‘Informatika’ címkével ellátott bejegyzések

Jelszavaink és azok biztonsága – vigyázz a biztonságra!

2013. április 13. szombat
 Jelszavaink és azok biztonsága   vigyázz a biztonságra!

Neked hány csillag a jelszavad?

Egy ismerősöm tini lányának a közelmúltban feltörték a Facebook oldalát és telenyomták pornó képekkel, aztán megosztották mindenfelé. Ez felvetette a gondolatot, hogy talán írjak egy bejegyzést a jelszavak fontosságáról.

Talán neked sem újdonság, amit írok, de azért remélem, hogy találsz benne hasznos dolgokat. A legtöbben már akkor is átlapozzuk az ilyen okoskodást, mikor valamelyik weboldal regisztrációjánál hívják fel rá a figyelmünket, vagy amikor a cég informatikusai erőltetik, hogy az ő merev szabályaik szerint használjunk jelszavakat. Pedig sajnos nem hülyeség. A jelszavaink napról-napra egyre több fontos adatunkat védik úgy a számítógépünkön, okostelefonokon és tableteken, mint a felhő alapú és egyéb webes informatikai hálózatokban.

Ha pedig a jelszavunkat feltörik, akkor csúnya kellemetlenségeket tudnak okozni. Összegyűjtöttem néhány alapszabályt a jelszavaink használatával kapcsolatban. Hidd el, hogy érdemes legalább a jó részét, de inkább mindet megfogadni.

Közhelynek tűnő, de fontos alapszabályok:

  1. Ne személyes adat legyen (név, születési dátum, házastásrs, háziállat, stb kilőve)
  2. Ne ismétlődő vagy folyamatos számsor legyen, se oda, se vissza
  3. Legyen minél hosszabb, legalább 8 karakter
  4. Betűk és számok felváltva legyenek benne
  5. Kis és nagy betűket is tartalmazzon, lehetőleg össze-vissza logikátlan helyen
  6. Ne használd mindenhol ugyanazt a jelszót
  7. Három havonta vagy gyakrabban váltogasd a jelszavaidat
  8. Minél ritkábban (vagy inkább soha ne) használd újra a régi jelszavadat
  9. Idegen gépről ne jelentkezz be sehová (iskolában, plázában, sajtóközpontban kirakott gépekre is igaz)
  10. Ha mégis akkor utána mindenképpen ki kell jelentkezni
  11. Idegen hálózaton (pl free wifi) a saját gépeden sincsenek biztonságban a dolgaid
  12. Ha máshol bejelentkeztél, kijelentkezés után a saját gépeden minél hamarabb változtass jelszót
  13. Ha magára hagyod a számítógéped, jelentkezz ki vagy zárold le (főleg munkahely, iskola, sajtóközpont)
  14. Telefonra, okostelefonra, tabletre is igaz, használj legalább billentyűzárat
  15. Ha felírod a jelszót egy papírra, sose tartsd a készülék mellett, amit nyit
  16. A jelszót sose írd fel eredeti formájában, mindig használj valamilyen trükköt (karakter csere, felesleges karakterek)

Security password string generate Jelszavaink és azok biztonsága   vigyázz a biztonságra!Jelszavak generálása
Sok féle program kínál automatikus jelszó generálást. Léteznek rá önálló programok, vagy egyéb programokba van beépítve ilyen funkció. Ezekben többnyire magunk állíthatjuk a jelszó hosszúságát és bonyolultságát is. A jelszavak előállítása így sokkal egyszerűbb és ezeknek a biztonsági szintje a legbiztonságosabb. A megjegyzésük viszont majdnem olyan nehéz tud lenni, mint a feltörésük.

