A különböző képen exponált képekből előállított HDR fotó technológia egyre mindennaposabbá válik. Már az iPhone és több más fényképezőgép (így a hamarosan megjelenő Nikon D4) is alapból tudja, viszont ez komoly etikai kérdéseket vet fel szakmai körökben.
A Poynter szombati cikke beszámol róla, hogy a múlt héten egy HDR fotó jelent meg a Washington Post címlapján. A képaláírásban az állt a kép alatt, hogy a fotó nem hagyományos technikával készült, hanem több kép szoftveres kombinációjával jött létre.
Ez a megfogalmazás keltette fel a Poynter két munkatársának, Steve Myersnek és a fotó rovatot vezető Kenny Irbynek az érdeklődését, így felhívták a Washington Post fotó igazgatóját, Michel du Cille-t. Tőle megtudták, hogy a képaláírás nem PhotoShop használatát, vagy egyéb retusálás jellegű beavatkozást takar. Egyszerűen csak HDR technikával készült, amit mindenképpen közölni is akartak az olvasókkal. A lap szerkesztői azonban úgy ítélték, hogy a HDR kifejezés kevésbé közérthető az átlag olvasó számára. Nem mindenki értené meg belőle, hogy arról van szó, különböző beállításokkal exponált képekből rakja össze a szoftver az ideálisnak mondható fényviszonyokat ábrázoló képet. Így a vezetőség döntése szerint a kevésbé szakmai megfogalmazással került nyomdába a címlap.
A Post fotó igazgatója elmondta, hogy a képet készítő Bill O’Leary azért döntött a HDR technika mellett, mert így tudta a lemenő nap fényében ideálisan megörökíteni a 14. utcai híd környezetét. Ha hagyományos módon, egyetlen exponálással örökítette volna meg a látványt, akkor egyes részek vagy túlexponáltak, vagy túl sötétek lettek volna.
Az Amerikai Sajtófotó Szövetség (NPPA) elnöke, Sean Elliot a leghatározottabban azt állítja, hogy a HDR nem alkalmazható eszköz a dokumentarista fotográfia céljaihoz. Az amerikai szakmai szervezet etikai kódexe úgy fogalmaz a fotósnak tiszteletben kell tartania a digitális pillanat integritását, és ebben a tekintetben a HDR technika sem különbözik bármilyen más fotó manipulációtól. Mint mondja, “a HDR használatával a Washington Post különböző idő pillanatokat kombinált, ezzel egy olyan képet hozott létre, ami a valóságban sosem létezett. Például az égbolton látható repülőgép nem volt ott a kép készítésének minden fázisában, így ezzel megkérdőjelezhetővé teszi a kép hitelességét.”
Fotó: Bill O'Leary/Washington Post
Lehet máshogy is
A fotós készített hagyományos módszerrel is képeket a hídról, és az annak másik oldaláról készült képek között vannak közel hasonló fényviszonyú és színvilágúak is, mikor a lemenő nap világítja meg a hidat.
Sean Elliot szerint a második fotó létezése szükségtelenné tette volna a HDR kép használatát, mivel a manipuláció nélküli kép ugyanolyan erős látványt nyújt, mint a másik. A lap fotó igazgatója viszont úgy gondolja, hogy az általuk választott kép jobb a vizen tükröződő napsugarak, és az égbolt fényei miatt. Még akkor is, ha bonyolultabb képaláírást igényelt is a technikai kivitelezés magyarázata.
A Poynter azt is hozzáteszi, hogy ez már a második alkalom, hogy a Washington Post HDR képet közölt a címlapon. Legutóbb a téli napforduló alkalmából tették. A fotó igazgató állítása szerint egy darabig most nem fognak élni ezzel a technikával, nehogy “önmaga kliséje legyen belőle”.
Te mit gondolsz a HDR alkalmazásáról a sajtófotóban?
A Nikon a mai napon végre bemutatta régóta várt új csúcsgépét, a D4-et. Új érzékelő, új kártyatípus, és új megfontolások, részben már a multifunkciós fotóriporterek jegyében.
