‘GPS’ címkével ellátott bejegyzések

Minden DSLR-t ver: Canon 1Ds mark IV

2010. április 2. péntek

Canon EOS 1Ds mark IV Minden DSLR t ver: Canon 1Ds mark IVA Canon bejelentette várhatóan mindent verő legújabb zászlóshajóját, a Canon 1D család legújabb csúcsmodelljét a Canon EOS 1Ds mark IV-et. Míg korábban az s jelzésű csúcs Canon “csak” egy nagyobb felbontású, de full frame és lassabb változata volt az aktuális 1D változatnak, most egy sor újítást is pakoltak az adu ásznak szánt gépbe.

Paraméterek:

  • Érzékelő: 35 MP 36×24 mm
  • Crop: 1x / 1,6x
  • Bajonett: Canon EF / EF-S
  • ISO: 100-12 800 (kiterjesztéssel 50-102 400)
  • AF érzékelők: 45 zóna TTL-AREA-SIR
  • Sorozat: 12-15 fps
  • GPS: Sirf III
  • Csatlakozás: USB 2.0, 3G, HSDPA

…és a valóság
Ha időben megírtam volna ezt a postot, akkor ez mind áprilisi tréfa lenne, mivel azonban – akárcsak a tavalyi álom objektív álhírrel – egy nappal sikerült lekésnem a bolondok napját, inkább csak egy újabb találgatás az 1Ds mark IV-re vonatkozó találgatások között. Sajnos a Canon ebben a termékcsaládban általában nem szokott ennyire innovatív lenni, így az eddig felsoroltak nagy része nem fog bejönni.

Felbontás: Vannak, akik 39 megapixelt vízionálnak, de a szokásos fejlesztési léptéket (12, 16, 21…) tekintve, újabb 4-5 megapixeles növekedésnél többre aligha számíthatunk, tehát elég valószínűtlen, hogy az új csúcsgép akár csak megközelítse, nemhogy túllépje a 30 megapixelt.

Crop: Az biztos, hogy az érzékelő full-frame lesz, hiszen ebben a Canon 1Ds sorozata mindig is élen járt, és kizárt, hogy pont akkor hagyjanak fel vele, mikor már a Nikon is bevezette a teljes képérzékelők használatát. A szoftveres crop, ami a Nikon gépeiben már megjelent a digitális vázakra fejlesztett objektívek támogatása érdekében nem lenne irracionális döntés a Canontól sem, bár ez a termék kategória már csak az árcimkéje miatt sem igazán indokolja, hogy a Canon ezt meglépje. Viszont mivel a legdrágább fényképezőgép kategória elsődleges vevő köre a profi fotósoké, ők könnyű szerrel hasznát vehetnék egy ilyen beépített “crop kapcsolónak”.
További előnye lehetne a beépített szoftveres cropnak, hogy az érzékelő kisebb felületének kiolvasásával csökkenhetne a nyers adatmennyiség, és ezzel a feldolgozásához, mentéséhez szükséges idő. Tehát az elkészíthető képek számát is növelhetné.

Sebesség: Az egy számjegyű gépek között mindig is a másodpercenként készíthető képek száma jelentette az egyik legfőbb gyakorlati különbséget. Persze a nagyobb felbontással járó nagyobb méretű képek feldolgozása, mentése mellett a nagyobb méretű tükör mozgatása is indokolhatja, hogy miért nem tudnak a Canon full-frame gépek olyan gyors sorozatokat lőni, mint akár a kisebb felbontású Canon társaik 8-10 képkockás sebssége, akár a Nikon relatíve kisebb felbontású (12 megapixel, 9-11 fps) full-frame gépei. Bár pont az tűnik cáfolni a mechanikai magyarázatot, hogy a Nikon képes volt ilyen gyors full-frame zárat csinálni, sőt már a filmes gépeknél is léteztek hasonló sebességek megfelelő boosterekkel, amik a filmtovábbítást segítettek felgyorsítani. Így a legvalószínűbb akadály a dolog adatátviteli, és energia fogyasztási vonzata marad. Ugyan ezen a sebességi területen az 5D mk II már mutatott némi javulást, de még mindig nem kifejezetten sportfotóra való a sebessége.
Bizonyos nézőpontból talán az lenne a jobb megoldás, ha a Nikonhoz hasonlóan felhagyna a Canon is a felbontási verseny fokozásával, és egy hétköznapibb felbontás mellett dolgoznának ki egy gyors full frame rendszert. Ezt viszont már csak presztizsből sem tehetik meg, és az 1Ds állandó célközönségének számító stúdiók talán el is várják a felbontás további növelését. Legvalószínűbb, hogy vagy sikerül a felbontás további növelése mellett is növelni a sorozat sebességét, vagy ez továbbra is másodlagos szempont marad.

