‘fotó’ címkével ellátott bejegyzések

Két nemzetközi hírügynökség fotós vezetői mesélnek

2012. január 30. hétfő
SzlukovenyiTamas TonyHicks interju Origo2 Két nemzetközi hírügynökség fotós vezetői mesélnek

Tony Hicks és Szlukovényi Tamás

Az Origo fotó rovata immár hagyományosan interjút készít a Magyar Sajtófotó Pályázat elnökeként hazánkba látogató hírügynökségi képszerkesztőkkel. Egy éve Szlukovényi Tamás a Reuters fotósainak globális főnöke nyilatkozott. Idén pedig az AP európai és afrikai képkiadásáért felelős Tony Hicks volt az iterjúalany.

Az interjúk külön érdekessége, hogy ezeket a nagy interjúkat mindig az Origo aktuális rovatvezetője jegyzi. Tavaly Virágvölgyi István beszélgetett a zsűrielnökkel, alig valamivel azelőtt hogy az Origotól az MTI rovatvezetői székébe ült volna át. Most pedig Magócsi Márton kérdezte az aktuális zsűrielnököt, aki épp az MTI képszerkesztői pozíciójából tért nemrég vissza korábbi munkahelyére az Origohoz, hogy elfoglalja az ott megüresedett rovatvezetői széket. Érthető módon mindkét beszélgetés kitér a magyar pályázaton túl is számos érdekes és fontos szakmai kérdésre, etikára, gyakorlati kérdésekre.

SzlukovenyiTamas interju post 16711 20110119105400 photoHajduDandrasOrigo Két nemzetközi hírügynökség fotós vezetői mesélnek

Szlukovényi Tamás - Fotó: Hajdú D. András/Origo

A tavalyi beszélgetés Szlukovényi Tamással két részben jelent meg. Ennek talán szélesebb közönséget érdeklő része az Origo cikkeként jelent meg, míg másik, talán inkább szűkebb szakmai kört érdeklő része a hírportál fotósainak ad-hoc módra frissülő 35 mm blogjában került publikálásra.
Ebben a magyar fotós (szakmai) élettörténete és World Press Photo díja mellett mesél a Reuters munkamódszereiről, melyeket részben az ő vezetése alatt szervezett át az ügynökség. Kitérnek a kérdések a képek hitelességére, és a képhamisítási problémákra, különösképen a legendássá vált Adnan Hajj kapcsán. Továbbá említi az interjú Namir Noor-Eldeen iraki halálát, és a háborús tudósítást is.

TonyHicks interju 20120126 photoHirlingBalintOrigo1 Két nemzetközi hírügynökség fotós vezetői mesélnek

Tony Hicks - Fotó: Hirling Bálint/Origo

Az idei Tony Hicks interjú az AP amerikai hírügynökség egyik vezető fotósával szintén két részes lett. Akár csak egy évvel korábban, az Origo oldalán jelent meg a nagyobb érdeklődésre számot tartó rész, míg a rovat blogján publikálták a szakmaibb kérdésekből álló részeket.
A nagyon átfogó és részletes Hicks interjúban szóba kerül a pályázat mellett a másik zsűri tag, a Reuters fotós Radu Sigheti által közelmúltban pályázatokról publikált véleménye, a multifunkciós fotóriporterek, melyek bevezetését állítólag az AP elsők között szorgalmazta, és az ügynökség budapesti tudósítója Szandelszyk Béla is, aki maga is egyre több multimédiával rukkol elő. Mesél továbbá az interjúalany arról is, hogyan zajlik a munka a világ egyik legnagyobb hírügynökségénél, és mire számítanak a David Guttenfelder irányítása alatt nemrég észak-koreában megnyitott iroda munkájával és lehetőségeivel kapcsolatban. Az arab tavaszhoz fűződő kérdések kapcsán pedig mesél az AP megközelítéséről az olvasóriporterek alkalmazásával kapcsolatos gyakorlatról is, és az interjú külön kitér a CNN iReport miatt történt (többek közt) fotós elbocsátásokra is. Hicks komoly sportfotós múltjára és a közelgő Londoni Olimpiára tekintettel arról is sok érdekes részletet elmesél, hogyan készül az AP a világversenyre.