Jelszavak megjegyzése
Mint a lista első elemei írják, ne legyen könnyen kitalálható a jelszó. Csakhogy pont ez tudná megkönnyítenni a megjegyzésüket. Pláne ha még rendszeresen váltogatod a jelszavakat, ahogy az ajánlott. Mit lehet tenni, hogy megjegyezd a jelszavakat? Az egyik amit tehetsz, hogy jelmondatokban gondolkozol. Lehetőleg ne Robert Capa vagy más híres fotós leghíresebb idézete legyen, mégkevésbé olyan, amit egyébként a honlapodon vagy a Facebook oldaladon kiemelve (vagy bárhol) kedvenc idézetedként hirdetsz.
Célszerű az ilyen jelmondatokat eleve úgy használni, hogy néhány helyen váltogatod benne a kis és nagy betűket. Bizonyos betűket eleve számokra cserélni, hogy nehezebb legyen megfejteni. Persze nem árt ennek a rendszerére emlékezni. Például segíthet ha a betű formájára hasonlító számot használsz, például 1-et az i és l betű helyett, 9 a g helyett és 0 az o helyett. Vagy egyéb tetszőleges rendszer, amit kényelmesen meg tudsz jegyezni és alkalmazni tudsz.

Jelszavak felírása
Érdemes hasonló kódolást használni akkor is, ha magadnak felírod a jelszót valahova. Például a betűk számokra cserélését csak megjegyzed, és a csere nélkül írod fel a jelszavakat. Vagy a jelszó elé, után, méginkább közben olyan plussz karaktereket, szavakat írsz fel, amikről meg tudod jegyezni, hogy azokat valójában nem kell használni a jelszóban.
Fontos, hogy a jelszót soha ne arra az eszközre írd rá, amit kódolsz vele (például PIN és PUK kódot a telefon hátuljára írni), sőt lehetőleg ne is tartsd őket egy helyen. Népszerű hiba például a bankkártya PIN kódját a kártya mellé tenni a pénztárcában, vagy a lakásulcsra tenni egy cédulát a lakás címével. Ezek a hibák szinte garantálni fogják, hogy ha valaki hozzáférhet a dolgaidhoz, akkor vissza is fog vele élni.

Jelszó tároló programok
A gyakori jelszó problémák megoldására sok féle program is létezik, amik akár csak a jelszavak egy helyre gyűjtését és titkosítását végzik. Van sok olyan megoldás is, amik magát a tényleges bejelentkezést is megkönnyítik az egyes oldalakra.
Fontos tudni, hogy az ilyen programok használata is hordoz valamilyen fokú biztonsági kockázatot. Hiszen egyetlen jelszó megfejtésével valaki könnyű szerrel hozzáférhet minden más jelszavadhoz, azokkal pedig (akár) minden más további adatodhoz.

Ugyanakkor ez még mindig kisebb kockázatot jelent mintha eleve mindenhol ugyanazt az egy jelszót használnád. Persze a jelszó tároló programok között is érdemes alaposan körülnézni, hogy melyiket mennyire tartják biztonságosnak a szakemberek.

Biometrikus azonosítók
Vannak, akik egyre inkább úgy gondolják, hogy a hagyományos karakter sorozatokból álló jelszavaink nem védik meg az adatainkat. Ezt a véleményt fejtegeti Matt Honan is a Wired cikkében is. Szerintek az ujjlenyomat, írisz mintázat és hasonló biometrikus azonosítók lennének csak kellően biztonságosak, ezek elterjedésére azonban még várnunk kell. Úgyhogy vigyázz a jelszevaidra!

Te jártál már pórul túl egyszerű jelszóval?

Egy témába vágó jelenet az Űrgolyhókból:

IFRAME Embed for Youtube

Angolul nem értők kedvéért a fordítás – sajnos magyar változatból csak olyat találtam a YouTube-n, aminek hiányzik az első két mondat, ami a poén lényege…

-Szóval a kombináció tehát: 1-2-3-4-5
-Ez a leghülyébb kombináció, amit életemben hallottam. Ilyet csak idióták használnak az aktatáskájukon.
-Köszönjük felség!
-Uram, megvan a kombináció!
-Remek, mi a kód?
-1-2-3-4-5
-1-2-3-4-5?
-Igen!
-Ez csodálatos! Ugyanez a kombinációja az aktatáskámnak is!

Értesülj a hasonló bejegyzésekről! Kövess FacebookGoogle+ és Twitter segítségével!

