‘bojkott’ címkével ellátott bejegyzések

Sajtó bojkott a Press(er)ió ellen – ne fotózd az LGT-t!

2013. február 13. szerda

GaborPresserLGTrehearsal Sziget 0708062364aVA photosVolgyiAttilaHu Sajtó bojkott a Press(er)ió ellen   ne fotózd az LGT t!Átfogó bojkott szerveződött a magyar sajtóban az LGT eheti koncertje ellen, mivel Presserék elfogadhatatlan feltételeket akarnak a fotósokra kényszeríteni. Bal és jobb oldalról nyomtatott és online lapok társulnak egymás mellé, hogy közösen kiálljanak a szakmai elvek mellett, amikért külföldön is rendszeresen ringbe szállnak a fotósok és az őket alkalmazó újságok – sajnos Magyarországon azért az alakzat hézagos lesz itt-ott.

Nem terveztem, hogy bármilyen szinten foglalkozom az LGT legújabb koncertjével. Viszont az elmúlt napokban sorra keresnek meg szabadúszó fotósok és komoly szerkesztőségek munkatársai egyaránt, hogy hallottam-e a zenekar szerződéséről. Mivel lassan nem tudom egy kezemen megszámolni hányan küldték át, nagyon is hallottam róla. Egy újabb elfogadhatatlan szerződés. Ép elméjű fotós ilyet nem ír alá, sőt alkalmazásban álló fotós maga nem is hozhat ilyen döntést, de magára adó médiumnál a főnökök sem fogadnak el ilyet. Részben azért, mert a zenekar fizetséget (fotókat) követel cserébe azért, hogy a lapok népszerűsítsék őket. Részben meg azért, mert még azt is ki akarják kötni, hogy milyen képek jelenhetnek meg a koncertről, mintha csak megrendelésre fotóznák őket – épp csak itt nem ők fizetnek a fotókért, hanem nekik kellene fizetni a fotókkal. A következő nyilván az lesz, hogy megmondják, hogy mit írhatnak róluk a lapok, sőt talán meg is írják majd az újság helyett, hogy biztos azt írják, amit ők szeretnének.

Összefog a magyar sajtó
Innen igazán érdekes a történet, ugyanis mint említettem, egyre több lap dönt úgy, hogy ilyen feltételekkel nem hajlandó tudósítani a koncertről. A Hír24 azt írja, a Népszabadság, az Origo, a HVG, a Magyar Nemzet, az Index és ők maguk is csatlakoznak a koncert elleni bojkotthoz. Később a Népszava, a Mandiner és a Nyugat.hu és mások is csatlakoztak. Ennek keretében a lapok nem írják alá a személyesen Presser Gábor által ellenjegyzendő szerződést, és nem fognak semmilyen fotót közölni a koncertről.

Az MTI kivétel
A Magyar Távirati Iroda hivatalosan felmentést kapott a szerződés aláírása alól. A nemzeti hírügynökség fotó rovatának vezetője, Virágvölgyi István arról tájékoztatott, hogy “A szervezőknek jeleztük fenntartásainkat a szerződéssel kapcsolatban, utána a mi esetünkben eltekintettek a szerződés aláírásától. Így tudósítani fogjuk a koncertet és legalább a szokásos két ingyenes képet mindenképpen kiadjuk.”

LGTjegy FotzoasSzabalyok Sajtó bojkott a Press(er)ió ellen   ne fotózd az LGT t!

A jegy szerint nem lehet fényképezni

Nincs kőbe vésve, csak bepróbálkoznak
A különböző szerkesztőségek munkatársaival beszélgetve hallottam olyat, hogy más lappal is tesznek majd hasonló kivételt a szervezők. A történet innentől inkább úgy néz ki, mintha csak bepróbálkoznának a szerződéssel: akinek a gyomra beveszi a feltételeket azzal aláíratják és lejmolnak tőle képeket, meg ráerőszakolják saját cenzúrájukat, ahol viszont elég fontos nekik megjelenni, ott nem annyira erőltetik a szerződés aláírását, ami egyébként főleg a magyar koncerteken egyáltalán nem divat, és ebben a formában még külföldön is komoly tiltakozást szokott kiváltani.
Az Index kérdésére Presser azt válaszolta, hogy “A szerződés egyébként Presser szerint nincs kőbe vésve, hajlandóak bárkivel egyezkedni.” A koncerten egyébként az akkreditált fotósokon kívül mindenkit engednek fotózni, sőt az LGT ezt kifejezetten bátorítja, ahogy azt is, hogy küldjék el nekik a képeiket a honlapjukon keresztül. Bár a jegy hátoldalán ugyanúgy szerepel, hogy “Szigorúan tilos minden kamera, magnó vagy más hang- és képrögzítő berendezés behozatala.”

Volt már hasonló
Legutóbb arról írtam, mikor Janet Jackson hasonló próbálkozása ellen tiltakozott a norvég sajtó. Magyarországon pedig az a Ke$ha próbálkozott utoljára hasonlóval, aki előkelő helyen szerepel az amerikai fotósok által bojkottált énekesek listáján, és akinek a budapesti fellépéséről annak idején még az MTI sem tudósított.
Hozzá kell tennem, az ilyen próbálkozások nem ritkák kisebb zenekarok, vagy akár sportrendezvények szervezői részéről sem, csak ezek általában nem ütik meg azt az ingerküszöböt, hogy a sajtó zöme egyáltalán tudósítani akarjon róluk, így komoly tiltakozás helyett egyszerűen csak nem tudósít róla, aki nem akar.

