‘internet’ címkével ellátott bejegyzések

Megjelent a HVG iPad appja

2010. december 27. hétfő

 Megjelent a HVG iPad appjaMintegy karácsonyi ajándékként megjelent a HVG iPhone alkalmazásának iPad verziója (App Store link), melyet DHVG néven találunk az Apple App Store-ban.

Az alkalmazásba nagyobb képernyőre igazítva belekerültek ugyanazok a telefonos változatból már ismert menüpontok, mégis minden egészen máshogy néz ki, és máshogy is működik.

Különbségek
Míg az ingyens iPhone alkalmazás lényegében az ingyenes HVG.hu híreinek böngészését segíti egy telefon képernyőre szabott keretrendszerrel, addig a szintén ingyenes iPad alkalmazás inkább egy igen tetszetős értékesítési felület.

Ahogy több iPad magazin esetében, itt is arról van szó, hogy az ingyenes alkalmazáson belül kényelmesen és digitális formában vásárolhatjuk meg kedvenc hetilapunk egyes számait.

Az iPhone alkalmazás funkciói közül mindössze annyi rokonság maradt meg, hogy az utolsó menüpontban helyet kapott Hírcsatorna néven a HVG.hu anyagainak listája. Ezt a kicsit fapados formában tálalt RSS listát szűrhetjük rovatonként, és ha a normál nézetet választjuk, akkor megnézhetjük weboldalként is, de látszik, hogy nem erre lett kitalálva az alkalmazás.

HVG iPad app 02 Megjelent a HVG iPad appjaGaléria
Míg az iPhone alkalmazás galéria menüpontjában a HVG méltán népszerű Nagyítás rovatának képriportjait nézegethetjük, addig az iPad alkalmazásban az adott szám glériáját lapozgathatjuk. Jelenleg csak az ingyenes Krónika szám éves képválogatását.

Ingyenes szám
A lap iPad koncepciójának bemutatására, az alkalmazás megismerésére, ha úgy tetszik beetetésként elérhető az alkalmazásban a HVG 2010-es évet áttekintő Krónika kiadványa. Ebben az év bel- és külpolitikai eseményeit foglalja össze a szerkesztőség. Ami miatt ez érdekes, hogy a tetemes, korábban már java részt publikált anyagból az iPad kiadás szerkesztői egy új, terjedelmi korlátok nélküli kiadást szerkeszthettek.

Nem korlátoz az oldalszám, nem korlátoz a képek, helye, mérete. A legtöbb anyagot 3-5 képes galériával, nagyítható képekkel és grafikonokkal, sőt helyenként még videóval is illusztrálják.

Kezelés
Az alkalmazás navigálása számomra zavaró néhol. Vagy a fejlesztők nem gondolkodtak kellően ergonomikus következetességgel, vagy csak nekem nem sikerült ezt a rendszert felismernem, és ezért szeretném mindig máshogy használni, mint ahogy valójában működik.

HVG iPad app 01 Megjelent a HVG iPad appjaEngem zavar, hogy egyes helyeken működni látszik az oldal irányú lapozás az oldalak közt, máskor pedig fel-le irányba kell lapoznom. Például az egyes anyagokhoz tartozó (a betördelt képre bökve megjeleníthető) galériák képei közt jobbra-balra lapozhatok – ahogy egyébként az iPad saját fotóalbumát is használhatjuk. Ugyanakkor az alkalmazás galériájának (ha úgy tetszik, a cikkektől független, kiemelt galéria) képei közt fel-le tudunk lapozni, és oldalra lapozva egy hirdetésre jutunk. Ennek a HVG könyvajának a kezelése pedig további következetességi problémákat vet fel. Például nem mindegy, hogy az oldal melyik részén és milyen irányban lapoz az ember, de ezt semmi sem jelzi még utalás szinten sem. Csak egy piktogram, ami az alkalmazás második képernyőjén található használati útmutatóban azonban nem szerepel.
Azt is furcsának tartom, hogy egyes anyagok több oldalra tördelve oldalakon át lapozva olvashatók, míg az ezekbe ágyazott keretes anyagokat az oldalon belül görgetve olvashatjuk végig. A megoldás nem idegen az iPad alkalmazás és böngésző használatától, de például hiányolhatja az ember, hogy miért nem lehet a szövegre nagyítani, mint a böngésző esetében is. Sőt talán akad, akinek segítséget jelentene a betűméret állíthatósága is.

