‘Canon’ címkével ellátott bejegyzések

Kétszer annyiba kerül majd a Canon 200-400, mint a Nikon változat

2013. május 14. kedd
CanonEF200 400 4L USM IS teleconverter Kétszer annyiba kerül majd a Canon 200 400, mint a Nikon változat

Az új Canon EF 200-400/4L IS USM 1.4x telekonverter

Lassan már évek óta húzódik a Canon legújabb szupertele zoom objektívének megjelenése. Most végre megjelenhet a boltokban, de mint kiderült, közel kétszer annyiba kerül majd, mint a Nikon változat.

A hírek szerint az új Canon EF 200-400mm f/4L IS USM beépített 1.4x telekonverterrel május végén kerülhet a boltok polcaira, és majdnem 12 ezer dollár (kb. 2,7 millió forint) lesz az ára az USÁ-ban, ami azt jelenti, hogy Magyarországon valószínűleg három millió forint körül lesz. A Nikon változat ára még 7 ezer dollár sincs (kb. másfél millió forint), ezért a legtöbb külföldi fotós oldal az új fehér mozsárágyú árával foglalkozik. A majdnem kétszeres különbséget legfeljebb részben indokolhatja, hogy az új Canon kapott egy beépített 1.4x telekonvertert, de talán önmagában túlzás lenne erre fogni, bár mást nagyon nem találni a paraméterek között.

A 200-400 nagyon népszerű gyújtótávolság. Sok sportfotósnak kifejezetten kedvenc eszköze, de sok helyzetben a paparazzi fotózásnál és más műfajoknál is nagyon előnyös tud lenni. Fényereje gyengébb ugyan valamivel az ipari szabványnak számító 2.8-as nagyteléknél, de a mind növekvő érzékenységű vázakkal ez egyre kevésbé okoz problémát. Háttér elmosása sem lesz annyira szép, mint amiért a 2.8-as fixeket szeretni szokás. (Ha mégis ragaszkodnál a 2.8-hoz, akkor próbálkozhatsz a Sigma 200-500/2.8 méretével.) Cserébe viszont egy viszonylag könnyű, mindössze 3,6 kg tömegű objektívben jóval nagyobb rugalmasságot kapunk. A zoomnak köszönhetően nem egy állandó gyújtótávolság használatára van korlátozva a fotós. A 200-400 mm között változtatható gyújtótávolság eredményezte látószögbe beleférhet, amit egy fix 300 mm-es vagy 400 mm-es objektívvel már nem lehetne megörökíteni, mert abba már nem fér bele. Erre szokás megoldásként egy másik vázon másik objektívet készenlétben tartani, de sok esetben még így is jóval lassabban tud reagálni a fotós. Van persze, ahol belefér ez a reakcióidő, de például a 100 méteres síkfutás, de akár a kajak-kenu és gyorskorcsolya sprint számai is tipikusan azok a sportágak, ahol nincs idő objektívet, de még gépet váltani sem. Nem véletlen, hogy például a Lonodni Olimpián is sokan nagy megelégedéssel használták a CPS által kipróbálásra kínált  új Canon 200-400 prototípusokat.

CanonEF200 400mm teleconverter Kétszer annyiba kerül majd a Canon 200 400, mint a Nikon változat

Egy mozdulattal bekapcsol a telekonverter

A beépített 1.4x telekonverter pedig tovább bővíti ezeket a lehetőségeket, hiszen nem kell az objektívről leszerelni a gépet, hogy a telekonvertert beillessze az ember az objektív és a gép közé. Csak egy mozdulat és a telekonverter máris a helyére csúszik, lehet időveszteség nélkül tovább dolgozni az immár akár 560 mm gyújtótávolságúra nőtt objektívvel. A telekonverter magába az objektív házába került beépítésre, és a professzionális videókamerák objektíveinél szokásos módon egy fizikai kapcsoló átbillentésével lehet ki-be kapcsolni. Mint a mellékelt képen is látszik, a 200-400 oldalán egy fizikai lock kapcsolót is elhelyeztek, hogy véletlenül ne lehessen a telekonvertert átkapcsolni.

