További Nikon D800 termékfotókért kattints a képre
A D4 már világszerte – így Magyarországon is – kapható, a D800 pedig a héten válik elérhetővé. A kereslet azonban sokkal nagyobb irántuk, mint amennyit a Nikon szállítani tud. Akadozás várható az utánpótlásban.
Világ szerte március 14-től kapható a Nikon D4, Magyarországon a nemzeti ünnep miatt csak a héten, 19-étől kezdték árusítani a boltok. 22-étől pedig kapható (legalábbis Amerikában) a D800 is. A készleek viszont a jelek szerint nem állnak valami fényesen.
A japán gyártó közleményt adott ki (csak japánul), hogy a D800-ra sokkal nagyobb mennyiségben kaptak előrendeléseket, mint amennyit gyártani tudnak. A Nikon Rumors a közleménynek azt a részét hangsúlyozza, mely szerint az új gép a terveknek megfelelően meg fog jelenni március 22-én. Az eredeti japán közlemény viszont a gyár bocsánatkérését is tartalmazza, ami előre vetíti, hogy az előrendelések közül nem tudni mennyit tudnak majd kielégíteni.
A Cnet híre, és ennek nyomán más lapok is határozott készlet hiányt helyeznek kilátásba, és azt állítják, hogy arra nem nagyon érdemes számítani, hogy az előrendelt példányokon felül csak úgy besétálva megvehetjük bármelyik boltban. A lap azonban kihangsúlyozza, hogy a közleményt a japán anyacég adta ki, az amerikai márkaképviselet nem tett hasonló bejelentést, és egyelőre választ sem kaptak a megkeresésükre.
Magyarországon
A budapesti boltok némelyike már az első nap kiárulta a teljes D4 készletet. Igaz nem is kaptak valami sokat belőle, de az összes beérkezett példány, már gazdára talált, beleértve a bemutató darabot is.
A Nikon Magyarország szintén nem adott ki közleményt a D800 érkezésével, vagy esetleges készlet hiányokkal kapcsolatban, és egyelőre ők sem válaszolnak az ezt firtató kérdésekre.
5D mk3: 102400-nál látszik zaj - Tesztfotókért kattints a képre!
Nagy a titkolózás az új profi fényképezőgép modellek körül. Mindkét gyártó csak óvatosan csepegteti az információkat, és főleg a teszt képeket, de már mind a négy új gépből elérhetők az első teszt fotók, ha azok egyelőre nem is biztosítanak objektív összehasonlítási lehetőséget.
Nikon D800 teszt fotó valós környezetben - Kattints a további képekért!
A Nikon hivatalosan közzé tette a D800 teszt fotóit, bár módszeres zajteszt eddig nem látott napvilágot, csak általános használat mellett készült (vélhetően gondosan válogatott) minta fotók, akárcsak a Canon 1DX gépével is csak a Canon által közzétett tesztfotók ismertek, amiknek feltűnő jellemvonása, hogy csak nappali képek vannak köztük, egyetlen gyenge fénynél készült fotót sem mutattak eddig (ha találtál ilyet valahol, jelezd kommentben!).
A D4-el viszont épp ma reggel jelent meg a DPreview zajteszt sorozata. Akárcsak az 5D mark III-mal, a D4-el is készítettek stúdió körülmények között egy teszt sorozatot. Különleges összehasonlító felületük ráadásul lehetőséget nyújt rá, hogy egy kisebb képrészletet kiválasztva akár több féle fényképezőgép modellel is összehasonlítsuk a különböző ISO értékeken készült fotókat. Mivel azonban az 5D mark III tesztfotókat még nem a szokásos szabvány teszt környezetükben készítették, így egyelőre a D4 képket és az 5D mark III fotóit csak igen szubjektíven tudjuk összehasonlítani egymással. De ami készik, nem múlik, előbb-utóbb sor kerül majd erre is azt hiszem.
“Apróbb firmware hiba” miatt késik a Nikon D4 jövő hétre tervezett megjelenése. Március közepéig nem látjuk a polcokon az új profi gépet.