Beépített 3G rádió: sok profi fotós, különösen a lapzárta szorításában élő fotóriporterek számára már régóta hiányolt szolgáltatás, hogy közvetlenül a fényképezőgépről, könnyen, gyorsan, kényelmesen lehessen legalább 1-2 képet elküldeni, mert ma ehhez mindenképpen laptopot, de minimum egy PDA-t kell az embernek magával hurcolnia. De a 3G energiaigénye, a kezelőfelület és protokollok  kialakításának bonyolultsága miatt valószínűtlen, hogy ez rövid távon bekerülhessen a gépbe. Persze ha sikerülne egy PDA funkcióit mind belezsúfolni a gép hátulján levő LCD-be, és mondjuk a Facebook/Flickr integrációt is megoldani, akkor ez a kompakt gépek számára újabb eladási érvet szülne, ami képes lenne kitermelni a technológia fejlesztési árát, így akár a profi gépek is megkaphanták a profi igények kiszolgálására alkalmas változatot. De legjobb esetben is csak a külön értékesített WiFi transzmitterek kaphatnak ilyen kiegészítést, de nem tűnik valószínűnek,  hogy ez rövid távon megjelenjen. Pedig tényleg sokak számára nagyon hasznos lenne.

GPS: Az itt felsorolt elképzelések közül ez a legvalószínűbb, és a legolcsóbban kivitelezhető is. A GPS vevő egység ma már szinte minden okostelefonban benne van, így sem a méret, sem az ár nem okozhat komoly akadályt, a technológia is hozzáférhető, és gondolom ennyi helyet lehet még találni az egyébként legnagyobb méretűként ismert 1D vázban, ami az apróbb módosításokat leszámítva gyökeres változáson az első 1D 2001-es bemutatása óta nem esett át. Igaz a GPS vétel egyik legfőbb akadálya pont a gép belsejét bármitől megvédeni hivatott magnézium ötvözet jelenti. Éppen ezért, és a már korábban említett csekély innovációs hajlam miatt valószínűtlen, hogy a következő 1Ds-be GPS kerüljön.
Sokkal valószínűbb, hogy ez a tulajdonság a később megjelenő (műanyag házas) kompaktokban debütáljon, vagy esetleg “profi szolgáltatásként” cimkézve a kevesebb fémet tartalmazó vázú tükörreflexes gépekben. Félő azonban, hogy erre a lassan hétköznapivá váló és nagyon hasznos apróságra továbbra is várnunk kell, és kénytelenek leszünk külön eszközöket csatlakotzatva áthidalni a képek helymeghatározásának problémáját.

Aperture 3 tapasztalatok első kézből

2010. február 22. hétfő

Egy ideje már próbálgatom az Apple Aperture 3 képeszerkesztő programját, bár minden funkciót még távolról sem sikerült használatba vennem. Ma fogom meglátogatni az XMS ingyenes Aperture 3 bemutatóját, ahol talán új tapasztalatokkal is gazdagodom majd – ezeket is igyekszem majd megosztani. Most jöjjön bő lére eresztve a saját tapasztalataim leírása.

Picture 43 231x300 Aperture 3 tapasztalatok első kézbőlElső benyomasaim az Aperture 3-ról egészen kedvezőek. Ugyan nekem ez nem okozott fennakadást, de meg kell jegyezni, hogy a Leopard előtti Apple rendszeren (és Windows vagy más operációs rendszeren) nem fut. A próba verzió telepítése után gond nélkül elindult, és rögtön felkínálta a szükséges beállításokat. Kicsit meglepett, hogy minden eltűnt az egyik monitorról, de rájöttem, hogy az Aperture rögtön használatba vette a másoagos kijelzőt is, és csak azért sötétült el, mert nincs kijelölve semmilyen kép. Amint ezen változtattam, remekül kitöltötték a képeim a képernyőt.