Óvatosan a 3 TB merevlemezekkel – lehet velük némi gond

2013. április 4. csütörtök
SeagateBarracuda 3TB HDD Óvatosan a 3 TB merevlemezekkel   lehet velük némi gond

Van rajta figyelmeztetés, csak nehéz észrevenni

Van egy érdekes jelenség a 3TB (vagy nagyobb) kapacitású merevlemezemekkel, amiről érdemes tudni. Nem súlyos vagy áthidalhattlan probléma, de érdemes előbb megismerni a jelenséget, hogy ne mit sem sejtve szembesülj vele meglepetésként.

Hogyan tallálkoztam vele
Mivel épp elfogyott minden hely az összes elérhető merevlemezemen, kénytelen voltam húsvét előtt meglepni magam egy új háttértárral.
Naná, hogy nem ment zökkenőmentesen az új HDD beüzemelése. Szerencsére még az ünnep előtt sikerült megoldanom a problémát. Viszont neked is tanulságos lehet, hogy az én hibámból tanulj, ne a sajátodból!

Seagate Barracuda 3TB SATA HDD frontMarked Óvatosan a 3 TB merevlemezekkel   lehet velük némi gond

Felhívás a merevlemezen

Mivel többen is azt mondták, hogy a 3 TB-al jobban járok ár/érték arányban és tudom jól, hogy helyből sosincs elég, ezért gyorsan úgy döntöttem, hogy inkább a nagyobb kapacitású vinyóba ruházok be. Kicsit többe kerül, viszont így a gigabájtonkénti fajlagos költségem kevesebb, ráadásul később is futok ki a helyből legközelebb. Mi baj történhet? Ez hamar kiderült…

A vinyót nem sikerült beüzemelnem, szerencsére az Aqua Computer eladói ugyanúgy belefutottak a problémába, az ő gépük se kezelte megfelelően, így nem tudták azt mondani, hogy “dehát ez működik”. Úgyhogy némi adminisztráció után kicserélték kisebb, 2 TB-os egységekre.
Ilyeneket eddig is használtam, így tudtam, hogy ezekkel nem lesz gond. Valójában amint kiderült a 3 TB probléma, már bántam, hogy elsőre a nagyobbat választottam a már megszokott 2 TB helyett.

Túlcsordulás
Számábrázolási probléma. Azt takarja, hogy bizonyos mennyiségű számjeggyel (esetünkben 32) egy adott számrendszerben (jelen esetben bináris számokról lévén szó ez a kettes) csak behatárolt nagyságú számot lehet leírni.
Ugyanaz a jelenség, mint a kilométer óra, vagy a fényképezőgépek fájl sorszámozása. Ha csak 4 számjegy áll rendelkezésre a sorszám ábrázolására, akkor 0000 és 9999 közötti számokat lehet ebben a formában megjeleníteni, és a számláló átfordul, akkor nulláról kezd előről számolni.

A konkrét esetben binárisan, vagyis kettes számrendszerben, nullákkal és egyesekkel próbál a rendszer 32 biten, vagyis 32 számjeggyel leírni egy ebben a formában leírhatónál nagyobb tárkapacitást.
A kettes számrendszerben 32 biten 512 byte-os cluster mérettel címezhető tárterület mérete
2^32*512=2,199,023,255,552

Mikor a nagyobb HDD-t rákötöd a számítógépre, gyorsan elszámol ameddig tud, vagyis 2.2 TB-ig, majd látja, hogy még van további kapacitás, amit össze kellene számolnia, így nullázódik a számláló, mert nagyobb számot nem tud ábrázolni adott helyi értéken és nulláról tovább számol. Jelen esetben marad még 801 GB, így eddig számol tovább, és mivel az előző kicsit több, mint 2 TB-ot el is felejtette a nullázáskor, csak ennyit lát a 3 TB-os merevlemezből.

A gond az új technológia
Elvben nincs 2 TB felett méret határ. Gyakorlatilag azonban a 3 TB-os merevlemezekkel nem minden gép boldogul. Eleve feltétele a használatuknak az újabb, 64 bites operációsrendszerek (OSX Snow Leopard, Lion, Montain Lion, Windows8, stb) használata, de még így is könnyen szűk keresztmetszet lehet a SATA vezérlő hardver.