Alig egy nappal a sokak által talán még a D4-nél is jobban várt D800 bejelentése után tette közzé a NikonRumors nyomán az MLZphoto magyarul is, hogy a Nikon késlelteti az új csúcsgép piacra dobását. Az angol nyelvű pletykalap sem rendelkezik a dologról sok információval. Mindössze annyit közölnek, hogy a február közepére tervezett megjelenéshez szükséges gépek első szállítmánya egy hónappal később érkezik.
A lap forrásai szerint a késlekedés hatása globális, vagyis nem csak az USÁ-ba érkező szállítmányokra vonatkozik, hanem a világ minden országára egyaránt érvényes. Az első gépek tehát március 15-e előtt nem érkeznek meg sehova, Magyarországon pedig a nemzeti ünnep miatt még későbbre csúszhat a megjelenés (különösen, mivel március 15-e csütörtökre esik, így csak a négy napos hosszú hétvége után kezdődik majd újra a munka mindenhol). Persze arra sincs garancia, hogy ha az Amerikai megjelenés nem a magyar nemzeti ünnepre esne, akkor boltokba kerülhetne aznap a termék.
A hiba állítólag a firmwareben van
A hiba nem mechanikai
A NikonRumors azt is tudni véli, hogy a késlekedés oka nem mechanikai eredetű, hanem a gép firmwarében találtak hibát. Ez a magyarázat csak azért furcsa, mert a firmware könnyű szerrel frissíthető lenne akár házilag is. Így az új firmware-t ráérnének leprogramozni míg a gépekkel megrakott konténerek átutazzák a világ óceánjait, a szoftver frissítés pedig – ahogy általában lenni szokott – letölthető lenne az Internetről.
A japán gyártó tehát kerülni akarja a hibából eredő presztizs veszteséget. Viszont ha olyan súlyú a hiba, hogy egy hónappal el kell halasztani a megjelenést, akkor annyira mégsem lehet kis gond, mert nem akarják, hogy a hibára fény derüljön. Így az sem kizárt, hogy a hiba mégsem szoftveres eredetű, és azért kénytelenek elhalasztani a küldemény kihajózását, mert a hibát nem lehetne egyszerű firmware frissítéssel orvosolni, hanem magukat a gépeket kell még a szállítás előtt (minimum) átnézniük. Persze mindez csak találgatás, az igazságot pedig talán sosem fogjuk megtudni.
Annyi biztos, hogy a Nikon profi termékei még nem heverték ki a cunami által elszenvedett károkat. Előbb a földrengés és szökőár tépázta meg a profi eszközeik gyártását, és rövid idővel később már a készleteiket is, majd a fukushimai erőmű hatására voltak sugárszennyezettségi problémák is. Most pedig ez a gikszer nehezíti, hogy végre mindenki önfeledten örüljön az új termékek megjelenésének.
Minden esetre kellemetlenül indul a D4 megjelenése. Főleg mivel így a Nikon teljesen el is veszítheti parányi lépés előnyét, hiszen a Canon is márciusra ígérte az 1DX érkezését.
Nem szeretem a pletykálkodást, és “mindenki” panaszkodik a bulvárra. Mégis egyre több pletykával telítődik a technikai hírek világa is, ezzel ugyanúgy hteltelenné téve a műszaki szaklapokat, mint ahogy a közéleti lapok is rohamosan veszítenek hitelességükből.
Most épp a valószínűleg 5D utód tesztelésén rajtakapott fotós hozza lázba a fényképezőgépekkel foglalkozó lapokat, és talán nekem is azt kéne szajkóznom, amit mások már megírtak a témában (Aperture Academy, Canon Rumors, Pixinfo, MZPhoto, stb). De egyrészt nem látom értelmét, hogy újra leírjam ugyanazt, amit mások. Másrészt annak sem látom sok értelmét, hogy ők leírták.
