‘Blikk’ címkével ellátott bejegyzések

Máté Bence lett a Blikk Év reménysége

2012. január 31. kedd
EvEmbereDijatado photoVeresViktorBlikk1 Máté Bence lett a Blikk Év reménysége

Fotó: Veres Viktor/Blikk

A Blikk második alkalommal ítélte oda közönségszavazás alapján az Év embere díjat. Máté Bence ifjú természetfotós a Jövő reménységeként kapta az olvasóktól a legtöbb szavazatot.

A Ringier kiadó bulvár lapjának cikke hosszasan ismerteti a szavazást, a díjat, és a többi kategória díjazottjait (Eszenyi Enikő, Gundel Takács Gábor, Zacher Gábor és Koleszár Balázs) is. Sajnos az egyetlen fotós díjazottnak csak az utolsó mondatot szenteli a cikkük. Szerencsére Bencét egyre kevésbé kell bemutatni. A nemrég a Spektrum által (többször is) vetített dokumentumből nem csak őt, hanem munkáját is közelről megismerhettük, a lapok pedig elég sokat cikkeztek róla – nyilván hozzájárulva ezzel a győzelméhez is.

Most talán elég csak a díjnak örülni, és talán nem árt megemlíteni, hogy a huszonhat éves Bencének olyan szintén remek munkásságú fiatalokat sikerült megelőzni a közönségszavazáson, mint a harmincegy éves Ősi Attila paleontológus. A harminc éves Tárnok Zsolt, a Vulca S sportautó karosszériájának tervezője. A huszonkét éves Spohn Márton molekuláris sejtbiológus, vagy a tizenöt éves Rapport Richárd, aki négy éves kora óta sakkozik, és tizenhárom évesen lett sakk nagymester.

Kihirdették a Sajtófotó Pályázat nyerteseit – tarolt az Origo és az MTI

2012. január 26. csütörtök
SajtofotoPalyazatEredmenyhirdetes 1201268398dVA Kihirdették a Sajtófotó Pályázat nyerteseit   tarolt az Origo és az MTI

Sajtótájékoztató a MÚOSZ székházban

Az Origo és az MTI fotóriporterei vitték el legtöbb díjat a 2011-es év képeiből rendezett XXX. Magyar Sajtófotó Pályázaton. Fotóriportereik díjesőjéről az Origo is beszámol kapcsolódó anyagában. A HVG  Nagyítás galériájában, míg a Spottr BigPix válogatásában mutatja be a díjazott képeket. Azt a problémát viszont egyik nagy képes galériában sem sikerült megoldani, hogy a 8-10 képes sorozatokból ne csak egy-egy fotót emeljenek ki, amit a kommentekben jól látható módon az olvasók sem igazán tudnak hova tenni.

SajtofotoPalyazatEredmenyhirdetes 1201268414dVA Kihirdették a Sajtófotó Pályázat nyerteseit   tarolt az Origo és az MTI

Sajtótájékoztató a MÚOSZ székházban

Nem csoda, hogy a pályázatot kiíró MÚOSZ közleménye, melyben az eredményeket ismertetik, Díjhalmozók címmel jelent meg – persze nem az idei év az első, ahol ezt joggal mondhatták el. Ugyan a nagydíjak többségét az Origo két fotóriportere vitte el, a kategóriadíjak többségét, összesen tizenhármat az MTI fotó rovatának tíz fotóriportere nyert meg két nagydíjuk mellé. A Népszabadság két fotóriportere két-két kategória díjat nyert el (és egyikük a már említett nagydíjat). A HVG fotó rovatának szintén két fotóriporterét díjazták, akik két-két díjat nyertek, a Ringier kiadó Blikk és Nemzeti Sport kiadványainak nemrég egyesített fotórovatának pedig két munkatársa nyert egy-egy díjat.

Hozzáteszem, ritka az a sajtótájékoztató, amin ennyi újságíró (főleg fotós – bár zömében nem fotózva), ilyen nagy érdeklődéssel vesz részt.

Az egyes pályaműveket alább linkeltem, a pályázat teljes anyaga (kategóriánkénti és fordulónkénti szűrési lehetőséggel) pedig a FotoKlikk pályázati oldalán megtekinthető.