Az általam vásárolt 3 TB merevlemezen egyébként volt is egy erre figyelmeztető üzenet a Seagate oldalán levő megoldási segédlet linkjével – kár, hogy ezt már csak azután vettem észre, hogy kibontottam a csomagolásból, és hogy ez a szakmai tanács az én problémámon nem tudott segíteni.

Az angol nyelvű PC World által publikált cikk szépen levezeti nem csak a hiba okát, hanem a megoldásokat is. A hiba oka egy érdekes matematikai jelenség, a túlcsordulás, de félek, hogy aki izgalmasnak tartja az ilyen matematikai jelenségeket, annak felesleges magyarázni. Másokat meg csak untatna (ha mégsem, akkor lásd keretes).

Van megoldás

  • Ha elég új (legfeljebb néhány hónapos) géped és 64 bites operációs rendszered van, akkor nem kell félned, mert a probléma nem okozhat gondot. Ennek legbiztosabb jele, ha már eleve van egy 3 TB-os merevlemez a gépedben és eddig is gond nélkül működött, vagy legalább már próbáltad és nem volt vele gond.
  • Ha régebbi a géped, az még nem jelenti, hogy feltétlenül gondod lesz egy 3 TB-os merevlemezzel. Volt, aki azt jelezte, hogy két éves géppel sem volt semmi problémája, tehát lehet, hogy neked sem lesz. De ennek érdemes utána járni a meglepetés elkerülése érdekében.
  • Ha “rendes” PC-d van és mégsem működik az új, nagy vinyóval, akkor nézd meg a korábban hivatkozott oldalak tanácsait. A problémát lehet, hogy megoldja egy driver frissítés, de legrosszabb esetben is csak egy SATA vezérlő kártyát, vagy esetleg alaplapot kell a gépben lecserélni.
    Úgy néz ki, hogy adattároló lemezként könnyebb működésre bírni a 3 TB-os merevlemezt, mint rendszer meghajtóként arról bootolni.
  • Ha (mint én) te is, egy USB ház, adapter, vagy dokkoló segítségével kötöd a merevlemezed a számítógépre (az én esetemben laptopra), akkor könnyen előfordulhat, hogy maga az USB eszköz az, ami miatt nem látszik a 2 TB-nál nagyobb tárkapacitás. Ez ellen úgy védekezhetsz, hogy lecseréled az USB eszközt egy újabbra (amihez nekem nem volt kedvem), amivel már nincs ilyen probléma. Vagy megteheted, hogy inkább USB házzal egybeépített 3TB merevlemezt veszel, amit mivel egy egységnek készítettek, biztosan működnek is együtt – cserébe viszont valamivel nagyobb és pláne drágább is, mint a magában árusított, beszerelhető natúr winchesterek. Vagy mint én tettem, vehetsz 3 TB helyett inkább 2 TB-os merevlemezeket, amik biztosan működnek.

Értesülj a hasonló bejegyzésekről! Kövess FacebookGoogle+ és Twitter segítségével!

Használd a felhőt, érdemes – főleg ha ingyen van!

2013. március 31. vasárnap
DropBox DrawingChart1 Használd a felhőt, érdemes   főleg ha ingyen van!

Adatok a felhőben a DropBoxszal

Triviális és már én is emlegettem a blogon a felhő alapú adattárolás különféle formáit, de nem lehet eleget mondani, hogy milyen hasznos, és úgy tapasztaltam, még mindig nem mindenki él vele, pedig megéri – pláne ha még ingyen is van.
Kiválaszthatod a saját kedvenced, vagy használhatod mindet együtt, hiszen semmi akadálya.

A napokban épp azt kérdezte valaki, hogy én mit javaslok fájlküldésre, megosztására. A válasz számomra egyértelmű: DropBox!
Pont meg akartam írni, hogy ez milyen egyszerű, kényelmes és nagyszerű megoldás a fájlmegosztásra. Erre megjelent a legújabb versenytársa, a Copy, ami nagyjából ugyanazt, nagyjából ugyanúgy nyújtja, csak egy kicsit több induló tárkapacitást kínál és a szájhagyományra alapuló reklámozást is több ingyen tárkapacitással (500MB a DropBox esetében, 5GB a Copy esetében) jutalmazza.
Katt a DropBox és Copy linkekre, hogy regisztrálj, ha még nem tetted és használni kezdd a felhő alapú tárhely előnyeit.