HVG iPad app 03 Megjelent a HVG iPad appjaEngem leginkább viszont az zavar, hogy a képek mellé csak az oldalba tördelt fő kép mellett szerepel a szokásos (és kötelező) forrásmegjelölés, az egész képernyősre nagyított képeknél már a szerző sem olvasható, pedig sok esetben a képaláírás is nagyban hozzájárulhatna a tartalom befogadásához. Ez a menüben dedikált helyet kapott galériánál is csak 1-1 mondatos képaláírás formájában valósul meg, ami épp a fotós nevének (szokatlan módon státuszának (fotóriporter, tanuló, képszerkesztő vagy rovatvezető) és a fotó témájának, vagy ha úgy tetszik a kép címének, vagy a kép készítési helyének feltüntetésére elég.

Összességében
Hibáktól nem mentes, de kellemes próbálkozás a digitális magazin kiadásra. Ötletes az ingyenes számmal indítani, de kérdéses, hogy milyen árat, és mennyire fognak majd megadni az emberek, hogy a jövőben is olvashassák az újabb számokat.

Tetszik, ahogy sikerült megoldani a klasszikusan tördelt kép-szöveg elrendezés és a digitális lap kettősségét. Talán a webes tartalmak nagyobb integrációja előnyös lenne. Például kapcsolódó anyagokat linkelni a webes kiadásból, persze ennek kivitelezése technikai problémákat éppúgy felvet, mint szerkesztői kihívásokat.

Csak azt sajnálom, hogy az iPad appból kimaradt mindaz, amit az iPhone alkalmazás tud, és hogy az iPhone alkalmazásban nem lesz elérhető amit az iPad app tud. Pedig ez akár vásárlási érv is lehetne. Ha megveszek egy lapszámot, azt nem biztos, hogy csak a nagy képernyős, ez által zsebre sem vágható iPaden szeretném olvasni, hanem inkább a telefonomon.

Kapcsolódó linkek:

Van-e élet/munka Internet nélkül?

2010. december 10. péntek

T Mobile3G Van e élet/munka Internet nélkül?Élet nyilván van Internet nélkül. A munkához viszont egyre nélkülözhetetlenebb.

Mára már köztudott, hogy tegnap (idén már harmadszor) lehalt a T-Mobile hálózata. A helyzetet ki így, ki úgy kommentálta. A többség tényszerűen (Origo, Stop, Bitport, stb) van aki elégedettlenkedve, van aki értetlenkedve, hogy Azelőtt mindenki megvolt 3G nélkül is. De az igazság az, hogy mára az Internet nélkülözhetetlen kommunikációs kapcsolattá, és munkaeszközzé vált a legtöbb helyen.

Épp ma mesélte valaki, hogy mikor több hét késéssel bekötötték a munkahelyén az Internetet, a szerelő közölte, hogy “valamire való cég nem engedheti meg magának, hogy csak egy Internet kapcsolata legyen”. Első ránézésre kicsit meglepő kijelentés, de azért van benne valami. Mára az Internet van annyira fontos és meghatározó a legtöbb cég életében, hogy szükség legyen annak túlbiztosítására.

Talán arra a kekeckedő kérdésre is ez a válasz, ami azt firtatta, hogy akkor a T-Mobile hogy tudott erről Interneten közleményeket kiküldeni. Nos nekik volt tartalék Internet hozzáférésük. Sőt ha előrelátóbbak, mint takarékosak, akkor nem is csak saját szolgáltatású T-System kapcsolat, hanem valamelyik konkurenssel is szerződtek. Bár ezt talán sosem fogják bevallani, még ha így van is…

Redundancia
A szaknyelv a roppant ellenszenves redundancia kifejezést alkalmazza erre. Murphytől is tudjuk, hogy haa valami elromolhat, az el is romlik. Erre meg csak felkészülni lehet.
Például azzal, hogy felesleges(nek tűnő) többletet biztosítunk a szükséges erőforrásokból, hogy ha bármi probléma van, egyszerűen átvészelhessük.

Erre jó például egy vészmegoldás az Internet hozzáférésre.

T-Mobile+iPad – közlemény egy sok ismeretlenes egyenletről

2010. november 24. szerda

 T Mobile+iPad   közlemény egy sok ismeretlenes egyenletrőlT-Mobile közölte az örömhírt, hogy iPad tarifacsomagot vezetnek be. Az ötlet jó, talán kereslet is lesz rá. Csak azt nem értem, hogy ezt így hogy?