A nagy kérdés csak az, ami egyre gyakrabban vetődik fel a profi fotósok körében is hogy kinek lesz pénze ilyen borsos árú termékekre?

Értesülj a hasonló bejegyzésekről! Kövess FacebookGoogle+ és Twitter segítségével!

Időzóna zavarba kerveredett sajtóbejelentések

2013. március 21. csütörtök

WorldClock timeZones Időzóna zavarba kerveredett sajtóbejelentésekEzek a fránya időzónák folyton nehezítik a globális világban ténykedők életét. Az Oscar-díjakat mindig a magyar éjszakában adják át, a Magyarországról tudósító nemzetközi hírügynökségek mindig a külföldi lapzártákhoz kell alkalmazkodni, a külföldi nagy sajtó bejelentések meg mindig keresztbe tesznek a magyarországi megjelenéseknek.

magyarországi Canon márkaképviseleten (kis túlzásal) ezekben a percekben mutatja be a cég legújabb belépő szintű tükörreflexes fényképezőgépeit. Csakhogy a gépek paramétereiről már nem csak a pletyka lapok szolgáltak napokkal vagy hetekkel korábban lesújtóan pontos kiszivárogtatásokkal. Az anyacég maga is keresztbe tesz a más időzónában működő leányvállalatainak – így a magyaroknak is – a bejelentés korlátozásaival.
Megjegyzem, ez nem csak egy céget érintő probléma, sőt nem is csak a fotótechnikai cikkekre igaz. Szinte minden olyan hírt érint a jelenség, ami nem csak belföldön érdekes, a Canon új termékeinek bejelentése csak az apropót szolgáltatják hozzá, hogy most ezt megírtam.

Ma hajnalban már minden külföldi fotós oldal lehozta az új gépek minden adatát (DpReviewPetaPixel, Fstoppers, stb), paraméterét, sőt talán nem csak termékfotókat, hanem tesztfotókat és talán már az első teszteket is. A magyar lapok pedig ahogy ilyenkor tenni szokták a hírversenytől vezérelve, gyorsan lefordították és közzé tették az információkat a külföldi forrásokból (Pixinfo,  FotoTv, Printscreen, Prohardver, MLZphoto, stb). Én nem kapkodtam el ezt a posztot, mert ebben a hírversenyben nem is akarok részt venni – sőt a magam részéről értelmét se látom.

Canon Invitation penProjector Időzóna zavarba kerveredett sajtóbejelentések

A japán újságírók érdekes formátumú meghívót kaptak

A nap kérdése
Ezek után nem az a nagy kérdés, hogy vajon milyen újdonságot mutatnak be a mai sajtótájékoztatón, hanem hogy van-e bármi értelme elmenni egy olyan sajtóeseményre, aminek a bejelentéseit már órákkal az esemény előtt mindenki megírta.

A dolgok normál menete általában az szokott lenni hogy ha tartanak egy sajtótájékoztatót, akkor az újságírók elmennek rá, hogy információt gyűjtsenek, majd vagy már helyben, vagy a szerkesztőségbe érve megírják belőle a saját anyagaikat.
De ha pár órával az esemény előtt megjelenik külföldön minden releváns információ, amiből nem csak lehet, de a hírverseny miatt egyenesen kötelező is dolgozni, akkor maga a sajtó esemény aligha tud érdemeben hozzátenni ehhez. Ezek után minek elmenni a sajtóeseményre, sajtós pogácsát majszolni, meghallgatni újdonságként tálalva, amit pár órával korábban magad írtál meg, mikor még hír volt?
Persze lehet ilyenkor nyomogatni is a készüléket, ami nem egy utolsó szempont, sőt lehet személyes kapcsolatokat építeni is, de az érdemi megjelenéshez ez nem sokat tesz hozzá. Az ergonómia is fontos, de a sajtótájékoztatón mindenki ugyanazt a gépet akarja majd nyomkodni, mint te, szóval időigényes dolog tíz percre megkaparintani, és tíz perc alapján is leginkább csak azt írhatod majd meg, hogy nyomkodtad és tetszik, vagy nem. A már órákkal korábban megjelent hírekhez ez kevés érdemi adalékot jelent. Az órák, vagy napok múlva megjelenő alaposabb tesztek előtt meg az olvasókat aligha elégíti ki.