Import
Rögtön mutattam neki egy tesztelésre kiszemelt mappát, mintegy ezerkétszáz fotóval. Azonnal elkezdte importálni őket, és a már beolvasott képekkel importálás közben is gond nélkül és egész gyorsan dolgozott. Ez igazán kellemes változás az Aperture 2-vel tett legutolsó próbálkozásom óta. Lassulást csak akkor tapasztaltam, mikor az Internet böngésző vagy más programok is futottak, de a képszerkesztés közben nélkülözhető dolgok bezárása után nem éreztem sebesség gondot a metaadatok szerkesztése és az alap képrendezgetés során.
Picture 9 300x99 Aperture 3 tapasztalatok első kézbőlAz importálás kifejezetten hamar végzett. A majdnem ezerkétszáz képet alig több mint tíz perc alatt importálta be, napi bontásban külön projektekbe helyezve a fotókat. Mondjuk ennél az opciónál hiányoltam hogy nem lehet változókat használni a projektek elnevezéséhez (például dátumot, vagy egyéb a képekből kinyerhető információkat). Így kénytelenek vagyunk valami általános elnevezést adni, aztán kézzel módosítani a projekt neveket egyesével. Hasznos könnyítés lehetne, ha az Aperture tudna file info változókat hsználni, így például a dátumot beírni a projekt nevébe. A projekteknkénti bontás történhet 8 órás intervallumok szerint, vagy napi bontásban, de én hasznosnak találnám például, ha forrásmappánként is tudna importálni. Ha valaki (mint jelen esetben én is) korábbi archívumot importál, jó eséllyel eleve szét vannak mappákra válogatva a képei. De a napi munka során is jó eséllyel külön mappákba készíti az ember a képeket, ami az importálásnál is segítség lehetne.

Képszerkesztés
Picture 2 300x187 Aperture 3 tapasztalatok első kézbőlHatározottan belassult minden, amint komolyabban belemélyedtem a szerkesztési munkálatokba, nem csak rendezgetni és a metaadatokat, hely információkat és egyéb apróságokat kitöltögetni. Különösen mikor egy 16 megapixeles RAW fájlokat tartalmazó projekten kezdtem dolgozni, Időnként határozottan nehézkessé vált a használata olyan dolgok közben is, amik ugyanezen a gépen Adobe LightRoomban gond nélkül és villám gyorsan, működnek bármilyen fennakadás nélkül, akár egy tucat más programot futtatva a háttérben. Bár elsőre egészen kellemesnek éreztem az Aperture 3-at, azt hiszem, hogy a sebesség gondok miatt továbbra sem fogom a már egyébként is megvásárolt LightRoomot lecserélni. Pedig a kevésbé gépigényes rendezgetési munkálatok közben határozottan elgondolkodtatott az Apple egy némely megközelítése, és a program interfésze.

