‘jog’ címkével ellátott bejegyzések

Streisand-hatás: amikor a médiakorlátozás visszaüt

2013. április 24. szerda

Streisand comic humor StayskalTampaTribune HUN Streisand hatás: amikor a médiakorlátozás visszaütMa 71 éves Barbra Streisand. Keresve sem találhatnék jobb alkalmat, hogy a róla elnevezett médiajelenségről írjak. Főleg mivel a 10 éve dokumentált jelenség a mai napig is nagyon aktuális – különösen mostanában.

A Streisand-hatás
Mint a Wikipedia írja, a média jelenség 2003-ban kapta a Streisand-hatás nevet, amit a TechDirt szerzője, Mike Masnick terjesztett el az amerikai művésznő jogi kalandjait dokumentálva.

StreisandHouse CaliforniaCoastalRecordsProject3850 photoKennethAdelman Streisand hatás: amikor a médiakorlátozás visszaüt

A Streisand-ház – Fotó: Keneth Adelman

Streisand sikertelenül perelte Kenneth Adelman légifotóst és a Pictopia.com weboldalt, amiért az lefényképezte a sztár malibui házát. A híresség 50 millió dolláros kártérítési kérelmet nyújtott be a kormány megbízásra a partvonal eróziójának dokumentálására készült légi fotó eltávolítása érdekében. Keresetét a Los Angelesi Legfelsőbb Bíróság elutasította, a határozat jogi részleteiről 45 oldalas indoklást adtak ki, és az ügy komoly média visszhangot generált, amit azóta is mindenki emleget. Már nem csak a Streisand ház helyét ismeri mindenki, hanem az azt körülövező történetet is.

A per dokumentumai alapján a kereset előtt a tizenkétezer képet számláló fotó archívumból a művésznő házát ábrázoló 3850-es jelű képet mindössze heten töltötték le. Ebből kettő a felperes ügyvédje volt. Miután a per nagy port kavart, a kép letöltéseinek száma rövid időn belül átlépte a 420 ezer letöltést. A képet nemhogy eltávolítani nem sikerült nekik az adatbázisból, hanem helyette tömegesen elterjedt az Interneten, sőt nem egy karikatúra és egyéb viccelődés tárgyává is vált általa. Ezen kívül még a 177 ezer dollárnyi perköltséget is Barbra Streisandnak kellett fizetnie.

Nem tanulnak belőle
A jelenség mára jobb helyeken kommunikációelméleti tananyaggá vált, mégis sok médiaszereplő követ el hasonló hibát, ami miatt rendre felvetődik a kérdés, hogy vajon véletlen/tudatlan hibáról van szó, vagy inkább tudatosan próbálnak rájátszani a Streisand-hatásra, hogy így kerüljenek a hírek középpontjába.

StreisandEffect Humor comic DayByDyayCartoon Streisand hatás: amikor a médiakorlátozás visszaüt

Értesülj a hasonló bejegyzésekről! Kövess FacebookGoogle+ és Twitter segítségével!

Csalással nyert pályázaton MacBook Pro-t és úgy volt, megtarthatja – de mégsem, mert nyert a józan ész

2013. április 8. hétfő
GiantLeopardMoth photoKevinCollins retouchRomainEloy Csalással nyert pályázaton MacBook Pro t és úgy volt, megtarthatja   de mégsem, mert nyert a józan ész

Fotó (fent): Kevin Collins – Retus (lent) Romain Eloy)

Durva visszaéléssel nyert fotópályázaton MacBook Pro laptopot egy francia fiatalember. A pályázat kiíróit sem a szerzői jogok megsértése, sem a retusálás ténye nem zavarta eredetileg – végül az ügy média visszhangja miatt jobb belátásra tértek és a csalót mégis kizárták.