Én nem érzem a Nikon gépet akkora meglepetésnek. Igaz én a keringő pletykákkal nem szoktam foglalkozni, de mivel már hetek-hónapok óta keringenek az Interneten mindenféle kalóz kém fotók és mindenféle műszaki paraméterekről cikkeznek net szerte, hogy mit fog tudni az új gép, belőlem nem váltott ki akkora csodálkozást. Műszaki paraméterei lényegében az eddigi modellek frissítéseiként mind várhatóak, sőt java részt logikusak is voltak egy profi fényképezőgépben (ugye tudod, mitől profi egy fényképezőgép?). A Nikon nem próbált hatalmas világrengető újításokat a piacra dobni. Eddig is remekül eltalált gépeiket logikus és praktikus apróságokkal kiegészítve frissítették a piac felhasználók és a kor elvárásainak megfelelően. Szerencsére csak az ésszerűség keretei között növelték a felbontást, és nem indítottak újabb felbontás háborút, sőt – akár csak eddig – kicsit az új géppel is alá céloztak a konkurencia felbontásának (éppen elég az érzékenységben zajló versenygés is).
Nem akartam túlságosan belemenni a részletekbe, mert úgyis mindenhol erről cikkeznek (Nikon, DPreview, FotóSarok, MLZphoto, Pixinfo, Spottr, stb), de pár lényeges dolgot azért csak illik kiemelnem.
Főbb paraméterek Az új gép 16 megapixel (4928×3280) felbontású, FX jelzésű, vagyis full frame CMOS érzékelőt kapott, sorozat sebessége maradt a korábbi típus 9-11 fps értéke. Érzékenysége ISO 100-12 800-ig terjed, de 204 800-ig (lefelé pedig 50-ig) kiterjeszthető, és mint a Nikon sajtóközleménye fogalmaz “a fényképezőgép intelligens, bizonyított teljesítményű zajcsökkentése úgy tartja meg a minőséget, hogy nem romlik a kép élessége.”
Nikon D4 zárszerkezet
Zárszerkezet
A D4 új, kevlár/szénszál kompozit anyagú zárszerkezetet kapott, melytől nagyobb élettartam és jobb strapabíróság várható. A Nikon közleménye azt állítja, hogy “az új, rendkívül tartós záregység standard életciklusa 400 000 kioldást tesz lehetőve”. Ezt egyes cikkek haljalmosak garantált élettartamnak, vagy hitelesített értéknek tekintei, pedig mint az már számtalanszor bebizonyosodott, a gyártók várható zár élettartam adatai se pontosnak, se garantáltnak nem tekinthetők. Egyszerűen csak tájékoztató jellegű becslés.
Videó funkciók előtérben
Sokan nem örülnek a fotó és videó funkciók egyesítésének a profi fényképezőgépekben, de akárcsak a többi gyártó, a Nikon sem térhet el jelentősen a trendektől. Az új Nikon csúcsgép, bár fotózás terén is kínál újdonságokat, főleg a videó funkciókban gazdagodott. Videó formátumoknál választhatunk az MPEG és a H264 formátum között, illetve a gép hátulján a live view gomb körül megjelent egy üzemmód választó tárcsa (akárcsak a Canon 7D-nél), mellyel választhatunk, hogy fotó vagy videó módban szeretnénk az élőképet bekapcsolni.
A D4-el Full HD (1080p) videók rögzíthetők 24p, 25p, 30p sebességgel, a 720p formátumú videók pedig 25p, 30p, 60p sebességgel. Az egyes klipek hossza 29,59 perc lehet. Ezen kívül a gép támogatja videó módban is a DX formátum használatát, ilyenkor másfélszeres nagyítással rögzít.
AF rendszer
Természetesen az új gép (különösen gyenge fényviszonyokhoz) továbbfejlesztett AF rendszert is tartogat. A gép 51 pontos AF érzékelője 15 kereszt-típusú érzékelőt is tartalmaz, így a rosszabb fényerősségű objektívekkel (vagy telekonverterekkel) is jobban használható az új gép.