Mindez a botrány azonban nem csak Presserre és bandájára vet rossz fényt, hanem azokra is, akiket ő támogat, vagy akik őt támogatják. Kíváncsi volnék például, hogy a koncert fő támogatójaként megjelenő Magyar Villamos Művek vezetése mit szól hozzá, hogy egy népszerű koncert helyett egy olyan rendezvényt támogattak – vélhetően nem kevés pénzzel – ami eddig inkább csak negatív visszhangot váltott ki.

LGTfotosSzerzodes Sajtó bojkott a Press(er)ió ellen   ne fotózd az LGT t!

Az LGT koncert fotós szerződése

Ne írd alá!
A MÚOSZ Fotóriporterek Szakosztálya, mint egyetlen fotós szakmai érdekképviselet egyelőre nem alakított ki a kérdésről álláspontot. Mikor a véleményükről érdeklődtem a szervezet elnöke tőlem értesült a helyzetről, válaszuk a blogbejegyzés megjelenéséig nem érkezett meg (a blogon publikálás után pár órával megérkezett, lásd alább).

Én azt tanácsolom minden fotósnak és szerkesztőségnek, hogy eszébe se jusson senkinek aláírni olyan szerződést, amiben a fotózás engedélyezése fejében szabadon felhasználható képeket kérnek. Sőt amelyik rendezvény szervezője ilyennel próbálkozik, arról máshonnan akár ingyen kapott képekkel se tudósítson.
Az egyszerű koncertre járóknak meg azt tanácsolom, hogy élvezzék a koncertet és inkább hagyják otthon a fényképezőgépüket, mert a biztonsági szolgálathoz nem biztos, hogy eljutott az LGT felhívása, így a jegyen olvasható feltételek szellemében könnyen lehet, hogy el fogják venni tőlük a koncerten. De ha engednek fényképezni, akkor se adjatok ingyen képeket senkinek, mert attól hogy nem fotózásból éltek, a képetek még ugyanúgy érték, ahogy a zenészek zenéje.

Kiegészítés: A bejegyzés megjelenése után pár órával az LGT kitette Facebook oldalára, majd közleményben a sajtóhoz is eljuttatta, hogy a közönségben mindenkitől várják a mobilos videófelvételeket, mert ezekből szeretnének koncertfilmet készíteni.

A szakmai érdekképviselet pedig ezt tette közzé: “A MÚOSz Fotóriporterek Szakosztálya elnöksége sajnálatosnak és elfogadhatatlannak tartja azokat a megkötéseket, amelyeket az LGT a fotóriporterek munkavégzésének feltételéül támaszt. Hozzászoktunk és hosszú idő óta nem is emelünk kifogást az ellen, hogy a hazai és külföldi előadók koncertjein a fotóriporterek csak meghatározott helyről és meghatározott ideig dolgozhatnak. A képek felhasználására illetve az LGT rendelkezésére bocsátására vonatkozó megkötések azonban merőben szokatlanok, indokolatlanok és egyben szerzői szabadságunkat sértik. Ezért arra kérjük az általunk igen nagyra becsült zenekart, gondolja át azt a feltételrendszert, amelynek mentén a sajtó képviselői munkájukat végezhetik a próbán illetve a koncerteken. Azt gondoljuk, nem csak a mi érdekünk, hogy minél szélesebb körben tájékoztassuk a média útján mindazokat, akik érdeklődnek a talán legnépszerűbb magyar együttes koncertsorozata iránt.”

Értesülj a hasonló bejegyzésekről! Kövess FacebookGoogle+ és Twitter segítségével!

Botrány van: szerzői jogfosztásba kezd az Instagram

2012. december 18. kedd
Instagram TOSchange deleteAccount photoRobertoBaldwinWired Botrány van: szerzői jogfosztásba kezd az Instagram

Photo: Roberto Baldwin/Wired

Már nem a retró szűrők és az igénytelen fürdőszobai önportrék jelentik az Instagram legnagyobb veszélyét. Megváltoztak a felhasználási feltételek, szerzői jogaink kihasználásával akarnak pénzt termelni a fotómegosztóból.

Kiegészítés: Egy nappal a szabályzat módosítás híre – és a sajtóvisszhangok után – az Instagram alapítója, Kevin Systrom közleményt adott ki, hogy a kialakult félreértésért bocsánatot kérjen és kifejezte, hogy szó sincs róla, hogy a cég vissza kívánna élni a felhasználói tartalmakkal. Erről bővebben lásd külön írásomat! (Azért érdemes elolvasni ezt az írást is, ha még nem olvastad!)

