beszámoló videó mellé “Ébresztő! Jól kezdődik az év!”. És a Facebook hirdetései közt is rendszeresen előbukkannak meglehetősen furcsák, olykor morbidak, például a témától függetlenül megjelenő “Halj meg, s fizess később!”.

Jobb helyen (nem csak nyomtatásban) ezt úgy szokta csinálni az érintett cég, hogy kifizeti a reklám díjat, csak hogy az ő termékével foglalkozó oldalon ne jelenjen meg konkurens hirdetés.

FiatReklam WestBalkan video tv2 Hát ilyen ez a kapitalizmus   reklámok nem mindig a legjobb helyen

Kegyeletsértő webes rekám

A weben és különösen kis hazánkban persze már ez sem működik. Ha csúnyán néz ki, hát csúnyán néz ki. Ha a mi termékismertetőnk előtt látható konkurens reklám csábítja más márkához a potenciális vevőt, hát ez van.
És tényleg ez van. Csak rossz nézni…

HaljMeg fizessKesobb FacebookAD Hát ilyen ez a kapitalizmus   reklámok nem mindig a legjobb helyen

Facebook hirdetések...

Értem én, hogy ez azért van, mert az online hirdetések jobbára automatizáltan jelennek meg, sőt sok esetben egy weboldal szerkesztője még csak nem is látja az éles anyagot, csak beszerkeszti, aztán a tördelést is az oldal motorja végzi.
Ezzel szemben egy nyomtatott magazinnál, de még egy napilapnál is rengeteg kézen (szerkesztő, képszerkesztő, tördelő, felelőszerkesztő) átmegy az előállítás során minden egyes oldal, így az esztétikai elvek is jobban tudnak érvényesülni.
Kérdés vajon mit hoznak majd az iPad-re megjelenő és egyéb tablet magazinok? Milyen mértékben jelentenek majd kompromisszumokat az automatikus tördelés egyszerűsége és az esztétikus összhatás között?

Tegyünk a terjedő fénykép-pestis ellen!

2011. január 21. péntek
article 1218248 06B5015B000005DC 155 634x422 Tegyünk a terjedő fénykép pestis ellen!

Fotó: Gareth Bowers

Érdekes hangvételű felhívást – valójában reklámot – kaptam, ami legalábbis belőlem aligha nem kiváltotta a kívánt hatást. Na nem azt, hogy rohanok befizetni a tanfolyamra, de úgy érzem, hogy nem lehet róla nem beszélni (írni). Ráadásul a mondanivalójával még egyet is értek, ugyan a végéről a konkrét reklámot azért inkább lehagyom.
A fotókkal kapcsolatos igénytelenség viszont tényleg terjed, és tényleg tenni kell ellene, amire a legjobb – azt hiszem, hogy egyetlen – módszer valóban a vizuális kultúra terjesztése, és az emberek nevelése. Bár amikor ezt legutóbb a Flickr kapcsán felvetettem, heves ellenkezést váltottam ki a kommentelők közt. Szerintem egyébként a fotózásnak már jó ideje az iskolai tananyag részének kéne lennie – bár a jelek szerint az idegennyelv tanítással se megyünk olyan sokra sajnos – sőt az anyanyelv oktatásával sem

“Felhívás a fényképpestis elleni küzdelemre!

A digitális fényképezés rohamos terjedése miatt, soha nem látott mértékben szedi áldozatait a fényképpestis. Megrémisztő és feldolgozhatatlan, nyomában értetlenség és néma döbbenet jár.

Undorító lila húsok kúsznak az étlapokra, felismerhetetlen szürke foltokká változnak a hirdetési újságok képei, kihátrálnak az élességből és menekülni próbálnak híres színészek a címlapokról, a hírek mellett az illusztrációk is egyre sötétebbek lesznek a napilapokban, a katalógusok oldalairól elpárolognak a valaha üdén virító színek, zöldes moszatok lepik el a kirakatok dekorációit és értetlenkedünk a nagymamával, hogy az esküvői fotóját nézegeti, mert az unokát nem ismeri föl az új képen.

Állítsuk meg a járványt és a kialakulásáért felelős képalkotási analfabétizmust (image ignorantia)!”

Kiegészítés: Nehéz objektíven pocsék fotót találni egy ilyen írás illusztrálásához, és készíteni sem biztos, hogy annyira egyszerű, így inkább Gareth Bowers esküvői fotóját használtam, amit a bíróság hivatalosan kontár munkának minősített.

Fotó milliárdok – de minek?

2010. szeptember 24. péntek

wwwww 5000000000th photo on Flickr yeoaaron Fotó milliárdok   de minek?

Fotó: yeoaaron/Flickr

A hétvégén újabb rekord számot döntöttek meg a Flickr fotómegosztó oldalon: immár több, mint ötmilliárd fotó van fent a rendszerben. Ebből az ünnepélyes kerek számot a yeoaaron nevű felhasználónak sikerült megszerezni.

Ami azt illeti az ötmilliárdodik fotó egy nem is valami kifinomult kivitelű PhotoShop montázs. A rendkívül nagy szám miatt, és ez a fotó magában is elgondolkodtat, hogy vajon mennyi értelme van ennek az ötmilliárd képnek.

