Az én blogomon is gyakori téma, hogy a profi fotósok panaszkodnak a fotós társadalom átalakulásai és az ehhez kapcsolódó különösképp ingyen jelenségek, miatt. Íme, a helyzetről egy humoros, mégis tartalmas infografika, ami talán nem csak a magunkba mélyedést segíti, hanem akad olyan, akinek hasznára is válik.
Értesülj a hasonló bejegyzésekről! Kövess Facebook, Google+ és Twitter segítségével!
Harlan Ellisonnak határozott véleménye van
Sokunk hétköznapjainak állandó vita témája, hogy olyanok várnak tőlünk ingyen munkát, akik maguk sem ingyen dolgoznak. Most a fotózástól egy kicsit eltávolodva, egy más területet is emlegetek kicsit.
Viszonylag sűrűn foglalkozom ezzel a témával, van akinek a könyökén jön ki. Viszont rengeteg fotósnak okoz komoly problémát, de természetesen nem csak a mi területünkön divat. Az írókat, újságírókat és még egy sor másik szakmát legalább olyan közvetlenül érint. Akkor a legsarkosabb a konfliktus, mikor nem hétköznapi emberek kérnek valamit privát célra, hanem olyanok várják tőlünk az ingyen munkát, akik maguk sem ingyen dolgoznak, és a mi ingyen munkánk az ő cégük gazdagodásához járulna hozzá.
A napokban a Plastik Média is foglalkozott a témával annak apropóján, hogy az Atlantic Magazine bepróbálkozott Nate Thayer amerikai bloggernél újságírónál. Nagyon megtetszett nekik egy írása és gondolták, hogy ingyen leközölnék. A szerző azonban pontosan tudta, hogy mennyi az ára és értéke a munkájának, sőt ugyanettől a laptól is kapott már korábban állás ajánlatot, úgyhogy nem lett üzlet, csak egy blogbejegyzés, amiben a szerző beszámol az Atlantic próbálkozásáról azzal a címmel, hogy Egy nap a szabadúszó újságíró életéből – 2013.
Az eredeti blogbejegyzés egyik kommentelője, akárcsak az azt magyarul emlegető Plastik Józsi is megemlíti Harlan Ellison amerikai író hasonló témájú videó nyilatkozatát (lásd alább). Ebben az író azon fakad ki, hogy már a sok millió dolláros hasznot termelő Warner Brothers is ingyen munkára kérte őt fel. Nem túl irodalmi válaszának lényege “Fuck you, pay me!”, vagyis “Fizess B+”, de ennél valamivel választékosabban fogalmazza meg a tényállást.
Az angolul nem értők számára gyorsan összedobtam egy szabad fordítást:
“Részlet a Harlan Ellisonról készült Éles fogú álmok című filmből: Kaptam tegnap egy hívást egy kis filmvállalattól itt a völgyben. Egy csomagot készítenek az MGM, nem a Warner Borthers számára a Babylon 5-ről. És egyszer adtam egy elég hosszú interjút a Babylon 5 készítéséről, amire a kitaláló J Michael Strachinsky kért fel. Mondták, hogy szeretnék használni.
Egy fiatal nő felhív és mondja, hogy szeretnék használni a DVD-n, meg lehet ezt oldani? Mondtam, hogy persze, csak annyit kell tennetek, hogy fizettek nekem.
Nem értette. Azt mondja, hogy mindenki más ingyen csinálja. Erre mondom neki, hogy mindenki más lehet, hogy seggfej, de én nem vagyok. Milyen alapon hívtok fel és várjátok, hogy ingyen dolgozzak nektek? Maga kap fizetést ugye? Igen. Kap a főnöke is fizetést? Fizetik az operatőrt? Fizetik a vágót? Fizetik a kamionokat rakodó munkásokat? Odamenne egy benzinkútra ingyen üzemanyagot kérni? Vagy elmenne egy orvoshoz, hogy ingyen operálja meg?
-Hogy merészel engem felhívni azzal, hogy dolgozzak ingyen?
-Gondoltuk, hogy jó megjelenés lehet.