Copy cloudStorage Használd a felhőt, érdemes   főleg ha ingyen van!

A Copy az új játékos

Mire jó a felhő?
Leginkább arra, hogy ne kelljen a mára már kihalt floppykkal, pendrájvokkal, CD/DVD-kkel rohangálnunk, meg mindenféle bonyolult fájlfeltöltő megoldásokat használnunk.
A kisebb és nagyobb fájlok megosztásának szerintem ez az egyik legkényelmesebb módja. Pár kattintás és már küldheted bárkinek a linket, amin megnézheti, letöltheti, amit küldeni akarsz. Én a DropBoxot használom arra is, hogy letöltsek fotókat az iPhone-ról, vagy az iPadről, de arra is, hogy szinkronban tartsam két vagy több számítógép adatait.

Biztonsági mentés és archívum
Nem csak megosztáshoz jön gyakran jól, hanem ahhoz is, hogy a szinkronizálással mindenről azonnal legyen biztonsági mentés a felhőben. Ha bármi gond van, véletlenül törlődik valami, figyelmetlenül felülírod egy hibás verzióval, bármikor visszakereshető egy korábbi verziója az adott fájlnak. Ha pedig elromlik a számítógép, csak átülsz egy másikhoz, bejelentkezel a felhőbe és már folytatod is a munkát, ahol abbahagytad. Ugyanazokkal az adatokkal, hiszen minden (amit a felhőben tároltál) kéznél van.

Adatbiztonság
Maga a felhő tárhelyek (pláne az ingyenesek) nem tekinthetők biztonságosnak. Alapvetően nem használnak semmilyen biztonsági kódolást, titkosítást. Bizalmas és kritikus adatokat ezért nem ajánlott csak úgy rájuk bízni. Nem mintha bárki pont a te magán képeid között akarna turkálni, de sosem tudhatod, hogy ki fér hozzá. Jobb, ha üzleti titkokat és igazán kritikus dolgokat nem bízol erre a megoldásra.
Kivéve persze, ha magad gondoskodsz valamilyen titkosításról. Az információ biztonsági szakemberek ezekre is tudnak számtalan megoldást kínálni.

Szerzői jogok
Többek közt a szerzői jogaink védelme miatt is érdemes az aktív használat előtt tüzetesen elolvasni a különféle szolgáltatások felhasználói szerződését. Nehogy úgy járj egy amúgy szimpatikusnak tűnő felhő szolgáltatással is, mint az Instagram felhasználói szerződésével jártak sokan nemrég.

DropBox CloudStorage Használd a felhőt, érdemes   főleg ha ingyen van!

A DropBox egy régebbi versenyző

Korlátozott kapacitás
Van, aki kifogásolja, hogy nem 500GB-ot, vagy még inkább terabájtokat kap ingyen. Persze mindenki telhetetlen és mindent ingyen akar, de szerintem erre igazán szükség sincsen. Ezek a felhő alapú megoldások inkább arra jók, hogy a dokumentumokat, kisebb nagyobb fájlokat tároljuk rajta, vagy mondjuk az épp kézbesíteni készült fotó kollekciókat gyorsan feltöltsük rá, hogy könnyebb legyen kézbesíteni.
A hosszú távú fotó archiválásra szerintem egészen más megoldásokat érdemes használni (majd erről is írok még). Egyébként arra nem csak a felhő tárkapacitása kicsi, hanem a le- és főleg a feltöltési sávszélességek szűkösek, hogy csak úgy terabájtokat töltögessünk fel a felhőbe.