Ahogy egy kolléga fogalmazott ma reggel: “szomorú, hogy azon kell törni a fejünket, hogy van-e értelme elmenni egy sajtótájékoztatóra”.

Minek volna értelme helyette?
Az igazi az volna, ha a világon mindenhol egyszerre lenne bejelentés, akkor legalább a tényleges bejelentés hírei nem szivárognának ki előbb. Persze hajnalban még az ingyen kávé miatt sem kelnének szívesen az újságírók, sőt a sajtótájékoztató szervezői sem.
Az emberbarát megoldás talán az lenne, ha egy nappal korábban tartanának sajtótájékoztatót, és titoktartási kötelezettség kötné az újságírókat, hogy másnap hajnalig nem jelenhetnek meg az anyagok. Így mindenkinek volna ideje megrágni az információkat, megírni az anyagait, szépen komotósan beszerkeszteni és úgy időzíteni a megjelenést, hogy összhangban legyen a nemzetközi megjelenéssel. Csak hát a cégek félnek az esetleges kiszivárogtatásoktól – bár ez az egyre erősödő pletyka gépezet mellett szó szerint nevetséges gondolat, hiszen már idejét se nagyon tudni, hogy mikor sikerült olyan terméket bejelenteni, amiről nem lehetett előre tudni minden paramétert.

Az ugyanis is biztos, hogy nem a magyar sajtó fogja első információkkal ellátni a világot egy külföldi cég termékeivel kapcsolatban – de hogy már a magyar olvasókat sem, az szerintem nem csak az újságoknak, hanem a gyártóknak is kellemetlen – kéne hogy legyen!
Talán a rendszert kellene a újragondolni a cégeknek és nem a bejelentés előtti kiszivárgásoktól tartani, mert ez nem változtat rajta, hogy csak kullognak az őket megelőző pletykák mögött és a saját dolgukat nehezítik értelmetlenül.

Értesülj a hasonló bejegyzésekről! Kövess FacebookGoogle+ és Twitter segítségével!

Látványos videós különbségek Canon L és PL objektívek között

2013. január 10. csütörtök

CinemaEOS lenses LvsPL Látványos videós különbségek Canon L és PL objektívek közöttA Canon új filmes kamera családjához egy filmes objektív sort is bemutatott. Gyakran felvetődik a kérdés, hogy ezek miben térnek el a hagyományos EF objektívektől.

Johnatan Yi humoros kis videót forgatott erről egy 300C filmes kamerát használva (lásd alább), de gondoltam összegyűjtök én is néhány praktikus különbséget. Ezek persze inkább csak a filmezéssel komolyabban foglalkozóknak számítanak. Az egyszerű Video DSLR-ekkel alapvetően csak az EF objektívek használhatók, a filmes optikák csak a Cinema EOS kamera családdal használhatók (bár ezeknek is létezik EF bajonettes kivitele). Ugyanakkor a DSLR bajonettekhez is létezik PL adapter, sőt egyes külső gyártók olyan filmes objektíveket is gyártanak, amik a PL objektívek paramétereivel bírnak, de Canon EF, vagy épp Nikon bajonett kerül a végükre a könnyebb csatlakoztatás érdekében.

300C CinemaLens photoCanon Látványos videós különbségek Canon L és PL objektívek közöttDSLR fényképezőgépből filmes kamera (rod support, matte box, follow focus)
A komolyabb filmes munkáknál a gépet és az objektívet nem csak magában szokás használni, hanem egy rakás kiegészítővel egybe épített rendszerként, hogy minél jobban szolgálja a filmesek igényeit. Magát a kamerát többnyire egy sín rendszerre (rod support) szerelik, amire a további tartozékokat lehet rögzíteni. Az objektívek elé matte boxot szerelnek a kedvezőtlen becsillanások ellen, amibe akár szűrőket is helyezhetnek az optika elé. Az optikákra pedig a könnyebb élességállítás érdekében ún. follow focus tárcsát szerelnek, amivel jobbára nem is az operatőr bajlódik, hanem külön szakember, ún. focus puller dolgozik. Ezek azok a kiegészítők, amik miatt a filmes PL lencsék egységes mérete praktikusabb. Ugyan a sín rendszeren megoldható lenne a fókusz tárcsa és a matte box átszerelése is. Hiszen pont ezért született a könnyen átrendezhető moduláris rendszer, de azzal időigényesebbé válna minden egyes objektív csere. A filmes optikáknál viszont erre nincs szükség, mivel az objektívek átmérője ugyanolyan, akárcsak a hosszuk (amelyik gyújtótávolságnál persze ez kivitelezhető), csak ki kell őket cserélni, és már mehet is tovább a forgatás, komolyabb szerelgetés nélkül.