Az Instagramot nemrég felvásárló Facebook már korábban bejelentette, hogy bevételt akarnak csinálni az ingyenes fotómegosztó szolgáltatásból. Ez persze érthető is, hiszen a kapitalizmus régi törvénye, hogy nincs ingyen ebéd. Az ingyenes szolgáltatásnak is magasak a költségei, kénytelenek tehát valahogyan kitermelni azt. A cég által választott megközelítés viszont a legtöbb helyen kiverte a biztosítékot – már akik vették a fáradtságot, hogy elolvassák az új felhasználói szerződést. A fotózással és a képekhez fűződő szerzői jogokkal csak kicsit is foglalkozó lapok mind felhördültek (PetaPixel, BuzzFeed) a népszerű kifejezéssel jog lenyúlásnak (rights grab) nevezett lépés miatt.

A módosított felhasználói szerződés csak 2013. január 16-án lép életbe, és akkortól minden felhasználót egyformán érint. Aki nem akarja elfogadni a feltételeket (úgy fest, hogy elég sokan vannak), az vagy többé a környékére se megy az Instagramnak, vagy mégjobban teszi, ha törli a fiókját. Aki az új rendelkezések életbelépése után akár csak belép az Instagram szolgáltatásába, az automatikusan elfogadja az új szabályzat valamennyi kitételét és hozzájárul adatai és képei felhasználásához (részletek ről bővebben alább).

Volt előzmény is
Épp a közelmúltban söpört végig a közösségi hálón (főleg angol nyelvterületen) egy hoax, ami arra buzdított mindenkit, hogy írja ki az üzenőfalára, hogy ragaszkodik a jogaihoz. Angol és magyar nyelven is megjelent az üzenet tartalmának cáfolata. Változott ugyan a szabályzat, de nem szerzett vele a Facebook több jogot a képeink felett. Viszont még ha a kiváltó feltevés igaz is lett volna, a falunkra kiírt nyilatkozatokkal akkor sem tudnánk felülírni a szabályzatot, amit a regisztrálással, és a szolgáltatás használatával (módosításkor pedig általában egy külön gomb megnyomásával is) elfogadtunk.
A Cnet cikke viszont már akkor meglátott ebben a kezdeményezésben valami pozitívat, mégpedig azt, hogy sokan elgondolkoztak képeik szerzői jogain, és a jogi értelemben teljesen felesleges posztolgatással nyomatékosították az ismerőseikben is, hogy nekik fontosak a szerzői jogaik, és bizony zokon vennék, ha valaki visszaélne a képeikkel (mint egyébként sajnos sokan meg is szokták tenni). A dolog újabb haszna, hogy az akkori felhajtás talán előkészítte a komolyabb szerzőjogi öntudatosságot a mostani esetre.

Kifogásolt változtatás
Az Instagram szabályzat változása viszont most egy kicsit más. A témával komolyan foglakozik a New York Times és más közéleti lapok is. A The Atlantic cikke felveti, hogy éppen ezért kéne inkább fizetős szoltáltatásokat használnunk. Tartsuk el a szolgáltatókat, ők dolgozzanak nekünk és értünk, ahelyett, hogy kihasználni akarnának minket.
A Mashable csak szövegesen ösztönzi olvasóit az Instagram bojkottálására, a Wired egy találó fotóval illusztrálva kínál útmutatót az Instagram profilunk törlésére. Mindkét lapban alaposan hangsúlyozva, hogy bőven vannak még az Instagramon kívül más képmegosztó szolgáltatások: “Mentsd le az eddigi képeidet, és töröld magad – tomot nekik!”

Amatőröket és profikat egyaránt érint
A lapok felzúdulása nem teljesen független attól, hogy (akárcsak sok amatőr és hobbi fotós, de természetesen profik is) az utóbbi időben egyre több szerkesztőség is elkezdte komolyan használni az Instagramot. Legemlékezetesebb példa erre talán a Time magazin Sandy hurrikánról készült Instagram tudósítása, de sok mást is említhetnénk.
Mindannyian joggal aggódnak a szabályok változása miatt. Bár a hurrikán idején elmulasztottam megírni akkori gondolataimat arról a gyakorlatról, hogy sok újság eddig is előszeretettel gyűjtögetett az Instagramról (ahogy más webes felületekről is). Viszont eddig a szerzői jog és a szolgáltatás ÁSZF-je legalább részben a fotósok mellett állt. Technikailag a képek lenyúlhatók, de nem minden következmény nélkül.

Instagram TOSchange photoNYtimes Botrány van: szerzői jogfosztásba kezd az Instagram

Fotó: New York Times

Az új felhasználói szerződés
A módosított felhasználói szerződés január 16-án lép életbe, és ráutaló magatartással automatikus elfogadásának minősül, ha bármilyen formában használjuk a szolgáltatást. Kifogásolt, de nem szerzőjogi része az új szabályzatnak az is, hogy még csak megkülönböztetni. Ez azonban talán a kisebb gond – egyelőre? Az új szabályok pedig lehetővé teszik, hogy a szolgáltató hozzáférjen és saját üzleti érdekeinek alárendelve használja, sőt akár másokra átruházza a szolgáltatásba feltöltött adatainkat és képeinket.

A szövegezés szerint a képek szerzői jogait továbbra is megtartja a készítő. Felhasználási jogot biztosít viszont a szolgáltatónak, hogy bármilyen ellenszolgáltatás nélkül használja tetszőleges módon, akár saját maga, akár üzleti partnereinek átadva azokat.

