Photo: Roberto Baldwin/Wired
Már nem a retró szűrők és az igénytelen fürdőszobai önportrék jelentik az Instagram legnagyobb veszélyét. Megváltoztak a felhasználási feltételek, szerzői jogaink kihasználásával akarnak pénzt termelni a fotómegosztóból.
Kiegészítés: Egy nappal a szabályzat módosítás híre – és a sajtóvisszhangok után – az Instagram alapítója, Kevin Systrom közleményt adott ki, hogy a kialakult félreértésért bocsánatot kérjen és kifejezte, hogy szó sincs róla, hogy a cég vissza kívánna élni a felhasználói tartalmakkal. Erről bővebben lásd külön írásomat! (Azért érdemes elolvasni ezt az írást is, ha még nem olvastad!)
Az Instagramot nemrég felvásárló Facebook már korábban bejelentette, hogy bevételt akarnak csinálni az ingyenes fotómegosztó szolgáltatásból. Ez persze érthető is, hiszen a kapitalizmus régi törvénye, hogy nincs ingyen ebéd. Az ingyenes szolgáltatásnak is magasak a költségei, kénytelenek tehát valahogyan kitermelni azt. A cég által választott megközelítés viszont a legtöbb helyen kiverte a biztosítékot – már akik vették a fáradtságot, hogy elolvassák az új felhasználói szerződést. A fotózással és a képekhez fűződő szerzői jogokkal csak kicsit is foglalkozó lapok mind felhördültek (PetaPixel, BuzzFeed) a népszerű kifejezéssel jog lenyúlásnak (rights grab) nevezett lépés miatt.
A módosított felhasználói szerződés csak 2013. január 16-án lép életbe, és akkortól minden felhasználót egyformán érint. Aki nem akarja elfogadni a feltételeket (úgy fest, hogy elég sokan vannak), az vagy többé a környékére se megy az Instagramnak, vagy mégjobban teszi, ha törli a fiókját. Aki az új rendelkezések életbelépése után akár csak belép az Instagram szolgáltatásába, az automatikusan elfogadja az új szabályzat valamennyi kitételét és hozzájárul adatai és képei felhasználásához (részletek ről bővebben alább).
Volt előzmény is
Épp a közelmúltban söpört végig a közösségi hálón (főleg angol nyelvterületen) egy hoax, ami arra buzdított mindenkit, hogy írja ki az üzenőfalára, hogy ragaszkodik a jogaihoz. Angol és magyar nyelven is megjelent az üzenet tartalmának cáfolata. Változott ugyan a szabályzat, de nem szerzett vele a Facebook több jogot a képeink felett. Viszont még ha a kiváltó feltevés igaz is lett volna, a falunkra kiírt nyilatkozatokkal akkor sem tudnánk felülírni a szabályzatot, amit a regisztrálással, és a szolgáltatás használatával (módosításkor pedig általában egy külön gomb megnyomásával is) elfogadtunk.
A Cnet cikke viszont már akkor meglátott ebben a kezdeményezésben valami pozitívat, mégpedig azt, hogy sokan elgondolkoztak képeik szerzői jogain, és a jogi értelemben teljesen felesleges posztolgatással nyomatékosították az ismerőseikben is, hogy nekik fontosak a szerzői jogaik, és bizony zokon vennék, ha valaki visszaélne a képeikkel (mint egyébként sajnos sokan meg is szokták tenni). A dolog újabb haszna, hogy az akkori felhajtás talán előkészítte a komolyabb szerzőjogi öntudatosságot a mostani esetre.
Kifogásolt változtatás
Az Instagram szabályzat változása viszont most egy kicsit más. A témával komolyan foglakozik a New York Times és más közéleti lapok is. A The Atlantic cikke felveti, hogy éppen ezért kéne inkább fizetős szoltáltatásokat használnunk. Tartsuk el a szolgáltatókat, ők dolgozzanak nekünk és értünk, ahelyett, hogy kihasználni akarnának minket.
A Mashable csak szövegesen ösztönzi olvasóit az Instagram bojkottálására, a Wired egy találó fotóval illusztrálva kínál útmutatót az Instagram profilunk törlésére. Mindkét lapban alaposan hangsúlyozva, hogy bőven vannak még az Instagramon kívül más képmegosztó szolgáltatások: “Mentsd le az eddigi képeidet, és töröld magad – tomot nekik!”
Amatőröket és profikat egyaránt érint
A lapok felzúdulása nem teljesen független attól, hogy (akárcsak sok amatőr és hobbi fotós, de természetesen profik is) az utóbbi időben egyre több szerkesztőség is elkezdte komolyan használni az Instagramot. Legemlékezetesebb példa erre talán a Time magazin Sandy hurrikánról készült Instagram tudósítása, de sok mást is említhetnénk.
