‘dotSUB’ címkével ellátott bejegyzések

Fényképek és az emberi kapcsolatok

2010. április 16. péntek
DavidGriffin photography TEDtalk Fényképek és az emberi kapcsolatok

David Griffin

Már akkor meg akartam osztani ezt a videót, mikor először belefutottam a TED oldalán, de ha már magyarul írok, akkor törekszem videókban is a magyar nyelv használatára, így előbb segítettem a TED-nek lefordítani, aztán valahogy feledébe merült, és most az juttatta eszembe, hogy a napokban a Spottr kitette. Az oldal igen szűkszavúan tálalja az angol nyelven beágyazott videót, csak remélni tudom, hogy látogatóik közül akik nem értenek angolul, azok legalább a képekért végignézik a majdnem 15 perces beszédet, vagy hogy felfedezik a subtitles gomb alatt rejlő magyar feliratot, de méginkább, hogy mindannyian értik angolul is, mert eredetiben sokkal jobb.

David Griffin, a National Geographic fotó igazgatója arról beszél a videón, hogyan köt össze minket a fotográfia. Szemben a Spottr címével (Hogyan köt össze minket a fotózás), szerintem nem a fotózás művelése, hanem maguk az elkészült képek jelentik a kapcsolatot. Talán szavakon lovagolásnak tűnik ez a különbségtétel, pedig szerintem fontos jelentésbeli eltérés van (talán mielőtt a filmet először láttam, magam se gondoltam erre).

Bár kétségtelen, hogy a fotós és a fotóalany, illetve a környezetük között is kialakul valamiféle kapcsolat. Sőt Griffin a vele dolgozó remek fotóriporterek és természetfotósok kalandjait elmesélve bepillantást enged a képek elkészültébe is.
Mégis inkább azt az emberi köteléket tartom igazán hangsúlyosnak, ami az elkészült fotók, és az azokat szemlélő több millió olvasó között kialakul, hiszen a National Geographic mégis csak a világ egyik (ha nem A) legnagyobb példányszámban eladott magazinja – amit nem utolsó sorban mindig remek fotókkal töltenek meg.

A többit mondja el David Griffin saját szavaival:

A videó beillesztése és a magyar nyelvű felirat nem jött volna létre a TED és a dotSub segítsége nélkül.

Az iskola kiöli a kreativitást

2009. december 3. csütörtök

“Aki tudja, az csinálja.
Aki nem tudja, az tanítja.
Aki tanítani se tudja, az pontozza.”
- Jánosi László, táncos, tréner, pontozó

ted talks ideas worth spreading Az iskola kiöli a kreativitást
Ötletek, amiket érdemes terjeszteni

Nem vagyok az iskolák és az oktatási rendszer nagy híve, de mégis csak jobban hangzik ha mélyreható és éles kritikát egy nemzetközileg elismert szakember gyakorol, mintha csak egy egyszerű fotóriporter kritizál másokat.
A népszerű TED beszédek között tűnt fel egy oktatási témájú, melyet egy kedves barátom nekiállt lefordítani, és feliratozni, hogy ne csak az angolul tudók élvezhessék a bölcs eszmefuttatást. (Később a barátom fordítását lecseréltem az eredeti videóra, mivel a dotSUB segítségével eredendően lehetővé teszik a TED beszédek lefordítását és több nyelvű elérhetőségét.)

Igen elgondolkodtató dolgok hangzanak el benne, érdemes megnézni, és ahogy a TED szlogenje tartja: gondolatok, amiket érdemes megosztani másokkal…

Sir Ken Robinson beszédének lényege, hogy az iskolai képzés negatívan hat a kreativitásra. Alapvetően az angolszász oktatási rendszert veszi górcső alá, de ez egyáltalán nem jelenti azt hogy a porosz út kevésbé káros a kreativitásra. Főleg mivel sok helyen még a puskázáshoz sem kell nagy kreativitás, így még ez sem hat ösztönzőleg a diákokra.

Szerencsére szaktudást (és kreativitást) igénylő területeken a kapcsolati tőke mellett (jobb esetben) a hozzáértést is elvárják és nem csak az iskolai papírokat nézik. A diplomás munkanélküliség növelése érdekében mindenki igyekszik minél több papírt begyűjteni. Sőt egyre többen gondolják úgy, hogy a képzési minőségi romlása mellett még a szakmai orientáció (ti: pályaválasztás) is teljesen elrugaszkodott attól, hogy milyen szakmákra van tényleges szükség. Míg vannak hiányszakmák, amikben alig akadnak szakemberek, addig a sikerszakmákban alig lehet elhelyezkedni. És a megszerzett papírok mögött sincs mindig valós, komoly szaktudás. De egyre több helyen kérdeznek bele, és egyre kevesebb helyen kíváncsiak rá, hogy van-e nyelvvizsga vagy diploma. Használni kell a tudást, és sok helyen inkább ezt tesztelik az állásinterjún a papírok bekérése helyett. Fotósoknál meg csak a kép számít….csak egyre kevesebb helyen van állásinterjú (ahogy fotóriporteri állás is)…