Hiba volt az alkotó jóindulata
Kevin Collins egy naivan nagyvonalú fotós: bár honlapján megvásárolhatók, egyfajta küldetéstudatként Creative Commons licenc alatt teszi közzé remek rovar fotóit, hogy azokkal mások publikációit és az információk terjedését segítse.
Ez a furcsa szerzőjogi képződmény próbál nagyvonalú és igazságos szabadságot vinni a sokak szerint túlságosan is korlátozott szerzői jog területére. Aki a CC licenc alatt publikálja képeit az megelőlegezi a képei felhasználásához szükséges engedélyadást, amit a szerzőjogi törvény megkövetel. A licencnek több fajtája is van, így egészen jól kezelhetőek lennének vele a jogok és az alkotók minimális elvárásait figyelembe véve tényleg remek célokat is szolgálhatna mindez.

A történetet némiképp árnyalja, hogy a kép nem csak a Flickr-en megadott CC BY-NC-ND licenc alatt szerepel, ami a szerző feltüntetése mellett azt is kikötné, hogy csak non-profit célra használható és nem módosítható. A kép ugyanis felkerült a Wikipédiára is, ahol már egy jóval szabadabb CC BY-SA licenc vonatkozik rá, ami a szerző feltüntetése mellett csak azt követeli meg, hogy az eredetiből származó alkotások is ugyanolyan licenc alatt kerüljenek megosztásra, hogy mások is széles körben felhasználhassák azt.
Csakhogy – mint a példában szereplő csaló – sokan még a legelemibb tiszteletet sem adják meg a Creative Commons alkotásoknak és szerzőiknek, ami előfeltétele lenne az így megosztott képek jogszerű felhasználásának.

A csalás
A 23 éves francia Romain Eloy egyszerűen letöltötte Collins képét, PhotoShopban átalakította (egyébként egész ügyesen) az óriás leopárd lepke sötét foltjait, hogy az állat foltos helyett kockás legyen és így benevezte a BMW Mini sakktábla-mintás fotópályázatára. Majd nyert vele egy MacBook Pro laptopot.
Bár mindegyik Creative Commons licenc megkövetelné a felhasznált kép alkotójának feltüntetését, Eloy említést sem tesz a pályázati anyagában róla, hogy Collins képét használta, ahogy természetesen az sem szerepel sehol, hogy a képet nem eredeti formájában nevezte, hanem ő alakította át.

A kiíró döntése
A pályázat szervezői eredetileg nem agyaltak sokat a probléma megoldásán. Ugyan a kiírásban az szerepel, hogy “A pályázati anyagnak 100% eredeti munkának kell lennie”, sem más képének eltulajdonítását, sem a fotó manipulálás tényét nem érzik elég súlyosnak, hogy az eredményen változtassanak. Legalábbis a második helyezettet több hónapig tartó érdeklődése nyomán erről tájékoztatták.
Úgy nézett ki, hogy a nyeremény laptop maradhat a csalónál. Álláspontjukat a szervezők azzal a jogilag minimum vitatható, de inkább nyilvánvalóan téves érveléssel védték, hogy a kerek foltok szögletesre retusálásával Eloy elegendő mértékben módosította a képet, hogy azzal saját műve jöjjön létre. Szerintük így nem történt szerzői jogsértés, ezért a pályázat eredményén és a díjak elosztásán ezért nem változtatnak. Arról pedig egy szót sem ejtettek, hogy szerintük hogy minősülhet egy ilyen eleve lopott, majd retusált kép 100%-ban eredeti munkának.
(Persze saját szabályait a kiíró maga dönti el, hogy milyen mértékben tartja be, de a szerzői jog nem ilyen képlékeny. Valójában a kép módosításához ugyanúgy a szerző engedélye lenne szükséges és ugyanúgy fel kéne tüntetni az eredeti kép készítőjét.)

A szerző csalódottsága
Collins érthető módon elégedetlen volt a kialakult helyzettel. Mint a PetaPixelnek nyilatkozik: “Mikor Creative Commons licenc alatt töltöm fel a képeimet az Internetre, azt azért teszem, hogy segítsem a diákok, tudósok és non-profit szervezetek munkáját. Részletgazdag képeket teszek számukra elérhetővé, amiket posztereken, weboldalakon és tudományos dokumentumokban használhatnak.
Sosem állt szándékomban egy csaló tolvajt segíteni benne, hogy megnyerjen egy MacBook Pro laptopot egy olyan cég pályázatán, amelyik szemet huny egy ilyen csalás felett.”

