‘hírügynökség’ címkével ellátott bejegyzések

Két nemzetközi hírügynökség fotós vezetői mesélnek

2012. január 30. hétfő
SzlukovenyiTamas TonyHicks interju Origo2 Két nemzetközi hírügynökség fotós vezetői mesélnek

Tony Hicks és Szlukovényi Tamás

Az Origo fotó rovata immár hagyományosan interjút készít a Magyar Sajtófotó Pályázat elnökeként hazánkba látogató hírügynökségi képszerkesztőkkel. Egy éve Szlukovényi Tamás a Reuters fotósainak globális főnöke nyilatkozott. Idén pedig az AP európai és afrikai képkiadásáért felelős Tony Hicks volt az iterjúalany.

Az interjúk külön érdekessége, hogy ezeket a nagy interjúkat mindig az Origo aktuális rovatvezetője jegyzi. Tavaly Virágvölgyi István beszélgetett a zsűrielnökkel, alig valamivel azelőtt hogy az Origotól az MTI rovatvezetői székébe ült volna át. Most pedig Magócsi Márton kérdezte az aktuális zsűrielnököt, aki épp az MTI képszerkesztői pozíciójából tért nemrég vissza korábbi munkahelyére az Origohoz, hogy elfoglalja az ott megüresedett rovatvezetői széket. Érthető módon mindkét beszélgetés kitér a magyar pályázaton túl is számos érdekes és fontos szakmai kérdésre, etikára, gyakorlati kérdésekre.

SzlukovenyiTamas interju post 16711 20110119105400 photoHajduDandrasOrigo Két nemzetközi hírügynökség fotós vezetői mesélnek

Szlukovényi Tamás - Fotó: Hajdú D. András/Origo

A tavalyi beszélgetés Szlukovényi Tamással két részben jelent meg. Ennek talán szélesebb közönséget érdeklő része az Origo cikkeként jelent meg, míg másik, talán inkább szűkebb szakmai kört érdeklő része a hírportál fotósainak ad-hoc módra frissülő 35 mm blogjában került publikálásra.
Ebben a magyar fotós (szakmai) élettörténete és World Press Photo díja mellett mesél a Reuters munkamódszereiről, melyeket részben az ő vezetése alatt szervezett át az ügynökség. Kitérnek a kérdések a képek hitelességére, és a képhamisítási problémákra, különösképen a legendássá vált Adnan Hajj kapcsán. Továbbá említi az interjú Namir Noor-Eldeen iraki halálát, és a háborús tudósítást is.

TonyHicks interju 20120126 photoHirlingBalintOrigo1 Két nemzetközi hírügynökség fotós vezetői mesélnek

Tony Hicks - Fotó: Hirling Bálint/Origo

Az idei Tony Hicks interjú az AP amerikai hírügynökség egyik vezető fotósával szintén két részes lett. Akár csak egy évvel korábban, az Origo oldalán jelent meg a nagyobb érdeklődésre számot tartó rész, míg a rovat blogján publikálták a szakmaibb kérdésekből álló részeket.
A nagyon átfogó és részletes Hicks interjúban szóba kerül a pályázat mellett a másik zsűri tag, a Reuters fotós Radu Sigheti által közelmúltban pályázatokról publikált véleménye, a multifunkciós fotóriporterek, melyek bevezetését állítólag az AP elsők között szorgalmazta, és az ügynökség budapesti tudósítója Szandelszyk Béla is, aki maga is egyre több multimédiával rukkol elő. Mesél továbbá az interjúalany arról is, hogyan zajlik a munka a világ egyik legnagyobb hírügynökségénél, és mire számítanak a David Guttenfelder irányítása alatt nemrég észak-koreában megnyitott iroda munkájával és lehetőségeivel kapcsolatban. Az arab tavaszhoz fűződő kérdések kapcsán pedig mesél az AP megközelítéséről az olvasóriporterek alkalmazásával kapcsolatos gyakorlatról is, és az interjú külön kitér a CNN iReport miatt történt (többek közt) fotós elbocsátásokra is. Hicks komoly sportfotós múltjára és a közelgő Londoni Olimpiára tekintettel arról is sok érdekes részletet elmesél, hogyan készül az AP a világversenyre.