 Látványos videós különbségek Canon L és PL objektívek közöttFogazás élességállításhoz
Szintén előnye a Cinema EOS optikáknak, hogy – akárcsak a filmiparban használatos többi objektív, például amiket a Zeiss gyárt – gyárilag rendelkeznek a filmesek által használt fogazással, amibe a follow focus tárcsa fogas áttétele kapcsolódik.
Ugyanez biztosítható kiegészítőket az EF objektívek fókusz gyűrűire szerelve is, de külön barkácsolást igényel. Ráadásul a filmesek életét egy sokkal komolyabb probléma is nehezíti, ha fotózásra szánt objektívekkel dolgoznak. A profi fotó objektívek ugyanis elektronikusan viszik át a manuál fókusz vezérlését is, és ezért a fókuszgyűrű nem akad meg a fókusz tartomány végén, hanem körbeforgatható. A filmesek ezzel ellentétben jobban szeretik a fókusz tartomány végén megakadó MF mechanikát. Ez ugyanis sokkal pontosabb fókuszálást enged. Az sem ritka, hogy a filmesek bejelölnek távolságokat a fókusz tárcsán, hogy jelezzék egyik vagy másik szereplő helyét a jelenetben, vagy mozgását a díszletben. Ezeket gyakran mérőszalaggal pontosan le is mérik, sőt a szkriptben dokumentálni is szokták, hogy amikor egy jelenetet meg kell ismételni, könnyebben vissza tudjanak állni. Ezek az adatok és jelölések segítik a precíz élességállítást. Viszont az EF objektívek használatakor a fókusz tartomány két végén túlforgatva a fókusz gyűrűt könnyen elvesznek a jelölések, hiszen a manuál fókuszgyűrű már régen máshol áll az objektíven, mint ahol a jelölés van a fogaskerék áttétellel csatlakozó fókusztárcsán.

CinemaEOSlens CanonPL 135 e1357829139784 Látványos videós különbségek Canon L és PL objektívek közöttHosszabb járatú MF gyűrű
Az is sokban segíti a filmesek munkáját, hogy a PL objektíveken 300 fokos elforgatásra van elosztva a teljes fókusz tartomány, ami lényegesen nagyobb a jellemzően AF fotózáshoz fejlesztett EF objektívekhez képest. Minél többet kell tekerni a manuál fókusz gyűrűn, annál finomabb, folyamatosabb lehet az élességállítás, annál pontosabban lehet beállítani az élességet. Ezért is van ezeken az objektíveken lényegesen sűrűbb skálázás.

Egy kommentelő kérdését továbbítva utána érdeklődtem, hogy létezik-e a Cinema EOS objektíveknek metrikus skálázású változata, vagy csak a képen is látható láb távolságokkal skálázott. A Canon Magyarország nem tud róla, hogy lenne más változat is. Ez arra enged következtetni, hogy a filmes objektíveknél csak az amerikai angolszász filmiparra gondoltak, Európára nem igazán. Legalább is azzal mintha nem számoltak volna, hogy nálunk métert szokás használni, nem lábat. Annál is érdekesebb ez, mert a fényképezőgépekhez gyártott Canon EF objektíveken kettős, láb és méter távolságot is feltüntető skálázás van – csak ugye ez nem igazán alkalmas pontos távolság állításra. Szemben a filmes objektívekkel, ahonnan meg lehagyták a méter skálát.