CheckeredDoors MiniContest winner photoAbdulCader Csalással nyert pályázaton MacBook Pro t és úgy volt, megtarthatja   de mégsem, mert nyert a józan ész

Másodikból lett első – Fotó: Abdul Cader

A végső döntés
A PetaPixel és a PopPhoto is hozzáteszi, remélik, hogy az ügy média visszhangja talán képes jobb belátásra bírni a céget. Erre nem látszott sok esély, hiszen a cég hónapokig húzta az ügy rendezését és még csak érdemi válaszra sem méltatták az őket reménykedve zaklató második helyezettet. Egy-két nappal a történet publikálása után azonban a pályázat szervezői mégis közzé tették, hogy Eloy első díját visszavonják és a győztesnek kikiáltott pályaművet kizárják a versenyből, az első díjat pedig Abdul Cader, hong kongi fotós korábban második helyezett képe kapja – ezzel pedig a korábban neki ítélt iPad helyett a francia csaló MacBook Pro-ját kapja nyereményként.

Bár a történet így happy enddel zárul, szerintem fontos problémákra hívja fel a figyelmet. Amellett, hogy érdemes nagyon odafigyelni, hogy milyen pályázatokra nevezel, fontos tanulság a Creative Commons licenc használatával kapcsolatban, hogy bármilyen jó is a szándék mögötte, ha nem korrekt módon használják az általa biztosított lehetőségeket, akkor jobb kerülni a használatát.

Te mit gondolsz Collins döntéséről, hogy Creative Commons licencet használ és hogy értékeled Eloy pályázati győzelmét illetve a szervezők hezitálását?

Értesülj a hasonló bejegyzésekről! Kövess FacebookGoogle+ és Twitter segítségével!

Kislány, vigyázz, hol ülsz le olvasni, mert bekerülsz a hírekbe!

2013. április 3. szerda
GirlReading HelmutNewtonExhibition Budapest 1304024219hVA photosVolgyiAttilaHu Kislány, vigyázz, hol ülsz le olvasni, mert bekerülsz a hírekbe!

Fotó: Völgyi Attila / blog.volgyiattila.hu

Olvasni jó, de nem mindegy, hogy hol űzöd, pláne ha sajtónyilvános eseményen vagy, mert könnyen vágókép, vagy fotóalany lehet belőled.
Persze a helyzet felvet néhány jogi kérdést is, amiket érdemes tisztázni.

Van egy vicc, ami valahogy így szól:

“ha kortárs kiállításon leteszed a hátizsákod, pár perc múlva már körülállják, és műtárgyként tanulmányozni kezdik a látogatók”

GirlReading HelmutNewtonExhibition Budapest photoAttilaKisbenedekAFP Kislány, vigyázz, hol ülsz le olvasni, mert bekerülsz a hírekbe!

Fotó: Kisbenedek Attila/AFP

Valahogy így járt tegnap az a kislány is, akit apukája elvitt a Helmut Newton fotókiállítás sajtóbejárására, ahol az érdeklődő újságíróknak tárlatvezetést tartottak, a fotósok pedig elkészítették illusztrációikat a kiállításról szóló anyagokhoz.
A kislányt pedig a jelek szerint sem a kiállított képek, sem a “szexista gyökérről” szóló értekezések nem érdekelték, így inkább a könyvébe mélyedt egy padon. Nem is sejtette, hogy ezzel egy csapásra maga válik a fenti viccben szereplő műtárggyá, legalábbis egy pár sajtófotó alanyává.

GirlReading HelmutNewtonExhibition Budapest photoIstvanHusztiIndex Kislány, vigyázz, hol ülsz le olvasni, mert bekerülsz a hírekbe!

Fotó: Huszti István/Index

Jogi háttér
A személyiségi jogok nagyon fontosak, nagyon helyes, ha felvetődött benned, hogy ezt most így akkor lehet, vagy mi is van?
A hivatalos válasz az, hogy a kép elkészítéséhez mindig kell a fotóalany beleegyezése. Különösen, ha kiskorúról van szó (mint jelen esetben is). Ilyenkor a szülőnek kell engedélyeznie a kép elkészítését és megjelenését.