Hölgyem, mondja ezt valaki másnak, aki most jött le a falvédőről. Abban nekem semmi érték nincs, hogy az én nyilatkozatom megjelenik a maguk DVD-jén, amit maguk eladnak. Senki nem fogja azt mondani magában, hogy “imádtam, amilyen interjút adott, megnézem, hogy nem írt-e véletlenül egy könyvet, hogy megvegyem”.
Ennek a szereplénsek számomra semmi értéke nincsen. Az értékes számomra, ha pénzt adtok a kezembe. Fizessetek érte és használhatjátok az interjút.
Azt mondja, ‘nos köszönöm’, és leteszi a telefont, és soha többé nem hallok róluk.
Mindent ingyen akarnak, de ők maguk öt másodpercig sem dolgoznának ingyen. Pontosan tudják, hogy mennyit keresnek, és még többet akarnak. Nekem kéne a Warner Borhters számára ingyen interjút adnom? Koldúsként kéregetek tán az utcán? Nem, b.sszáto meg…
Sosem akarnak fizetni az írónak. És nagyon sok író van mindenfelé, akinek fogalmuk sincs róla, hogy a munkájukért fizetség jár. Így aztán bármit csinálnak, hajlandók ingyen tenni. ‘Fúú, észrevesznek, felfigyelnek rám, híres leszek…’
Árulja el nekem, ők ettől talán kevésbé médiakurvák, mint én? Szerintem nem, csak nekik még csak fel se ajánlották, hogy megvásárolják a lelküket. Én eladtam a lelkem, de legalább a legmagasabb áron! Én nem is pisálok ezeknek anélkül, hogy fizetnének érte…
Olyan dühös vagyok emiatt, mert az amatőrök mindig aláigérnek mindenkinek. Az amatőrök nehezítik meg a profik dolgát. Hiába viselkedsz profiként, ha ezek az emberek hozzászoknak, hogy mindent ingyen megkapnak. Mert minden hülyeséget bedobnak és működik. Már egy példányt se küldenek át a DVD-ből. Ha felhívod őket, hogy hol a DVD, amin szerepelsz, azt mondják ‘Ó, hát már megjelent, egy boltban megveheti.’ Nem veszem meg, vedd meg te és küldd el nekem, mert különben átmegyek és…”
Értesülj a hasonló bejegyzésekről! Kövess Facebook, Google+ és Twitter segítségével!
Katt az interjúért – Men Style Magazin
Mint ismert, az ex-modell Debreczeni Zita egy ideje felhagyott a modellkedéssel, és már csak fotózással foglalkozik. Ma már nyilván meg is él belőle, de fotós karrierje kezdetén ugyanúgy ingyen munkával próbált szakmai hírnevet és megrendelőket szerezni, mint a legtöbb pályakezdő fotós. Neki bejött – másnak nem biztos, hogy sikerül, ami neki!
A Men Style magazin oldalán találtam egy igen tetszetősen szerkesztett interjút Zitával. Ebben nem csak arról mesél, hogy a kezdeti szakmai botrány után hogyan alakulnak iskolai tanulmányai, és profi fotós karrierje, hanem a szárnypróbálgatásokról is mesél. Azt is elmondja, hogy már nem modellkedik, csak néhány kivételt tesz ezalól, fő csapásiránya a fotózás. Standfotós, modellfotós, és imád pici babákat fotózni.
Az interjúban elárulja, hogy kezdetben képei ingyenes osztogatásával kezdte. Ugyanúgy, mint a legtöbb pélyakezdő fotós, akik azt remélik, ingyen képeik akkora örömöt okoznak, hogy ebből később fizető megrendelések is lesznek majd, nem csak ingyen fotósként ajánlják majd egymás közt az elégedett – és főleg garasos megrendelők.
“Minden előadónak, együttesnek adtam aztán egy dvd-t a képekkel, annyit kértem csak, hogy, ha megjelenik valahol, tüntessék fel a nevem.
Örültek, hogy kapnak valami pluszt. A Magna Cum Laudének például úgy megtetszett az egyik fotó, hogy maxi lemezborító lett belőle.” - emlékszik vissza Zita.