CarlZeiss ArrtiMasterPrime 100mm Látványos videós különbségek Canon L és PL objektívek közöttEzzel viszont lehet, hogy komoly piaci rést hagytak a profi filmes objektív gyártásban egyébként is régóta jelentős szereplőnek számító Zeiss számára, mivel ők határozottan méter skálázással gyártják, közismerten jó minőségű filmes objektíveiket. Persze az sem tűnik kizártnak, hogy a Zeiss gyárt külön láb számozású optikákat az angolszász piacra is…

Mechanikus blende gyűrű
Visszakerült ezekre az objektívekre a mechanikus blende gyűrű is, ami szintén jó szolgálatot tesz a forgatásokon. Különösen akkor, ha a blendével akarnak a jelenet közben képi hatást elérni, például a kép elsötétedését, vagy világosodását. Az EF objektívekről már az EOS rendszer megjelenése idején eltűnt a korábban minden fényképezőgépen megtalálható blende gyűrű. A fotózásban nincs is komoly jelentősége, hogy a gép elektronikusan vezérli a blendét, vagy mi állítjuk manuálisan. Ugyanakkor a filmezésnél ez is problémát jelenthet, mivel a vázon elektronikusan csak diszkrét blende értékek közt ugrálva állítható a blende, nem folyamatos átmenetben, mint a PL objektívekkel.

A képi minőség különbségeket az alábbi videóban lehet megfigyelni, és hogy ez után a sok komoly technikai részlet után legyen itt valami könnyedebb is, az alábbi videó végén hangzik el a nagy bölcsesség:

Mindegy, hogy PL vagy EF objektíveket használsz, mindegyik elég jól néz ki hozzá, hogy a barátaid levetkőzzenek neked”….szóval ha kamera és az objektívek megvannak, már csak barátkozni kell…

Canon Cinema Primes vs. Canon L Series from Jonathan Yi on Vimeo.

Kiegészítés: Az írásban szereplő információk jó része a CreativeLive workshopjának köszönhető, iletve köszönettel tartozom a szakmai lektorálásért két filmes szakember ismerősömnek, Balogh Dániel Bagának és Szabó Dánielnek.

Értesülj a hasonló bejegyzésekről! Kövess FacebookGoogle+ és Twitter segítségével!

A Canon hivatalosan nyugdíjba küldi az 5D mark II-t

2012. december 26. szerda

CanonEOS 5Dmark2 24 105 A Canon hivatalosan nyugdíjba küldi az 5D mark II tMióta bejelentették az 5D mark III-at, sejtettük, hogy ez a nap el fog jönni, és az elődjét kivonják a forgalomból. Már az is meglepetés volt, hogy nem az utód bejelentésével együtt került rá sor, mint általában szokott történni.

Nekem sosem volt 5D mark II-m, így nincsen hozzá érzelmi kötődésem. Az első változatot is csak nagyon rövid ideig használtam, elég hamar kiábrándultam belőle. Ez alapján nehéz lenne megítélni, bár pont azokban a dolgokban, amivel gondom volt, úgy tudom nem sok különbség van a két generáció között.
Törtem a fejem, hogy nem is foglalkozom ezzel a hírrel, hiszen karácsony reggelén angolul a PetaPixel is, és szinte minden magyar fotós oldal (FotoTV, Printscreen, MLZphoto, stb) megírta lényegében ugyanazt a hírt. Tulajdonképpen csak azért írok róla, mert talán van még aki nem olvasta máshol, meg mert mégis csak egy történelmi dologról van szó.
Az 5D első kiadása az elérhető árú full frame DSLR-t hozta el, a második generációja pedig a DSLR videózás terjedésében vállalt hatalmas szerepet. Érdekes ennek fényében visszanézni, ahogy az 5D mark II hirdetésére használt Reverie film készítője mesél a forgatás körülményeiről. Vincent Laforet fotósként is ismert és eredményes volt, de az 5D mkII-vel kezdett videó projektjeinek köszönheti, hogy ma már alig van olyan, aki nem ismeri a nevét. Nem csak az amatőr és hobbi filmesek ismerték meg munkáit, hanem a szakma is csodájára járt annak, amit ebben a kisfilmben életre tudott hívni.

