‘internet’ címkével ellátott bejegyzések

Használd a felhőt, érdemes – főleg ha ingyen van!

2013. március 31. vasárnap
DropBox DrawingChart1 Használd a felhőt, érdemes   főleg ha ingyen van!

Adatok a felhőben a DropBoxszal

Triviális és már én is emlegettem a blogon a felhő alapú adattárolás különféle formáit, de nem lehet eleget mondani, hogy milyen hasznos, és úgy tapasztaltam, még mindig nem mindenki él vele, pedig megéri – pláne ha még ingyen is van.
Kiválaszthatod a saját kedvenced, vagy használhatod mindet együtt, hiszen semmi akadálya.

A napokban épp azt kérdezte valaki, hogy én mit javaslok fájlküldésre, megosztására. A válasz számomra egyértelmű: DropBox!
Pont meg akartam írni, hogy ez milyen egyszerű, kényelmes és nagyszerű megoldás a fájlmegosztásra. Erre megjelent a legújabb versenytársa, a Copy, ami nagyjából ugyanazt, nagyjából ugyanúgy nyújtja, csak egy kicsit több induló tárkapacitást kínál és a szájhagyományra alapuló reklámozást is több ingyen tárkapacitással (500MB a DropBox esetében, 5GB a Copy esetében) jutalmazza.
Katt a DropBox és Copy linkekre, hogy regisztrálj, ha még nem tetted és használni kezdd a felhő alapú tárhely előnyeit.

Copy cloudStorage Használd a felhőt, érdemes   főleg ha ingyen van!

A Copy az új játékos

Mire jó a felhő?
Leginkább arra, hogy ne kelljen a mára már kihalt floppykkal, pendrájvokkal, CD/DVD-kkel rohangálnunk, meg mindenféle bonyolult fájlfeltöltő megoldásokat használnunk.
A kisebb és nagyobb fájlok megosztásának szerintem ez az egyik legkényelmesebb módja. Pár kattintás és már küldheted bárkinek a linket, amin megnézheti, letöltheti, amit küldeni akarsz. Én a DropBoxot használom arra is, hogy letöltsek fotókat az iPhone-ról, vagy az iPadről, de arra is, hogy szinkronban tartsam két vagy több számítógép adatait.

Biztonsági mentés és archívum
Nem csak megosztáshoz jön gyakran jól, hanem ahhoz is, hogy a szinkronizálással mindenről azonnal legyen biztonsági mentés a felhőben. Ha bármi gond van, véletlenül törlődik valami, figyelmetlenül felülírod egy hibás verzióval, bármikor visszakereshető egy korábbi verziója az adott fájlnak. Ha pedig elromlik a számítógép, csak átülsz egy másikhoz, bejelentkezel a felhőbe és már folytatod is a munkát, ahol abbahagytad. Ugyanazokkal az adatokkal, hiszen minden (amit a felhőben tároltál) kéznél van.

Adatbiztonság
Maga a felhő tárhelyek (pláne az ingyenesek) nem tekinthetők biztonságosnak. Alapvetően nem használnak semmilyen biztonsági kódolást, titkosítást. Bizalmas és kritikus adatokat ezért nem ajánlott csak úgy rájuk bízni. Nem mintha bárki pont a te magán képeid között akarna turkálni, de sosem tudhatod, hogy ki fér hozzá. Jobb, ha üzleti titkokat és igazán kritikus dolgokat nem bízol erre a megoldásra.
Kivéve persze, ha magad gondoskodsz valamilyen titkosításról. Az információ biztonsági szakemberek ezekre is tudnak számtalan megoldást kínálni.

Szerzői jogok
Többek közt a szerzői jogaink védelme miatt is érdemes az aktív használat előtt tüzetesen elolvasni a különféle szolgáltatások felhasználói szerződését. Nehogy úgy járj egy amúgy szimpatikusnak tűnő felhő szolgáltatással is, mint az Instagram felhasználói szerződésével jártak sokan nemrég.

DropBox CloudStorage Használd a felhőt, érdemes   főleg ha ingyen van!