Faces – Arfcelismerés
Picture 44 300x111 Aperture 3 tapasztalatok első kézbőlAz új funkciók közül elsők között próbáltam ki a Faces arcfelismerő funkciót, ami érdekes megoldás. Bár a képaláírások következetes kitöltésével elég jól beazonosíthatók a képeken szereplők, a Facebook által is alkalmazott arcbekeretezős módszer megkönnyítheti az ember munkáját. Egy projektet kiválasztva egyetlen kattintás a Faces ikonjára az eszköztárban, és már el is kezdi felajánlani a képeken arcnak vélelmezett részeket, hogy azonosítsam, vagy ha sikerült valakit felismernie a korábban már beazonosított személyek közül, akkor azt hagyjam jóvá. Ez mondjuk több tucat képből csak néhány alkalommal fordult elő, az esetek többségében új arcként azonosította a már korábban meghatározottakat is (ilyenkor az unknown feliratot átírhatjuk a személy nevére, vagy ha már van hasonló a nevek közt, akkor az első pár karakter után választhatunk a listából). Engem leginkább az zavart a névlistánál, hogy minden áron a telefonkönyv névsorából kínál fel neveket. Ez jó megközelítés egy amatőr fotós számára, akik számára ezt a funkciót az Apple az iPhoto 2009-ben bemutatta. Viszont az Aperture profi fotósok számára kínálja funkcióit, és még a legrutinosabb profi fotósnak sem hiszem, hogy a teljes NB 1-2-3 plussz az összes parlamenti képviselő is benne van a címlistájában. De még ha szerepelnek is az ember telefonkönyében, akiket fényképez, nem biztos, hogy kellően nagy számban ahhoz, hogy a telefonkönyvnek keljen kiindulópontnak lenni. Legalább opcionálisan jó lenne szerintem letiltani (engem kifejezetten zavart, hogy az ismerőseim nevei közt válogathatok, akikről nincs képem a munka library-ban – a privát képeimet meg nem az Aperture kezeli).
Picture 3 300x126 Aperture 3 tapasztalatok első kézbőlAz arcfelismerés gyakori hibája, hogy pont azt nem ismeri fel személyként / arcként a képen, aki a kép főszereplője. A szemüvegek, profil képek, sziluettek különösen nehéz diónak bizonyulnak. Lényegében a klasszikus mosolygós arcokat (ti: smiley) keresi a program a képen, és ha sikerül két egymás melletti pontot, alatta egy függőleges vonalat, az alatt pedig egy vízszintes vonalat találni, akkor arcot jelez. Ha ezek valamelyike hiányozik, akkor meg nem. Persze már az első említésre sejtettem (ahogy akkor le is írtam), ez a funkció inkább a klasszikus portré és buli fotóknál működik megbízhatóan, a riport, és különösen sportfotóknál jóval kevésbé. Ilyenkor inkább marad az egyedi arc meghatározás. Kis kerettel kijelüljük a képen egy személy arcát, a név mezőbe kattintunk, és a már ismertetett módon kiválasztjuk, vagy beírjuk a nevét.
Picture 8 300x285 Aperture 3 tapasztalatok első kézbőlA főként kerékpárosok fotózására szakosodott Hamvas Bálint tesztje jól szemlélteti, hogy a biciklisták nem igazán ideális alanyai az arcfelismerésnek. Gyakran eltorzult arcok a verseny hevében, szinte mindig szemüvegben és sisakban. Ezt nem igazán szereti. De a focisták, úszók, vagy épp táncosok sem minden esetben jelentenek nagyobb találati valószínűséget. Akad olyan futball kép, amin a labdát is arcnak véli, viszont a háttérben látható TippMix hirdetés mosolygó arcát felismeri (lásd a fenti képen). Nyilván a felismerés mértéke idővel javulni fog, sőt talán maga az adatbázis bővülése, fejlődése is javítja idővel a hatékonyságát. Azt hiszem, hogy ehhez nem fogom elég sokáig használni az Aperture 3-at (még 20 nap van hátra a próbaidőből). Amit hiányoltam a faces használata során egy szűrési lehetőség, hogy át tudjam nézni melyik képek lettek már arcokhoz rendelve, és melyek nem, talán az arcok jelölése egy átfogóbb nézetben, hogy ne kelljen minden képet egyesével megnyitni, hogy van-e rajta arc megadva. Ezek mind zavaró módváltásoknak tűntek. Persze idővel lehet, hogy megszokható a jelenlegi kezelés is. Nekem még nem sikerült megszokni. Lehet, hogy csak az én gépem teljesítménye bizonyult kevésnek az Aperture 3 számára, de hosszas archozzárendelés után elkezdett váratlan kilépéseket produkálni, igaz ez akkor kezdődött, mikor Overdose és társainak lóportréit kezdtem arcokhoz rendelni. Lehet, hogy ezt már túlzásnak érezte.
Hamvas Bálint biciklis arcfelismerés tesztje videón:

Places – Helymeghatározás
Picture 13 300x199 Aperture 3 tapasztalatok első kézbőlMásik fontos új funkciója az Aperture 3-nak – amit a konkurens LightRoom szintén nem kínál még egyelőre – a képek térbeli helyének meghatározása. Ha tudjuk, hogy hol készült a fotó, a képek térképre helyezése nagyon egyszerű, a térkép olyan részletes, amennyire a Google Maps ezt biztosítja. A keresés majdnem annyira egyszerűen és jól működik, mint a webes változatnál, igaz mintha nem kezelne annyi találatot, és a kezelőszerveket kicsit átalakították. De lényegében ugyanúgy működik, ahogy az más képkezelő rendszerekben (pl. Flickr, Picasa, iPhoto, stb) már mindannyian megszoktuk. Egészen konkrétan ebben az esetben is ugyanazt a felületet kapta az Aperture, amit az Apple az iPhoto 2009-ben már bemutatott, így lényegében megint csak egy amatőrök számára már elérhető funkciót építettek be a profi alkalmazásba.
Picture 7 300x130 Aperture 3 tapasztalatok első kézbőlViszont az bosszant kicsit, hogy miután a képeket a térképre helyeztük, és egy új projektre lépünk, mindig visszaugrik a világtérképre, és innen kell kezdeni a keresést. Több értelmét látnám például, ha meg lehetne adni alapértelmezett helyet és nagyítást, hogy azt a területet mutassa. Elvégre egy budapesti fotós nagy valószínűséggel jobbára ebben a térségben tevékenykedik, és különösen ha nem akarja nagy pontossággal megadni a képek helyét, elegendő is lehetne számára egy várostérképnyi nézet. Az viszont szinte biztos, hogy nem fog minden alkalommal a világ különböző pontjain keresgélni. Sőt talán egy kedvenc/legutóbb használt helyek lista is meggyorsíthatná az ember életét, ha már az Aperture a profik hatékony munkájának segítésére jött létre.