Az iPad Magyarországon hivatalosan nem kapható, és nem is tudni, hogy ez mikor fog változni. A T-Mobile nem is tervezi, hogy változtat ezen, ők sem fogják árulni.
Tarifacsomag lesz. Részleteket nem tudni róla. Azt se, hogy minek ezt bejelenteni.

Ismert adatok:

  • lesz T-Mobile iPad tarifa csomag
  • megjelenése a következő hónapokban

Ismeretlen adatok:

  • nem tudni az árakat
  • nem tudni mire lesz jó
  • nem tudni mikortól elérhető
  • nem tudni mit tartalmaz
  • nem tudni más készülékkel használható lesz-e
  • nem tudni róla semmit

Pozitívan közelítve
iPad felhasználóként nagyon is érzem, hogy egy tablet (használjon akármilyen operációs rendszert), akárcsak az iPhone félkarú óriás Internet kapcsolat nélkül. WiFi hálózat bár sok van, mégsem mindenhol hozzáférhető, a 3G (persze csak ha van szolgáltatói lefedettsége) lényegesen jobb opció. A fekete/szürke szabad piac pedig megoldja azt is, hogy legyenek az országban iPadek.  Szép számmal érkeznek hazánkba “lábon”, így aki nagyon akar ilyet, annak már van, és elégedetten használja.
Azt is el tudom képzelni, hogy a T-Mobile érzékeli az egyre növekvő lakossági igényt, és erre próbál válaszolni az új tarifacsomaggal. Bár a bejelentésben az szerepel, hogy a Deutsche Telecom döntött a bevezetésről. Szóval lehet, hogy csak annak köszönhetjük az új lehetőséget, hogy német sógorainknál kapható iPad.

Nem lopunk, hanem találtuk

2010. november 19. péntek

“A cserkész nem lop, hanem szerez!” – kiforgatott mondás

KépOLLÓpás Nem lopunk, hanem találtuk

Érdekes érvelés egy túlságosan is hétköznapi helyzetben – meglepő mód szinte szó szerint ugyanaz, mint Monica Gaudio esetében. És ugyanúgy téves…
Az újság az interneten talál valamit, majd ha benyújtják érte a számlát (nagyon tetszik ez a megoldás), közlik, hogy ki mit talál az övé. Lehet, hogy ezentúl az ő képeikből kéne illusztrálnom a blogom? Ja nem, akkor rögtön megtalálnák a helyes jogértelmezést.

Az István blogján közzétett pikáns történet legalább annyiban pozitív, hogy a jogsértést elkövető lap (képadmin blogja szerint a Hetek volt) hajlandó fizetni, és csak az összegen alkudoznak.

Más kérdés, hogy utólag rajtakapva nincs az ember alku pozícióban, hogy ő diktálhassa a feltételeket. Így nem csak az teljesen irreleváns a lap érvelésében, hogy valaki mennyi ideje dolgozik a sajtóban, hanem az is, hogy milyen képért mikor mennyit szoktak fizetni. Azzal, hogy engedély nélkül közölték a képet, lemondtak annak a lehetőségéről, hogy a nekik tetsző áron kössenek számukra kedvező üzletet. Tessék kifizetni a csokit, mielőtt bolti lopáson kapja valaki a boltban….az Internet pedig nem bolt, mégkevésbé ingyenes fotólelőhely a lapok számára.

Előjáróban a jogi alapok dióhéjban, hogy a szerkesztőségi érvelés nevetséges volta jobban érthető legyen:
Nem a szerzőnek kell jeleznie a képe publikálásakor, hogy “a kép fizetős”, hanem a lapnak kell a publikáláshoz engedélyt kérnie a szerzőtől. Ha a kép mellé nincs kiírva, hogy “fogd és vidd”, vagy erről egyéb módon engedélyt nem kapnak, akkor jogsértést követnek el a közléssel.
Az sem igaz, hogy ami az Interneten van, az szabadon felhasználható. Voltak ilyen jogi kezdeményezések Angliában, de ezek is elbuktak a törvényi erőre emelkedés előtt. Ez csupán a szerkesztőségek vágyálma. Az Interneten található képeket éppen annyira szabad felhasználni, mint az utcán letámasztott biciklit, vagy leparkolt autót. Lehet, hogy fizikailag képesek vagyunk rá, mert épp erősebbek, vagy technikailag fejlettebbek vagyunk a lakatnál, ami védi. De jogilag ettől még ugyanúgy felelnünk kell érte.