A két interjú – érthető módon – sok ponton hasonlít mind formailag, mind szerkesztésben, és témákban is. Mindkét intjerjút (és azok mindkét részét) feltétlenül érdemes elolvasni!

Time: nyolc perces címlapfotózás Lionel Messivel

2012. január 27. péntek
Time magazine cover king lionel messi photoJoachimLadefogedTime Time: nyolc perces címlapfotózás Lionel Messivel

Fotó: Joachim Ladefoged/Time

Távolról sem ideális, de akár nyolc perc is elég lehet Time magazin legújabb címlapfotójának elkészítéséhez. Joachim Ladefoged mesél élményeiről Lionel Messi címlapfotózásáról.

Joachim Ladefoged mindössze nyolc percet kapott Lionel Messi fotózására, hogy elkészítse képét a Time King Leo címlapjához. A helyzet (sajnos) nem ismeretlen a Time fotósai számára. Gyakran előfordul, hogy az egyik legnagyobb presztízsű magazin címlapjára kerülő celeb híres ember elfoglaltságában csak rövid időt hagy a fotósnak. Mint Ladefoged mondta, összeszedte magát, és “az idő épp elég volt, hogy három különféle hátteret is használjon.”

Mivel maga is hatalmas Messi rajongó, így valami olyat tett, amit elmondása szerint húsz éves pályafutása alatt egyszer sem: autogramot kért a fotóalanytól. “Van két fiam, és egy Messi Barcelona mezünk, így egyszerűen lehetetlen volt, hogy aláírás nélkül menjek haza a srácokhoz.” – meséli a fotós a Time oldalán megjelent élménybeszámolójában. Érdemes megnézni Joachim Ladefoged honlapján a korábbi munkáit is.

Kihirdették a Sajtófotó Pályázat nyerteseit – tarolt az Origo és az MTI

2012. január 26. csütörtök
SajtofotoPalyazatEredmenyhirdetes 1201268398dVA Kihirdették a Sajtófotó Pályázat nyerteseit   tarolt az Origo és az MTI

Sajtótájékoztató a MÚOSZ székházban

Az Origo és az MTI fotóriporterei vitték el legtöbb díjat a 2011-es év képeiből rendezett XXX. Magyar Sajtófotó Pályázaton. Fotóriportereik díjesőjéről az Origo is beszámol kapcsolódó anyagában. A HVG  Nagyítás galériájában, míg a Spottr BigPix válogatásában mutatja be a díjazott képeket. Azt a problémát viszont egyik nagy képes galériában sem sikerült megoldani, hogy a 8-10 képes sorozatokból ne csak egy-egy fotót emeljenek ki, amit a kommentekben jól látható módon az olvasók sem igazán tudnak hova tenni.

SajtofotoPalyazatEredmenyhirdetes 1201268414dVA Kihirdették a Sajtófotó Pályázat nyerteseit   tarolt az Origo és az MTI

Sajtótájékoztató a MÚOSZ székházban

Nem csoda, hogy a pályázatot kiíró MÚOSZ közleménye, melyben az eredményeket ismertetik, Díjhalmozók címmel jelent meg – persze nem az idei év az első, ahol ezt joggal mondhatták el. Ugyan a nagydíjak többségét az Origo két fotóriportere vitte el, a kategóriadíjak többségét, összesen tizenhármat az MTI fotó rovatának tíz fotóriportere nyert meg két nagydíjuk mellé. A Népszabadság két fotóriportere két-két kategória díjat nyert el (és egyikük a már említett nagydíjat). A HVG fotó rovatának szintén két fotóriporterét díjazták, akik két-két díjat nyertek, a Ringier kiadó Blikk és Nemzeti Sport kiadványainak nemrég egyesített fotórovatának pedig két munkatársa nyert egy-egy díjat.