Picture 12 295x300 Aperture 3 tapasztalatok első kézbőlHa nem magunk akarjuk a képeket a térképre húzni az egérrel, akkor lehetőség van akár a képek EXIF adataiba ágyazott GPS koordináták használatára épp úgy, mint külön készített útvonal fájlok importálására, amik alapján a képek készítési dátuma és az útvonalpontok dátuma alapján meghatározza a képek helyét. De mivel Apple programról van szó, természetesen használhatjuk az iPhone által készített képek koordinátáit is referenciaként.

Néhány újítás
Picture 5 300x181 Aperture 3 tapasztalatok első kézbőlA megjelenítés és kezelés sok tekintetben fejlődött. Bevezették például a képek rendezésének segítésére a különböző színkódok használatát (ami a LigthRoomban már működik egy ideje), és a képek tagelését, vagyis kis zászlót tűzhetünk kiválasztott képeinkre a csillagozásos kategorizálás mellett. Hogy ezeket ki milyen kombinációban használja az egyéni preferencia, vagy munkamenet (workflow) kérdése. Kellően gyors gépen kényelmes lehet a teljes képernyős nézet, amiben akár több képet is kijelölhetünk, rendezhetünk, és a fekete háttéren nem zavarnak az alkalmazás ablakai, menüi és egyéb kezelőszervei. Az ilyen megközelítéseket például kezdetek óta szimpatikusnak tartom az Aperture-ben, zavar viszont néhány más kezelési megoldás, amik az Aperture 3-ban sem változtak (ezekről talán írok majd egy külön összehasonlítást az Aperture és LightRoom összevetésével).

Összegzés
Ezek igazából csak a hangsúlyosabb újításokról szerzett benyomásaim. Az igazság az, hogy a komolyabb képszerkesztéseknél annyira belassul a MacBook Pro-n az Aperture 3, hogy előbb csak majdnem elmegy az ember kedve a folytatástól, aztán egy váratlan kilépés végleg el is viszi azt, úgyhogy külön elszántságot igényel, hogy később – pláne, hogy azonnal – újraindítsa és folytatni akarja az ember. Egy-két dolgot elkezdtem csinálni, amit Aperture-ben szeretnék végig vinni, úgyhogy mindenképp átszenvedem magam rajta, és beszámolok a további dolgokról. Minden esetre, ha valamit komolyan meg akarok csinálni, azt eszembe sem jut Aperture 3-ban csinálni. De ennek fő oka, hogy az általam használt gép teljesítménye kevés neki. Talán az újabb modellek, vagy a komolyabb teljesítményű példányok….nem tudom.

Kiegészítés: A saját tesztemben nem vizsgáltam, de talán a sebességet befolyásoló fontos tényező lehet az is, hogy 64 bites operációs rendszeren használja az ember. An a még 32 bites Leoparddal próbáltam. Mivel az Aperture 3 már 64 bites, nem kizárt, hogy az ezt kihasználó Snow Leopard rendszderen a lassulás is kisebb mértékű lenne.

Apple Aperture 3 és a tökéletes képek

2010. február 11. csütörtök

Aperture3laptops Apple Aperture 3 és a tökéletes képekAz Apple a napokban bemutatta Aperture 3 szoftverét, ami kétszáznál több új funkcióval gazdagodott. Mint a program egyik hivatalos bemutató partnere Chase Jarvis írja blogjában, “általában a művészi látásmód zászlóját lengetem a felszerelés eszközök fényezése helyett, de ez most kivétel [...] szerencsés vagyok, hogy már hónapok óta tesztelhetem.”