A PopPhoto szó szerint idézve összehasonlítja a régi és új szabályzat szövegét. Mint írják, megtévesztésig hasonló jogi szövegnek tűnnek, de míg a korábbi változat “korlátozott felhasználásra” formál jogot, addig az új szövegből ez a kifejezés teljesen eltűnt, és megjelenik helyette az “átruházható” és “tovább licenszelhető” kifejezés.

Nem kizárt persze, hogy csak annyi a szándékuk ezzel, hogy a nekünk (vagy ismerőseinknek) szóló hirdetésekben rólunk vagy általunk készült képekkel tudjanak minket manipulálni, ahogy teszi már most is bizonyos esetekben a Facebook. Talán ennél többet még csak nem is nagyon forgatnak a fejükben. De a lehetőség benne van az új szabályzatban, hogy a feltöltött családi, vagy éppen művészi képeinkből ne csak a mi profilunk alatt megjelenő hirdetésekhez válogathassanak az oldalon hirdető kis és nagy cégek.
Az talán kevésbé célja a cégnek, hogy ügynökségként direktben eladja a képeinket. Nem valószínű, hogy hirdetési újságokba kezdenek majd képeket értékesíteni. De ahogy az oldalon felhasználják a képeinket hirdetésekhez már eleve a stock fotók kiváltását (is) célozza – kiegészítve azzal, hogy így személyesebben kötődnek azok a célközönséghez. Az új szabályzattal viszont akár arra is lehetőséget teremt, hogy akár saját fotó ügynökséget nyissanak a rájuk bízott képekből, és a fotókat bármilyen célra tovább értékesítsék. Óriásplakátnak talán még így is szűk lehet a technikai keresztmetszet, de az már bizonyított, hogy címlapfotó kijön a képekből, és ki tudja, hogy milyen kreatív ötleteket szülhet ez akár már rövid távon, akár hosszabb távon.
Talán szintén nem első számú célja az új szabályzatnak, de az sem lenne példa nélküli kezdeményezés, hogy a fotómegosztóra feltöltött képekből papírképet, posztert, vagy akár emléktárgyakat kínáljon a szolgáltató. Méghozzá nem is feltétlenül csak a képeket feltöltő jogtulajdonosnak (vagyis saját magunknak), hanem akár a képeinket látogatóknak. Mindezt az új szabályzat értelmében a fotós teljes kihagyásával, sőt még csak nem is értesítve őt arról, hogy a képe hol és milyen formában jelenik meg, nemhogy beleszólást hagyva ebbe.

A probléma lényege
Van akit ez nem is zavar, főleg mert eleve értéktelen fotók gyűjteményeként legyint az egész Instagram jelenségre. Akad aki az Instagram fotókat komolyabban kezelők közül is úgy fogja fel a kérdést, hogy a fotóival fizet az ingyenes szolgáltatásért. Az örök érvényű alapelv pedig eddig is azt mondta, hogy amit igazán nem akarsz mutogatni, azt ne tedd fel az Internetre.
Aki jobban belegondol az viszont hamar rájön, hogy ezzel minden ellenőrzése oda a képei felett. És ez nem (csak) azért gond, mert a jog már nem tud megvédeni, hanem mert előre vetíti, hogy az ide feltöltött képeiddel mit is szándékozik tenni a szolgáltató, akire a képeidet (és adataidat) rábízod.

Nincs többé módod megakadályozni, hogy a poénosnak, vagy csak szépnek gondolt képedet egy teljesen más kontextusban használják fel. Netán valami olyat hirdessenek vele(d), amivel egyébként soha nem értenél egyet, sőt akár harcosan tiltakoztál ellene világ életedben. Mindegy, hogy a nézeteiddel ellentétes terméket, márkát, pártot, ideológiát, vagy viselkedésmódot népszerűsítenek majd veled, vagy csak véletlenül kerülsz képed révén kényelmetlen kontextusba egy ciki reklámelhelyezéssel.

Nem csak jogdíjat nem kapsz majd azután, hogy mások hasznot termelnek a te képeidből. Beleszólásod sem lesz, még csak értesítést sem kapsz róla, sőt semmilyen jogorvoslati lehetőséged sem lesz, amikor rájössz, hogy vegetáriánus létedre génkezelt műanyag kajákat hirdetnek veled, legjobban sikerült főztöd esetleg gyomorrontás elleni gyógyszert reklámoz majd, te lettél egy aktuális népbetegség, vagy épp a szegénység illusztrációja, vagy mondjuk a gyermekeidről készült ártatlan családi fotókkal éhezést, gyermek bántalmazást, vagy éppen óvszer reklámot illusztrálnak.

További jogi komplikációk
Bár a lábukat és ételüket fényképező Instagramozók millióit kevéssé érinti, de vannak akik komolyabb célokhoz használták közvetítőként az Instagramot. Talán elég az Instagram kapcsán emlegetett vezető fotósokat, Gárdi Balázst, David Guttenfeldert, Damon Wintert vagy Ben Lowyt említeni, de ma már szinte minden fotósnak, újságnak, sőt még hírügynökségeknek is van Instagram profilja. Ők nem ritkán szerződéses jogviszonyban, megrendelésre készítenek fotókat, amiket Instagramon tesznek közzé. Gyakran ez a megállapodásnak is része, sőt talán egyre gyakoribb, hogy kifejezetten ez áll a megállapodás középpontjában.
Csakhogy a megújult feltételekkel könnyen sérülhetnek a megrendelők, vagy adott esetben további személyek jogai. Hiszen a megrendelő azt akarja, hogy a megrendelt képet ő használhassa, illetve ha épp az a cél, akkor a fotós oldalán jelenjen meg. Ezen túl viszont az ilyen képek is kikerülhetnek eredeti kontextusukból, és könnyen lehet, hogy egyik márka vagy cég által megrendelt fotók egy konkurens hirdetéséhez kerülnek, ahonnan már csak a hirdetés szövegezésétől függ, hogy milyen értelmet nyer a dolog.