Ilyesmit sokan nyújtanak
A Google Drive megjelenésével már a keresőóriás is nyújt hasonló megoldásokat, sőt a Micrsoftnak és még egy sor másik cégnek is vannak hasonló szolgáltatásai. Mindenki másra esküszik.
Pont mostanában használtam viszont több ismerőssel is a Google megoldását. Nekem nem igazán szimpatikus. Szerintem a DropBox és a Copy is praktikusabb, főleg képek megosztására. A többi versenyzőt egyelőre nem próbáltam

Pláne mivel nem is ismerem mindegyik szolgáltatást, nem megyek bele a részletekbe, hogy melyik miért jobb vagy rosszabb a másiknál (régebbi verziók visszaállítása például úgy tudom, nincs mindegyik szolgáltatásban, pedig hasznos tud lenni – a DropBoxban van, szoktam használni néha). Az előnyöket és hátrányokat a szakújságírók már mind kivesézték (Index, Engadget, Mashable, Time, The Next Web, TechCrunch, stb).

Nem kell választani – használd mindet!
Nekem a DropBox a legszimpatikusabb eddig. De a legpraktikusabb érvelést Cnet szerzője, Stephen Shankland amerikai szakújságíró vezette le: mind kb. ugyanazt tudja, mind ingyen van, miért csak egyet választhatnál? Használd mindegyiket, annyival több a lehetőséged és az ingyen kapott tárhelyed is.
Van, akinek macerás a sok féle rendszer használata. De ha rendszerezed a dolgaidat és egyik rendszerben egyik típusú dolgaidat (például csak a személyes, vagy csak az üzleti dolgaidat), másikban csak más típusú dolgokat tárolsz, akkor könnyebben átláthatóvá válik a rendszer.

Értesülj a hasonló bejegyzésekről! Kövess FacebookGoogle+ és Twitter segítségével!

Rejtély a YouTube szórakoztató hibaüzenete mögött?

2013. január 17. csütörtök

YouTube ServerError monkeyMessage base64 Rejtély a YouTube szórakoztató hibaüzenete mögött?Tegnap fel akartam tölteni egy videót a YouTube-ra, de egy furcsa hibaüzenetet kaptam. Először nem értettem értetlenül, aztán nevetésben törtem ki. A fejlesztők nagyon unatkozhattak, mert a poénjuk révén még akkor is szórakoztató az oldal, ha épp nem videón megy a műsor.

“Bocsánat, valami hiba történt.

Egy csapat magasan képzett majom már el is indult megoldani a problémát.

Ha látod őket, mutasd meg nekik ezt az nformációt”

És gondoltam, az értelmetlennek látszó karakter sorozatban is van egy rejtett poén, de ennek dekódolására már nem fordítottam energiát. Az ilyen problémák megoldása iránti kényszeres vonzalom már akkor kiveszett belőlem, mikor még informatikát tanultam – többek közt ezért nem mentem annak idején programozónak. Ebben a helyzetben ez most valahol szerencse is, mert mint Frederic Cambus blogján kifejti, a hosszú karakter sorozat bár hasonlít egy base64 kódolású adatfolyamra, az általa részletezett konverzió után sem bizonyult értelmes információnak. Nyomozása eredményét így összegzi: “sajnos úgy fest, nincs rejtett üzenet….Fújjátok meg a magasan képzett majmaitokat!”

Értesülj a hasonló bejegyzésekről! Kövess FacebookGoogle+ és Twitter segítségével!

Levelezési tipp sajtósoknak – inkább rejtsd el a többi címzettet!

2012. december 21. péntek
UnDisclosed recipienc mail Levelezési tipp sajtósoknak   inkább rejtsd el a többi címzettet!

Egy tipikus címzettlista (ha rosszul címzik a levelet)

Akik hozzám hasonlóan több sajtó osztály listáján is szerepelnek, azok rendszeresen találkoznak a problémával, de így a karácsonyi és/vagy újévi üdvözletek idején másoknál is, ráadásul tömegesen tapasztalható. A megoldás pedig rémesen egyszerű: a BCC mezőbe írd a körlevél címzettjeit.

