Anne Almasy letiltott hirdetése
Egy amerikai esküvőfotós úgy gondolta, hangulatos képe jó hirdetés lehet. Az esküvői magazin szerkesztőinek viszont nem tetszett a hirdetés, így elutasították. Az ügyből pedig botrány lett.
Az Fstoppers beszámolója szerint az amerikai Weddings Unveiled Magazine szerkesztősége elutasította, hogy leközölje egy esküvőfotós hirdetését. A magyaros nevű Anne Almasy ugyanis egy azonos nemű pár (két nő) esküvőjén készült a képet tartott leghangulatosabb és a szerelmet leginkább kifejező reklámfotónak.
A szerkesztőség válasza
“Tudna esetleg egy másik képet küldeni a hirdetéshez? Nem szívesen közölnénk egy hirdetést egy azonos nemű pár képével. Ez természetesen nem a saját meggyőződésünket tükrözi, de tudja…”
Majd miután a fotós röviden elutasította a javaslatot, a kiadó némi belső megbeszélés után visszahívta a fotóst, de nem az a beszélgetés következett, amire Almasy számított. Felajánlották a hirdetés díjmentes lemondását, mivel még úgysem terhelték a kártyájára az összeget. Persze hozzátették, hogy a jövőben is szívesen fogadják, ha náluk szeretne hirdetni. Ez viszont csak szította a feszültséget és a fotós nem tágított, felháborodása pedig a szakmai közbeszéd szintjére emelte az ügyet.
A tolerancia határai
A kérdés persze sokkal komolyabb annál, hogy egy újság lehozza-e egy fotós hirdetését, vagy sem. Sőt nem is az a kérdés, hogy akár üzletileg, akár jogilag megtehetik-e, hogy válogatnak (igen, megtehetik).
A helyzet érdekessége, hogy vajon mennyire fér meg a klasszikus férfi-nő házasságra épülő újság, a tolerancia és a másság elfogadásával. Hol húzódnak a határok és vajon mennyiben kell egy ilyen újságnak toleránsnak lennie, illetve talán mindezeknél fontosabb kérdésként, hogy mivel szolgálja leginkább saját és olvasói érdekét?
Mennyiben kell például figyelembe venniük, hogy a lapjuk jobbára az USA déli területein jelenik meg, ahol az azonos neműek házasságát nem engedik a törvények (ettől persze még nem hivatalosan házasodhatnak és akár az újságot is olvashatják, sőt fotóst is alkalmazhatnak). Vajon jól sejtik, tudják, vagy fogalmuk sincs róla, hogy olvasóik hogyan fogadnának egy ilyen hirdetést? Még érdekesebb aspektusa a történetnek, hogy vajon vannak-e arrafelé más nemi identitású olvasói egy esküvői magazinnak, vagy milyen arányban lehetnek, akik toleránsak az ilyesmivel szemben és milyen arányban, akik szigorúan ellenzik.
Toleráns kiegyezés
A lap szerkesztői végül engedtek a közvélemény nyomásának, bocsánatot kértek hibásnak bizonyult döntésükért és elfogadták a kép leközlését. A fotós blogján arról is beszámol, hogy egy percig sem haragudott a kiadóra, még kevésbé a benne dolgozókra, egyszerűen csak a döntésüket tartotta elfogadhatatlannak, és fontosnak tartotta kiállni az értékek mellett, amikben hisz. Véleményét egy Martin Luther King idézettel nyomatékosítja: “Mindig megfelelő az idő, hogy megtedd, amit kell.”
A történetet nagy vonalakban vázoltam néhány magyarországi esküvői lap kiadójának is. Kíváncsi voltam, ők mit gondolnak a kialakult helyzetről, de sajnos egyiküktől sem kaptam érdemi választ. Pedig érdekes lett volna megismerni az ő véleményüket és, hogy Magyarországon milyen szempontok alapján és hogyan születne döntés ilyen ügyben.
Te mit gondolsz a lap elutasításáról, a fotós küzdelméről, és arról hogy végül mégis engedtek a kérésének?
Értesülj a hasonló bejegyzésekről! Kövess Facebook, Google+ és Twitter segítségével!
A fotós társadalom ünnepnapjai közt azok az igazán piros betűsek, mikor ünnepnap nem munka közben találkozunk egymással, hanem egymást ünnepelni jövünk össze. Többnyire munkán kívül egy kiállításmegnyitó, díjátadó, vagy szomorúbb esetben egy közös ismerős 
Bácsi Robi
Első alkalommal rendeznek fotópályázatot kifejezetten 