Az külön vicces érdekes, hogy (szinte) senki nem is említi meg saját pletyka utánközlésében, hogy a világot bejárt képeket Steven Oachs készítette. Annak ellenére, hogy a forrásként többnyire mindenki által megadott írásból ez egyértelműen kiderül. Mégis mindenki a teljesen elszemélytelenítő “kémfotók készültek” megfogalmazást használja.
Mintha egy Afrikában fotózó emberről csak úgy magától tudnának készülni és az Internetre felkerülni képek, anélkül, hogy egy másik fotós pont arra járna, lefényképezné, nem utolsó sorban rájönne, hogy a képen látható dolognak, ha nem is hír, de pletyka értéke van, és feltöltené az Internetre.
Mi értelme a pletykáknak? Azt a nézetem most tegyük félre, hogy nem az eszköz számít, hanem az elkészült kép. Tekintsük a fotózást tisztán technikai sportnak. Mire jó az újabb és újabb megalapozatlan hírekkel előhozakodni a várva-várt új fényképezőgépekről?
Ha majd bejelentik és lehet kapni is, akkor majd úgyis meg fogjuk tudni, hogy mit tud a gép, és megvehetjük, ha majd kapható lesz, és lesz majd rá pénzünk. Amíg nem kapható (mint most pl. a Canon 1DX), addig az se számít igazán, hogy már bejelentették. Mert ha lenne rá pénzünk, és elhatározásunk, akkor se tudnánk megvenni, amíg nem kapható. Akkor meg mi értelme elmélkedni róla, hogy megvennénk-e, vagy sem?
De amíg még a gyártó sem jelentette be – sőt talán maga sem tudja biztosan – hogy mit is fog majd megjelentetni, sőt talán még azt se határozták el, hogy azt hogyan is fogják hívni, addig mi értelme ilyesmiről hosszasan és pláne rendszeresen cikkezni?
Így bulvárosodik el a műszaki sajtó
Mivel nem megerősített információkról van szó, a megjelenő termék vagy olyan lesz, amilyennek mondják, vagy nem. Megalapozott döntést még akkor sem tudnánk a pletykák alapján hozni, ha egyébként lenne is pénzünk rá. De még ha a döntést meg is hoznánk, akkor se vehetnénk meg. Ha meg úgysincs rá pénzünk, akkor nem mindegy, hogy mit nem tudunk megvenni?
Persze a legfrissebb pletykák birtokában – akárcsak a legfrissebb gépek megapixel, ISO érzékenység és egyéb számadatainak magabiztos ismeretében pont ugyanúgy tűnhetünk naprakésznek, mint annak idején az autós kártyák világában, aki betéve tudta a végsebesség, lóerő, fogyasztás, hengerűrtartalom és egyéb műszaki adatokat, sőt azt is tudta, hogy a pakliban melyik járgány is a mindent vivő. És ez a tudás a pletykák esetében szerintem legalább ilyen hasznos is – abban az egy esetben, ha az ember autókat és/vagy fényképezőgépeket árul.
(Életrajzi adatként gyorsan hozzáfűzném, hogy életem egyik legpozitívabb élményének tartom, hogy mióta nem fotó/videócikk kereskedelemmel foglalkozom, azóta nem kell napra készen tudnom 2524 aktívan kapható, és még 4263 kifutó termék műszaki paramétereit és árait.)
Ezek a pletykák egyedül a pletyka oldalaknak jók, mert így két gépbejelentés között is van miről cikkezni, van mit olvasni az olvasóknak, és van mi mellett hirdetési felületet eladni a hirdetőknek. Meg persze, ha valamelyik pletykáról kiderül, hogy tényleg igaz, akkor talán jut érte 15 másodperc hírnév, hogy pont ők találták el.
De még az sem igazán valószínű, mert úgyis mindenki átveszi egymás híreit, és mire kiderül, hogy valamelyik pletyka igaz volt, addigra már senki nem fog emlékezni rá, hogy hol is hallotta korábban, és ott éppen honnan idézték. Sőt a bejelentés pillanatára már a pletykák is érdektelenné válnak – már akinek előtte érdekesek voltak – hiszen már nem kell találgatni, ott vannak a tények, lehet valós dolgokkal foglalkozni.