Nagydíjak:

Kategóriadíjak:

Hír-Eseményfotó (egyedi):

  1. Hajdú D. András (Origo): Elég volt!
  2. Máthé Zoltán (MTI): Rendvédők
  3. Máthé Zoltán (MTI): Fradi-gyász

Képriport (sorozat):

  1. Sopronyi Gyula (Szabadúszó): Libya
  2. Simonyi Balázs (Magyar Narancs, Unit, Mindennapi.hu): Rehab
  3. Béli Balázs (Barikád magazin): Eközben a Parlamentben

Emberábrázolás-Portré (egyedi):

  1. Komka Péter (MTI külső munkatárs): Szemben
  2. Fazekas István (HVG): Hoffmann Rózsa
  3. Veres Viktor (Blikk/Nemzeti Sport): Várhidi Pál 80

Eemberábrázolás-Portré (sorozat):

  1. Kallos Bea (MTI): Laci bácsi
  2. Pályi Zsófia (Origo): Átlagmagyar
  3. Kovács Tamás (MTI): A gyanú árnyéka

Művészet (egyedi):

  1. Kecskeméti Dávid (Szabadúszó) André Kertész retrospektív
  2. Reviczky Zsolt (Népszabadság) Sweet Mambo
  3. Hajdú D. András (Origo): Extázis

Művészet (sorozat):

  1. Kollányi Péter (MTI): A Meggyalázás
  2. Hajdú D. András (Origo): Tűz van babám!
  3. Pályi Zsófia (Origo): Nyugdíjas Ki mit tud Hévízen

Sport (egyedi):

  1. Csudai Sándor (Magyar Hírlap): Innen szép felállni
  2. Kovács Tamás (MTI): Megálló
  3. Szabó Miklós (Nemzeti Sport): Bukfenc

Sport (sorozat):

Természet és Tudomány (egyedi):

  1. Süveg Áron (Szabadúszó): Töltés
  2. Selmeczi Dániel (Red Sea Boats Holidays Kft): Tánc
  3. Czimbal Gyula (MTVA): Színes köd

Terméstzet és Tudomány (sorozat):

  1. Pályi Zsófia (Origo): Illegális aranyásók
  2. Móricz Simon (Népszabadság): Homokhátság
  3. Mohai Balázs (MTI külső munkatárs): Busázás a Balatonon

Társadalomábrázolás – Dokumentarista Fotográfia (egyedi):

  1. Hatlaczki Balázs (Hatlaczki Bt.): Hajléktalan fürdő
  2. Stiller Ákos (HVG): Cigánysorról a panelbe
  3. Fazekas István (HVG): Testcsel és egy kapu

Társadalomábrázolás – Dokumentarista Fotográfia (sorozat):

  1. Szigetváry Zsolt (MTI): Büntetés
  2. Koszticsák Szilárd (MTVA): Tiltott szépségszalon
  3. Mohai Balázs (MTI külső munkatárs): Ozora

Humor-Zsáner-Bulvár (egyedi vagy sorozat):

  1. Reviczky Zsolt (Népszabadság): Ásó, kapa, Big Ben…
  2. Stiller Ákos (HVG): Odanézz
  3. Móricz Simon (Népszabadság): Arckeresés

Folytatódik a példányszámok csökkenése

2011. augusztus 17. szerda
NewspaperLondonTube photoVolgyiAttila Folytatódik a példányszámok csökkenése

A budapesti metrón nem olvasnak újságot ennyien...

Elérhetők, és egyre siralmasabbak a magyarországi lapok példányszám adatai. A nyomtatott sajtó hanyatlása folytatódik.

A Napi Gazdaság által készített összeállítást idézi a HVG online, és a rádiók is a nyomtatott lapok nemrég közzétett példányszám adatairól. A MATESZ adatokból levonható konklúzió, hogy a közéleti lapok példányszáma tovább esik. Míg az első negyedévről szóló hasonló jelentésben a bulvár lapok közül a Bors tudta növelni az eladott példányszámot, addig a második negyedévben ők visszaestek, és a Blikk volt sikeresebb. A növekedés azonban elenyésző. A Kisalföld, és az Észak-Magyarország pedig tartani tudta példányszámát.