A történetet kicsit árnyalja, hogy itt egy sajtónyilvános eseményről van szó. Aki sajtótájékoztatóra megy, az ráutaló magatartásával engedélyt ad arra, hogy az eseményről készülő felvételeken szerepeljen….elvben.
Gyakorlatilag azért a jog ingoványos terepének tűnik ez a helyzet. A személyiségi jogok és különösen a kiskorú védelme valószínűleg felülírhatja a bíróság szemében a ráutaló magatartást. Még akkor is, ha jogosan vetődik fel a kérdés, hogy vajon mit keres egy kiskorú a zárt, kizárólag újságírók számára rendezett eseményen. Sokkal kevésbé elfogadható ilyen események egyéb résztvevői részéről a reklamáció, hogy őket ne fényképezzék. Persze szerencsére a kislány szüleinek esze ágában sincs perelni a képek miatt….sem a lapokat, sem engem.

Értesülj a hasonló bejegyzésekről! Kövess FacebookGoogle+ és Twitter segítségével!

Jogi ámokfutásba kezdett és mellélőtt a GoPro gyártója?

2013. március 22. péntek

GoPro DMCAtakedown censorship Jogi ámokfutásba kezdett és mellélőtt a GoPro gyártója?A GoPro akciókamerák eddig elég népszerű gyártója szerzőjogi lépéseket kezdett foganatosítani. A gond nem is magával a szándékkal lenne, hanem hogy rosszul csinálták, amiből könnyen kommunikációs katasztrófa le(het?)ett.

A GoPro akció kamerái világszerte nagyon népszerűek, bár akadnak akik szerint túl vannak hájpolva és valójában inkább marketingben erős a cég, mint funkciókban vagy minőségben. A cég körüli legújabb eset ezt a feltevést legalább részben cáfolni tűnik. Legalábbis mintha a kommunikációs szakembereik már nem végeznének olyan jó munkát.

Egy érthetetlen reklamáció
Mint az Fstoppers és a PetaPixel is megírta, pár napja a GoPro kamerákat gyártó Woodman Labs hivatalos felszólítást küldött a Hero3 kamerájukat tesztelő DigitalRevnek egy internet szolgáltatónak, aki a DigitalRev oldalát üzemelteti. A felszólításban bizonyos, a GoPro márkanévhez kapcsolódó képek eltávolítására vonatkozó utasítás áll. Mivel a cég az úgynevezett DMCA tartalomeltávolítási eljárást választotta, a helyzeten nem nagyon van mit vitatkozni, a tartalmat el kell távolítani.

A szerkesztőségben értetlenül álltak a helyzet előtt, ami a gyártó szerzői jogait sértő tartalom eltávolításra szólította fel őket szolgáltatójukat. A lap szerint ők semmilyen módon nem sértik a cég szerzői jogait, és semmilyen jogsértést nem követtek el. Sőt ezeddig semmilyen magyarázatot sem kaptak, hogy egyáltalán mit tartanak sértőnek. Készséggel engedelmeskedtek azonban a felszólításnak, és törölték az oldalról nemrég készült tesztjüket, ami a GoPro és a konkurens Sony egyik modelljét hasonlította össze. A helyzet ironiája, hogy a teszt ráadásul pont a GoProt hozta ki jobbnak (szemben a FotoKlikk tesztjével), ezért is érthetetlen miért zavarná ez az amerikai gyártót.

A magyarázat
Mikor az ügyet a szaksajtó felkapta, a GoPro gyártó brand managere válaszolt. Levele szerint valójában nem szerzőjogi problémájuk volt, és nem is a tesztet kifogásolták. Mint utólagos indoklásában szerepel, a DigitalRev webáruházat is működtet, és nem hivatalos GoPro viszonteladó (amitől még árulhatnák a termékeiket), viszont bizonyos vizuális elemeket nem használhatnak, mert azok csak a hivatalos GoPro viszonteladóknak van fenntartva, és ha mások használnák, az megtévesztő lehet a vásárlók számára.