A DropBox egy régebbi versenyző

Korlátozott kapacitás
Van, aki kifogásolja, hogy nem 500GB-ot, vagy még inkább terabájtokat kap ingyen. Persze mindenki telhetetlen és mindent ingyen akar, de szerintem erre igazán szükség sincsen. Ezek a felhő alapú megoldások inkább arra jók, hogy a dokumentumokat, kisebb nagyobb fájlokat tároljuk rajta, vagy mondjuk az épp kézbesíteni készült fotó kollekciókat gyorsan feltöltsük rá, hogy könnyebb legyen kézbesíteni.
A hosszú távú fotó archiválásra szerintem egészen más megoldásokat érdemes használni (majd erről is írok még). Egyébként arra nem csak a felhő tárkapacitása kicsi, hanem a le- és főleg a feltöltési sávszélességek szűkösek, hogy csak úgy terabájtokat töltögessünk fel a felhőbe.

Ilyesmit sokan nyújtanak
A Google Drive megjelenésével már a keresőóriás is nyújt hasonló megoldásokat, sőt a Micrsoftnak és még egy sor másik cégnek is vannak hasonló szolgáltatásai. Mindenki másra esküszik.
Pont mostanában használtam viszont több ismerőssel is a Google megoldását. Nekem nem igazán szimpatikus. Szerintem a DropBox és a Copy is praktikusabb, főleg képek megosztására. A többi versenyzőt egyelőre nem próbáltam

Pláne mivel nem is ismerem mindegyik szolgáltatást, nem megyek bele a részletekbe, hogy melyik miért jobb vagy rosszabb a másiknál (régebbi verziók visszaállítása például úgy tudom, nincs mindegyik szolgáltatásban, pedig hasznos tud lenni – a DropBoxban van, szoktam használni néha). Az előnyöket és hátrányokat a szakújságírók már mind kivesézték (Index, Engadget, Mashable, Time, The Next Web, TechCrunch, stb).

Nem kell választani – használd mindet!
Nekem a DropBox a legszimpatikusabb eddig. De a legpraktikusabb érvelést Cnet szerzője, Stephen Shankland amerikai szakújságíró vezette le: mind kb. ugyanazt tudja, mind ingyen van, miért csak egyet választhatnál? Használd mindegyiket, annyival több a lehetőséged és az ingyen kapott tárhelyed is.
Van, akinek macerás a sok féle rendszer használata. De ha rendszerezed a dolgaidat és egyik rendszerben egyik típusú dolgaidat (például csak a személyes, vagy csak az üzleti dolgaidat), másikban csak más típusú dolgokat tárolsz, akkor könnyebben átláthatóvá válik a rendszer.

Értesülj a hasonló bejegyzésekről! Kövess FacebookGoogle+ és Twitter segítségével!

Ingyen WiFi egy Internet biztonsági konferencián

2012. október 9. kedd

ConferenceOnCyberspace silhouette 1210059384hVA photosVolgyiAttilaHu Ingyen WiFi egy Internet biztonsági konferenciánMúlt héten Internet biztonsági konferenciát fotóztam, és felvetődött ezzel kapcsolatban egy pár kérdés, amire több jelen lévő kolléga más-más megközelítésből válaszolt.

Még Twitteren is feltettem a poénnak szánt kérdést, hogy biztonsági konferencián vajon le kell-e lakatolni a fotóstáskát. A válasz elsőre elégegyértelműnek tűnik, hogy “ugyan minek?” itt senki nem lop. Másrészt viszont pont ez olyan dolog, amit nem árt ösztönösen csinálni, ha kell, hanem. Hogy akkor biztosan ne felejtsük el, amikor tényleg indokolt, és szükséges” is. Erről már írtam korábban is, de nem lehet eleget mondani, még így is sok a fotós lopásról szóló hír.