Hozzáteszem, ritka az a sajtótájékoztató, amin ennyi újságíró (főleg fotós – bár zömében nem fotózva), ilyen nagy érdeklődéssel vesz részt.

Az egyes pályaműveket alább linkeltem, a pályázat teljes anyaga (kategóriánkénti és fordulónkénti szűrési lehetőséggel) pedig a FotoKlikk pályázati oldalán megtekinthető.

Nagydíjak:

Kategóriadíjak:

Hír-Eseményfotó (egyedi):

  1. Hajdú D. András (Origo): Elég volt!
  2. Máthé Zoltán (MTI): Rendvédők
  3. Máthé Zoltán (MTI): Fradi-gyász

Képriport (sorozat):

  1. Sopronyi Gyula (Szabadúszó): Libya
  2. Simonyi Balázs (Magyar Narancs, Unit, Mindennapi.hu): Rehab
  3. Béli Balázs (Barikád magazin): Eközben a Parlamentben

Emberábrázolás-Portré (egyedi):

  1. Komka Péter (MTI külső munkatárs): Szemben
  2. Fazekas István (HVG): Hoffmann Rózsa
  3. Veres Viktor (Blikk/Nemzeti Sport): Várhidi Pál 80

Eemberábrázolás-Portré (sorozat):

  1. Kallos Bea (MTI): Laci bácsi
  2. Pályi Zsófia (Origo): Átlagmagyar
  3. Kovács Tamás (MTI): A gyanú árnyéka

Művészet (egyedi):

  1. Kecskeméti Dávid (Szabadúszó) André Kertész retrospektív
  2. Reviczky Zsolt (Népszabadság) Sweet Mambo
  3. Hajdú D. András (Origo): Extázis

Művészet (sorozat):

  1. Kollányi Péter (MTI): A Meggyalázás
  2. Hajdú D. András (Origo): Tűz van babám!
  3. Pályi Zsófia (Origo): Nyugdíjas Ki mit tud Hévízen

Sport (egyedi):

  1. Csudai Sándor (Magyar Hírlap): Innen szép felállni
  2. Kovács Tamás (MTI): Megálló
  3. Szabó Miklós (Nemzeti Sport): Bukfenc

Sport (sorozat):

Természet és Tudomány (egyedi):

  1. Süveg Áron (Szabadúszó): Töltés
  2. Selmeczi Dániel (Red Sea Boats Holidays Kft): Tánc
  3. Czimbal Gyula (MTVA): Színes köd

Terméstzet és Tudomány (sorozat):

  1. Pályi Zsófia (Origo): Illegális aranyásók
  2. Móricz Simon (Népszabadság): Homokhátság
  3. Mohai Balázs (MTI külső munkatárs): Busázás a Balatonon

Társadalomábrázolás – Dokumentarista Fotográfia (egyedi):

  1. Hatlaczki Balázs (Hatlaczki Bt.): Hajléktalan fürdő
  2. Stiller Ákos (HVG): Cigánysorról a panelbe
  3. Fazekas István (HVG): Testcsel és egy kapu

Társadalomábrázolás – Dokumentarista Fotográfia (sorozat):

  1. Szigetváry Zsolt (MTI): Büntetés
  2. Koszticsák Szilárd (MTVA): Tiltott szépségszalon
  3. Mohai Balázs (MTI külső munkatárs): Ozora

Humor-Zsáner-Bulvár (egyedi vagy sorozat):

  1. Reviczky Zsolt (Népszabadság): Ásó, kapa, Big Ben…
  2. Stiller Ákos (HVG): Odanézz
  3. Móricz Simon (Népszabadság): Arckeresés

A fotósok is készülnek a Londoni Olimpiára

2012. január 26. csütörtök
OlympicTestLondon PhotoEddyKeoghReuters A fotósok is készülnek a Londoni Olimpiára

Fotó: Eddie Keogh/Reuters

Nem csak a sportolók dolgoznak keményen a nyári Londoni Olimpia megmérettetéseire, hanem a fotósok is. A londoni játékok helyszínén zajló teszt versenyek jó alkalmat jelentenek a fotósoknak is, hogy megkerssék a legideálisabb helyeket, szögeket, és hogy a szervezők is gondoskodhassanak a szükséges előkészületekről.