Visszaütnek a pletykák A legszomorúbb hatása a pletykáknak, amit például a Nikon D4 közelmúltbeli megjelenése, vagy az azt megelőző Apple bejelentések némelyike is igazolni látszik. Ha a pletykák tényleg megjósolják, hogy mi jön, akkor csalódás lesz a vége. Hiszen nincsen újdonság a bejelentésben. Vagy csak nem olyan nagy, hogy igazán meglepődjünk. Ha meg a pletykák nem jönnek be, akkor azért csalódunk, mert többet vártunk. Vagy csak nem azt, amit kaptunk. De mégis egyre jobban belelovaljuk magunkat, és kedvenc lapjainkat, hogy a pletykákkal foglalkozzanak – akárcsak abba, hogy bulvár témákkal, és celebek magánéletével foglalkozzanak.
A gond a pletykákkal, hogy ártanak a hitelességnek. Akkor is, ha igazak. Ahogy Mari néni a virágárus elveszti a hitelét, ha sokat pletykálkodik, úgy a közéleti lapok hitelességét is aláássa, ha a nagyobb olvasottság érdekében egyre több bulvárhőst és egyéb celebet engednek a lapjaikra. Ugyanez igaz a műszaki szaklapokra is, márpedig egyre inkább úgy tűnik, hogy ők sem vigyáznak.
Az Apple termékek körül legalább olyan komoly pletyka iparág alakult ki szaksajtó néven, mint a fényképezőgépek körül. Sorra születnek a CanonRumors, NikonRumors, PentaxRumors, MILCrumors, RumorRumors, stb oldalak. A hírverseny miatt pedig még a magukat ennél komolyabbnak tartó szakmai oldalak is kénytelenek hivatkozni ezekre, vagy legalább hadakozni velük, mert ha az olvasó nem náluk olvassa, akkor még a végén máshova megy a szükséges dózisért, ami a piaci versenyben megengedhetetlen.
Te pletykákra (és celebekre) vágysz inkább, vagy másra?
A Nikon a mai napon végre bemutatta régóta várt új csúcsgépét, a D4-et. Új érzékelő, új kártyatípus, és új megfontolások, részben már a multifunkciós fotóriporterek jegyében.
Én nem érzem a Nikon gépet akkora meglepetésnek. Igaz én a keringő pletykákkal nem szoktam foglalkozni, de mivel már hetek-hónapok óta keringenek az Interneten mindenféle kalóz kém fotók és mindenféle műszaki paraméterekről cikkeznek net szerte, hogy mit fog tudni az új gép, belőlem nem váltott ki akkora csodálkozást. Műszaki paraméterei lényegében az eddigi modellek frissítéseiként mind várhatóak, sőt java részt logikusak is voltak egy profi fényképezőgépben (ugye tudod, mitől profi egy fényképezőgép?). A Nikon nem próbált hatalmas világrengető újításokat a piacra dobni. Eddig is remekül eltalált gépeiket logikus és praktikus apróságokkal kiegészítve frissítették a piac felhasználók és a kor elvárásainak megfelelően. Szerencsére csak az ésszerűség keretei között növelték a felbontást, és nem indítottak újabb felbontás háborút, sőt – akár csak eddig – kicsit az új géppel is alá céloztak a konkurencia felbontásának (éppen elég az érzékenységben zajló versenygés is).
Nem akartam túlságosan belemenni a részletekbe, mert úgyis mindenhol erről cikkeznek (Nikon, DPreview, FotóSarok, MLZphoto, Pixinfo, Spottr, stb), de pár lényeges dolgot azért csak illik kiemelnem.