Én a magam részéről már az Aperture legelső bejelentésekor beleszerettem a kezelőfelületbe, a megoldásokba, és részben az Aperture által ismerkedtem meg az Apple Mac életérzésével. Nem az Aperture volt az első utómunka szoftver, ami megfordult a kezeim között, de eddig ez nyerte el leginkább a tetszésemet. Remek funkciók, és kényelmesen használható megoldások, sok olyan, ami ha létezik is más programban, nem ennyire kézre esően, kényelmesen.
Kis túlzással neki köszönhető, hogy MacBookot vettem, mivel az Aperture egyik legkomolyabb hátránya (főleg a piaci versenyben), hogy csak Apple gépeken fut, így aki nem OSX operációs rendszert használ, annak esélye sincs még kipróbálni sem. Bár az alaposabb tesztelés során az is kiderült, hogy az Aperture és az Aperture 2 gépigénye sajnos túl nagy, hogy az én gépemen kellően jól fusson. Így végül a konkurens Adobe LightRoom szoftvere mellett döntöttem, és a pénztárcámmal is arra voksoltam, mikor megvásároltam. Bár ekkor már csak mellékes érv volt mellette, hogy a LightRoom Windows-on is működik.

Mi az Aperture?
Az Aperture az Apple megoldása a fotók professzionális menedzselésére és szerkesztésére, röviden az utómunkára. Célja, hogy legjobb képeink közt minél eredményesebben és könnyebben tudjunk válogatni, illetve azokból a lehető legjobbat hozzuk ki a programban elérhető korrekciók által. Az Aperture már korábbi verzióiban is számos olyan megoldást kínált, amikkel ki tudja elégíteni a fotózás segítéséhez szükséges összes szerkesztési igényt, ugyanakkor nem tartalmazza a PhotoShop és hasonló szoftverek rengeteg retusálási és egyéb grafikai szolgáltatását, amit fotósok nem, vagy csak nagyon ritkán használnak. Én például hosszú ideje nem érzem a PhotoShop használatának szükségét, mert minden a sajtófotóban megengedett korrekciót el tudok végezni nélküle.

Aperture3 edit1 Apple Aperture 3 és a tökéletes képekAz Aperture részletes bemutatását mellőzöm. Nagy vonalakban annyit kell róla tudni, hogy egy integrált felületen kezelhetjük vele fotóinkat, amiket non-destruktív módon tud szerkeszteni (vagyis a szerkesztés eredménye nem írja felül az eredeit, így bármikor visszanyúlhatunk a módosítás nélküli forráshoz). Az Aperture már a megjelenéskor sok remek megoldásokat kínált, amiket immár több lépcsőben tovább bővítettek. Sok más mellett számomra egyik legérdekesebb – és mindmáig csak itt megtalálható – megoldása a képek “kupacokba” (stack) rendezése, ami különösen sport és egyéb gyors sorozatfelvételeknél, vagy épp egy stúdió fotózáskor hasznos. Ezzel a közel megegyező, azonos beállítású képeket lehet egy kupacba rendezni, hogy csak egy képet lássunk mindből a gyors válogatás során, és csak akkor jelenjen meg a benne rejlő több féle változat, mikor ki akarjuk választani, a majdnem egyformák közül melyiket is akarjuk felhasználni.

Aperture3trialDownload Apple Aperture 3 és a tökéletes képekAz Aperture 3 30 napos próba verziója letölthető az Apple honlapjáról (figyelem, csak Apple OSX operációs rendszeren működik!). Új felhasználók $199-ért (Magyarországon 61 300 Ft) vásárolhatják meg, a korábbi verzió tulajdonosai $99-ért (Magyarországon 28 900 Ft) frissíthetnek az új verzióra. Mint Handras blogjának kommentjeiben megjelent, akadt aki pont a megjelenés napján vette meg boltban a korábbi verziót, neki a termék beérkezését követően az XMS kicseréli az új verzióra.

