Völgyi Attila fotóriporter blogja…

Az Apple kedden bemutatta új iLife programcsaládját, ami minden Mac ingyenes tartozéka, és a hétköznapi szórakozás olyan alapvető funkcióit segíti hasznos – Apple szemléletű – programokkal, mint a zene hallgatás, képek rendezgetése, videó szerkesztés, zene komponálás.

Azért fontos megemlíteni, hogy Apple szemléletű, mert bizony az Apple minden tekintetben nagyon más szemléletű, mint a Windows. Nagyon fontos szempontként kezelik a kereshetőséget, ezért az operációs rendszer beépített keresője is nagyon hatékonyan tud keresni nem csak mappák és fájlok nevei között, de a szöveges jellegű (ez lehet HTML, TXT, DOC, XLS, akármi) fájlok tartalmában is. Sőt arra is lehetőséget nyújt, hogy a fájlokhoz és mappákhoz megjegyzéseket fűzzünk, hogy azok még jobban kereshetőek legyenek.
A zenék és videók viszont nem szöveges alapú fájlok, így ezekben a keresés is nehézkesebb, ezért ezek kezelésére az iTunes programot szülték meg a fejlesztők, ahol a felhasználó kénytelen kicsit elősegíteni a keresgélés lehetőségét, hogy az később kényelemmel párosulhasson. Persze ezt is próbálják automatizálni, ha például egy zenei CD-t teszünk be a gépbe, akkor Internetről letölti a szerző, album, műfaj, stb információkat, hogy ne kelljen ezeket kitölteni.

Elérkeztünk a lényeghez, a képek sem szöveges alapon tárolják az információt, így hiába van is egy képfájlba beleírva, hogy ki van a képen (mondjuk egy névtábla), akkor sem tudunk erre keresni, mert fizikailag a fájlban nincs ez a szöveg benne, szemben akár egy HTML, akár egy excell táblázat tartalmával. Ezért az Apple iPhoto alkalmazása kezdetek óta szorgalmazza, hogy a felhasználók töltsék ki az általa kínált kiegészítő információs mezőket. Ezek segítségével válik kereshetővé a kép adatbázis az iPhotoban. Megadhatjuk, hogy kik vannak a képen, milyen tárgyak látszanak, milyen szöveg van rajta, akár a színeket és hangulatokat, vagy bármi más olyan kulcsszót, ami szerint vélhetően később szeretnénk majd előkeresni a képeket. De megadhatjuk a készítés helyét is, amire az új, 2009-es verzió újabb lehetőséget kínál a Geotagging támogatásának bevezetésével (erről majd később egy másik postban).
A nagy újdonság, amit eddig más program úgy tudom, hogy nem kínált, az az arcfelismerés. Egyes fényképezőgépek már kínálnak ilyet, hogy felismeri a kép melyik része lehet az arc, és oda fókuszál. A Sonynak volt is annak idején egy ilyen lópofa reklámja azzal a szlogennel, hogy “a Sony gépe tudja mi a különbség apu arca és a ló segge közt”….nem tudom mennyire volt sikeres kampány, de nem is ide vág. Az Apple ennél messzebbre ment, és tényleges arcfelismeréssel dolgozik. Azzal a fajtával, amivel a kémfilmekben peregnek a képek, és kidobja a gép, hogy a lefényképezett rossz fiú kicsoda egy 20 évvel korábbi képen az adatbázisban. Persze az új funkció hatásfoka egyelőre ismeretlen, de valószínű, hogy nem 100%. Minden esetre elvben képes a ránk vigyorgó ismerőseink képeit megkülönböztetni, hogy ez alapján tudjuk csoportosítani őket. Természetesen mindig rákérdez, hogy ezeken a képeken mindegyiken ugyanaz van-e, és hogy tényleg az-e akinek ő felismerte, tehát az emberi tényező elhanyagolhatatlan marad. De akkor is egy kellemes kényelmi funkció. Persze csak akkor, ha sikerült a felhasználónak megérteni a kereshetőség fontosságát, és rávennie magát, hogy foglalkozzon az adatbázis menedzselésével (azt hiszem ez is megér majd egy külön postot), ami adott esetben akár rengeteg energiát is igényelhet, de ezt az újítás némileg egyszerűsítheti.

Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem egy professzionális alkalmazás, elsősorban a privát, családi, baráti és buli képek rendezgetésére szolgál, de olyan szemlélettel teszi ezt, hogy sok kisebb újság megirigyelheti. Bár a professzionalizmus feltételez bizonyos szakmai szempontokat és szemléleteket, sok helyen ezek mégis hiányoznak még komoly helyeken is. Pedig mint az Apple rámutat, bizony nem csak egy újság életében lehet fontos, hogy gyorsan megtaláljuk egyik vagy másik képet. Hiszen bármikor megeshet, hogy ugyan benne vannak a névnapok a naptárban, mégis csak az utolsó pillanatban jut eszünkbe valaki, és akkor gyorsan kell megkeresnünk a képét, meg valami kedveset, vidámat, mosolygósat, hogy aztán nyomtathassunk (vagy a papír mentes életmód jegyében inkább csak e-mailezzünk) neki egy üdvözlő lapot.

Értesülj a hasonló bejegyzésekről! Kövess Facebook, Google+ és Twitter segítségével!