A Flickr-t ünneplő hírben azt is megosztják, hogy minden perczben 3000 új kép kerül fel a rendszerbe. De vajon mennyi ebből a rengeteg képből a valóban igényes, minőségi? Egyre elcsépeltebb a gondolat, hogy soha nem készült még annyi kép az emberiség egyetlen korszakáról sem, mint ma. És egyre kevesebbet emlegetjük, hogy az elkészült képek minősége még soha nem számított ennyire keveset senkinek.
Bár a Flickr (és egyéb fotó megosztó szolgáltatások) felhasználóinak egy része rendkívül igényes, és kifejezetten a komoly minőségre koncentrálva fotózik, és osztja meg képeit. Ugyanakkor a felhasználók tetemes része a legkevésbé sem foglalkozik a képek minőségével. A Facebookon és egyéb közösségi oldalakon megosztott képekkel pedig még rosszabb a helyzet…

Nincs szükség a főszerkesztőkre….sem

2009. december 19. szombat

no images Nincs szükség a főszerkesztőkre....semNem rég azt idézte a Médiablog David Montgomery szavaiból, hogy a jövőben a lapokhoz majd Nem kellenek a főszerkesztők. Talán nem is teljesen alaptalan ez a kijelentés. Különösen a rohamosan terjedő online lapok világában. Az olvasószerkesztők és a tördelők után a főszerkesztők (sőt idővel a fotósok, újságírók, bloggerek és még akár az olvasók) is teljesen feleslegessé válnak majd a lapkiadásban. A kérdés, hogy lesz-e értelme, majd egy így “magától” összeálló lapnak.

Szerintem ez óhatatlanul a minőség romlásához vezet. Egyre kevesebb kézen mennek keresztül megjelenés előtt az anyagok, egyre kevesebb energiát fektetnek be a munkafolyamatba. Csökken az alaposság az anyagok előállítása során, szaporodnak a hibák, romlik a megbízhatóság és a minőség. Költséghatékony, de inkább csak olcsó (a kifejezés legpejoratívabb értelmében) megoldás. Minden esetre lehet rá hangzatos reformokat építeni, költségeket lefaragni, és vezetői eredményeket produkálni a költségvetésben. Az elvégzett munka minősége – különösen válság idején – nem olyan fontos szempont. Sem szerkesztőnek, sem az olvasóknak. A trendeket a piac diktálja, a piacon pedig diadalmaskodik a “több millió légy nem tévedhet” elv….de mi lesz majd az értékekkel?

Ezt a kritikát tűnik erősíteni a Törődj a “jó” olvasókkal című írás is (szintén a Médiablogról). Itt mindenféle izgalmas – és ritkán emlegetett – statisztikát vonultatnak fel annak érzékeltetésére, hogy a minőség is számít, nem csak a mennyiség. És hogy – már amennyiben elég tájékozottak – ez a hirdetőknek épp olyan fontos kellene, hogy legyen, mint a szerkesztőknek vagy maguknak az olvasóknak. Kérdés, hogy ezt a döntéshozóknak is sikerül-e felismerniük, és hogy a felismerés hatására ki kerülnek-e abból a – talán csak átmeneti – kábulatból, amit a költségmegtakarítások és a tetszetős statisztikai mutatók okoznak. Illetve, hogy időben ráébrednek-e a minőség iránti igényre, vagy mire észbe kapnak, addigra már nincs megállás a lejtőn…

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kártérítésre kötelezték a kontár esküvői fotóst

2009. október 13. kedd

“1500 Font birság az esküvő képeit elszúró fotósnak.” – több ilyen hír és ítélet kellene!

article 1218248 06B50421000005DC 210 634x421 Kártérítésre kötelezték a kontár esküvői fotóst

Fotó: Gareth Bowers

Egy barátom / kollégám pár napja hívta fel a figyelmem a brit Daily Mail elszúrt esküvői fotókról szóló cikkére. A cikk beszámol Marc és Sylvia Day peréről esküvői fotósuk, a Fresh Images cégnév alatt dolgozó Gareth Bowers ellen megnyert peréről. Mint az a cikkből kiderül, a pár 1450 fontot (mintegy 420 ezer Forint) fizetett ki esküvői képeiért, amik totálisan élvezhetetlenül sikerültek. Nem elég, hogy a fotós a legalapvetőbb szakmai és esztétikai hibákat követte el, de még arra sem volt képes, hogy az ajándékba kínált üdvözlő kártyán helyesen írja le a pár nevét.
A bíróság elfogadta a bizonyítékként benyújtott fotókat, és kimondta a felperes pár igényének jogosságát, büntetést és kártérítést róva ki a kontár fotósra. A peranyagban szereplő képeket használtam fel itt illusztrációként, de az eredeti cikkben több, és nagyobb méretben (nem jobb kivitelben, hiszen pont ez a per tárgya) megtekinthető.

article 1218248 06B5015B000005DC 155 634x422 Kártérítésre kötelezték a kontár esküvői fotóst

Fotó: Gareth Bowers

Az angol cikk kommentjei közt több is igen érdekes volt. Többen például arra – a lassan már közhellyé váló, mégis szüséges, és nem elégszer ismételhető intelemre – hívták fel a figyelmet, hogy alaposan ki kell választani akivel az esküvői (bár szerintem nem feltétlenül csak azt) képeket csináltatja az ember.
Ami még ennél is érdekesebb az említett kommentek közt, hogy vajon a fotós, esküvői fotós, és egyéb rokon szakmai szervezetek miért nem emelnek szót az ügyben, miért nem használják ki arra, hogy hirdethessék saját létezésüket, érvényesíthessék saját (és az általuk képviselt szakemberek) érdekeiket, és főleg minél nagyobb publicitást szerezzenek az ügynek. Jó és jogos kérdés. Ahogyan az is, hogy vajon a magyar szakmai szervezetek, a magyar sajtó, és a magyar szaksajtó miért nem fordít hangsúlyt erre az ügyre, erre a jelenségre és miért nem adnak hangot ezzel kapcsolatos nézeteiknek. Pedig nálunk ez ugyanúgy probléma, csak itt nem nagyon születnek ilyen ítéletek. Vagy legalábbis nem nagyon tuduk róluk. Pedig kellene…

Te mit gondolsz a fotós munkájáról?