Még komolyabb kérdéseket vetnek fel az olyan esetek, mikor a fotóalany hozzájárulására szükség volna a kép publikálásához – minden hirdetés ilyen. És még talán adott is a fotóalany beleegyező nyilatkozatot bizonyos felhasználásra. Nincs viszont engedély tőle attól eltérő felhasználásra, például amire az Instagram a tudtunk nélkül úgy dönt, hogy használni fogja a képet. Nem is kell ám ennek a bekövetkezéséhez túl messzire menni. Elég ha egy hangulatképet készít valaki egy koncerten, vagy lefotóz egy hírességet, akinek általunk talán nem is sejtett kizárólagossági szerződései vannak, amik miatt nem szerepelhetne hirdetésben. (Azt nem is említem, hogy más fotós képét is feltöltheti valaki egyszerű felhasználóként, amivel szintén jogokat sért, és további komplikációkat okoz.)

Ilyen esetben ráadásul nagy valószínűséggel a jogviták kereszttüzébe nem is az Instagram, hanem a képet megosztó fotós kerül majd. Hiszen a feltöltéssel ő biztosít jogokat a szolgáltatónak, és ha nem rendelkezik azokkal a jogokkal, amiket átruházott, akkor bizony a kép feltöltője követi el a jogsértést, mintha a szomszéd lovát próbálná eladni annak tudta nélkül.

Az ügy körül kialakult nemzetközi hangulatot jól mutatják a publikált cikkek címei is:

Kiegészítés: Az írás megjelenése után egyre több magyar oldalon (Origo, IndexSocial Times, HWSW, TechnetPrintscreenBitport stb) is foglalkoznak a kérdéssel.

Egy nappal a szabályzat módosítás híre – és a sajtóvisszhangok után – az Instagram alapítója, Kevin Systrom közleményt adott ki, hogy a kialakult félreértésért bocsánatot kérjen és kifejezte, hogy szó sincs róla, hogy a cég vissza kívánna élni a felhasználói tartalmakkal. Erről bővebben lásd külön írásomat!

Értesülj a hasonló bejegyzésekről! Kövess FacebookGoogle+ és Twitter segítségével!

Lady Gaga így használná ki a fotósokat

2012. február 2. csütörtök
LadyGaga blueNaked photoHenryRomeroReuters Lady Gaga így használná ki a fotósokat

Fotó: Henry Romero/Reuters

Előkerült a szerződés, amivel Lady Gaga próbál fotókat lejmolni a koncertjén dolgozó fotósoktól. A történet nem új, de most újra előkerült.

Nem csak én írtam Lady Gaga fotós szerzői jog követeléséről korábban, Ke$ha hasonló próbálkozása kapcsán, de a mostani cikk írói is. Már akkor is hivatkoztam a PetaPixel közel egy évvel ezelőtti cikkére, és azóta nincs is új fejlemény az ügyben. Annyi történt azóta, hogy a PetaPixel újra belefutott valahol a szerződésbe, amit most elegendő hírértéknek éreztek a sztori felmelegítéséhez. Pedig már a múltkori cikkük megjelenésekor is ismert volt a szerződés, hiszen saját példányát a történetben érintett  fotós maga is lefényképezte, és lapja mellékelte is saját cikkhez – ahogy én is linkeltem az akkor nálam megjelent cikkben. Úgy fest, egyedül a PetaPixel feledkezett meg róla annyira, hogy most ennek az “új felfedezésnek” külön posztot szenteljenek.
Mivel a PetaPixelt sokan követik, vélhetően újra sokan felhördülnek majd rajta, mint annak idején is. Főleg akik azóta már meg is feledkeztek a történetről. Így talán nem is árt újra emlegetni. Főleg mivel azóta is több olyan rendezvénnyel találkoztam Magyarországon (hazai szervezőktől is), aminek a szervezői hasonló követelésekkel éltek.

LadyGaga photo release Lady Gaga így használná ki a fotósokat

Lady Gaga szerződése (sárgával a kifogásolt rész)

Az angol nyelvű oldal legfrissebb kommentjei között egyébként nagyjából ugyanazok a vélemények jelentek meg most is, mint korábban. Az angol nyelvű oldalon kommentelő fotósok jobbára egyetérétésben felháborodtak a művész feltételein, illetve többen azt a tapasztalatukat osztják meg, hogy márpedig ők (és ami még fontosabb, az őket alkalmazó lapok) márpedig nem fogadnak el ilyen feltételeket még a világsztároktól sem.
Amerikai koncert fotósok tájékoztató jelleggel elkezdték gyűjteni, hogy melyik előadóművészek/bandák élnek hasonló követelésekkel. Sőt ezen túl kifejezett ajánlást is megfogalmaztak, hogy a fotósok ne csak utasítsanak el minden ilyen követelést, és bojkottálják a fotósok érdekeit sértő feltételekhez ragaszkodó rendezvényeket, de erre hívják fel a jelenlévő többi fotós figyelmét is, mert ez mindannyiunk, az egész szakma érdeke.

