‘Getty Images’ címkével ellátott bejegyzések

Retus botrány és elbocsátás a Getty-nél

2010. július 20. kedd
Getty Images Mandatory Photo Kill golfer Matt Bettencourt retouched by Marc Feldman Retus botrány és elbocsátás a Getty nél

Getty Images: Fotó törölve

Ismét retusálási csaláson kapott fotóriporter veszítette el az állását. Ezúttal az amerikai Getty Images számára dolgozó szabadúszó fotóst, Marc Feldmant kapták helytelen beavatkozáson.

Egy kép, ami megváltoztatja a világot? Aligha, de Marc Feldman percek alatt vált miatta munkanélkülivé. És a sztori aligha használ majd a hírnevének, bár a műfaj negatív rekordját még mindig Adnan Hajj tartja, amit aligha lesz könnyű elvitatni tőle.

Mint arra a Dallas Morning News képszerkesztője, Guy Reynolds felfigyelt, a Reno-Tahoe Open golfverseny képei közt két nagyon hasonló fotó tűnt fel. Matt Bettencourt mindkét képen ugyanúgy vigyorog a labdát mutogatva egy sikeres gurítás után, de a két kép mégsem egyforma. A tágabban komponált, fél alakos képen a háttérben álló baseball sapkás alak nincs ott a szűkebb képen. Talán egy másik fotós készítette, gondolta Reynolds, miközben az esemény képei közt válogatott. Alaposabban megnézve azonban észrevette, hogy bizony a szűkebb kép is a másikból készült, némi szoftveres beavatkozás során.
Felhívta hát az ügynökség New York-i irodáját, és előadta felfedezését. Mikor a Getty képszerkesztője is szemügyre vette a két fotót, csak egy káromkodásra futotta, majd közölte, hogy intézkedik. Nem sokkal később az ügynökség eltávolította a rendszerből a képet, és kiküldte előfizetőinek az ilyenkor szokásos “Photo Kill” üzenetet, felhívva figyelmüket, hogy a képet ne használják fel.
Az amerikai ügynökség pr menedzsere ezt követően a PDN kérdésre közölte, hogy a “Getty Images tartja magát a szigorú szakmai előírásokhoz, és amint tudomásunkra jutott, hogy módosított kép került a tudósításba, gondoskodtunkk a kép eltávolításáról [...] a zéró tolerancia jegyében minden kapcsolatot megszakítottunk Marc Feldmannel.”

original photo golfer Matt Bettencourt retouched by Marc Feldman Retus botrány és elbocsátás a Getty nél

Fotó: Marc Feldman/Getty Images

Újabb remek példa arra, hogy egy meggondolatlan PhotoShop guru hogy szúrhatja el a karrierjét a sajtófotózásban. Helyén valónak érzem a gúnyolódást, hiszen a beavatkozás – már megint – elég vacakul sikerült. Ha valaki egy kicsit jobban szemügyre veszi a módosított képet, jól látható a golfozó válla feletti zöld maszatolás. Persze első ránézésre kicsiben nem olyan szembeötlő, hogy az ügynökség szerkesztőinek szemet szúrjon. Mivel ők naponta több száz, ha nem több ezer képet átválogatnak, talán nem is elvárható (tényleg nem?) tőlük, hogy minden képet kinagyítva tüzetesen átnézzenek beavatkozás nyomok után kutatva. Bár talán érdemes lenne bevezetni legalább a szabadúszó és külsős fotók kiadása előtt.
Viszont azt – már megint – nem értem, hogy mit gondolt a retus bűvész fotós. Abban bízott, hogy a monitoron is jól látható maszatolás egy sport/golf magazinban kinyomva nem fog majd látszani? Vagy csak abban bízott, hogy a leadott képek darabszáma után zsebre vághatja a tiszteletdíját, és ez a jelentéktelen golfozó, ezen a jelentéktelen eseményen soha nem fog senkit eléggé érdekelni ahhoz, hogy meg is jelenjen a kép, és ezzel ő lebukjon? Tényleg kíváncsi lennék, hogy mi járhatott a fejében…

Ahhoz kétség sem férhet, hogy a kép sokkal jobb a háttérben álló figura nélkül, mint a két fejű golfozó. Sőt valószínűnek tűnik, hogy a zavaros háttér miatt ki sem adták volna a simán csak szűkre vágott képet, amit már magának a fotósnak kellett volna rögtön törölnie. Viszont mivel a fotós nem volt képes beavatkozás nélkül elkészíteni a megfelelő képet, annak nincs helye a sajtóban, a sajtófotósnak pedig nem tartozik az eszköztárához a PhotoShop (ilyen) használata.