Kíváncsi vagyok, a harmadik generációra hogyan emlékezünk majd vissza, mikor a szolgálati ideje végére ér. Ma még elég vegyes a megítélése. A mark II mellett sokan feleslegesnek találják, sőt van aki egyenesen visszalépésnek tekinti az elődje által kínált lehetőségekhez képest. Ugyanakkor szép számmal vannak, akiknek végre pont azt hozta el, amire mindig is vágytak, és a korábbi 5D változatok képtelenek voltak azt megadni.

Persze akinek még megvan, és nem akar megválni tőle, az továbbra is használhatja, sőt a használt piacon is jó darabig állandó résztvevő marad majd. Jó pár évig még alkatrész utánpótlása is megoldott lesz.

Értesülj a hasonló bejegyzésekről! Kövess FacebookGoogle+ és Twitter segítségével!

Kívánságlista fényképezőgép gyártóknak

2012. december 25. kedd
SantaClaus with camera photoMikeBlakeReuters Kívánságlista fényképezőgép gyártóknak

Fotó: Mike Blake/Reuters

Igyekszem mellőzni a karácsonykor szokásos sablonokat. Fogadjátok szeretettel egy kedves operatőr kolléga ünnepi videóüzenetét, és egy Mikulásnak szánt humoros kívánságlistát.

Aki kért a Mikulástól vagy a Jézuskától fotózással kapcsolatos ajándékokat, az talán már meg is kapta és bőszen próbálgatja. A Lens Rentals amerikai fotó kölcsönző (PetaPixelen is megjelent) humoros írásában a kölcsönző alapítója Roger Cicala inkább a fényképezőgép gyártóknak kíván mindenféle jót, nem mellőzve némi iróniát sem az írásból:

Kedves Mikulás,

Én igazán nem szeretnék semmit kérni idén karácsonykor. Nagyon örülnék viszont, ha egy pár dologgal megajándékoznád kedvenc fényképezőgép gyártóimat.

Canon: Egy 0.18 µm CMOS gyár igazán rájuk férne Télapó. Ha az nem fér el a szánban, akkor talán adhatnál nekik pár millió Sony érzékelőt. Úgy 36 megapixel körül jó lenne.

Ohh, és talán néhány 200-400 f/4 IS objektív. Úgy tűnik, hogy a sajátjaikat elhagyták, amiket már jó ideje bejelentettek, és azóta sem kaphatók.

Nikon: nekik elég sok mindent kérek Mikulás, de ebben az évben segítsük a rászorulókat!

Remek lenne, ha a szánban elférne számukra egy teljes minőség ellenőrző részleg, igazán jól jönne nekik.

Tudnál a Nikonnak egy elfogadható szerviz hálózatot ajándékozni? Ha az nem lehetséges, akkor helyette 2014-ben hozz nekik néhány új vásárlót, mert addigra nagyon rá fognak szorulni.

És Mikulás, ha nagyon nagyvonalú kedvedben vagy, akkor talán elárulhatnád a Nikonnak is az elektronikus blende vezérlés titkát? Az ő mechanikus megoldásuk annyira az 1960-as éveket idézi. Nem úgy fest, hogy a blende vezérlő motor kihagyásától olcsóbbak lennének az objektívjeik.

Sigma: Mikulás, a Sigma nagyon, nagyon jó volt idén. Főleg mert az új 35 mm f/1.4 objektívet úgy árazták, ahogyan, javultak a szervizeik és teljes ellenőrzést biztosítanak jövőre az objektíjveik AF rendszere felett is. Szerencsére kitaláltam nekik a tökéletes ajándékot.

Adj nekik egy cserélhető bajonettet. Legyenek a lencsék az objektív egyik részében, és a fényképezőgéphez kapcsolódó dolgok a másik felében, ami csatlakozik a vázhoz. Így amikor a vásárlóik fényképezőgép gyártót akarnak váltani, nem kell nekik teljesen új objektíveket venni, csak a géphez csatlakozó részt kell lecserélniük.

Tudod így akár adhatnának egy-két adapter is a saját Foveon érzékelős fényképezőgépeikhez is, amik egykor marha sokba kerültek. Lefogadom, akkor többen próbálnák ki őket, mert nem kell egy csomó objektívet is vásárolni hozzá.