Az Origofoto Facebookos linkajánló mondataiból kiderül, hogy a vezető magyar hírportál számára Tuba Zoltán készíti majd a fotókat a nyári játékokról. De a többi lapnál, és az MTI-nél is készülődnek, akik utazhatnak nyáron az Olimpiára.
Reuters blogján közöltek nemrég érdekes gondolatokat a nagy készülődésről. Blogbejegyzésükben pedig épp úgy helyet kapott egy magyar sportolóról készült fotó, ahogy a fotósok olimpiai csapatában is lesz a Reuters csapatban egy magyar. (Sajnos a ritmikus gimnasztikázó Vass Dóra nem tudott kvótát szerezni az Olimpiára)

Az ügynökség londoni sportfotósa Eddie Keogh mesél a készülődésről:
“A mai világ teljesen más, mint amelyikben az ókori olimpiákat rendezték, amik csak egyetlen napig tartottak. Azokban az időkben csak férfiak versenyezhettek, és csak hajadon nők nézhették a versengést. Állítólag voltak nők, akik férfinak öltözve jutottak be, hogy mégis láthassák, de ez eléggé úgy hangzik, mintha egy Monty Pyton filmből származna…

VassDora OlympicTestLondon PhotoEddieKeoghReuters A fotósok is készülnek a Londoni Olimpiára

Fotó: Eddie Keogh/Reuters

A világ legnagyobb show műsorát idén Londonban rendezik meg. Londoni srácként, aki az elmúlt 30 évben sportot fotózott, valami különleges dolog, hogy itt rendezik meg az Olimpiát. Nem ez lesz számomra az első, azt Los Angelesben rendezték. Még mindig emlékszem rá, hogy leesett az állam, mikor egy londoni hírügynökségnél dolgozó 21 évesként megkértek, hogy menjek. Ma egy kicsit őszebb a hajam, de még mindig “have the photography bug” és alig vártam, hogy az Olimpiai teszt versenyeket fotózzam.

Ez most nagyon komoly. A stadionok és egyéb versenyhelyszínek készen állnak, és teljes gőzzel zajlik a tesztelés. A Reuters Angliában dolgozó fotósaként rengeteg “premier league” futballt fényképezek, így a lehetőség, hogy más sportokat fotózhassak, az komoly kihívás, de érdekes is egyúttal. Meg kell találnunk minden munkán a megfelelő egyensúlyt. Elkapni a legfontosabb pillanatokat, amik elmesélik a nap történetét, de ugyanakkor lőni néhány szokatlan szögből készült képet is. Néha jól sikerül, néha pedig még jobban. (Oké, egy párat el is rontottam, csak el ne áruljátok a főnöknek!)

A próba versenyek nagyon jól sikerültek a fotósoknak, de nem is sikerülhettek máshogy, mivel a nagyra becsült sport fotós Bob Martin felügyelte a dolgokat fotós vezetőként. Minden egyes verseny helyszínt megnézett, és megtalálta a legjobb szögeket, és fotós pozíciókat, hogy a legjobb képek készülhessenek. A nemzetközi ügynökségek lehetőséget kapnak, hogy több helyszínen fényképezőgépeket szereljenek a tetőre is, így különleges szögekből fényképezve az eseményeket. 1400 fotóst akkreditáltak, akiknek a munkáját 50 fős fizetett és 750 fős önkéntes csapat fogja segíteni.