Photo Killed golfer Matt Bettencourt retouched by Marc Feldman Retus botrány és elbocsátás a Getty nél

Fotó: Marc Feldman/Getty Images

Míg a legutóbbi hasonló esetnél a hiteles ügynökségi képeket az újság módosította saját elgondolása, értékrendje és címlap szerkesztési szokásai szerint, addig itt a fotós döntött a módosítás mellett. Míg az előbbi esetben a lapnak meg van ez a döntési lehetősége (amiért a lapnak kell viselnie a felelősséget az olvasók és a közvélemény felé), addig a fotósnak nincs ilyen döntési szabadsága….de a felelősséget vállalnia kell érte, hogyha megszegi az ügynökség retusálást (nagyon helyesen) tiltó szabályait.
Egyik-másik fórumon volt, aki felvetette, hogy ez csak az uborka szezon miatt lehet hír, de szerintem nagyon is helyes, hogy a retusálás mentes értékrendet hirdetik, többek közt az ilyen hírek is. Különösen, mivel a kommentelők között akad olyan is, aki szerint ez a beavatkozás “egészen rendben van”, hiszen egy amúgy kukába való zavaros kép közölhetővé vált általa. Más szerint meg azért elfogadható ez a módosítás, mert amit módosított “nem olyan fontos” részlet. Szerintem és a szakmai alapelvek szerint meg nem elfogadható semmilyen képelem eltávolítása egy hírképről. Ez jelen esetben fel sem vetődhetne kérdésként. A múltkori Economist címlap esetében is csak az módosította némiképp a szempontokat, hogy a címlap kicsit más műfaj, mint a hírkép.

Kiegészítés: Kicsit beárnyékolni látszik a Getty gyors lépését, és szigorú zéró toleranciáját, hogy az ügynökség Latin-Amerikai kiadásában még mindig elérhető a rendszerből törölt kép, ami még érdekesebb, hogy még a Picture Kill üzenet (amit kép formájában szoktak kiadni, így a képek közt jelenik meg) sem látszik sem a Getty Latin-Amerika, sem az AFP rendszerében.
Ugyanígy megtalálható és elérhető egyébként a kép több Getty Partner kép kínálatában is (akad köztük magyar is, de ide tartozik például a francia AFP is). A dolog magyarázata vélhetően az, hogy a képek átvétele automatizált rendszerben történik, a partner rendszerből viszont nem tud a Getty ugyanolyan könnyedséggel – és távvezérléssel – törölni, mint a sajátjából. A törlésre való felhívás viszont pont a magas fokú automatizálás miatt nem jut el az illetékesekhez.

AFP tagadja, hogy lopta a Haiti katasztrófa képeit

2010. április 28. szerda

A díjnyertes Haiti születésű fotós Daniel Morelt szerzőjogi perbe fogta az őt meglopó AFP hírügynökség. Morel azt állítja, hogy a nemzetközi hírügynökség engedély nélkül használta fel és ráadásul más neve alatt adta ki az általa készített fotókat a Haiti földrengésről. Morel állítása szerint a nemzetközi működésű AFP francia hírügynökség, és amerikai partnere a Getty Images által szerzőként feltüntetett Lisandro Suero a földrengések idején a Dominikai köztársaságból üzengetett a Twitteren, és semmilyen korábbi fotós ténykedéséről nincs nyom. Mikor Morel ennek hangot adott, és elkezdte képeinek közlését számonkérni, az AFP beperelte.

ZOOMOREL AFP tagadja, hogy lopta a Haiti katasztrófa képeit

Morel képei nemzetközi lapokban

A történetet először Dan Kennedy és a 100eyes blog jelentette meg, de már az A Photo Editor és más szakmai oldalak is elkezdték átvenni, jobbára felháborodva az AFP eljárásán.