Mielőtt megerősítést látnál a példájában, nem árt figyelembe venni, hogy Zitának azért nem csak az segített befutni, hogy jó képeket adott ingyen, amik mellé sok helyen kiírták a nevét. Hiszen celebként a bulvár lapok és tévé műsorok rengeteget foglalkoztak vele már fotóssá válása előtt, és azóta is. Mindenki ismeri kedves mosolyát a magazinokból és a celeb partikról. Sőt egy-egy cégnek, produkciónak, rendezvénynek az már magában is reklám értékű, hogy annak hírverést csinálhatnak, hogy ő fotózott nekik.
Ezt azért egyszerű ingyen képekkel szerzett forrásmegjelöléssel nem tudja sok fotós utána csinálni….pedig sokan megpróbálják. Nekik inkább egy másik példát ajánlanék megfontolásra: 12 ok, hogy miért ne fotózz ingyen.
Értesülj a hasonló bejegyzésekről! Kövess Facebook, Google+ és Twitter segítségével!
Fotó: John B Mueller/Flickr
Fontos gondolatok egy különös képről, szerzői jogról és ingyenességről, amit minden fotósnak érdemes megismernie – és nem csak a fotósoknak.
Az itt látható kép futótűzként terjed az Interneten, készítőjének fotó lopásokról alkotott remek és igen találó gondolatai miatt – viszont a kép ezen újraközlései is mind ugyanolyan lopásnak minősülnek, amikért ugyanúgy perelhetne.
“Nos ez volt az első naplemente, amit 2012-ben megörökítettem. A fotó elkészítése nekem 6612 dolláromba került.”
Így kezdődik John B Mueller leírása a frappánsan megszövegezett fotóhoz, ami a kísérő szöveg miatt mára bejárta a világ szinte valamennyi fotózással foglalkozó weboldalát.
Az alábbi szöveg tehát az első szám első személyű megfogalmazás ellenére sem a saját írásom, bár tartalmával én is egyetértek. A szögletes zárójelben szereplő kiegészítést én szúrtam be, nem része az eredeti szövegnek.
“12 dollár (kb 3 ezer forint) volt a benzin, hogy a munkahelyemről eljussak ide, aztán hazamenjek. A fényképezőgép, amivel készítettem 2500 dollár (kb 610 ezer forint) volt. Az objektív másik 1600 dollár (kb 390 ezer forint). A TA Singh Ray fordított átmenetes Neutral Density szűrő 210 dollárba (kb 50 ezer forint) került. A nagylátószögű előtét még 200 dollár (kb 50 ezer forint). A Slik fotóállvány újabb 130 dollár (kb 30 ezer forint). A távkioldó újabb 60 dollár (kb 14 ezer forint). Mikor hazaértem, feltöltöttem egy számítógépre, ami 1200 dolláromba (kb 290 ezer forint) került, és aztán a 200 dolláromba (kb 50 ezer forint) kerülő Lightroom 3-at használtam. Utána kiexportáltam, és a PhotoShopban még szerkesztettem kicsit, ami úgy 500 dolláromba (120 ezer forint) került.”
[MLaca hozzáteszi azt is, hogy kimaradt a memóriakártya ára, ami további - akár komoly - tétel lehetne a listán, egy amerikai könyvtáros pedig azt az észrevételt fűzte hozzá, hogy a számításból teljesen kimaradt a munka bére, a kép készítésével töltött idő, és energia ellentételezése, mert az elszámolásban csak a tárgyi eszközök szerepelnek - de az üzenet talán így is érthető]
“12+2500+1600+210+200+130+60+1200+200+500= 6,612 dollár
(3e+610e+390e+50e+50e+30e+14e+290e+50e+120e=1,6 millió forint)Szóval ha te egy magazint, weboldalt, céget, sportegyesületet/csapatot, vagy hirdetőt képviselsz, aki szeretné ezt a képet használni, akkor ne kérd, hogy adjam oda ingyen, a nevem feltüntetéséért, vagy “megjelenésért” cserébe. Megtaláltad a képemet, így valószínűleg van “megjelenésem”. Neked pedig van reklám költségvetésed, és az pontosan ilyesmire van. Nyilván te sem várod el, hogy ingyen dolgozzanak a munkatársaid, a titkárnőd, vagy a főnököd. Senki sem fogja ingyen megkapni. Csak azért, mert egy kép digitális, az nem jelenti azt, hogy nem került semmibe az elkészítése.