Van néhány sport, amit még sosem fényképeztem korábban. Ilyen az íjászat, ritmikus gimnasztika, hegyikerékpár, vagy a paralimpiai csörgőlabda.

Ezeken a napokon elég meredek volt a tanulási görbe, de egy kis idő után érzi az ember, hogy hol készülnek a legjobb képek. Már csak fél év van hátra a kezdésig. Az olimpiai láz egyre fokozódik. Hamarosan élesben megy minden. Alig várjuk!”

Mire jók a pletykák? – így bulvárosodik el a műszaki sajtó

2012. január 24. kedd
Canon 5Dcamera test spyPhotoStephenOachsApertureAcademy Mire jók a pletykák?   így bulvárosodik el a műszaki sajtó

Fotó: Stephen Oachs/Aperture Academy

Nem szeretem a pletykálkodást, és “mindenki” panaszkodik a bulvárra. Mégis egyre több pletykával telítődik a technikai hírek világa is, ezzel ugyanúgy hteltelenné téve a műszaki szaklapokat, mint ahogy a közéleti lapok is rohamosan veszítenek hitelességükből.

Most épp a valószínűleg 5D utód tesztelésén rajtakapott fotós hozza lázba a fényképezőgépekkel foglalkozó lapokat, és talán nekem is azt kéne szajkóznom, amit mások már megírtak a témában (Aperture AcademyCanon RumorsPixinfoMZPhoto, stb). De egyrészt nem látom értelmét, hogy újra leírjam ugyanazt, amit mások. Másrészt annak sem látom sok értelmét, hogy ők leírták.

Az külön vicces érdekes, hogy (szinte) senki nem is említi meg saját pletyka utánközlésében, hogy a világot bejárt képeket Steven Oachs készítette. Annak ellenére, hogy a forrásként többnyire mindenki által megadott írásból ez egyértelműen kiderül. Mégis mindenki a teljesen elszemélytelenítő “kémfotók készültek” megfogalmazást használja.
Mintha egy Afrikában fotózó emberről csak úgy magától tudnának készülni és az Internetre felkerülni képek, anélkül, hogy egy másik fotós pont arra járna, lefényképezné, nem utolsó sorban rájönne, hogy a képen látható dolognak, ha nem is hír, de pletyka értéke van, és feltöltené az Internetre.

Mi értelme a pletykáknak?
Azt a nézetem most tegyük félre, hogy nem az eszköz számít, hanem az elkészült kép. Tekintsük a fotózást tisztán technikai sportnak. Mire jó az újabb és újabb megalapozatlan hírekkel előhozakodni a várva-várt új fényképezőgépekről?
Ha majd bejelentik és lehet kapni is, akkor majd úgyis meg fogjuk tudni, hogy mit tud a gép, és megvehetjük, ha majd kapható lesz, és lesz majd rá pénzünk. Amíg nem kapható (mint most pl. a Canon 1DX), addig az se számít igazán, hogy már bejelentették. Mert ha lenne rá pénzünk, és elhatározásunk, akkor se tudnánk megvenni, amíg nem kapható. Akkor meg mi értelme elmélkedni róla, hogy megvennénk-e, vagy sem?

De amíg még a gyártó sem jelentette be – sőt talán maga sem tudja biztosan – hogy mit is fog majd megjelentetni, sőt talán még azt se határozták el, hogy azt hogyan is fogják hívni, addig mi értelme ilyesmiről hosszasan és pláne rendszeresen cikkezni?