Egyre bővül a lista (2012 februári állás)
Aaron Neville, Aerosmith, Avril Lavigne, Beastie Boys, BenHarper and Relentless7, Cheap Trick. Coldplay, Foo Fighters, George Strait Reba McEntire Lee Ann Womack, Gogol Bordello, Janes Addiction, Jimmy Eat World, Jimmy Eat World, Jonas Brothers, Jonny Lang, Jordan Sparks, Katy Perry, Ke$ha, KISS, Lady Gaga, Lenny Kravitz, Leonard Cohen, Linkin Park, Matchbox, Melissa Ethridge, MGMT, Mike Ness, My Chemical Romance, Paula Abdul, Queens of the Stone Age, Rod Stewart. Steven Seagall. Stevie Wonder. Stone Temple Pilots, Taylor Swift, The Mars Volta, Tom Petty, White Stripes

Minden esetre a PetaPixel most újra elővette a Lady Gaga esetet, így a Ke$ha cikkemből idézem a történetet:

Nemrég az amerikai fotós szakmában terjedt futótűzként a hír, hogy (néhány más bandához hasonlóan) Lady Gaga állt elő szokatlan és elfogadhatatlan fotózási feltételekkel.

LadyGaga photo release JayWestcott Lady Gaga így használná ki a fotósokat

Az érintett fotós szerződése

Mint a PetaPixel, a PhotoDistrict News és a közvetlenül érintett TBD elég részletesen megírta, Lady Gaga szerződése minden szerzői jog átruházására akarta kötelezni a fotósokat. Tehát nem érte be a fotók utánközlési, és felhasználási jogaival, de az egyébként alapvetően elidegeníthetetlen szerzői jogokra is igényt tartott volna. Ilyen követelés általában a munkaviszonyban dolgozó fotósok felé vetődik fel az őket alkalmazó kiadó részéről, de a személyhez fűződő szerzői jogok még ezekben az esetekben is jobbára a fotósnál maradnak – még ha a lap nem is mindig írja ki az állandó munkatársként alkalmazott fotósok nevét. Viszont teljesen életszerűtlen követelés egy egyszer fotózott celeb részéről. Különösen Amerikában, ahol a magyarországinál lényegesen tudatosabban és önérzetesebben kezelik a fotósok is saját jogaikat, és persze a vitás ügyek bírósági rendezésének is jóval nagyobb hagyománya van.
A Lady Gaga történetben is – nagyon helyesen – a fotós, Jay Westcott önérzete, és az őt alkalmazó szerkesztőség határozott és helyes fellépése kerekedett felül. A főnökével konzultáló fotós azt az utasítást kapta: “Ne írd alá a szerződést, és ne fotózd a koncertet!”

A történetről Rich Copley írta, hogy a legnagyobb gond a művészek ilyen ingyen fotó és jogkövetelési próbálkozásaival, hogy pont ők művelik ezt más művészekkel. Azt is felveti, hogy vajon mit szólnának hozzá, ha ugyanilyen módon a rendezvényhelyszín, vagy akár a hangszereket, mikrofonokat gyártó cég követelné az előadó szerzői jogait. Mint Copley fogalmaz, pont ugyanolyan nonszensz, mint amit a fotósokon kérnek számon.

A történetben elsődlegesen érintett washingtoni helyi lap, a TBD azt is kiderítette, hogy nem minden lap kapott egyforma szerződést Lady Gaga managementjétől. A Washington Post szerződésében sem a kép közlésére vonatkozó időbeli megkötés nem szerepelt, sem jogátruházási követeléssel nem éltek. Van, aki azt vélelmezi az eltérő szerződések mögött, hogy a nyomtatott lapok számára szabtak más feltéteket, mint az online lapok számára. Ugyanakkor valószínűnek tűnik, hogy egyszerűen csak kizsákmányolhatóbbnak érezték a helyi weboldalakat, mint a Washington Postot.

Értesülj a hasonló bejegyzésekről! Kövess FacebookGoogle+ és Twitter segítségével!

Egységesen bojkottálja a norvég sajtó Janet Jacksont

2011. december 6. kedd
JanetJackson boycot photoReuters Egységesen bojkottálja a norvég sajtó Janet Jacksont

Eredeti fotó Reuters

Újabb énekest bojkottál a sajtó, miután menedzsmentje kivívta osztatlan ellenszenvüket szerzőjogi követeléseivel. Egységben lépett fel a norvég sajtó, így Janet Jackson osloi fellépéséről egyetlen kép sem készült, sőt az újságírók is tiltakoznak.