A két interjú – érthető módon – sok ponton hasonlít mind formailag, mind szerkesztésben, és témákban is. Mindkét intjerjút (és azok mindkét részét) feltétlenül érdemes elolvasni!

Az AP lett az első nemzetközi hírügynökség Észak-Koreában

2012. január 17. kedd
APoffice northKorea photoDavidGuttenfelderAP Az AP lett az első nemzetközi hírügynökség Észak Koreában
Fotó: David Guttenfelder/AP

Kim Jong Il és Kim Jong Un fényképe alatt pecsételődött meg Észak-Korea történelmi nyitása a világ felé. A meglehetősen zárkózott ázsiai ország az AP amerikai hírügynökséget engedte be elsőként az országba.

Mint azt a Facebookon a HVG Nagyítás is megemlítette, az AP a nemzetközi hírügynökségek közül elsőként nyithatta meg irodáját Észak-Koreában. A szeretett vezető halála után alig egy hónappal megnyitott iroda a koreai állami hírügynökség pyongyangi székházában kapott helyet. Az amerikai lapok közös tulajdonaként 165 éve működő Associated Press az új iroda megnyitását a 2006-ban született áttörésre alapozta. Ekkor delegálhattak ugyanis első alkalommal operatőröket Koreába. Ezeután viszont már nem csak videó anyagok révén tudják majd bemutatani az ország lakóinak életét. Most már teljes munkaidős újságírói és fotós stáb  dolgozik majd az országban, és a tudósítások legalábbis közelíthetnek a világ többi országából érkezőkhöz.

Az új iroda hivatalos megnyitóján az amerikai ügynökség vezérigazgatója Tom Curley és a Koreai Központi Hírügynökség (KCNA) elnöke Kim Pyong Ho kézfogása pecsételte meg a történelmi együttműködés kezdetét. David Guttenfelder képének tanusága szerint a történelmi eseményt – ha nem is személyesen – az elhunyt Kim Jong Il és utóda, Kim Jong Un is szemmel tartotta, ahogyan valószínűleg a KCNA épületébe költöző hírügynökséget is árgus szemekel figyeli majd nem csak a külvilág.

Míg az amerikai ügynökség vezetője az ilyenkor szinte kötelező hidak építéséről beszélt, a koreai partner azt mondta “az együttműködés létrejöttét az alapozta meg, hogy az AP tisztességes, kiegyensúlyozott és pontos tájékoztatást ígért az Észak-Koreai Népköztársaságról, a KCNA helyi hírügynökséggel együttműködésben.”

Az irodanyitásról beszámoló AP közleményből az is kiderül, hogy az észak-koreai irodát helyi tudósítók, Pak Won Il újságíró és Kim Kwang Hyon fotóriporter fogják működtetni, akik korábban Kim Jong Il temetése kapcsán már dolgoztak az ügynökségnek.
Az iroda vezetője az amerikai születésű Jean H. Lee lesz, de az ügynökség ázsiai régió fotó főnöke, az amerikai David Guttenfelder szintén gyakori vendég lesz a pyongyangi irodában, hogy segítse az új iroda működését, és betanítsa a helyi fotósokat a nemzetközi ügynökségi munkára.

Az Észak-Koreából érkező hírek, mint minden más ázsiai tudósítás az AP bangkoki központjába érkezik majd, ahol az ügynökség szerkesztői átnézik azokat és továbbítják az ügynökségi rendszeren keresztül. A képi anyagok hasonló módon az ázsiai fotó szerkesztőségbe kerülnek, ami Tokióból üzemel.

A HVG Nagyítása egyébként korábban David Guttenfelder két észak-koreai anyagát is közölte A kedves vezető mindent lát és Észak-Korea: a Kedves Vezető falansztere címmel. Érdemes megnézni őket, hogy könnyebb legyen átérezni a hely szellemét.

Fotós körkép – a Kreatív Online szakmai interjúja

2011. november 28. hétfő
Mi lesz fotosokkal Kreativ Fotós körkép   a Kreatív Online szakmai interjúja

A Kratív Online cikke a képre kattintva jelenik meg!

Az Internet rohamosan megváltoztatja a világot, főleg ahogyan fogyasztjuk a képeket. Nem csak a hétköznapi olvasók életében, hanem a kiadványok, hírügynökségek és általánosságban a szakma életében is.