Íme a sztori: (eredetiben itt)
“már sokszor előfordult, hogy kérdés nélkül használják üzleti célra képeim. ma reggel – hogy magamat jobb kedvre derítsem – írtam a tolvaj újságnak:

Tisztelt Szerkesztő, Kérem írja meg a számlázási adatokat illetve a címet, ahová a fényképem használatáért kiszámlázandó 10 000 + Áfa összegű számlát küldhetem

Köszönöm, hogy az én képemet választották!

üdvözlettel
én

Kedves István!

A dolog legalabb arra jó volt, hogy megismerte a lapunkat :O)

Nem szeretünk, és nem szoktunk lopni. Ahol ezt a kepet találtuk (ez lehet, hogy éppen az Ön blogja), ott a szerkesztő két mulasztást követett el: nem jelezte, hogy ki készitette a képet, és azt sem, hogy a kép fizetős.

Ön is tudja, mi is, hogy ami a weben nincs vízjelezve vagy a szerzői jogvédelemre utaló minden jelzést nelkülöz, az lenyegeben “ingyen” van. Akkor is, ha nem annak szanták. Senki nem kutatja egy kép eredetét, mert ez a szerző vagy a közlő dolga.

A szerzők elemi érdeke a saját képeikre vigyázni, mégsem teszik. Fogalmam sincs, miért.

De legyünk konstruktívak!

Szívesen fizetünk ezért a képért (azzal most ne húzzuk az időt, hogy bizonyitsa, Öné a kép), de semmiképpen sem 10 ezret! Miért nem?

Mert 1. nem egyeztünk meg előre ebben az árban, 2. talán még soha nem fizettünk ennyit egy képért (még az mti-nek sem). Az ilyen típusú tárgyfotókért (higgye el, tudom, 13 éve csinálok újságot) 3-4 ezer forintokat szoktunk fizetni + áfa, mert számla az nyilván kell róla. A portrék valamivel drágábbak, és az exkluzívak (egyszeri, megismetelhetetlen pl. esemény) szoktak 10-12-be kerülni.

A számlázási címünk:
———————————”

Illusztráció forrásképei: Hetek.hu screenshot és SqueakyMarmot/Flickr

Te milyen Internet böngészőt használsz?

2010. október 2. szombat
browser share piechart1 Te milyen Internet böngészőt használsz?

Böngészők aránya a blogon

Egy véletlen gondolattól vezérelve meglestem, hogy milyen böngészőkkel látogatjátok az oldalamat. Ebből aztán akár messze menő következtetéseket is lehetne levonni, de ezt inkább kihagyom. Nem magyarázok bele semmit, és persze Churchill szellemében “csak annak a statisztikának hiszek, amit magam hamisítottam.” De miért hamisítanám? Nekem így is tetszik.
És különben sincs sok jelentősége.

  1. 46,06% Mozilla Firefox
  2. 19,12% Microsoft Internet Explorer
  3. 17,69% Google Chrome
  4. 10,88% Apple Safari
  5. 04,58% Opera
  6. innentől nem érdekes

Ami miatt ez a kis statisztika az részben az, hogy némileg eltér a böngészők hivatalos megoszlási arányától. Persze a saját oldalam olvasói messze nem reprezentatív közönség.

A Wikipedia azt állítja, hogy az átlagos internetezők több mint 60%-a használ Internet explorert, ami a látogatóimnál még a 20%-ot se éri el, ezzel nemhogy a második helyre szorul az Microsoft picipuha böngészője. Mivel a Chrome kevesebb mint 2%-al van lemaradva majdnem a harmadik helyre szorul az egyébként világ első.
Az Opera csekély részesedése nem lep meg, de így is kétszer olyan arányban van jelen, mint a hivatalos statisztikákban, és az általam is favorizált Safari bőven kétszer gyakoribb. De az jól látszik, hogy nem csak Mac felhasználók olvassák a blogom – kivéve ha Windowst telepítenek, mert a felsoroltak közül egyedül Internet Expolrer nem létezik Macen.

A tanulság? Az nincs. De hátha valakit érdekelt mindez. Ha nem, akkor bocsánat. Írhatnék arról is, hogy 2 óra múlva kezdődik a kampánycsend, de az ki a fenét érdekelne, úgyis megírja mindenki más…

browser share per quarter Te milyen Internet böngészőt használsz?

Böngészők általános részesedési aránya