“Csak használhatsa a gyártó által megbízott vagy az eladáskor mellékelt kétkerekű kocsit, állványt, gyámot valamint asztalt. Amikor kocsit tol, kerülje a sértést. DVD-játékos kezelése előtt alaposan kell olvasnia el a következő utasításokat” – gépi fordítású DVD lejátszó használati útmutató
Friss hírként jelent meg tegnap, hogy Automatikus fordítóprogramot indított kísérleti jelleggel a La Tribune című francia gazdasági napilap internetes kiadása, ami a beszámolók szerint hemzseg a tükörfordításból adódó hibáktól. Ebből persze csak az hír, hogy egy online lap fordító programot próbál integrálni kezelőfelületébe – bár ez sem újdonság, hisz vannak már példák erre is. Ahogyan az sem újdonság, hogy az automata fordító programok nehezen küzdenek meg a nyelvtani finomságokkal.
Már több éve, hogy Internet szerte elhíresült a DVD játékos kézikönyv, ami nem más mint egy olcsó távolkeleti DVD lejátszó készülék használati útmutatójának silány gépi fordítása. Erről a nyelvtani hiba slágerről (na valószínűleg ezt se sikerült helyesen leírnom) még az egyébként remek online magyar szótárat üzemeltető SZTAKI oldalán is megemlékeznek egy rövid szösszenet erejéig, és a Hetek is szentelt neki egy rövidke – szerintem talán eléggé se füle se farka – írást.
De hogy a bevezető hírhez kapcsolódjunk, íme egy másik remek megoldás (angol eredetiben és magyar gépi fordításban), hogy külföldi forrásból hogyan tudunk egyszeriben magyar – vagy akár számtalan nyelven elérhető – tartalmat előállítani: “A oldal van gép lefordított és feltéve ” mint van” nélkül garancia. Gép fordítás május lenni bonyolult -hoz ért. Legyen szíves folyamodik eredeti Angol cikk akármikor lehetséges.”
Végy egy kellő mennyiségű anyagot biztosító oldalt, húzd be saját oldaladba, szabadíts rá egy fordító programot, és máris van egy működő rendszered. Kísérletnek nem utolsó, üzleti modellnek azonban elég karcsú.
Bizony minél több dolgot automatizálni tudunk, és gépesítésükkel egyszerűsíthetjük az életünket, sajnos van egy csomó dolog – és ezek a gépesítéssel napról napra többnek tűnnek – amik nem automatizálhatók, mert ha megoldható, akkor is szörnyen bonyolult lenne megfelelő algoritmusokat találni rá. Míg egy megfelelő kultúrkörben nevelkedett ember képes intuitívan választani a szövegkörnyezet függvényében a szinoním szavak közül, addig a gépi fordító csak tükörfordításra képes. Egy felépített adatbázisból kiválogatja a találatok közül relevánsnak tűnőket. Talán az összetettebb programozás, és a mesterséges intelligenciák használata képes lehet valamelyest árnyalni a fordító programok pontosságát, és kellően hosszas “tanítással” elfogadható szintre is fejlődhetnek. De az emberi tényező nehezen pótolható, hogy a kifejezések árnyalatnyi finomságaival, az átvitt értelmek, és mögöttes tartalmak közvetítésével is boldogulni lehessen. Különösen igaz ez a hírhedten bonyolult nyelvtanú magyar nyelv esetében, amit szerintem még a hibásan működő fordító programoknak is becsületére válik akár gyengén is művelni. Ez is egyel több érv amellett, hogy nyelvet kell tanulni.
Aki pedig még nem tette, az próbálja ki a Google Translate fordító szolgáltatását, hogy mennyire tud vicces szövegeket szülni a tükör fordítás. Bár talán nemzetközi szinten is pont a Google lehet a vonatkozó fejlesztések legnagyobb támogatója, hiszen nekik mindenki másnál fontosabb érdekük, hogy rohamosan szaporodó szolgáltatásuk minél több nyelven (és minél jobb minőségben) elérhető legyen, illetve hogy a különféle nyelvi korlátokat a lehető leghatékonyabban tudják áthidalni a keresési találatok – és persze a hirdetési tartalmak – megjelenítése során.
Azoknak, akik szeretnék kipróbálni hogy is fest ez a blogbejegyzés más nyelveken:
DVD játékos kézikönyv “eredeti” félrefordításban:
A MédiaBlog mai kérdésfelvetése (az egyik), hogy vajon hogy magyarítható a nemzetközi sajtóban – főleg a WikiLeaks botrány kapcsán – napról-napra egyre gyakrabban előforduló whistleblower kifejezés?