Morel egy amerikai újságíróval, Eric Parkerrel volt Port au Price-ben, ahol a Facebook használatát tanították a helyi gyerekeknek, miközben Morel fényképeket készített. Épp távozni akartak, mikor a föld remegni kezdett. Ekkor kirohant az utcára, ami elmondása szerint “úgy nézett ki, mintha egyszerre 500 rakéta csapódott volna be”. Újságíró bartáját maga alá temették a törmelékek. Miután őt a gyerekekkel együtt sikerült kiszabadítaniuk, Morel elindult a földrengés súlytotta várost fényképezni. Mindenkit megrázott, pánikoltak, és sok volt a halott. Sötétedésig fotózta az összedőlt, romos épületeket, köztük apja pékségét is. Mint Morel mondja, Haitin töltött gyermekkorának emlékei pusztultak el.

Ez idő tájt kevés profi újságíró, és fotós tartózkodott még Haitin, és annál is kevesebbnek volt hozzáférése az Internethez. Morel képei – köztük az a tizenhárom, amit az AFP más neve alatt kiadott – a Haiti földrengés első képei között voltak. Morel egy helyi szállodában dolgozó ismerős segítségével tudta az Interneten közölni, megvételre kiajánlani a képeit azzal a céllal, hogy azok minél hamarabb eljussanak a sajtóhoz, és ha megfelelőek a feltételek, akkor azokat felhasználhassák.
Alig tíz perccel később megjelentek a képek egy Lisandro Suero nevű Dominikai Twitterező üzenetei között, ahonnan az AFP néhány órán belül letöltötte és kiadta a képeket Morel tudta, vagy beleegyezése nélkül. Másnap hajnalban azonban az AFP egy munkatársa megkereste őt a képek miatt. Addigra viszont más neve alatt már újságok címlapjaira is kerültek a képek, és azóta az AFP alaptalannak nevezi Morel reklamációját. Az után pedig, hogy Morel jelezte az AFP-nek, és a képeket közlő lapoknak szerzőjogi követelését, az AFP fogta perbe a fotóst alaptalannak nevezve követeléseit.

AFP CaptionCorrection Mandatory Kill photo AFP tagadja, hogy lopta a Haiti katasztrófa képeitTovább színesíti az ügyet, hogy azóta az AFP előfizetői rendszerében kiadott egy képszöveg módosítást (Caption Correction), hogy az érintett képeket Daniel Morel neve alatt kell közölni, majd később teljesen törölték is a képeket (Mandatory Kill) a szerzőjogi per miatt. Ez bizonyos mértékig átmenetileg rendezni látszik a helyzetet, de még távolról sem jelenti az ügy lezárását, hiszen azt nem lehet ilyen könnyen visszacsinálni, hogy már számtalan helyen megjelentek a képek – köztük többek közt magyar lapokban is.

Felvet viszont a történet további kérdéseket, hogy ilyen és hasonló esetekben mit tehet a fotós. Még hétköznapi (mondhatni városi) körülmények között sem könnyű eladni a hír értékű képeket, és mégnehezebb pénzt szerezni értük (Magyarországon az sem ritka, hogy a kialkudott összeghez se nagyon tud az ember hozzájutni). Másrészt különösen megnehezíti mindezt, hogy Morel körül szó szerint összedőlt a világ, és szinte pillanatok alatt megsemmisült az infrastruktúra, ezzel szinte teljesen elvágva a világtól.

Nehéz vitatni, hogy Morel részéről szerencsétlen lépés volt a Twitteren publikálni a képeket, még ha fel is tüntette mellettük, hogy nem a puszta közlés vágy vezérli, hanem azok értékesítése, és hogy a szerzői jogokra változatlanul igényt tart. Az AFP a Twitter szabályzatára hivatkozva hárítja a felelősséget, mondván “a Twittert nem kizárólagos közlési joggal ruházza fel a felhasználó”. Védekezésük azonban alaptalannak tűnik, mivel az ügynökség sem a Twitteren való közlés által, sem egyéb módon nem kapott felhatalmazást a közlésre. Ami igazán meglepő, hogy meg sem próbáltak az ilyen ügyekben egyébként népszerű  ”fair use” érveléssel élni.
Egyébként fontos megemlíteni, hogy az AFP maga is különösen harcos védelmezője (saját) szerzői jogainak, és akárcsak a zenei és könyvkiadók, maguk is hangos kardcsörtetve szokták megreklamálni képeik illegális felhasználását.