Főbb paraméterek Az új gép 16 megapixel (4928×3280) felbontású, FX jelzésű, vagyis full frame CMOS érzékelőt kapott, sorozat sebessége maradt a korábbi típus 9-11 fps értéke. Érzékenysége ISO 100-12 800-ig terjed, de 204 800-ig (lefelé pedig 50-ig) kiterjeszthető, és mint a Nikon sajtóközleménye fogalmaz “a fényképezőgép intelligens, bizonyított teljesítményű zajcsökkentése úgy tartja meg a minőséget, hogy nem romlik a kép élessége.”
Nikon D4 zárszerkezet
Zárszerkezet
A D4 új, kevlár/szénszál kompozit anyagú zárszerkezetet kapott, melytől nagyobb élettartam és jobb strapabíróság várható. A Nikon közleménye azt állítja, hogy “az új, rendkívül tartós záregység standard életciklusa 400 000 kioldást tesz lehetőve”. Ezt egyes cikkek haljalmosak garantált élettartamnak, vagy hitelesített értéknek tekintei, pedig mint az már számtalanszor bebizonyosodott, a gyártók várható zár élettartam adatai se pontosnak, se garantáltnak nem tekinthetők. Egyszerűen csak tájékoztató jellegű becslés.
Videó funkciók előtérben
Sokan nem örülnek a fotó és videó funkciók egyesítésének a profi fényképezőgépekben, de akárcsak a többi gyártó, a Nikon sem térhet el jelentősen a trendektől. Az új Nikon csúcsgép, bár fotózás terén is kínál újdonságokat, főleg a videó funkciókban gazdagodott. Videó formátumoknál választhatunk az MPEG és a H264 formátum között, illetve a gép hátulján a live view gomb körül megjelent egy üzemmód választó tárcsa (akárcsak a Canon 7D-nél), mellyel választhatunk, hogy fotó vagy videó módban szeretnénk az élőképet bekapcsolni.
A D4-el Full HD (1080p) videók rögzíthetők 24p, 25p, 30p sebességgel, a 720p formátumú videók pedig 25p, 30p, 60p sebességgel. Az egyes klipek hossza 29,59 perc lehet. Ezen kívül a gép támogatja videó módban is a DX formátum használatát, ilyenkor másfélszeres nagyítással rögzít.
AF rendszer
Természetesen az új gép (különösen gyenge fényviszonyokhoz) továbbfejlesztett AF rendszert is tartogat. A gép 51 pontos AF érzékelője 15 kereszt-típusú érzékelőt is tartalmaz, így a rosszabb fényerősségű objektívekkel (vagy telekonverterekkel) is jobban használható az új gép.
A D4 videó módban az érzékelő kontraszt AF módját használja, ilyenkor a felcsapott tükör miatt természetesen a továbbfejlesztett AF szenzor nem használható.
Time-lapse Érdekes vonása a D4-nek, hogy már nem csak bizonyos időközönkénti fotó készítésre képes, mint elődei, hanem ezekből a fényképezőgépben rögtön videót tud összefűzni, hogy a time-lapse videót már készen tölthessük le, illetve akár a fényképezőgépben megnézhessük.
HDR (High Dynamic Range)
A D4 továbbfejlesztett képfeldolgozási lehetőségeinek egyik új lehetősége a kamerában készíthető HDR kép. Ebben a time-lapse videókhoz hasonló üzemmódban megadhatjuk, hogy hány képet készítsen a gép, milyen expozíciós eltérésekkel, és azokat magában a gépben rögtön össze is fűzi egyetlen HDR képpé, hogy a legoptimálisabb képet kapjuk, vagyis a sötét részek és a világosak is egyaránt helyesen exponáltak legyenek.
Ennek az üzemmódnak a használatával természtesen fontos óvatosan bánni, mivel alkalmazása sajtóetikai kérdéseket vet fel, és a legtöbb általánosan elfogadott képfeldolgozási irányelv szerint fotó manipulációnak számít – még akkor is, ha magában a fényképezőgépben történik a kép elkészítése. Ez pedig rögtön felveti azt a kérdést, hogy vajon a fényképezőgép megjelöli-e valamilyen módon a képet, hogy az HDR feldolgozást kapott, vagy mi látszik majd az EXIF adataiban.