Mindannyian joggal aggódnak a szabályok változása miatt. Bár a hurrikán idején elmulasztottam megírni akkori gondolataimat arról a gyakorlatról, hogy sok újság eddig is előszeretettel gyűjtögetett az Instagramról (ahogy más webes felületekről is). Viszont eddig a szerzői jog és a szolgáltatás ÁSZF-je legalább részben a fotósok mellett állt. Technikailag a képek lenyúlhatók, de nem minden következmény nélkül.
Fotó: New York Times
Az új felhasználói szerződés
A módosított felhasználói szerződés január 16-án lép életbe, és ráutaló magatartással automatikus elfogadásának minősül, ha bármilyen formában használjuk a szolgáltatást. Kifogásolt, de nem szerzőjogi része az új szabályzatnak az is, hogy még csak megkülönböztetni. Ez azonban talán a kisebb gond – egyelőre? Az új szabályok pedig lehetővé teszik, hogy a szolgáltató hozzáférjen és saját üzleti érdekeinek alárendelve használja, sőt akár másokra átruházza a szolgáltatásba feltöltött adatainkat és képeinket.
A szövegezés szerint a képek szerzői jogait továbbra is megtartja a készítő. Felhasználási jogot biztosít viszont a szolgáltatónak, hogy bármilyen ellenszolgáltatás nélkül használja tetszőleges módon, akár saját maga, akár üzleti partnereinek átadva azokat.
A PopPhoto szó szerint idézve összehasonlítja a régi és új szabályzat szövegét. Mint írják, megtévesztésig hasonló jogi szövegnek tűnnek, de míg a korábbi változat “korlátozott felhasználásra” formál jogot, addig az új szövegből ez a kifejezés teljesen eltűnt, és megjelenik helyette az “átruházható” és “tovább licenszelhető” kifejezés.
Nem kizárt persze, hogy csak annyi a szándékuk ezzel, hogy a nekünk (vagy ismerőseinknek) szóló hirdetésekben rólunk vagy általunk készült képekkel tudjanak minket manipulálni, ahogy teszi már most is bizonyos esetekben a Facebook. Talán ennél többet még csak nem is nagyon forgatnak a fejükben. De a lehetőség benne van az új szabályzatban, hogy a feltöltött családi, vagy éppen művészi képeinkből ne csak a mi profilunk alatt megjelenő hirdetésekhez válogathassanak az oldalon hirdető kis és nagy cégek.
Az talán kevésbé célja a cégnek, hogy ügynökségként direktben eladja a képeinket. Nem valószínű, hogy hirdetési újságokba kezdenek majd képeket értékesíteni. De ahogy az oldalon felhasználják a képeinket hirdetésekhez már eleve a stock fotók kiváltását (is) célozza – kiegészítve azzal, hogy így személyesebben kötődnek azok a célközönséghez. Az új szabályzattal viszont akár arra is lehetőséget teremt, hogy akár saját fotó ügynökséget nyissanak a rájuk bízott képekből, és a fotókat bármilyen célra tovább értékesítsék. Óriásplakátnak talán még így is szűk lehet a technikai keresztmetszet, de az már bizonyított, hogy címlapfotó kijön a képekből, és ki tudja, hogy milyen kreatív ötleteket szülhet ez akár már rövid távon, akár hosszabb távon.
Talán szintén nem első számú célja az új szabályzatnak, de az sem lenne példa nélküli kezdeményezés, hogy a fotómegosztóra feltöltött képekből papírképet, posztert, vagy akár emléktárgyakat kínáljon a szolgáltató. Méghozzá nem is feltétlenül csak a képeket feltöltő jogtulajdonosnak (vagyis saját magunknak), hanem akár a képeinket látogatóknak. Mindezt az új szabályzat értelmében a fotós teljes kihagyásával, sőt még csak nem is értesítve őt arról, hogy a képe hol és milyen formában jelenik meg, nemhogy beleszólást hagyva ebbe.
A probléma lényege
Van akit ez nem is zavar, főleg mert eleve értéktelen fotók gyűjteményeként legyint az egész Instagram jelenségre. Akad aki az Instagram fotókat komolyabban kezelők közül is úgy fogja fel a kérdést, hogy a fotóival fizet az ingyenes szolgáltatásért. Az örök érvényű alapelv pedig eddig is azt mondta, hogy amit igazán nem akarsz mutogatni, azt ne tedd fel az Internetre.
Aki jobban belegondol az viszont hamar rájön, hogy ezzel minden ellenőrzése oda a képei felett. És ez nem (csak) azért gond, mert a jog már nem tud megvédeni, hanem mert előre vetíti, hogy az ide feltöltött képeiddel mit is szándékozik tenni a szolgáltató, akire a képeidet (és adataidat) rábízod.