A DigitalRev szerint ez egyértelmű támadás az amerikai cég részéről, amiben egészen más (szerzőjogi) eszközökkel akarják szabotálni őket üzleti érdekellentétük miatt. Szerintük ezzel a gyártó visszaél anyagi fölényével, mert tudják, hogy az ilyen kis cégeknek, mint ők, nincs kapacitása jogi lépéseket foganatosítani a támadás miatt őket ért veszteségekért. Ugyanakkor szerintük ez remek példája, hogy nagy cégek hogyan tudnak üzleti ellenfeleket jogilag támadni.

Szerintem
A cég érvelése így már érthetőnek, sőt akár elfogadhatónak is tűnik. Azt viszont nem értem, hogy miért nem azt kommunikálták már elsőre is, amit mondani akartak. Mégkevésbé érthető, hogy miért egy igen erős (és erőszakos) módszerhez nyúltak, ami ráadásul nem is ilyen esetek megoldására szolgál.
A cég igazi problémája most inkább az lesz, hogy a helyzet még a magyarázat után sem mindenki számára közérthető/elfogadható. Sokan pedig már eleve csak a történet első feléről értesültek. Ezzel pedig sokaknál (köztük potenciális vásárlók is) bekerült az ellenzett márkák skatuályájába. Több kommentelő például úgy nyilatkozott, ezek után már csak elvből sem venné meg a termékeiket. Persze kérdéses, hogy mennyi ebből a szájhősködés. Minden esetre használni biztos nem használ a töténet a GoPro hírnevének.

Értesülj a hasonló bejegyzésekről! Kövess FacebookGoogle+ és Twitter segítségével!

Ha a rendőrnek nincs arca, akkor nincsen felelőssége sem

2013. február 20. szerda
RendorSorfal tuntetes Occupy photoJessicaRinaldiReuters Ha a rendőrnek nincs arca, akkor nincsen felelőssége sem

Fotó: Jessica Rinaldi/Reuters

Felhívás a rendőri intézkedések képmásai miatt intézkedésbe vont magánszemélyeknek, újságíróknak és fotóriportereknek. Közelmúltban érintettek közreműködését keresik egy alkotmányossági felülvizsgálat előkészítéséhez, hogy rend legyen a rendőr képmások szabályozása terén.

Többször foglalkoztam már a történettel én is, ahogy a sajtóban sokan mások is. A legújabb fejlemény a rendőrök kötelező kikockázása ügyében, hogy az Eötvös Károly Intézet az alkotmánybíróság elé szeretné vinni a legutóbb a Kúria által is megerősített jelenlegi gyakorlatot. Ha érintett vagy ilyen ügyben, vagy ismersz olyat, aki érintett lehet, továbbítsd neki a felhívást!

RendorSorfal kitakarva tuntetes Opera photoZsofiaPalyiOrigo Ha a rendőrnek nincs arca, akkor nincsen felelőssége sem

Fotó: Pályi Zsófia/Origo

Olyan magánszemély vagy újságíró, fotóriporter jelentkezését várják, “akivel szemben jelenleg vagy a szoros közelmúltban bírósági eljárás zajlott vagy zajlik rendőr képmáshoz fűződő jogának megsértése miatt”, feltéve hogy a jogerős bírósági ítélet megszületése után kéri a szervezet segítségét és képviseletét az alkotmánybírósági eljáráshoz. Az érintettek az info@ekint.org e-mail címen vagy a 06-1 212 4800 telefonszámon jelentkezhetnek, további részletek az Eötvös Károly Intézet oldalán találhatók!

Köszönöm a blog minden olvasójának, aki beküldte, nem nevezem meg őket, mert többen is voltak. Örülök, hogy sokaknak fontos ez a kérdés (is)!

Kiegészítés: Szomorú, hogy egy ilyen fontos jogvédelmi kezdeményezés támogatóinak sem jutott eszébe az eredeti felhívásban feltüntetni az általuk (és másodikként általam is) használt kép készítőjét.  Ezt nekik is jeleztem és bízom benne, hogy erre a szándékuk nekik is megvolt és csak apró technikai akadálya lehetett amit mihamarabb orvosolnak.

Értesülj a hasonló bejegyzésekről! Kövess FacebookGoogle+ és Twitter segítségével!