A D4 videó módban az érzékelő kontraszt AF módját használja, ilyenkor a felcsapott tükör miatt természetesen a továbbfejlesztett AF szenzor nem használható.
Time-lapse Érdekes vonása a D4-nek, hogy már nem csak bizonyos időközönkénti fotó készítésre képes, mint elődei, hanem ezekből a fényképezőgépben rögtön videót tud összefűzni, hogy a time-lapse videót már készen tölthessük le, illetve akár a fényképezőgépben megnézhessük.
HDR (High Dynamic Range)
A D4 továbbfejlesztett képfeldolgozási lehetőségeinek egyik új lehetősége a kamerában készíthető HDR kép. Ebben a time-lapse videókhoz hasonló üzemmódban megadhatjuk, hogy hány képet készítsen a gép, milyen expozíciós eltérésekkel, és azokat magában a gépben rögtön össze is fűzi egyetlen HDR képpé, hogy a legoptimálisabb képet kapjuk, vagyis a sötét részek és a világosak is egyaránt helyesen exponáltak legyenek.
Ennek az üzemmódnak a használatával természtesen fontos óvatosan bánni, mivel alkalmazása sajtóetikai kérdéseket vet fel, és a legtöbb általánosan elfogadott képfeldolgozási irányelv szerint fotó manipulációnak számít – még akkor is, ha magában a fényképezőgépben történik a kép elkészítése. Ez pedig rögtön felveti azt a kérdést, hogy vajon a fényképezőgép megjelöli-e valamilyen módon a képet, hogy az HDR feldolgozást kapott, vagy mi látszik majd az EXIF adataiban.
Kezelőszervek
A D4 kezelése nem sokat változott, megtalálhatók rajta a szokásos Nikonra tárcsák, és gomb kiosztás. Az új élőkép gomb mellett legszembetűnőbb változás talán, hogy a gép alján levő vertikális markolat rész külön joystickot kapott, így a gép, és annak menüi lényegesen kényelmesebben kezelhetők bármilyen helyzetben. Egy olyan apróság, amit sokan kifogásoltak, mivel a D700 markolatán ugyanúgy megvolt ez a második joystick, a nagy testvér D3-ról viszont hiányzott ez a kényelem, amit most a D4-be beépítettek.
XQD és CF aljzat
Új memóriakártya szabvány
Akárcsak a korábbi modell, a D4 is, két kártya aljzattal rendelkezik, viszont ezek közül csak az egyik Compact Flash (CF) kártyahely, a másik a legújabb XQD kártya szabványt követi, ezzel a D4 könnyen lehet az új kártya szabvány első gyakorlati alkalmazója. Kíváncsian várhatjuk, hogy a hozzá tartozó kártyák mikor, illetve milyen paraméterekkel fognak majd megjelenni. Az XQD kártya elvben már létező, és kapható szabvány, csak ugye amíg nincs gép, amibe jó is, addig minek árulják?
Sokat elárul egyébként a Nikon XQD elkötelezettségéről, hogy a gép 1-es kártyahelyét kapta, és a hagyományos CF kártya aljzat lett a 2-es jelzésű.
Csatlakozások
A gép csatlakozói is első sorban a videózás jegyében újultak meg, a mikrofon csatlakozó mellett megjelenik egy fülhallgató csatlakozó, hogy a videó felvétel hangját könnyebb legyen ellenőrizni, C típusú, tömörítetlen HDMI csatlakozón vezethető ki a gépből a videójel, illetve az új modell már beépített gigabites LAN csatlakozóval rendelkezik a fotók, de különösen a nagy méretű videó fájlok letöltéséhez. Persze megmaradt a hagyományos Mini USB csatlakozó is. A GPS és távkioldó a korábbi megoldásokhoz hasonlóan csatlakoznak a gépre.
Megjelent viszont a váz oldalán egy új, kerek csatlakozónyílás, amihez hasonlóval eddig a Canon profi vázak oldalán találkoztunk a mark III-IV és X vázaknál. A Nikon megújítja WiFi képküldési rendszerét, így új, kompakt WT-5 jelzésű wifis küldőjük már ugyanúgy a gépváz oldalára csatlakozik, mint a Canonnál, ezzel nagyobb mozgásteret adva a fotósnak.
