‘közösségi média’ címkével ellátott bejegyzések

Szavazz és nyerj te is az értékes fotós könyvekből!

2012. május 1. kedd
SzavazzTeIs Szavazz és nyerj te is az értékes fotós könyvekből!

Szavazz és nyerj értékes fotós könyveket!

Nem csak a Timeline versenyben pályázók, hanem a rájuk szavazók is részt vehetnek a nyereményjátékban. Te se maradj ki az értékes nyereményekből! Lájkolj és vegyél részt a sorsoláson!

Elég sok pályamű érkezett, és nehéz köztük választani. De hogy a huszonhat pályamű közül melyik nyer, azt a közönségszavazatok döntik el. Lájkold a blog Facebook oldalát, és a leginkább neked tetsző pályaművet, hogy részt vegyél a szavazók közötti sorsoláson.

Mielőtt lezárul a szavazás, még mindenki kap egy kis esélyt a szavazatgyűjtésre. Még egy hétig gyűjthetik a résztvevők a szavazatokat saját ismerősei között. Hogy az ismerősöknek és pláne idegeneknek is érdemes legyen foglalkozni a lájkolással, a szavazók közt is kisorsolok egyet a Scolar Kiadó értékes fotós könyvei közül.
Ha eddig még nem szavaztál, akkor érdemes most megtenned. Ha már szavaztál, akkor nézd át újra a pályaműveket, hátha az újab pályaművek között találsz olyat, ami jobban tetszik, és persze ne felejtsd el lájkolni a blog Facebook oldalát sem, hogy a sorsoláson részt vegyél, és a jövőben értesülj a blog – remélhetőleg téged is érdeklő – új posztjairól.

Neked melyik a kedvenc pályaműved?

Blog közösség: FB1500 + elindult a blog Google+ oldala

2012. április 18. szerda

1500like+1GooglePlus Blog közösség: FB1500 + elindult a blog Google+ oldalaA héten átlépte a blog Facebook oldala az 1500 lájkot, és a nagy átalakítás örömére elindult a Google+ oldal is.

Egyelőre nem látom tisztán, hogy mi a +1 igazi haszna, vagy melyik rendszert hogy érdemes igazán használni, de a kísérletezés elindult, ha te már használod a Google+ szolgáltatást, vagy akár már áttérőben vagy a Facebookról, akkor nyomj egy +1-et az oldalra – és persze, ha még nem lájkoltad a blogot a Facebookon, akkor azt se hagyd ki!

Igyekszem a Facebookon (és talán a jövőben a +1-en is?) mások megosztásait is tovább osztani, hogy ne csak a saját tartalmaim árasszák el a rajongók falát, hiszen sok más érdekes és tematikába is illő tartalom van, amivel a blogon ilyen-vagy olyan okokból nem foglalkozom.

Persze a korábbi kérdőív továbbra is kitöltésre vár, ha még nem fejtetted ki a véleményed: miről olvasol szívesen a blogon?

Te hogyan használod a különféle közösségi oldalakat?

Elkerülhetetlenül jön a Facebook timeline

2012. március 20. kedd
facebook timeline poll Elkerülhetetlenül jön a Facebook timeline

Kattints és válaszolj: mit gondolsz a timelineról?

Sorra minden felhasználói oldalon aktiválja a Facebook az új timeline megjelenítést. Az új változásnak – akárcsak a korábbiaknak is – igen vegyes a fogadtatása.

Március 30-tól már nem csak a személyes profilok megjelenése lesz timeline jellegű, hanem az összes oldal is. Sokan már most aktiválták az új elrendezést, de nem mindenki van odáig érte.
Én nem lelkesedek az ötletért, de kíváncsi vagyok, te mit gondosz az timelineról? Válaszolj a Facebook kérdőíven és mondd el kommentben, te mit gondolsz a timelineról?

FacebookTimeline answers Elkerülhetetlenül jön a Facebook timeline

Te mit gondolsz?

Kiegészítés: A többségnek úgy fest, hogy annyira nem tetszik a timeline, de sajnos akár tetszik, akár nem, március 30-tól mindenképpen kötelező lesz a használata, nem marad más választásunk.

A hallgatás napja az Interneten és itt a blogon is

2012. január 18. szerda
SOPAblackoutPage Wikipedia A hallgatás napja az Interneten és itt a blogon is

Azelsötétített Wikipedia oldala

Úgysem érek rá ma sokat blogolni, így jobb híján hallgatásommal én is csatlakozom a SOPA és PIPA ellen tiltakozók táborához – de azért annyira mégsem. Olvasd el, hogy miért!
Egy erősen eltúlzott Amerikai szerzőjoggal kapcsolatos törvény tervezet miatt sötétül ma el az Internet. Tartalom szolgáltatók demonstrálnak (főleg erőt) egy rossz törvénytervezet ellen. A gond csak az, hogy a nagy erődemonstrációban, és a borítékolható elsöprő győzelem mámorában pont a lényeg veszik majd el.