Egységes tiltakozás
Mint a News in English angol nyelvű norvég lap közzétette, a norvég sajtófotósok az őket alkalmazó lapok maximális támogatásával egyként utasították vissza az énekes “jogfosztási követelését”. A norvég sajtószervezet szerint az ország három vezető lapja, a VG, az Aftenposten és a Dagbladet minden konkurenciaharcot mellőzve összefogásban tiltakozott a szakmailag teljesen elfogadhatatlan feltételek ellen, és egyáltalán nem tudósítottak az országba látogató híresség koncertjéről.
A Dagsavisen című lap írt a koncertről, azonban fotókat nem közölt, és cikkükben azt is ismertették az olvasókkal, hogy ezt miért nem teszik.

Elfogadhatatlan feltételek
A Jackson menedzsment követelése nagyjából ugyanaz, ami nem olyan régen Ke$ha követelt a magyar sajtótól, és ami sajnos nem idegen egy-egy, főleg kisebb rendezvényszervező gondolkodásától sem.

A feltételek között a fotók szerzői és felhasználási jogainak átruházása szerepelt, Jackson ezen túl még azt is ki akarta kötni, hogy a képek megjelenése előtt a jóváhagyására legyen szükség, illetve, hogy azo csak az adott osloi koncerttel kapcsolatban jelenhessenek meg, más vele kapcsolatos téma illusztrálására nem.

Stein Østbø, a Norvégia legnagyobb média cége által kiadott VG zenei szakújságírója azt mondja az ügyről, hogy “Ez a szerződés olyan szigorú volt, amilyennel még soha nem találkoztunk az országban. Egyszerűen elképzelhetetlen volt, hogy aláírjuk, és kollégáinkat szolidaritást vállalva kollégáinkkal egyáltalán nem is foglalkozunk a koncerttel.”

Értesülj a hasonló bejegyzésekről! Kövess FacebookGoogle+ és Twitter segítségével!

Ke$ha fotókat tarhál Budapesten – Nem adunk fotót fotózásért

2011. június 24. péntek
 Ke$ha fotókat tarhál Budapesten   Nem adunk fotót fotózásért

Fotó: Danny Moloshok/Reuters

Tegnap került elém a Ke$ha menedzsmentje által kiküldött fotós szerződés, amit a hétvégi ingyenes Kapcsolat Koncerten fotózni kívánó sajtó fotósoknak kell aláírniuk. A szerződés egyik kitétele komoly szakmai tiltakozást vált ki: a nemzetközi sajtó nem fogadja el, inkább nem fényképez…

A könnyűzenei koncertek világában nem idegen gyakorlat, hogy a rendező mindenféle kitételeket szab a koncertet fotózni kívánó sajtónak a fotózás és a fotók felhasználásának szabályozására. Általában főleg az amerikai, és angolszász nyelvterületű jogrendű országokból érkező zenekarok szoktak szigorú szerződésekkel készülni. Ezekkel éppen ezért további probléma szokott lenni, hogy kis hazánk fotósai nem mind beszélnek angolul, pláne nem jogi szaknyelven. Ráadásul nagy valószínűséggel nincs is jogkörük ilyen kötelezettségeket vállalni az őket alkalmazó kiadók helyett. Márpedig a fotós szerződést nagyon ritka, hogy előre elküldi a rendezvény szervezője – mint most a T-Mobil tette. Általában csak a koncert előtt nyomják a fotós orra alá, hogy “Itt írd alá, különben nem mehetsz be.”

Egyszerűen elfogadhatatlan
Van azonban néhány olyan feltétel, amit a szakmai öntudattal bíró szerkesztőségek nem hajlandók elfogadni, éppen ezért viszonylag ritkán is próbálkoznak a szervezők ezek kikötésével. Ilyen az a feltétel is, amit a Ke$ha menedzsmentje által kiküldött szerződés ötödik pontja tartalmaz:

“Ke$ha shall have the non-exclusive right throughout the universe in perpetuity, at no cost, to use the Photos by any means or media.”

Azok kedvéért, akik angolul nem értenék:

“Ke$ha jogosult az univerzum örökkévalóságáig a képek díjtételezés nélküli használatára bármilyen formában és médiában.”

Ez a fotók felhasználási jogának olyan átruházása, amit nem csak a nyugati országokban, de Magyarországon sem szokás elfogadni. Az utóbbi időben már nem csak világsztárok, de egyre gyakoribb, hogy másod-harmad-negyed vonal beli hazai rendezvények szervezői is hasonló követelésekkel állnak elő (nem ritkán elképzeléseiket csak utólag közölve – de ez egy külön történet). Természetesen a komoly lapok az ilyen követeléseket rendre elutasítják. Nagyon ritka, hogy egy rendezvény olyan fontos legyen egy magára adó lap számára, hogy ezeket a feltételeket elfogadja. A rendezvényszervezők pedig nem mérik fel, hogy alkalmasint többet veszíthetnek azzal, hogy a sajtó nem foglalkozik a rendezvényükkel, mint amennyit nyerhetnének néhány ingyen fotó bezsebelésén.

Rendszeres – bár sajnos nem hivatalos érdekképviseleti szintre emelkedett – gyakorlat már évek óta, hogy hasonló esetekben több szerkesztőséget bevonva konzultálunk egymással, hogy ki mit gondol a feltételekről. Erre hol e-mailben, hol körtelefonnal, hol egy sör, kávé, vagy éppen üdítő mellett kerül sor. De évek óta nem emlékszem olyan kijelentésre, hogy hivatásos fotós akár csak egyszer is azt mondta volna, hogy márpedig elfogadjuk az ilyen feltételeket.