A másik kérdés, ami mindenkit többünket foglalkoztatott a helyszínen, hogy vajon miért nincs free wifi egy a világhálóval foglalkozó komferencián. Engem mondjuk az is meglepett, hogy a cyberspace témakörrel foglalkozók közül milyen sokan jegyzetelnek papírra, mindenféle digitális eszköz helyett. Aki meg iPaden, lapotopon vagy más készüléken pötyögôtt, az többnyire valami mással foglalkozott amennyire láttam.
A Free wifi rejtélyere egyébként sikerült fényt derítenem. A bejáratnál személyes regisztráció után adtak a résztvevőknek ingyen egyedi hozzáféréseket. Ingyenes volt tehát a wifi, de nem Free a kifejezés szabadon hozzáférhető értelmében. Egy szervező azt is elárulta, hogy erre pont a fokozott adatbiztonság miatt van szükség, hiszen ez egy biztonsági konferencia. Ráadásul komoly presztizsű vendégekkel. Érthető, hogy minimalizálni kell a biztonsági rések kockázatát.
Egy barátom úgy interpretálta a dolgot, hogy ilyen helyen egy csomó gyakorló hacker is megfordul, és sosem lehet tudni mikor kezd valaki unalmában a másik gépén kotorászni.
A fizikai veszélyek elhárításáról meg éppen a magas rangú vendégek miatt a TEK gondoskodott. Akik meg éppúgy nem szeretik a magukra hagyott táskákat, mint a repterek biztonsági szolgálatai – csak hogy egy gondolat erejéig visszakanyarodjak az első bekezdéshez is.

Értesülj a hasonló bejegyzésekről! Kövess FacebookGoogle+ és Twitter segítségével!

Ma megszűnik a Meebo Messenger – felvásárolta a Google

2012. július 11. szerda

MeboSold Ma megszűnik a Meebo Messenger   felvásárolta a GoogleA mai nap a Meebo Messenger életében az utolsó. Ma még működik a népszerű online felületű chat szolgáltatás, de holnaptól már nem fog élni. A Google felvásárolta, de rögtön meg is szüntette azt.
Akik eddig használták, azok letölthetik eddigi beszélgetéseik naplóit – hátha jól jönnek még, és kereshetnek más alternatívát az online kommunikációra.

Mindenki más rendszerre esküszik. Van aki AOL-t használ, van aki MSN-t, van aki a Facebook chatre esküszik, van aki a Google Talkra, van aki szerint még ma is az ICQ a legjobb, van aki Skype-on keresne szívesen, van aki Vibert használ, van aki iMessage kedvelő, van aki meg hagyományos telefonon szeret inkább beszélni.

Én azért szerettem a Meebot, mert a legtöbb chat rendszert képes volt egy felületen kezelni, így mindegy, hogy melyik ismerős melyik rendszert használta, én ugyanúgy láttam megjelenni mindenki üzeneteit, és jobbára mindenkivel az általa kedvelt rendszerben tudtam kommunikálni. Nyilván pontosan ezért szüntette meg a Google ezt a szolgáltatást a fejlesztő cég felvásárlása után, hogy ezzel is saját chat rendszere felé próbálja terelni a felhasználókat. A keresőóriásnak a cég más fejlesztéseire volt szüksége, a chat rendszer csak belső konkurenciát támasztott volna saját megoldásuknak.

Ráadásul a Meebo nagy előnye volt, hogy webes felületről lehetett használni. Így akármilyen számítógépen használtam, ugyanúgy ott volt minden kapcsolatom, a korábbi beszélgetések naplói, és nem kellett minden gépen újra beállítani a belépési jelszavakat, sőt mindenféle chat programokat telepíteni sem. Nekem hiányozni fog.

Te milyen megoldást javasolsz helyette?

Értesülj a hasonló bejegyzésekről! Kövess FacebookGoogle+ és Twitter segítségével!