Új Aperture 3 funkciók:

  • Nondestruktív ecset képrészletek lokális módosításához
  • Teljes képernyős kezelési mód
  • Még letisztultabb, kényelmesebb kezelőfelület
  • Több library kezelése, gyors váltás ezek között
  • Szín jelzések bevezetése és alkalmazása a rendszerben
  • Verziók kezelése a köteg rendszerben
  • Képek megjelöése zászlókkal
  • GPS koordináták kezelése képek helymeghatározásához
  • Arcfelismerés támogatás
  • Multimédia támogatás

Áramvonalasabb lett a kezelőfelület, egyszerűsödött a kezelés, és jobban kihasználja a képernyő felületét, akárcsak a gép erőforrásait, mint a korábbi verziók. A kezelőfelület átdolgozása során komoly figyelmet szenteltek rá, hogy az ablakok, csúszkák, kezelőszervek minél kevésbé legyenek útban. Például ha a shiftet lenyomva húzza az ember valamelyik beállítás csúszkáját, a hozzá tartozó ablak eltűnik a képernyőről, így tökéletesen láthatjuk a képen végbemenő változásokat.
Az új verzió sok apró újítást kapott, amik magukban nem tűnnek lényegesnek, ezért kár is felsorolni, megtalálhatók az Apple termék honlapján. A mindennapi használatot viszont mégis nagyban segítik. Ilyen például a megosztott tárak fejlett kezelése. Ezentúl az Aperture támogatni, és egyszerűen kezelni fogja, ha anyagainkat több különböző háttértáron kívánjuk tárolni, könnyen és gyorsan fogja segíteni, hogy több verzióban és több helyen létező anyagainkat egyesítsük, adataikat frissítsük.

Aperture3 map1 Apple Aperture 3 és a tökéletes képekEgyik talán leglátványosabb és legreklámozottabb funkció Aperture 3-ban a Faces szolgáltatás, amit közel egy éve jelentett be az Apple az iLife 2009 csomagban található iPhoto szoftverében, most pedig a professzionális nagy testvér is megkapta. Ez nem más, mint egy klasszikus (hogy lenne klasszikus, mikor még sosem volt ilyen) képi azonosító megoldás. A program próbálja az arcok jellegzetességei alapján csoportosítani és megkülönböztetni a képen szereplőket.
Amennyiben sikerült az Apple-nek jó munkát végezni ezzel a funkcióval, és valaki megtanulja jól használni, ez például nagyon megkönnyítheti azoknak a fotósoknak a dolgát, akik sokat dolgoznak emberekkel, és ahol az arcok hangsúlyosak (reklámfotó, modellfotó, portréfotó, esküvőfotó, stb). Számomra sokkal inkább izgalmas kérdés ezzel kapcsolatban, hogy a sport, riport, és protokoll fotók esetében mennyire működőképes ez a funkció, ahol ugyanúgy emberek szerepelnek, de kevésbé az arcukról szólnak a képek.

Aperture3 map2 Apple Aperture 3 és a tökéletes képekA másik – szintén iPhoto ’09-el bejelentett – funkció az Aperture 3-ban a képek GPS koordinátákhoz és ezáltal térképhez rendelhetősége. Az Aperture természetesen több módot is felkínál erre. Egyik lehetőség, hogy a képeket egy térképen a készítés helyére húzzuk. De arra is mód van, hogy a képekbe ágyazott GPS koordináták alapján maga találja meg a készítés helyét. Sőt Apple termék lévén még az iPhone fotókat is támogatja. Erre pedig egy külön opciót is kínál, mellyel egy iPhone fotóból kinyert koordinátához rendelhetjük más fényképezőgéppel készült képeinket. Ez a funkció persze elsősorban a sokat utazó fotósok számára kínál lehetőségeket, hiszen ott van igazán jelentősége, hogy hol készültek a képek. De azért a sajtófotóban is rejlenek benne lehetőségek, ha már ilyen könnyen kezelhető eszközt adnak az ember kezébe.

Aperture3 video Apple Aperture 3 és a tökéletes képekSzintén kiemelt funkció az új Aperture multimédia támogatása. Nem csak a képek mellé – egyes fényképezőgépekkel – rögzíthető hangfájlokat tudja kezelni, de az egyre népszerűbbé váló videókat és egyszerű hangfájlokat is. Utóbbiakat leginkább arra, hogy a programban szerkesztett diavetítésekbe ágyazhassuk zenei aláfestésnek. A legegyszerűbb szinten megjelent a programban a videó szerkesztés is, valamint egy diaporáma szerkesztő funkciói is. Ezzel lehetőség nyílik rá, hogyálló és mozgó képeket elegyítve különféle mozgóképes, hangos multimédia anyagokat készítsünk állóképeink felhasználásával. Mindezt úgy, hogy akár csak egyetlen percre is más alkalmazást kellene használnunk.
Természetesen még véletlenül sem célja az Apple-nek, hogy ezzel az új funkcióval konkurenciát teremtsen eddig is sikeres profi videó szerkesztő programjának a Final Cut Pro-nak, vagy akár csak az iLife csomag részeként minden Machez mellékelt amatőr videó szerkesztő iMovie-nak. Ez csupán egy további lehetőség, amivel mégis egyre többen fognak majd élni.