A Kreatív magazin nemrég készített egy összeállítást a fotós szakma jelenéről, és jövőbeni reményeiről. Persze a fotózás nem egységes terület, számos szegmense van. A több interjúból összeállított anyag főleg a sajtót, és a reklám szakmát leginkább érintő területeket igyekszik körbejárni.
Bátorfy Attila cikke részben a stockfotó űzletággal foglalkozik, részben pedig a sajtófotóval, és a fotósokat érintő változásokkal. Nagy örömömre többek között komoly hangsúlyt kap a cikkben a szerzői jog, és az illegális képfelhasználások is.

A cikkben megszólal több jelentős stock és fotóügynökség képviselője, mint a hosszú ügynökségi múlttal is rendelkező Keleti Éva fotóművész, aki jelenleg az EuroPress fotóügynökséget vezeti, Hamza Péter a Dream Interactive alapítója, Krascsenics Klára a Profimedia – Red Dot ügyvezetője, és Visy Zoltán az Ogilvy art direktora.
Rajtuk rendkívül sokat idéz a szerző tőlem is, főleg a fotósok, és a sajtófotó helyzetéről. Mivel a cikket jelen formájában, teljes terjedelmében én is csak a megjelenés után láttam viszont (előtte csak a saját részemet), meglepett, hogy milyen sokat szerepel benne az én véleményem, a másik négy megszólalóhoz képest.

Remélem, hogy érdekesnek tartod a cikket, és hogy nem csak a neten olvasod el, hanem meg is veszed a Kreatív magazint, és papír alapon is átlapozod, ha nem is csak emiatt az egy cikk miatt.

Elindult a hírügynökségek átszerveződése

2011. június 6. hétfő

EuroPress logo Elindult a hírügynökségek átszerveződéseAlig egy hete jelentették be hivatalosan a Független Hírügynökség megszűnését, és máris rögtön zsinórban jön más ügynökségek megszűnése, bezárása, átalakulása, átszervezése. Az illetékesek mind azt mondják, az MTI ingyenességéhez ennek semmi köze.

Az Axel Springer leszámol az Europressel
Az Axel Springer kiadó által működtetett EuroPress képügynökség volt Magyarország egyik legnagyobb és legszínesebb kínálatú fotó ügynöksége. Néhány nagy presztizsű általános hírügynökség (AFP, Getty Images, Rex Features, stb) mellett számos bulvár és kifejezetten celeb, vagy egyenesen paparazzi ügynökség szerződött viszonteladója évek óta, ezen kívül tekintélyes létszámban szerződtek szabadúszó fotósokkal, akiknek direkt képviseletként értékesítik a képeit.

Most viszont az ügynökséget működtető Axel Springer úgy döntött, nem foglalkozik tovább az ügynökségi tevékenységgel, ezt az üzletágát megszűnteti, és a lapkiadásra koncentrálnak.

Az illetékesek egyelőre keresik a megoldást, hogy az EuroPress brand, és a képügynökség működése is folytatódhasson, de az biztos, hogy erre nem az Axel Springer kiadó égisze alatt fog sor kerülni. A részletekről egyelőre hivatalos információt nem közölnek, a jelenlegi formában kötött szerződéseket pedig sorra felmondják, mind a szerződött fotósokkal, mind a fotó szolgáltatásokra előfizetett szerkesztőségekkel.
Nem sokkal később azt is bejelentették, hogy az EuroPress csak kiválik az Axel Springer alól, de a DualVideo kft külön tovább működteti, Keleti Éva fotóművész vezetésével.

Megszűnik a Vándorkő
 Elindult a hírügynökségek átszerveződéseA Reuters képanyagát Magyarországon értékesítő Vándorkő képügynökséget felszámolja az anyacég, annak honlapja már nem is érhető el. Szolgáltatásaik továbbra is elérhetők maradnak Magyarországon, de ezentúl közvezlenül a Reuterssel szerződve. A változás tehát ezesetben csak technikai jellegű.

Gazdát cserélt a Red Dot
A Profimédia felvásárolta a Red Dot képügynökséget, magába olvasztva annak piacát és erőforrásait is. A budapesti központú ügynökségnek Horvátországban, Szerbiában, Szlovéniában, Bulgáriában és Ukrajnában is vannak érdekeltségei, a Profimédia így, mint közleményük fogalmaz, ők lettek Közép és Kelet-Európa első számú ügynöksége.