A T-Mobile nem tehet róla
Jelen esetben a T-Mobile látszik a rövidebbet húzni, mivel az évtizedes múltú Kapcsolat Koncert nem más, mint gigantikus méretű imázs építő rendezvény. Vállalat népszerűsítő népünnepély, aminek az a célja, hogy minél többen és minél jobban szeressék és kedveljék a céget, és minél több helyen elhangozzon a rendezvény és a cég neve. Ezért a cég sajtó osztálya meg is tesz mindent. Elismerést érdemel, hogy jól végzik a dolgukat, kedvesek, segítőkészek. De a fellépő vendégművész feltételeivel ők sem tudnak mit kezdeni. Legfeljebb továbbítják a menedzsmentnek, hogy amit művelnek kontraproduktív – és remélem, hogy ezt meg fogják tenni, mint ahogy azt is remélem, hogy minden szerkesztőség jelzi a szervezőknek, hogy a feltételek elfogadhatatlanok. Még akkor is, ha esetleg a lap eleve úgy gondolja, hogy ilyen esemény reklámozásához egyébként sem asszisztálna.

Külön rontja a T-Mobile helyzetét, hogy a hétvégén az EU soros elnökségét lezáró rendezvénysorozat keretében közel 100 féle ingyen látogatható programot, köztük számos koncertet is szervez a kormányzat. Így a Kapcsolat Koncert eleve csak egy a szerkesztőségi beosztást szervező naptárak rengeteg programpontja között. Arról nem is beszélve, hogy akármilyen nagy világsztár lehet is Ke$ha, az elmúlt napokban nem sok olyannal beszéltem, aki tudta volna, hogy kicsoda.

Mint már utaltam rá, a fotós szerződés nem ritka, és nem is feltétlenül ördögtől való dolog. Általában azt szokták általa rendezni, hogy a képek kereskedelmi és reklám célra nem, csakis sajtó megjelenésre, esetleg arra is csak adott médiumhoz kötve, netán időben is korlátozva jelenhetnek meg.

 Ke$ha fotókat tarhál Budapesten   Nem adunk fotót fotózásért

Fotó: Mike Blake/Reuters

Lady Gaga méginkább keménykedik
Nemrég az amerikai fotós szakmában terjedt futótűzként a hír, hogy (néhány más bandához hasonlóan) Lady Gaga állt elő szokatlan és elfogadhatatlan fotózási feltételekkel.
Mint a PetaPixel, a PhotoDistrict News és a közvetlenül érintett TBD elég részletesen megírta, Lady Gaga szerződése minden szerzői jog átruházására akarta kötelezni a fotósokat. Tehát nem érte be a fotók utánközlési, és felhasználási jogaival, de az egyébként alapvetően elidegeníthetetlen szerzői jogokra is igényt tartott volna. Ilyen követelés általában a munkaviszonyban dolgozó fotósok felé vetődik fel az őket alkalmazó kiadó részéről, de a személyhez fűződő szerzői jogok még ezekben az esetekben is jobbára a fotósnál maradnak – még ha a lap nem is mindig írja ki az állandó munkatársként alkalmazott fotósok nevét. Viszont teljesen életszerűtlen követelés egy egyszer fotózott celeb részéről. Különösen Amerikában, ahol a magyarországinál lényegesen tudatosabban és önérzetesebben kezelik a fotósok is saját jogaikat, és persze a vitás ügyek bírósági rendezésének is jóval nagyobb hagyománya van.
A Lady Gaga történetben is – nagyon helyesen – a fotós, Jay Westcott önérzete, és az őt alkalmazó szerkesztőség határozott és helyes fellépése kerekedett felül. A főnökével konzultáló fotós azt az utasítást kapta: “Ne írd alá a szerződést, és ne fotózd a koncertet!”

A Lady Gaga történetről Rich Copley írta, hogy a legnagyobb gond a művészek ilyen ingyen fotó és jogkövetelési próbálkozásaival, hogy pont ők művelik ezt más művészekkel. Azt is felveti, hogy vajon mit szólnának hozzá, ha ugyanilyen módon a rendezvényhelyszín, vagy akár a hangszereket, mikrofonokat gyártó cég követelné az előadó szerzői jogait. Mint Copley fogalmaz, pont ugyanolyan nonszensz, mint amit a fotósokon kérnek számon.

A történetben elsődlegesen érintett washingtoni helyi lap, a TBD azt is kiderítette, hogy nem minden lap kapott egyforma szerződést Lady Gaga managementjétől. A Washington Post szerződésében sem a kép közlésére vonatkozó időbeli megkötés nem szerepelt, sem jogátruházási követeléssel nem éltek. Van, aki azt vélelmezi az eltérő szerződések mögött, hogy a nyomtatott lapok számára szabtak más feltéteket, mint az online lapok számára. Ugyanakkor valószínűnek tűnik, hogy egyszerűen csak kizsákmányolhatóbbnak érezték a helyi weboldalakat, mint a Washington Postot.

Értesülj a hasonló bejegyzésekről! Kövess FacebookGoogle+ és Twitter segítségével!