Ahogy valaki már jelezte felém, EZ az egyetlen kép nem került nekem 6612 dollárba, de ha te szeretnéd a nulláról indulva elkészíteni, akkor pontosan ennyibe kerülne mindent beszerezni, hogy elkészíthesd. Így én ezt az összeget tekintem a kép ellenértékének, ha ellopod, és erről az összegről fogja az ügyvédem küldeni neked a számlát, ha az engedélyem nélkül használod fel.
Ha a képedet odaadod pusztán “névfeltüntetésért”, vagy “megjelenésért” cserébe másoknak, akkor a legjobb reményed, hogy aki meglátja majd megkér, hogy ő is hadd kérjen tőled képeket….névfeltüntetésért cserébe. Próbáld ki ezt….legközelebb, ha étterembe mész, mondd meg a pincérnek, hogy ha ingyen adja a vacsorát, akkor elmeséled minden barátodnak, hogy milyen jó volt.”
Milliókat kaszálhatna
Mivel a fotót a kísérő szövegtől függetlenül is védi a szerzői jog, a fotós nyugodtan perelhetne. Ezt a lehetőségét csak erősíti, hogy ilyen szép részletesen elmagyarázza álláspontját. A vicc az egészben, hogy a kísérő szöveg miatt hírként terjed az írás és a kép is a fotózással foglalkozó oldalakon. Ám ez ugyanúgy a kép felhasználása (értsd lopása), mintha bármi más célra tulajdonítják el. Így a tucatjával, vagy akár százával megjelenő utánközlésekért mind-mind teljes joggal számlázhatná ki a fent megjelölt összeget.
Az írás eredetileg a Flickr-en jelent meg, John B Mueller képe alatt, ő egyedül ide töltötte fel úgy a képet, mint a szöveget, és a fotós elmondása szerint eddig egyedül a PetaPixel (és én, illetve azóta még egy francia blog gazdája) vette a fáradtságot, hogy engedélyt kérjen a kép (és a szöveg) utánközlésére. Mégis számtalan más helyen szerepel világ szerte, jobbára a képpel együtt, szó szerint másolva a szavait (Rezalutions, 12.3 MegaPixels, Bokeh, stb), vagy csak 1-2 mondatot kivonatolva linkeltek egy másik, talán eredeti forrásnak gondolt oldalt (Gene Galin, stb). És volt néhány oldal, ahol részben vagy egészben csak a szöveget vették át (Greg Vojtko, Adventure Photography, stb), a képet nem merték, vagy talán inkább nem akarták, mert hát mellé írta a szerző, hogy az nincs ingyen, és ezt engedély nélkül illik tiszteletben tartani, akár udvariasságból, akár félelemből – ahogy én is tettem volna, ha a szerző nem ad nekem engedélyt az utánközlésre.
Az üzenet a fontos
A fotós egyébként nekem azt is elárulta, hogy furcsának találja, hogy a határozott szöveg ellenére mindössze egyetlen blog, a PetaPixel kért előttem engedélyt a kép használatára, mindenki más csak eltulajdonította. De azt mondja, hogy amíg korrektül hivatkoznak rá szerzőként (amit egyébként még ebben az esetben sem mindenki tesz meg sajnos), vagyis nem csak a nevét írják ki, hanem linkelik a Flickr albumát, vagy fotós vállalkozásának a honlapját (esetleg mindkettőt, ahogyan én), addig nem fog pereskedni, mert fontosabbnak tartja, hogy az üzenet terjedjen. A szerző egyébként pozitívan értékeli az írás hatását, mert akadnak ugyan negatív hangok és primitív reakciók is, de zömében pozitívak a reakciók, és örül, hogy ennyien egyetértenek. Facebook oldalán egyébként azt is kifejti a fotós, hogy “amikor egy képet/munkát valaki ingyen kér, az még annál is rosszabb, mintha csak ellopná, mert annak a jele, hogy semmire sem becsüli a munkád.”
A dolgot egyébként az robbantotta ki, hogy a fotós egy másik képét próbálták ingyen, pontosabban “megjelenésért” cserébe megszerezni, amit persze elutasított, fizetni viszont nem akartak érte. Ezek után tette közzé újévi írását, ami azóta vírusként terjed.