Ha már a fényképezőgépeikről beszélünk. Ha maradt még hely a listádon, akkor tudnál nekik adni pár képfeldolgozó processzort is, hogy fel tudják gyorsítani azokat a gépeket? Igazán szép ajándék lenne.

Sony: Azt hiszem, hogy ezt már kitaláltad, Télapó. Objektívek. Most csak néhány jó objektívre van szükségük. Ebben a pillanatban épp 13 NEX fényképezőgépet kínálnak. De ha körülnézel a weben, mindössze 9 NEX objektívet találsz hozzájuk, létezik viszont 42 féle adapter, amikkel az emberek más objektíveket használnak a NEX gépeken. (Komolyan, nem túlzok Mikulás, nézz utána.)

Hogy mondod? Oké, azt hiszem, hogy az Olympust már nekik adtad. Az pár éven belül megoldhatja az objektív problémájukat.

Olympus: Egy igazi teleobjektív a micro 4/3 rendszerhez tökéletes lenne. Valami úgy 150mm f/2.8 körül, vagy 250mm f/4 esetleg?

Fuji: Nekik csak egy RAW converter hiányzik. Ez igazán nem sok, ugye? Nem biztos, hogy csak ennyire van szükségük, de az biztos, hogy ez hiányzik nekik legjobban.

Tamron: Akárcsak a Sigma, a Tamron is nagyon, nagyon jó volt idén. Bemutattak néhány remek objektívet, amit barátságosan is áraztak be, és talán az övék a legjobb szerviz hálózat is az egész fotó iparban, úgyhogy nekik valami igazán szép dolog járna.

Sajnos nem tudom, hogy ők mire is vágynak. Tudom, hogy jól jönne nekik egy pontosabb fókusz távolság kalkulátor, de nem hiszem, hogy igazán akarnak ilyet.

Talán azt a cserélhető bajonett megoldást nekik is elárulhatnád? Várjunk csak, hiszen ők kezdték ezt el annak idején. Akkor talán csak emlékeztetni kell őket az Adaptall megoldásra.

Hoppá, megvan. Eszembe jutott, hogy a Tamronnak mire is van szüksége. Egy 200-500 mm objektív képstabilizátorral. Ezt ők is szeretnék! Ez olyan lenne, mint a Leica, mikor felélesztenek egy igazi klasszikust.

Leica: Ha már a Leicát emlegetem, vigyél nekik néhány jó LCD-t, hogy azt szereljék az új fényképezőgépeikre. Szomorú, hogy a PanLeica V-Lux 4 elektronikus keresője úgy 10x akkora felbontású volt, mint az M9 LCD-je.

Nekik mindenük meg van ezen kívül. Ha nem hiszel nekem, akkor csak kérdezd meg őket, ők is ezt fogják mondani.

Ha még valamit akarsz adni nekik, akkor az legyen inkább negatív. Mikor az ajándékokat elviszed nekik, le tudnád venni a “brilliant” és “sheer joy” szavakat a marketing anyagaikból? Tudom, hogy ez nem a te szokásod, de ez lenne a legjobb dolog, amit kaphatnának.

Szeretettel Roger,

UI: Majdnem elfelejtettem valamit. Kérlek ajándékozd meg a Samsungot egy marketing osztállyal. Senki sem emlékszik rá, hogy nekik is van pár jó fényképezőgépük és objektívük is.

Mivel tudom, hogy a blog olvasói között akad egy pár pentaxos is, fontosnak érzem megemlíteni, hogy a PetaPixel kommentjei közt kialakult némi vita arról, hogy vajon a Pentax azért maradt le a listáról, mert ők olyan tökéletesek, hogy nincs szükségük a télapó segítségére, vagy mert nekik már ahhoz is egy egész marketing osztály kéne, hogy a levélírót emlékeztesse, hogy még ők is léteznek.

És jöjjön a beígért videó Gárdos Viktor operatőr kollégától a Kerozin számára hangszerelve:

IFRAME Embed for Youtube

Értesülj a hasonló bejegyzésekről! Kövess FacebookGoogle+ és Twitter segítségével!