A hallgatás napja az Interneten és itt a blogon is

2012. január 18. szerda
SOPAblackoutPage Wikipedia A hallgatás napja az Interneten és itt a blogon is

Azelsötétített Wikipedia oldala

Úgysem érek rá ma sokat blogolni, így jobb híján hallgatásommal én is csatlakozom a SOPA és PIPA ellen tiltakozók táborához – de azért annyira mégsem. Olvasd el, hogy miért!
Egy erősen eltúlzott Amerikai szerzőjoggal kapcsolatos törvény tervezet miatt sötétül ma el az Internet. Tartalom szolgáltatók demonstrálnak (főleg erőt) egy rossz törvénytervezet ellen. A gond csak az, hogy a nagy erődemonstrációban, és a borítékolható elsöprő győzelem mámorában pont a lényeg veszik majd el.

Miről szól a SOPA?
A kritikák szerint lényegében az ártatlanság vélelme helyett a bűnösség vélelmét vezetné be az Internetes társadalomra kényszerítve. Lehetővé – sőt kötelezővé – tenné, hogy ha valaki szerzői jogsértést jelez egy weboldalnál, azt az oldalt a szolgáltatóknak azonnal el kellene távolítani.

A fő probléma ezzel nem is az, hogy a törvény nem tenne különbséget szándékos és gondatlan jogsértések között, hanem hogy már eleve nem is vizsgálná a jogsértés tényét. A puszta vád elegendő lenne a fellépésre. Az oldalt erővel el kell távolítani az Internetről, aztán majd lehet vizsgálgatni, hogy volt-e jogsértés, és el lehet hárítani. Ráadásul ugye nem csak a kifogásolt, jogsértő tartalmat tiltaná le a webről a törvény, hanem a teljes weboldalt. Vagyis ha mondjuk az én blogomat vádolná meg valaki egy illegális kép miatt, a teljes blog eltűnne, míg ki nem derül, hogy igaza volt-e vagy tévedett (rosszhiszeműség persze kizárva, senki nem próbálná egy ilyen törvény mellett a konkurenciát tönkretenni). Ugyanígy igaz lenne a jóval népesebb oldalakra is a törvény, tehát ha mondjuk a Facebookra tölt fel valaki egy jogsértő tartalmat (ami egyébként nem szép dolog), akkor a teljes Facebookot le lehetne kapcsolni, ami mindjárt nem csak (sajtó) fotózás iránt érdeklődők ezreit sújtana, mint a blogom esetében, hanem mind a hatszáz millió Facebook felhasználót világszerte. Ezzel rögtön blobális problémává téve az “apró amerikai jogi problémát”.
Mindezen túl a technikai kivitelezése is igen érdekesnek tűnik a tervezetnek, mivel ha egy oldal nem elérhető az Interneten, akkor az admin felülete sem, aminek segítségével a kifogásolt tartalom megkereshető és eltávolítható lenne róla. Ezzel nehezítve a probléma kivizsgálását és orvosolását is.

Ha részletesebben is érdekel, hogy mi a gond a SOPA-val, akkor a érdemes elolvasni a Mashable cikkét, ami egyébként nagyon helyesen azt javasolja, hogy olvassuk el magát a kifogásolt törvény szövegét is, mielőtt hevesen tiltakozunk ellene – már csak azért is, hogy tudjuk, mi ellen is tiltakozunk.

Az Internetes világ végét vizionálják
Nem csoda, hogy mindenki az Internetes világ végét látja a leginkább fércműnek nevezhető törvénytervezet elfogadásában. Még felületes informatikai és Internet haszálati ismeretekkel sem nehéz belátni a fentiek alapján, hogy a törvénytervezet úgy rossz, ahogy van. Ezért aztán könnyű támogatni az ellene folyó egyre inkább globálissá váló harcot. Érthető hogy összefogtak a harcban a legádázabb (üzleti) ellenfelek is, és a legnagyobb Internetes cégek, hiszen a zsebükben érzik a dolog kockázatát – és még ideológiai síkon is igazuk van. Szóval a harccal ők csak nyerhetnek.

Veszítünk a győzelemmel is
A gond ezzel a harccal, hogy meg kell nyerni, mert egy ilyen törvény borzasztó hatással lenne a teljes Internetes világra nézve. Ugyanakkor a várható győzelem örömmámora sajnos várhatóan el fogja söpörni a tervezet mögött húzódó szándékot is, ami pedig rossz lenne.