Magyarul elsőként MLaca blogján jelent meg (elsőre én is az ő fordításából indultam ki, de bizonyos megfogalmazásokkal, kifejezésekkel nem értettem teljesen egyet, és ha már nem csak hivatkozok rá, inkább lefordítottam magam. Így legalább lehet stilisztikai és egyéb hibákra mutogatni, hogy az övé jobban sikerült), ő pedig a PetaPixel oldalán találta.
Értesülj a hasonló bejegyzésekről! Kövess Facebook, Google+ és Twitter segítségével!
A kreatív embereknek általában jó a humora. Akik szívességet kérnek tőlük, viszont nem mindig értik a humort. Ettől még viccesebb a grafikus története az elveszett macskával. Régi történet, de örökzöld, és még nem szerepelt a blogomon.
A fordítás az angol változatról ezúttal nem az én érdemem, hanem a Keremkapcsoljaki követte el:
Shannon-nek a titkárnőnek elveszett a macskája, és megkérte David-et a grafikust, hogy segítsen az “elveszett” plakát elkészítésében. A levelezés lényegtelen részét nem fordítottam le (from, date, stb), illetve 1-2 helyen bent hagytam az angolt, mert úgy poénosabb, de odaírtam zárójelben a magyar jelentést is. Azért egy kis angol tudás nem árt a képek miatt. :)
————————————————————–
From: Shannon Walkley
Date: Monday 21 June 2010 9.15am
To: David Thorne
Subject: Poster
Szia,
Tegnap kinyitottam otthon az ajtó, kiszaladt a cicám és azóta nem találom. Lennél olyan kedves, és készítenél egy plakátot nekem, ha nem vagy túl elfoglalt? A4-esben jó lesz, majd készítek fénymásolatokat és kiragasztom őket a környékre.
Csatolok egy képet is a cicáról. Missy névre hallgat, fekete-fehér és 8 hónapos. A Harper street-nél veszett el. A telefonszámom is tedd rá.
Köszi,Shan.
————————————————————–
From: David Thorne
Date: Monday 21 June 2010 9.26am
To: Shannon Walkley
Subject: Re: Poster
Kedves Shannon,
Ez borzasztó. Szerencsére épp ültem, amikor a leveled olvastam, és nem egy létrán álltam, vagy egy fán voltam. Hogy bírod? Egyáltalán, hogy tudsz koncentrálni a munkádra, amikor folyton az jár a fejedben, hogy Missy odakint van dideregve, ijedten és egyedül… lehet, hogy épp az út szélén fekszik, a hátsó lábait összetörték egy autónak a kerekei, és közben segítségért kiált: „Shannon, merre vagy?”
Habár még van két ügyfelem, akiknek délutánra be kell fejeznem a dolgokat, de, természetesen félreteszem ezeket, és megteszek minden, hogy Missy minél előbb visszakerüljön hozzád.
Üdv,David
————————————————————–
From:Shannon Walkley
Date: Monday 21 June 2010 9.37am
To: David Thorne
Subject: Re: Re: Poster
Na, köszi. Tudom, hogy nem szereted a macskákat, de én nagyon aggódom az enyém miatt. Ma délután korábban, 1 órakor haza kell mennem.
————————————————————–
From: David Thorne
Date: Monday 21 June 2010 10.17am
To: Shannon Walkley
Subject: Re: Re: Re: Poster
Kedves Shannon,
Én sosem mondtam, hogy nem szeretem a macskákat. Egyszer meghívtak egy party-ra. Előtte elmentem egy boltba és vettem egy baromi drága G-Star csizmát. Két számmal kisebb volt, de annyira nagyon meg akartam venni, hogy kitaláltam, nem viselek majd zoknit, és a körmeimet a lábujjamon nagyon rövidre fogom vágni. Mivel a party csak pár sarokra volt a házamtól, úgy döntöttem, gyalog megyek. Az első sarok után már nem éreztem a lábam. Ahogy megérkeztem a party-ra, összeütköztem Steven-nel, leöntöttem a fehér „Choose Life” pólóját egy malibu-kóla koktéllal és ezért behúzott egyet. Kb egy óra múlva, vagy egy kicsit később Steven leült egy székbe, ahol viszont már egy macska feküdt. A meglepett macska karmolni és morogni kezdett, amitől Steven kiugrott a székből, megcsúszott a szőnyegen és beverte a fejét egy hangfal sarkába. Az eredmény: két centis seb a fején. A sokktól a macska is összecsinálta magát, két nedves barna foltot hagyva Steven bézs nadrágján. Szóval imádtam azt a macskát.