Első ránézésre nem tűnik problémának, hogy barátainkkal egy listában szerepel a címünk. Viszont akik tucatjával kapják a százaknak kiküldött üzeneteket, azok nem feltétlenül örülnek annak sem, mikor valaki véletlenül a “Válasz mindenkinek” gombra kattintva válaszol, és mindenki megkapja az üzenetét. Annak meg mégkevésbé örül, hogy egy csomó idegen emberhez eljutott a címe, amivel ki tudja, hogy mikor és ki fog visszaélni, hogy hány olyan sajtó, reklám vagy spam listára kerül fel így a címe, amire önszántából soha nem szeretett volna felkerülni. Arról nem is beszélve, hogy elég hozzá a címzettek között csak egyetlen vírusos számítógépnek hozzáférni egy ilyen címlistához, és máris mindenkit elkezdhet megfertőzni.
Csendben hozzáteszem, nem is olyan elegáns, ha látszik, hogy a levél mennyi más embernek lett még elküldve. Még ha a személytelen, általános, netán eleve több címzettet megszólító megfogalmazásából ki is derül, hogy nem te vagy az egyetlen címzettje, sokkal jobban mutat ha nem látszik mindenki.

Egyszerű a megoldás
Pont ezért kapott helyet az email szabványban a BCC, vagyis vakmásolat (Blind Carbon Copy) mező. Akiknek a címét ide írod a levél elküldése előtt, azok mind megkapják a levelet, de egyikük sem fog látszani sem egymás, sem a többi címzett számára. Pont az ilyen esetekre találták ki, tessék használni!
A címzett és másolat (CC) mezők azért vannak, hogy akkor írjunk bele címzetteket, ha kollégáknak, barátoknak küldünk üzenetet, és maga az is üzenet részét képezi, hogy kik értesülnek még erről az üzenetről. Ha például panaszlevelet írsz egy cégnek, akkor üzenet értéke van, hogy a másolatban szeerepel a fogyasztóvédelem, meg a teljes magyar sajtó szerkesztőségi címei. Ha viszont sajtóközleményt, sajtómeghívót, vagy karácsoyni üdvözletet küldesz nekik, akkor nem kell tudniuk egymásról – sőt kifejezetten kártékony is, ha ott van.

koremailKuldes jogellenes NAIH Levelezési tipp sajtósoknak   inkább rejtsd el a többi címzettet!

Sok százezres birság a hibáért

Jogi következményi lehetnek
Túl azon, hogy nem túl elegáns megoldás, bizony adatvédelmi törvényt is sért ez az óvatlan hiba. A 2011. évi CXII. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról ugyanis kimondja, hogy személyes adatokat csak kifejezett célhoz rendelve lehet gyűjteni, tárolni és kezelni is.
Az ismerőseink csak nekünk adják meg az email címeiket, az újságírók pedig kifejezetten azért adják meg a sajtó osztályoknak, pr cégeknek és rendezvényszervezőknek, hogy ők tájékoztassák őket a saját információikról. Ezeket az adatokat másnak átadni nem érdekük, de ami ennél fontosabb, joguk sincs, mert arra nem kaptak felhatalmazást. Ha pedig megsértik, akkor csúnya jogi következményei lehetnek. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság akár töbszáz ezres birságot róhat ki érte, függetlenül attól, hogy mondjuk pénzért, szándékosan adta át egy ügynökség a saját munkájához használt címlistáját, vagy véletlenül elfelejtették elrejteni a körlevél címzettjei elől egymást.

Remélem, hogy ezen inkább a levélküldők gondolkoznak el, és változtatnak a szokásaikon, mint a címzettjeik kezdenének pereskedni.

Kiegészítés: Úgy tapasztaltam, azt sem árt leírni, hogy a tömeges címzetteknek küldött levelekre  a Válasz (Reply) gombbal ajánlott válaszolni, mert a Válasz mindenkinek (Reply All) a körlevél gombbal minden egyes címzettjének válaszolunk, ha netán a feladó elmúlasztotta volna elrejteni őket előlünk.
Azt pedig biztosan nem akarod, hogy több tucat, vagy akár több száz kolléga nevessen rajatad a publikus válaszleveled miatt.

Egyébként az illusztráció sem régi és külön vicces benne, hogy  tele van az elrejtett feladó címlistája olyan szerkesztőségekkel, amik már évek óta nem léteznek…

Értesülj a hasonló bejegyzésekről! Kövess FacebookGoogle+ és Twitter segítségével!