Érdekes, hogy (akárcsak a Canon 1D X-ből) a Nikon D4-ből is kimaradt az Apple és az Intel által nemrég közösen bevezetett, új ThunderBolt/LightPeak csatlakozó, ami egy feltörekvő szabványnak adott volna teret. Helyette inkább a hagyományosnak mondható (bár fényképezőgépeken kifejezetten újszerű), de legjobb esetben is mindössze tized akkora sebességű LAN csatlakozást választotta mindkét gyártó – valószínűleg nem is teljesen függetlenül egymás döntésétől. Pedig mind a Canonnal, mind a Nikonnal kapcsolatban szárnyra kaptak olyan pletykák, hogy támogatni fogják új gépeiken a ThunderBolt csatlakozást.
Megjelenés és ár
A gép várhatóan február közepétől lesz kapható, és ára $6000 dollár (kb 1.5 millió forint) lesz, bár ezt a magyar nyelvű sajtóközlemény egyáltalán nem tartalmazza.
Eddig is az iPhone volt a legnépszerűbb fényképezőgép. Az Apple által a nemrég bejelentett legújabb modell pedig a gyorsaság mellett főleg képminőségben, fotó és videó képességekben fejlődött sokat.
Te veszel iPhone 4s-t? Vagy már meg is vetted?
Már a hivatalos Apple bejelentésből is tudjuk, hogy az új telefon nagyobb, 8 megapixeles fotó felbontást és Full HD videó rögzítési képességet kapott. Azt is ismertették a bejelentéskor, hogy az új iPhone 4s-ben nem csak az érzékelő jobb minőségű, hanem már a szenzor előtt található optikán is javítottak.
Míg a legtöbb telefonnál – valószínűleg a korábbi iPhone-ok esetében is – csak egy átlátszó plexi/üveg lap volt a kamera előtt, az Apple egyre komolyabb hangsúlyt fordít a képminőségre. Az iPhone 4s esetében ez azt jelenti, hogy már egész komoly lencse rendszeren halad át a kép. Az iPhone 4s kamerájáról a BeszeljukMac és Hernádi Levente is írt (bár Levi az MTI közel 1 évvel ezelőtti hibáját követve iPhone 4G-t ír iPhone 4 helyett). Akit részletesebben érdekel a kamera leírása, olvassa el a hivatkozott cikkeket, vagy Levi saját beszerzése óta született szűkszavú beszámolóját. És mivel az iFix It szokás szerint szétkapta a legújabb Apple terméket is, már azt is tudjuk, hogy néz ki a belseje, vagy épp a kamera modul (lásd alább).
Persze a legtöbb felhasználónak mindez nem fontos. Ahogy a legtöbb fotóst is csak az elkészült kép érdekli. Éppen ezért került be az új iPhone készülékbe a HDR (High Dynamic Range) funkció is. Ezt bekapcsolva a beépített kamera rögtön több képet készít, és ezeket összefűzve hoz létre egy a normál módnál helyesebben exponált, élvezhetőbb, részletgazdagabb képet. Az iOS rendszerre eddig is létezett több féle HDR alkalmazás, ezek vélhetően továbbra is használhatóak maradnak, viszont az alapértelmezett kamera is felvérteződik ilyen képességekkel. Ennek használata valamivel lassítja a fényképezést, de különösen változó fényerősségű megvilágítások, és ellenfényes témák esetében lényegesen javíthatja a kép minőségét.
iPhone kamera generációk képei (Nagyobb képért kattints a képre!)
A 9 to 5 Mac és a Gizmodo összehasonlító képén látszik, mennyit fejlődött máig az első generációs 2 megapixel felbontású iPhone óta az Apple telefon kamera képe. Lisa Bettany teszt képeit, amit a lapok egymás mellé vágtak, a Camera+ oldalán teljes méretben is megnézhetjük, érdekességként egy Canon EOS 5D mark II képével együtt is.