Kezelőszervek
A D4 kezelése nem sokat változott, megtalálhatók rajta a szokásos Nikonra tárcsák, és gomb kiosztás. Az új élőkép gomb mellett legszembetűnőbb változás talán, hogy a gép alján levő vertikális markolat rész külön joystickot kapott, így a gép, és annak menüi lényegesen kényelmesebben kezelhetők bármilyen helyzetben. Egy olyan apróság, amit sokan kifogásoltak, mivel a D700 markolatán ugyanúgy megvolt ez a második joystick, a nagy testvér D3-ról viszont hiányzott ez a kényelem, amit most a D4-be beépítettek.
XQD és CF aljzat
Új memóriakártya szabvány
Akárcsak a korábbi modell, a D4 is, két kártya aljzattal rendelkezik, viszont ezek közül csak az egyik Compact Flash (CF) kártyahely, a másik a legújabb XQD kártya szabványt követi, ezzel a D4 könnyen lehet az új kártya szabvány első gyakorlati alkalmazója. Kíváncsian várhatjuk, hogy a hozzá tartozó kártyák mikor, illetve milyen paraméterekkel fognak majd megjelenni. Az XQD kártya elvben már létező, és kapható szabvány, csak ugye amíg nincs gép, amibe jó is, addig minek árulják?
Sokat elárul egyébként a Nikon XQD elkötelezettségéről, hogy a gép 1-es kártyahelyét kapta, és a hagyományos CF kártya aljzat lett a 2-es jelzésű.
Csatlakozások
A gép csatlakozói is első sorban a videózás jegyében újultak meg, a mikrofon csatlakozó mellett megjelenik egy fülhallgató csatlakozó, hogy a videó felvétel hangját könnyebb legyen ellenőrizni, C típusú, tömörítetlen HDMI csatlakozón vezethető ki a gépből a videójel, illetve az új modell már beépített gigabites LAN csatlakozóval rendelkezik a fotók, de különösen a nagy méretű videó fájlok letöltéséhez. Persze megmaradt a hagyományos Mini USB csatlakozó is. A GPS és távkioldó a korábbi megoldásokhoz hasonlóan csatlakoznak a gépre.
Megjelent viszont a váz oldalán egy új, kerek csatlakozónyílás, amihez hasonlóval eddig a Canon profi vázak oldalán találkoztunk a mark III-IV és X vázaknál. A Nikon megújítja WiFi képküldési rendszerét, így új, kompakt WT-5 jelzésű wifis küldőjük már ugyanúgy a gépváz oldalára csatlakozik, mint a Canonnál, ezzel nagyobb mozgásteret adva a fotósnak.
Érdekes, hogy (akárcsak a Canon 1D X-ből) a Nikon D4-ből is kimaradt az Apple és az Intel által nemrég közösen bevezetett, új ThunderBolt/LightPeak csatlakozó, ami egy feltörekvő szabványnak adott volna teret. Helyette inkább a hagyományosnak mondható (bár fényképezőgépeken kifejezetten újszerű), de legjobb esetben is mindössze tized akkora sebességű LAN csatlakozást választotta mindkét gyártó – valószínűleg nem is teljesen függetlenül egymás döntésétől. Pedig mind a Canonnal, mind a Nikonnal kapcsolatban szárnyra kaptak olyan pletykák, hogy támogatni fogják új gépeiken a ThunderBolt csatlakozást.
Megjelenés és ár
A gép várhatóan február közepétől lesz kapható, és ára $6000 dollár (kb 1.5 millió forint) lesz, bár ezt a magyar nyelvű sajtóközlemény egyáltalán nem tartalmazza.
A Nikon nem próbált hatalmas világrengető újításokat a piacra dobni. Eddig is remekül eltalált gépeiket logikus és praktikus apróságokkal kiegészítve frissítették a 