A Független Hírügynökség lehúzza a rolót

2011. május 25. szerda

FuggetlenHirugynokseg A Független Hírügynökség lehúzza a rolótA FüHi vagy FüHü néven is emlegetett hírgyár fő ügyfele az RTL Klub volt, de több rádió és újságok is előfizetői voltak. Az MTI ingyenessége komoly fejtörést és stratégiaváltást követelt tőlük, de végül mégis kénytelenek bezárni. Úgy fest, nem is volt olyan túlzó, vagy elhamarkodott, mikor hírügynökségi hullákat vízionáltam.

Mint azt ma délelőtt a Kreatív és maga a FüHü is közzétette, Bezárják a Független Hírügynökséget. A februárban gazdát cserélt hírügynökséget új tulajdonosai meg akarták újítani, azonban elképzeléseik nem bizonyultak piacképesnek, így inkább lehúzzák a rolót.

A kreatív cikkében az olvasható, hogy az új tulajdonosok nem tartottak igazán az MTI ignyenességétől. Ellenkezőleg. Éppen abban bíztak, hogy a szerkesztőségek majd náluk költik el az így felszabaduló pénzeket.
Megújulási terveik közt nemrég olyasmiket lehetett hallani szakmai körökben, hogy egy pár fotóriporter alkalmazásával újra akarják indítani néhány éve teljesen leépített – jóformán sosem létezett – fotó szolgáltatásukat is. A hírek szerint tárgyaltak, sőt már meg is egyeztek néhány fotóssal. Most azonban úgy fest, nem csak őket menesztik, hanem az eddig viszonylag biztos munkahelyek is megszűnnek a cégnél.

A FüHi új tulajdonosainak szándékai nagyon magabiztosan és határozottan hangzottak:

„Meggyőződésünk, hogy szükség van kis, hatékony és rugalmas, független hír- és információszolgáltatóra Magyarországon. Nem csupán a jelenlegi kormány központosító és korlátozó szándékai miatt. […] Számos olyan rés van a jelenlegi információs piacon – és ez egyáltalán nem csupán pártpolitikai értelemben igaz –, amelyet egy független hír- és tartalomügynökség hatékonyabban tud betölteni, mint állami társa vagy az önálló médiacsatornák. Számos olyan csoport, szubkultúra, réteg van még egy olyan kis országban, mint Magyarország, amely igényli, hogy hangját meghallják mások is, illetve, akiknek a saját hír- és információs igényét csak egy hatékony és versengő hír- és információszolgáltató tudja a fősodorba terelni.”

De mintha ugyanezek a gondolatok, szinte szó szerint ugyanezekbe a mondatokban csomagolva csengnének vissza minden egyes hamvaiba holt magyar médiavállalkozás küldetéstudatából.
Induláskor (vagy mint most, újrainduláskor) még mindenki lelkes, mindenki hiszi, hogy van igény arra, amit nyújtani szeretne. A jelek szerint egyedül azzal nem foglalkoznak – vagy csak sosem sikerül jól felmérni? – hogy a megcélzott piac mennyire fizetőképes, és hogy a célközönség mennyire szűk, vagy tág réteg. Pedig ezek nagyon is fontos kérdések egy média (vagy akármilyen más) vállalkozás működtetése kapcsán.

Kiegészítés: Érdekes címet kapott a Független Hírügynökség saját megszûnéséről szóló közleménye: Megszűnik a Független Hírügynökség – Közlemény-részlet. Vajon miért részlet? Vajon miért nem teszik közzé a saját megszűnésükről szóló teljes közleményt? Ez is újabb furcsa példája lenne annak a szokatlan helyeztnek, ami eddig szinte minden megszűnő magyar médiumot utólért? Vagyis azt, hogy a médiumok – méginkább azok elbocsátás alatt álló munkatársai – maguk sem tudják, hogyan kezeljék a helyzetet, és így nem egyszer megesik, hogy mások előbb, vagy részletesebben megírják az egy-egy médium megszűnéséről szóló nekrológot, mint azok, akik mindenről első kézből értesülnek, és akiket leginkább érint. Ahogy már nem egy esetben feltettem a költői kérdést: dolga egy bármelyik hírlapnak vagy ügynökségnek pont a saját haláláról eredményesen beszámolni?