Az Apple nem sokkal a bejelentés után rögtön közzétett néhány teszt fotót, és persze amint megkaparintotta a londoni premieren, Handras is publikálta saját teszt képeit. Valvamivel később pedig a Spottr is közzé tette saját iPhone 4 és 4s összehasonlító tesztjét.
A kamera mellett sokan dícsérik az iPhone 4s sebességét is. A benchmark tesztek szerint más okostelefonokénál kisebb órajelű processzorából közel kétszer akkora teljesítményt hoztak ki, ami az ugyanúgy 800MHz-es processzort tartalmazó előddel összemérve is elég meggyőzően néz ki videón is.
Bár az InPhoto Blog többször is (1, 2) kérdésként fogalmazta meg, miért nem csinál az Apple fényképezőgépet? Szerintem eddig is biztos volt, hogy nem fognak, és remélem, hogy ez így is marad. Korábban már megtették, és akkor sem lett akkora siker, hogy ma sokan emlékezzenek rá.
Az iPhone 4s kamerája
A jövőben viszont már értelme sem nagyon van. Igen komoly piaci statisztikákkal bizonyították, hogy sokkal inkább van értelme a telefonba került fényképezőgépet fejleszteniük. Hiszen ma bizonyos szempontból többet nyújt egy iPhone fotó képessége, mint egy sokkal nagyobb, nehezebb, és drágább – akár profi minőségű – fényképezőgép. Persze fontos kihangsúlyozni, hogy ez a kissé megbotránkoztató kijelentés csak kitételekkel igaz. Leginkább még mindig az számít, hogy kinek a kezében van a fényképezőgép (legyen az akár mobiltelefon), és hogy mire, illetve hogyan használja.
Végezetül a Robino Films összehasonlító videója a Canon EOS 5D mark II és az iPhone 4s Full HD videó képességeinek összehasonlítására. Bár az jól látszik, hogy bizonyos helyzetben a két felvétel valamennyire hasonló minőséget produkálhat. Azért igen erős túlzás azt állítani, hogy mindegy melyik eszközt használjuk, vagy hogy a telefon képes lenne teljes mértékben kiváltani a komolyabb kamerát. Viszont egész jó eredmény egy telefontól, és bizonyos helyzetekben már elgondolkodhatunk rajta, hogy érdemes-e komolyabbat magunkkal vinni, vagy elég a telefon, ami úgyis nálunk lenne.
A fotózás egy szakma, mégis számos szakterülete, különböző műfaja van. Általában egy szakember többet is szokott ezekből ismerni és talán űzni is. Vannak kisebb és nagyobb átfedések, de vajon érthet-e valaki mindenhez? És egyáltalán milyen területeit különböztethetjük meg a fotózásnak?
Ezek természetesen nem egy kifejezett szempontrendszer alapján szétválogatott területek. Van köztük tematikai csoportosítás, technológiai, műfaj és felhasználás szerinti kategória is. Az viszont biztos, hogy mindegyik (vagy legalábbis sokuk) más és más eszközöket, képességeket, szakmai felkészültséget, nem utolsó sorban anyagi és mentális hátteret igényel. Ugyan így az is igaz, hogy ezen területek szinte mindegyike más közegben, más módon zajlik, más megélhetést is biztosítva művelőinek.
Ha tudsz még olyat mondani, ami eddig nem szerepelt itt, ne habozz megírni, hogy mivel egészítenéd ki a listát!
A Nikon nem próbált hatalmas világrengető újításokat a piacra dobni. Eddig is remekül eltalált gépeiket logikus és praktikus apróságokkal kiegészítve frissítették a 
Eddig is az 
Míg a legtöbb telefonnál – valószínűleg a korábbi iPhone-ok esetében is – csak egy átlátszó plexi/üveg lap volt a kamera előtt, az Apple egyre komolyabb hangsúlyt fordít a képminőségre. Az iPhone 4s esetében ez azt jelenti, hogy már egész komoly lencse rendszeren halad át a kép. Az iPhone 4s kamerájáról a 