Elérhető az Interneten néhány hivatalos Aperture bemutató videó, amit ha másért nem, már a bennük látható képek miatt is érdemes megnézni. Persze ahogy az újabb és újabb fényképezőgépekre, az Aperture és más szerkesztő programokra is igaz, hogy a képek nem az eszközeink miatt lesznek jók, így nem elég csak ezeket fejleszteni.

Apple Aperture 3 hivatalos bemutató / reklám videók:

Aperture 2 hivatalos bemtuató / reklám videók:

Készül majd egy mélyrehatóbb teszt is az Aperture 3 használatáról.

iPhone-ra is megjelent az iGO

2009. december 11. péntek

igo iphone gps navigation 300x186 iPhone ra is megjelent az iGOA GPS navigációs rendszerek legjobbjának tartott – nem utolsó sorban magyar fejlesztésű – iGO végre megjelent iPhone-ra is (sőt már az 1.1-es frissítés is kijött hozzá). Most már tényleg lehet navigálni az Apple telefonján, és immár az sem lehet ennek akadálya, hogy a népszerű iGO nem áll rendelkezésre. A program minden más alkalmazáshoz hasonlóan letölthető az Apple App Store boltjából az iTunes program segítségével. A program megjelenését követően megjelent egy bennfentes felhasználói beszeljukmac.com teszt is az iGO alkalmazásról.

Sajnos az iGO iPhone verziója nem kapta meg a korábbi PDA változatok összes funkcióját, és úgy fest, hogy még az Apple is kénytelen lesz némi fejlesztést biztosítani, hogy igazán jól használható navigációs alkalmazások jelenjenek meg telefonjaikra.
Sokan úgy tartják, hogy jobb megoldás, ha az ember – papír alapú – térképpel a zsebében is könnyen boldogul. Minden esetre szerintem nagyon hasznos lehet egy ilyen ketyere az ember zsebében – vagy inkább a telefonjában.

Navigáció külföldön

2009. október 19. hétfő
iNav iphone navgation hand Navigáció külföldön

Navigáció iPhone-on

Imádni való telefon az iPhone, de a navigációs lehetőségeit eléggé meg tudja lőni az Internet hiánya. Ez pedig külföldön – ahol leginkább kellene a navigációhoz segítség – elég komoly gondot tud jelenteni. Ráadásul számomra a navigáció nem egyszerűen csak a közlekedéshez szükséges, hanem a képek elkészítésének támogatásához, hiszen egyaránt fontos hogy odataláljak, ahol a képeket el kell készíteni, mint a készítésének helyét utólag meghatározni.

  • Van az iPhone-ban beépített Google térkép, ami gyakran elég is, csak legyen hozzá Internet a térképek letöltéséhez.
  • Van egy kellemes OffMaps nevű program, ami szintén az Internetről dolgozik (ha hagyják). Ezzel azonban már mód van a térképek elmentésére is. Így elvben akár Internet nélkül is tudjuk használni. Csak elvben, mert a gyakorlatban a keresés funkció csak Internetkapcsolat esetén érhető el. Azt egyelőre nem értem, hogy minek neki Internet ahhoz, hogy a lementett London térképen megtalálja a Big Bent, amit én a térképet tologatva öt perc alatt megtaláltam feliratként is….de ő csak Internettel akarja.
  • És van persze iGO navigációs program. Kicsi, kedves, okos és magyar fejlesztés. Bármennyire jók is az iPhone egyéb ilyen irányú képességei, mégis csak meg kell venni a külön alkalmazást, hogy odataláljunk, ahova kell.
  • Vannak persze más navigációs szoftverek is az iPhone-ra, de az iGO bizonyult eddig a legjobb választásnak. És különben is, támogassuk a hazai szoftver ipart!