Csatoltam a plakátot, ahogy kérted.
Üdv, David
————————————————————–
From: Shannon Walkley
Date: Monday 21 June 2010 10.24am
To: David Thorne
Subject: Re: Re: Re: Re: Poster
Remek, de ez igazából nem az, amire gondoltam. Úgy néz ki, mint egy moziplakát, és miért olyan kicsi rajt Missy?
————————————————————–
From: David Thorne
Date: Monday 21 June 2010 10.28am
To: Shannon Walkley
Subject: Re: Re: Re: Re: Re: Poster
Kedves Shannon,
Ez egy dizájn fogás. A macska elveszett a negatív térben.
Üdv,
David
————————————————————–
From: Shannon Walkley
Date: Monday 21 June 2010 10.33am
To: David Thorne
Subject: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Poster
Ez így hülyeség. Megtennéd, hogy kijavítod, kérlek? Nagyon aggódom, egész éjjel nem tudtam aludni, csak sírtam. Úgy látom, te viszont viccesnek találod a dolgot. Lennél kedves, és kinagyítanád a fotót? És a szöveget is? És, légy szíves, mindezt színesben. Köszönöm
————————————————————–
From: David Thorne
Date: Monday 21 June 2010 10.46am
To: Shannon Walkley
Subject: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Poster
Kedves Shannon,
Már több éve dolgozol grafikusokkal, szóval feltételeztem, hogy megérted, hogy mi, dizájnerek nem kedveljük a konstruktív kritikát, annak ellenére, hogy halvány utalásokat teszünk az ellenkezőjére. Én sem megyek le és mondom el neked, miképp kell SMS-t küldeni, bejelentkezni a Facebook-ra, vagy épp kinézni az ablakon. De kész vagyok elfelejteni ezt a fiaskót, mert semmi kétségem sincs afelől, hogy gondolataid folyton Missy körül járnak, elképzeled, ahogy megpróbál átkelni egy nagyon forgalmas útkereszteződésen, vagy épp csapdába esett egy csatornában, ami lassan megtelik vízzel. Egyszer 3 napot töltöttem egy ilyenben, de csak a poén kedvéért. Csatoltam az instrukcióid szerint átalakított posztert.
Üdv, David
————————————————————–
From: Shannon Walkley
Date: Monday 21 June 2010 10.59am
To: David Thorne
Subject: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Poster
Hát, ez még rosszabb, mint az előző. Meg tudnád úgy csinálni, hogy látszódik Missy-ről a teljes kép, és kitörölnéd azt a hülye „Missing Missy” (eltűnt Missy) szöveget? Csak annyit akarok rá, hogy „Lost” (elveszett)
————————————————————–
From: David Thorne
Date: Monday 21 June 2010 11.14am
To: Shannon Walkley
Subject: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Poster
————————————————————–
From: Shannon Walkley
Date: Monday 21 June 2010 11.21am
To: David Thorne
Subject: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Poster
Na, meg tudod csinálni a posztert vagy nem?! Azt szeretném, hogy csak a kép legyen fent, a „lost” szó, a telefonszámom és az, hogy mikor és hol veszett el a cicám, valamint a neve. Ne olyan legyen, mint egy moziplakát, vagy valami más hülyeség. Ma korán kell hazamennem. Ha elveszne a macskád, hidd el, én segítenék neked.
Kösz.
————————————————————–
From: David Thorne
Date: Monday 21 June 2010 11.32am
To: Shannon Walkley
Subject: Awww
Kedves Shannon,
Nekem nincs macskám. Egyszer vigyáztam a haverom macskájára, de csak azután, miután odahozta a macskát a lakásomra és elmagyarázta, hogy miképp működik a macska-wc. A macskát bezártam a pajtában egy kartondobozba és elfeledkeztem róla. Ha az anyám megtudná, hogy etetem, meg takarítom utána az ürülékét, hát tuti, hogy gutaütést kapna. Egy héttel később, amikor a barátom jött a macskáért, úgy tettem, mintha nem lennék otthon és feladtam neki postán. Sajnos nem tettem elég bélyeget a dobozra, így el kellett mennie a postára és még 18 dollárt rá kellett fizetnie a csomagra. Még most is szokta emlegetni. Szerintem az embereknek meg kellene tanulni túllépni a dolgokon.
