BKF reklám rejtvény a mozgólépcsőn
Nem először (és nem is egyedül) korholom a BKF szakmai rátermettségét, de úgy látom újra és újra okot adnak rá. Az intézmény kommunikációját nehéz nem kritizálni. A tény, hogy nekik nem csak művelni, de oktatni is kéne a kommunikációt – esetleg a kreativitást is – és hogy előbbi a főiskola nevében is szerepel csak súlyosbítja a helyzetet, és méginkább ösztönzi a kritikákat.
Az Addict blog figyelt fel a BKF legújabb hirdetésére a metróban. Sőt mindjárt emlékeztet az előzőre is. Én már azzal sem foglalkoztam annak idején, pedig most hogy viszontlátom, rémlik hogy én is pont ezen törtem a fejem: Vajon ezt komolyan gondolták? Mert viccnek elég durva lenne….de itt az újabb felvonás, és érdemes az Addicton elolvasni mindkét gondolatmenetet.
Aztán megnézni az iskola honlapját is, hátha ma már információdúsabb, mint mikor erről legutóbb írtam, nem teljesen függetlenül a Hernádi Levente által írtaktól…
- BKF: Kreatív gondolkodást – Addict Blog
- BKF: Mozgólépcső – Addict Blog
Persze ha már iskola és kreativitás témájánál tartunk, akkor érdemes meghallgatni a témáról Steve Jobs és Sir Ken Robinson gondolatait is…
Én így szoktam megválaszolni a kérdést, hogy milyen fényképzőgépet érdemes venni. Persze sommás és nem is teljesen precíz ez a megállapítás, de kétség kívül van igazságtartalma. Ha fotózásból él az ember, és a fényképezőgép a munkaeszköze, akkor kicsit eltolódnak a hangsúlyok. De még ekkor is van jelentősége a méret faktornak is. Nagyon sok profi fotós hord magával egy pici zsebgépet a több kilós felszerelése mellett. Egy kis gépet könnyebb gyorsan előkapni, és az sem utolsó szempont, hogy bizonyos helyzetekben jól jön, ha nem ordít az emberről első ránézésre, hogy a fotózásból él. Néha meg van az előnye, ha túristának nézik az embert. Néha pedig a mobil telefon is lehet elfogadható megoldás a fotózásra (ha tudja az ember, hogyan használja). Erre – 