Miről szól a SOPA?
A kritikák szerint lényegében az ártatlanság vélelme helyett a bűnösség vélelmét vezetné be az Internetes társadalomra kényszerítve. Lehetővé – sőt kötelezővé – tenné, hogy ha valaki szerzői jogsértést jelez egy weboldalnál, azt az oldalt a szolgáltatóknak azonnal el kellene távolítani.

A fő probléma ezzel nem is az, hogy a törvény nem tenne különbséget szándékos és gondatlan jogsértések között, hanem hogy már eleve nem is vizsgálná a jogsértés tényét. A puszta vád elegendő lenne a fellépésre. Az oldalt erővel el kell távolítani az Internetről, aztán majd lehet vizsgálgatni, hogy volt-e jogsértés, és el lehet hárítani. Ráadásul ugye nem csak a kifogásolt, jogsértő tartalmat tiltaná le a webről a törvény, hanem a teljes weboldalt. Vagyis ha mondjuk az én blogomat vádolná meg valaki egy illegális kép miatt, a teljes blog eltűnne, míg ki nem derül, hogy igaza volt-e vagy tévedett (rosszhiszeműség persze kizárva, senki nem próbálná egy ilyen törvény mellett a konkurenciát tönkretenni). Ugyanígy igaz lenne a jóval népesebb oldalakra is a törvény, tehát ha mondjuk a Facebookra tölt fel valaki egy jogsértő tartalmat (ami egyébként nem szép dolog), akkor a teljes Facebookot le lehetne kapcsolni, ami mindjárt nem csak (sajtó) fotózás iránt érdeklődők ezreit sújtana, mint a blogom esetében, hanem mind a hatszáz millió Facebook felhasználót világszerte. Ezzel rögtön blobális problémává téve az “apró amerikai jogi problémát”.
Mindezen túl a technikai kivitelezése is igen érdekesnek tűnik a tervezetnek, mivel ha egy oldal nem elérhető az Interneten, akkor az admin felülete sem, aminek segítségével a kifogásolt tartalom megkereshető és eltávolítható lenne róla. Ezzel nehezítve a probléma kivizsgálását és orvosolását is.

Ha részletesebben is érdekel, hogy mi a gond a SOPA-val, akkor a érdemes elolvasni a Mashable cikkét, ami egyébként nagyon helyesen azt javasolja, hogy olvassuk el magát a kifogásolt törvény szövegét is, mielőtt hevesen tiltakozunk ellene – már csak azért is, hogy tudjuk, mi ellen is tiltakozunk.

Az Internetes világ végét vizionálják
Nem csoda, hogy mindenki az Internetes világ végét látja a leginkább fércműnek nevezhető törvénytervezet elfogadásában. Még felületes informatikai és Internet haszálati ismeretekkel sem nehéz belátni a fentiek alapján, hogy a törvénytervezet úgy rossz, ahogy van. Ezért aztán könnyű támogatni az ellene folyó egyre inkább globálissá váló harcot. Érthető hogy összefogtak a harcban a legádázabb (üzleti) ellenfelek is, és a legnagyobb Internetes cégek, hiszen a zsebükben érzik a dolog kockázatát – és még ideológiai síkon is igazuk van. Szóval a harccal ők csak nyerhetnek.

Veszítünk a győzelemmel is
A gond ezzel a harccal, hogy meg kell nyerni, mert egy ilyen törvény borzasztó hatással lenne a teljes Internetes világra nézve. Ugyanakkor a várható győzelem örömmámora sajnos várhatóan el fogja söpörni a tervezet mögött húzódó szándékot is, ami pedig rossz lenne.

A szerzői jogokat ugyanis tényleg védeni kell, és időszerű lenne a szerzőjogi lehetőségek naprakész megújítása. Csak erre jó megoldásokat kellene keresni, nem ilyen irtózatos túlkapásokat dilettáns módon összebarkácsolni, amik egészen más területeken okoznak sokkal nagyobb károkat.

A SOPA elvérzett még a harc előtt
A hírek szerint lényegében már a nagy összecsapás előtt kimúlt a SOPA (Stop Online Privacy Act) tervezet. Nem csak az azt támogató szenátorok hátráltak ki mögüle, hanem az egyébként geek (technikai megszállott) hírében álló Obama elnök is a beadvány ellen foglalt állást a Fehér Ház oldalán közzétett nyilatkozatában – egyesek szerint nem teljesen függetlenül a ténytől, hogy a kezdeményezést ellenző Google is támogatója a kampányának. Ezek alapján úgy fest, hogy a törvénytervezet kifújt, mert képtelen átmenni a törvényhozáson.

Viszont a Gizmodo arról számolt be, hogy Lamar Smith texasi képviselő folytatni akarja a tervezettel kapcsolatos meghallgatásokat, mint mondja “hogy folytassuk a munkát egy olyan javaslat beterjesztése érdekében, ami megvédi az amerikai munkahelyeket és a szellemi tulajdont”.
Ez csak szónoklatnak tűnik, és talán Lamar Smith számára sem sokkal több politikai fogásnál. De a mögötte húzódó cél nagyon is valós, és a szerzői jog védelmével foglalkozni kell. Csak nem így, ahogy ők ezzel a beadvánnyal próbálták. Reméljük, hogy sikerül egy értelmes módot találniuk rá. Persze ehhez nem ártana, ha olyanok törnék a fejüket a megoldáson, akik ismerik és értik is nem csak a törvények, de az Internet működését is.