A szerzői jogokat ugyanis tényleg védeni kell, és időszerű lenne a szerzőjogi lehetőségek naprakész megújítása. Csak erre jó megoldásokat kellene keresni, nem ilyen irtózatos túlkapásokat dilettáns módon összebarkácsolni, amik egészen más területeken okoznak sokkal nagyobb károkat.

A SOPA elvérzett még a harc előtt
A hírek szerint lényegében már a nagy összecsapás előtt kimúlt a SOPA (Stop Online Privacy Act) tervezet. Nem csak az azt támogató szenátorok hátráltak ki mögüle, hanem az egyébként geek (technikai megszállott) hírében álló Obama elnök is a beadvány ellen foglalt állást a Fehér Ház oldalán közzétett nyilatkozatában – egyesek szerint nem teljesen függetlenül a ténytől, hogy a kezdeményezést ellenző Google is támogatója a kampányának. Ezek alapján úgy fest, hogy a törvénytervezet kifújt, mert képtelen átmenni a törvényhozáson.

Viszont a Gizmodo arról számolt be, hogy Lamar Smith texasi képviselő folytatni akarja a tervezettel kapcsolatos meghallgatásokat, mint mondja “hogy folytassuk a munkát egy olyan javaslat beterjesztése érdekében, ami megvédi az amerikai munkahelyeket és a szellemi tulajdont”.
Ez csak szónoklatnak tűnik, és talán Lamar Smith számára sem sokkal több politikai fogásnál. De a mögötte húzódó cél nagyon is valós, és a szerzői jog védelmével foglalkozni kell. Csak nem így, ahogy ők ezzel a beadvánnyal próbálták. Reméljük, hogy sikerül egy értelmes módot találniuk rá. Persze ehhez nem ártana, ha olyanok törnék a fejüket a megoldáson, akik ismerik és értik is nem csak a törvények, de az Internet működését is.

Amíg az Internet (egy része) sötétbe borul, addig olvasgasd a blogom régebbi írásait, hátha találsz még rajta érdekes gondolatokat!

Értesülj a hasonló bejegyzésekről! Kövess FacebookGoogle+ és Twitter segítségével!

Ilyen is lehet az Internet a sajtóközpontban: gyors, ingyen

2011. augusztus 26. péntek

110820 SajtokozpontInternetSebesseg TMobile Szeged KajakKenuVB Ilyen is lehet az Internet a sajtóközpontban: gyors, ingyenHa már egy éve ugyanebben a témában reklamáltam, akkor idén mindenképp dícsérnem kell a Kajak-kenu vb sajtóközpontját. Gyors és ingyenes Internet. Ki hinné, hogy ez ma kérdés lehet, és mégis foglalkozni kell vele.

Pont egy éve írtam a budapesti Úszó EB helyszínén berendezett sajtóközpont felháborító Internet árai miatt. Így már csak a blog folytonossága, és a korrektség okán is meg kelle mlékeznem a szegedi Kajak-kenu vb hasonló paramétereiről. A szegedi sajtóközpont Internet kapcsolatát ugyanúgy a T-Mobile szolgáltatta, mint egy évvel korábban az Úszó EB-n. Vélhetőleg a sebesség is ugyanaz volt, csak akkor a szolgáltatás díja miatt fel sem vetődött, hogy lemérjem a sebességét.
Ami akkor a Margitszigeti kontinents viadalon 35 ezer forint vagy 120 EUR volt (és ezen túl is további vitákat vetett fel), azt a szegedi világverseny szervezői térítés mentesen biztosították. Kisebb fennakadásokat emlegettek a kollégák, de amikor én használni akartam, akkor a csatlakozás gond nélkül ment, és a kapcsolat gyors és probléma mentes volt.

Lám, így is lehet! Sőt az Ingyen Internet korában talán igazán csak így lehetne.

Értesülj a hasonló bejegyzésekről! Kövess FacebookGoogle+ és Twitter segítségével!