Így bulvárosodik el a műszaki sajtó
Mivel nem megerősített információkról van szó, a megjelenő termék vagy olyan lesz, amilyennek mondják, vagy nem. Megalapozott döntést még akkor sem tudnánk a pletykák alapján hozni, ha egyébként lenne is pénzünk rá. De még ha a döntést meg is hoznánk, akkor se vehetnénk meg. Ha meg úgysincs rá pénzünk, akkor nem mindegy, hogy mit nem tudunk megvenni?
Persze a legfrissebb pletykák birtokában – akárcsak a legfrissebb gépek megapixel, ISO érzékenység és egyéb számadatainak magabiztos ismeretében pont ugyanúgy tűnhetünk naprakésznek, mint annak idején az autós kártyák világában, aki betéve tudta a végsebesség, lóerő, fogyasztás, hengerűrtartalom és egyéb műszaki adatokat, sőt azt is tudta, hogy a pakliban melyik járgány is a mindent vivő. És ez a tudás a pletykák esetében szerintem legalább ilyen hasznos is – abban az egy esetben, ha az ember autókat és/vagy fényképezőgépeket árul.
(Életrajzi adatként gyorsan hozzáfűzném, hogy életem egyik legpozitívabb élményének tartom, hogy mióta nem fotó/videócikk kereskedelemmel foglalkozom, azóta nem kell napra készen tudnom 2524 aktívan kapható, és még 4263 kifutó termék műszaki paramétereit és árait.)

Ezek a pletykák egyedül a pletyka oldalaknak jók, mert így két gépbejelentés között is van miről cikkezni, van mit olvasni az olvasóknak, és van mi mellett hirdetési felületet eladni a hirdetőknek. Meg persze, ha valamelyik pletykáról kiderül, hogy tényleg igaz, akkor talán jut érte 15 másodperc hírnév, hogy pont ők találták el.
De még az sem igazán valószínű, mert úgyis mindenki átveszi egymás híreit, és mire kiderül, hogy valamelyik pletyka igaz volt, addigra már senki nem fog emlékezni rá, hogy hol is hallotta korábban, és ott éppen honnan idézték. Sőt a bejelentés pillanatára már a pletykák is érdektelenné válnak – már akinek előtte érdekesek voltak – hiszen már nem kell találgatni, ott vannak a tények, lehet valós dolgokkal foglalkozni.

Visszaütnek a pletykák
A legszomorúbb hatása a pletykáknak, amit például a Nikon D4 közelmúltbeli megjelenése, vagy az azt megelőző Apple bejelentések némelyike is igazolni látszik. Ha a pletykák tényleg megjósolják, hogy mi jön, akkor csalódás lesz a vége. Hiszen nincsen újdonság a bejelentésben. Vagy csak nem olyan nagy, hogy igazán meglepődjünk. Ha meg a pletykák nem jönnek be, akkor azért csalódunk, mert többet vártunk. Vagy csak nem azt, amit kaptunk. De mégis egyre jobban belelovaljuk magunkat, és kedvenc lapjainkat, hogy a pletykákkal foglalkozzanak – akárcsak abba, hogy bulvár témákkal, és celebek magánéletével foglalkozzanak.

A gond a pletykákkal, hogy ártanak a hitelességnek. Akkor is, ha igazak. Ahogy Mari néni a virágárus elveszti a hitelét, ha sokat pletykálkodik, úgy a közéleti lapok hitelességét is aláássa, ha a nagyobb olvasottság érdekében egyre több bulvárhőst és egyéb celebet engednek a lapjaikra. Ugyanez igaz a műszaki szaklapokra is, márpedig egyre inkább úgy tűnik, hogy ők sem vigyáznak.
Az Apple termékek körül legalább olyan komoly pletyka iparág alakult ki szaksajtó néven, mint a fényképezőgépek körül. Sorra születnek a CanonRumors, NikonRumors, PentaxRumors, MILCrumors, RumorRumors, stb oldalak. A hírverseny miatt pedig még a magukat ennél komolyabbnak tartó szakmai oldalak is kénytelenek hivatkozni ezekre, vagy legalább hadakozni velük, mert ha az olvasó nem náluk olvassa, akkor még a végén máshova megy a szükséges dózisért, ami a piaci versenyben megengedhetetlen.

Te pletykákra (és celebekre) vágysz inkább, vagy másra?