Amíg az Internet (egy része) sötétbe borul, addig olvasgasd a blogom régebbi írásait, hátha találsz még rajta érdekes gondolatokat!

Megoldódott a táska “lopás” rejtélye, megvan a tulajdonos

2012. január 2. hétfő
kata dr 467 openMEGLETT1 Megoldódott a táska lopás rejtélye, megvan a tulajdonos

Add tovább: meglett a talált fotós táska gazdája

Alig egy nap leforgása alatt megoldódott a fotóstáska csere története, az Internet és a közösségi média ezúttal jól vizsgázott, és ami fontosabb, az emberi erkölcsök nem kevésbé. Most ezt add tovább, hogy ne keltsen tévhír a korábbi körlevél.

Tőlem már többen kérdezték, hogy miért van az objektíveimre ráírva a telefonszámom. “Csak nem azt hiszed, hogy felhív valaki, ha megtalálják?” kérdezik sokan hitetlenkedve. És ennek a kalandos történetét is meg fogom egy szép nap írni, ha lesz rá időm. De lám, milyen gyorsan rövidre zárta volna most ezt a történetet is egy ilyen kis apróság. Szerencsére a táskát nem sötét alvilági alakok lopták el, hanem egy becsületes ember találta meg, így az internetes társadalom segítségével hamar előkerült a hátizsák  gazdája is.

Velem is megesett már
Egyébként nekem is volt már hasonló ügyem, mikor munka közben egy 3-4 fős forgatócsoport tagjai véletlenül összefogták a táskámat a stáb  többi holmijával, és elvitték. Én már a szervezőket zaklattam, a kollégák meg azt sürgették, hogy hívjak rendőrt, mikor hív az egyik operatőr, hogy nem tudom-e, kié lehet a táska, amit találtak. Szerencsére tudta a számomat, és én jutottam eszébe a helyszínen dolgozók közül, így előbb megtalált, mint eljutott volna addig, hogy a táskát kibontva megtalálja a telefonszámomat. Természetesen nem nehezteltem a hibáért, inkább örültem, hogy nem lett nagyobb gond, és azóta próbálok jobban vigyázni a felszerelésemre.
Persze lehet, hogy a másik oldalon is voltam már néhányszor, és én is elvittem valakinek a holmiját. Erről kevésbé van konkrét emlékem, minden esetre remélem, hogy azóta megbocsátották nekem is.

Kiderült, hogy törént
Tegnap tettem közzé, hogy szilveszter éjjel egy buliban elcserélődött két hátizsák. Ma már arról számolt be a fotós szett tulajdonosát kereső becsületes megtaláló, hogy a tulajdonos jelentkezett, hitelesen bizonyította, hogy a holmi az övé, így hamarosan visszakaphatja dolgait.
A két fél egyeztette szilveszteri történetét, és az is kiderült, hogy gondatlan véletlen folytán maga a becsületes megtaláló lehetett az akaratlan “tolvaj”, hiszen az ő hibájából keveredtek össze a hátizsákok. A megtaláló nem büszke a bulizás mámorában bekövetkezett véletlenre, sőt kifejezetten szégyelli, így kéri, ne írjam le a nevét. Örül továbbá, hogy én nem tettem közzé, mert már így is egy órája csak azzal foglalkozik, hogy az érdeklődő levelekre válaszol.

Szerencsére a holmi tulajdonosa megbocsátotta a kellemetlen közjátékot, és nagyon örül, hogy visszakapja cuccait. (Természetesen ha ő is hozzáfűzné a saját véleményét, szívesen közlöm azt is. Mint a “megtaláló” írja:

 ”Köszönöm, hogy az email címemet nem publikáltad, kicsit szégyellem az egészet és azt is, hogy a fél netet bejárta a sztori, gyakorlatilag névvel és születési évvel (amit a mail címből nem nehéz kilogikázni), így ma volt, aki előbb tudta, mit alkottam szilveszterkor, mint hogy elmeséltem volna. Azt hiszem, legközelebb kevésbé egyértelmű levélcímet fogok regisztrálni…”

Hozzáteszi még, hogy nagyon örül, hogy ilyen sokan segítettek. Ez visszaadja a reményét, hogy nem csak lopásra és önzésre számíthat az ember, ha értékes holmikról van szó. De azért ma már ő is jobban tudja, hogy a dolgainkra vigyázni kell. Most pedig kéri, hogy abban segítsetek, azt is megtudják az emberek, hogy az ügy lezárult, és nem kell tovább terjeszteni a történetet, nehogy ez az ügy is úgy járjon, mint sok a legtöbb hoax és továbbküldözgetős levél szokott, és jövő januárban újra mindenki bombázni kezdje az üggyel kapcsolatos kérdéseivel, mint most is tették rengetegen.

Ahol te találkoztál még ezzel a történettel, ott jelezték már, hogy meglett a táska?