Nincs többé módod megakadályozni, hogy a poénosnak, vagy csak szépnek gondolt képedet egy teljesen más kontextusban használják fel. Netán valami olyat hirdessenek vele(d), amivel egyébként soha nem értenél egyet, sőt akár harcosan tiltakoztál ellene világ életedben. Mindegy, hogy a nézeteiddel ellentétes terméket, márkát, pártot, ideológiát, vagy viselkedésmódot népszerűsítenek majd veled, vagy csak véletlenül kerülsz képed révén kényelmetlen kontextusba egy ciki reklámelhelyezéssel.
Nem csak jogdíjat nem kapsz majd azután, hogy mások hasznot termelnek a te képeidből. Beleszólásod sem lesz, még csak értesítést sem kapsz róla, sőt semmilyen jogorvoslati lehetőséged sem lesz, amikor rájössz, hogy vegetáriánus létedre génkezelt műanyag kajákat hirdetnek veled, legjobban sikerült főztöd esetleg gyomorrontás elleni gyógyszert reklámoz majd, te lettél egy aktuális népbetegség, vagy épp a szegénység illusztrációja, vagy mondjuk a gyermekeidről készült ártatlan családi fotókkal éhezést, gyermek bántalmazást, vagy éppen óvszer reklámot illusztrálnak.
További jogi komplikációk
Bár a lábukat és ételüket fényképező Instagramozók millióit kevéssé érinti, de vannak akik komolyabb célokhoz használták közvetítőként az Instagramot. Talán elég az Instagram kapcsán emlegetett vezető fotósokat, Gárdi Balázst, David Guttenfeldert, Damon Wintert vagy Ben Lowyt említeni, de ma már szinte minden fotósnak, újságnak, sőt még hírügynökségeknek is van Instagram profilja. Ők nem ritkán szerződéses jogviszonyban, megrendelésre készítenek fotókat, amiket Instagramon tesznek közzé. Gyakran ez a megállapodásnak is része, sőt talán egyre gyakoribb, hogy kifejezetten ez áll a megállapodás középpontjában.
Csakhogy a megújult feltételekkel könnyen sérülhetnek a megrendelők, vagy adott esetben további személyek jogai. Hiszen a megrendelő azt akarja, hogy a megrendelt képet ő használhassa, illetve ha épp az a cél, akkor a fotós oldalán jelenjen meg. Ezen túl viszont az ilyen képek is kikerülhetnek eredeti kontextusukból, és könnyen lehet, hogy egyik márka vagy cég által megrendelt fotók egy konkurens hirdetéséhez kerülnek, ahonnan már csak a hirdetés szövegezésétől függ, hogy milyen értelmet nyer a dolog.
Még komolyabb kérdéseket vetnek fel az olyan esetek, mikor a fotóalany hozzájárulására szükség volna a kép publikálásához – minden hirdetés ilyen. És még talán adott is a fotóalany beleegyező nyilatkozatot bizonyos felhasználásra. Nincs viszont engedély tőle attól eltérő felhasználásra, például amire az Instagram a tudtunk nélkül úgy dönt, hogy használni fogja a képet. Nem is kell ám ennek a bekövetkezéséhez túl messzire menni. Elég ha egy hangulatképet készít valaki egy koncerten, vagy lefotóz egy hírességet, akinek általunk talán nem is sejtett kizárólagossági szerződései vannak, amik miatt nem szerepelhetne hirdetésben. (Azt nem is említem, hogy más fotós képét is feltöltheti valaki egyszerű felhasználóként, amivel szintén jogokat sért, és további komplikációkat okoz.)
Ilyen esetben ráadásul nagy valószínűséggel a jogviták kereszttüzébe nem is az Instagram, hanem a képet megosztó fotós kerül majd. Hiszen a feltöltéssel ő biztosít jogokat a szolgáltatónak, és ha nem rendelkezik azokkal a jogokkal, amiket átruházott, akkor bizony a kép feltöltője követi el a jogsértést, mintha a szomszéd lovát próbálná eladni annak tudta nélkül.
Az ügy körül kialakult nemzetközi hangulatot jól mutatják a publikált cikkek címei is:
Kiegészítés: Az írás megjelenése után egyre több magyar oldalon (Origo, Index, Social Times, HWSW, Technet, Printscreen, Bitport stb) is foglalkoznak a kérdéssel.
Egy nappal a szabályzat módosítás híre – és a sajtóvisszhangok után – az Instagram alapítója, Kevin Systrom közleményt adott ki, hogy a kialakult félreértésért bocsánatot kérjen és kifejezte, hogy szó sincs róla, hogy a cég vissza kívánna élni a felhasználói tartalmakkal. Erről bővebben lásd külön írásomat!
Értesülj a hasonló bejegyzésekről! Kövess Facebook, Google+ és Twitter segítségével!