Csatoltam az instrukcióid szerint átalakított posztert.
Üdv, David
————————————————————–
From: Shannon Walkley
Date: Monday 21 June 2010 11.47am
To: David Thorne
Subject: Re: Awww
Ez nem az én macskám. Honnan vetted ezt a képet? Ez a macska vörös. Adtam egy képet neked az én macskámról.
————————————————————–
From: David Thorne
Date: Monday 21 June 2010 11.58am
To: Shannon Walkley
Subject: Re: Re: Awww
Tudom, de ez olyan aranyos. És Missy-nek elég nagy esélye van, hogy szörnyű véget ér az élete. Így legalább lehetőséged van, hogy egy jobb macskád legyen. Ha felhív valaki és azt mondja neked: „Nem láttam a vörös macskáját, viszont találtam egy fekete-fehéret, amelyiknek a hátsó lábain átment egy autó, az érdekli?”, nos, akkor udvariasan elutasíthatod, és megmentheted magad egy horribilis állatorvosi számlától.
Ismertem valakit, akinek volt egy basset hound-ja. Na, ennek a kutyának egy baleset után le kellett vágni a hátsó lábait, és helyükre kerekeket szereltek, úgy kellett futkároznia. Ha az én kutyám lett volna, tuti levágattam volna mind a négy lábát, a helyükre kerekeket szereltettetek és még távirányítóm is lett volna. Aztán a szomszéd gyerekektől szedtem volna pénzt azért, hogy a kutyán kocsikáznak, sőt, még versenyekre is beneveztem volna. Ha mindezt egy lóval csinálhatnám meg, akkor munkába jövet vezethetném. És Steven-nek hívnám.
Üdv, David
————————————————————–
From: Shannon Walkley
Date: Monday 21 June 2010 12.07pm
To: David Thorne
Subject: Re: Re: Re: Awww
Légy szíves, csináld meg a plakátot azzal a képpel, amit küldtem neked.
————————————————————–
From: David Thorne
Date: Monday 21 June 2010 12.22pm
To: Shannon Walkley
Subject: Re: Re: Re: Re: Awww
————————————————————–
From: Shannon Walkley
Date: Monday 21 June 2010 12.34pm
To: David Thorne
Subject: Re: Re: Re: Re: Re: Awww
Egy szóval sem mondtam, hogy adok jutalmat a megtalálónak. Nincs is 2000 dollárom. Egyáltalán, miért tetted ezt rá? Ettől eltekintve, így remek lesz a poszter, levennéd a jutalmat róla?
Köszi, Shan
————————————————————–
From: David Thorne
Date: Monday 21 June 2010 12.42pm
To: Shannon Walkley
Subject: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Awww
————————————————————–
From: Shannon Walkley
Date: Monday 21 June 2010 12.51pm
To: David Thorne
Subject: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Awww
Megtennéd, hogy a jutalmas részt teljes egészében leveszed? 10 perc múlva mennem kell, és még le is akarom fénymásolni.
————————————————————–
From: David Thorne
Date: Monday 21 June 2010 12.56pm
To: Shannon Walkley
Subject: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Awww
————————————————————–
From: Shannon Walkley
Date: Monday 21 June 2010 1.03pm
To: David Thorne
Subject: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Awww
Király. Ez megteszi.
Kiegészítés: a történet több féle verzióban és helyen is elérhető mind magyarul, mind angolul, íme néhány:
Magyarul:
Angolul:
Ha tetszett a bejegyzés, akkor oszd meg barátaiddal és kövesd a blogom a Faceboook oldalát és szavazz rám a Goldenblog versenyében!
Értesülj a hasonló bejegyzésekről! Kövess Facebook, Google+ és Twitter segítségével!
|
|
|
|
| RSS | Hírlevél | ||
| (RSS?) (Twitter?) (Facebook?) | |||