Mindeközben, mint arról a Kreatív Online beszámolt, a nyomtatott kiadványok digitális kiadványainak mérésére továbbra sincs működőképes módszere a lapkiadást számontartó Magyar Terjesztés-ellenrző Szövetségnek. Sőt a nyomtatott lapot kiadó szerkesztőségek többsége némelyike még mindig csak amolyan szükséges melléktermékként működteti a lap online felületét. Létezik, úgy-ahogy frissítik is, de se komolyanvehető koncepció, sem igazi törekvés nem nagyon látszik  rajtuk.
A gond ezzel csak az, hogy így tovább nő a szakadék az egyébként is csak online hírszolgáltatással foglalkozó lapok (melyek közé az MTI Hírcentrum által üzemeltetett közszolgálati híroldallá vált Hirado.hu is felzárkózott), és a print lapot kiadók webes felületei között. Bár a piac külföldön sem működik nagy mértékben máshogy, de azért a nyugati sajtóvilágban már nem csak elvi szinten foglalkoznak a digitális kiadás elsőségének gondolatával. A világon mindenhol jellemző, hogy még mindig többnyire a nyomtatott lap egyre csökkenő bevételei tartják el az online kiadás költségeit is, ugyanakkor már kezdik felismerni, hogy az olvasókért zajló küzdelem egyre inkább az Interneten kezd eldőlni, és a piac mellett az olvasótábort is fel kell építeni, mire a nyomtatott lapkiadás tlejesen megszűnne. Az igazán nagy különbség csak az, hogy a magyar nyelvű lapok példányszámai eleve jóval alacsonyabb számokról indultak, mint bármelyik világnyelven íródott újságé, és Magyarországon egyre kevesebb hely kell a teherautó platóján, hogy a napi újságmennyiség elférjen…

Átszervezés és új főszerkesztő a Népszabadságnál, merre tovább?

2011. június 22. szerda

Nepszabadsag Átszervezés és új főszerkesztő a Népszabadságnál, merre tovább?A Blikk és a Nemzeti Sport fotó rovata után a Népszabadság fotó rovatát is átalakíthatja a Ringier. Vajon merre vezet a racionalizálás, és az olvasóknak mi az érdeke?

A napokban éppen arról beszélgettem egy kollégával, hogy a Népszabadságnak eddig milyen szerencséje volt, hogy megúszták a Ringier kiadónál véghezvitt átszervezéseket.

Ismert, hogy korábban összevonták a Blikk és a Nemzeti Sport fotó rovatát, ami az adminisztratív átcsoportosítás és a megváltozott munkamegosztás (mindenki fotózik mindent, nincsenek csak sportra, vagy csak bulvárra, politikára szakosodott fotósok) mellett elbocsátásokat is magával vont.

A Népszabadság eddig java részt azért úszta meg az átszervezést, mert a kiadó maga sem tudta, hogy megtartsa, vagy eladja a lapot. A tervezett Axel-SpringerRingier egybeolvadás azonban hosszas huza-vona után meghiúsult, és végül úgy fest, hogy a Ringier mégsem lesz kénytelen túladni a napilapon. Ez viszont azt jelenti, hogy kénytelenek lefaragni az egyre tartósabbnak bizonyuló veszteségeket.

Ugyan a Népszabadság a legnagyobb példányszámú, országos terjesztésű közéleti napilap, és a nyomtatott napilapok közül árbevétele is a legnagyobb, példányszáma mégis évek óta esik, és a lap évek óta veszteséges. A szerkesztőség emiatt elveszítette vétójogát a főszerkesztő választásban, és várhatóan nem tudnak tovább ellenállni a kiadó racionalizálási terveinek.

A főszerkesztő váltásról kisebb-nagyobb részletességgel szinte minden hírportál beszámolt (NOL, Index, Napi Gazdaság, MMonline, Kreatív Online, Média Piac, EMASA, Stop.hu, Hírszerző, FigyelőNet, Figyelő, Mfor, Mandiner, Print Publishing, stb). Az aktuális helyzetet és különösen a várható átszervezéseket azonban szinte csak az Index dolgozta fel alaposabban. Szerintük az ideiglenes főszerkesztő, korábbi főszerkesztő-helyettes Tóth Levente helyére a Ringier saját emberét nevezik majd ki, akinek egyik fő feladata a lap átalakítása lehet. Ezt várhatóan azzal kezdik, hogy a Blikkel egy székházba költöztetik a szerkesztőséget, és a tartalom előállítást is áramvonalasítják. A sport anyagok szerkesztése a Nemzeti Sport munkatársainak kezébe kerülhet, és a Népszabadság országosan elismert szakmai műhelyét is beolvaszthatják a Hegedűs Gábor vezetése alatt egyesített Blikk-Nemzeti Sport fotórovatba. Kérdés, hogy ez vajon hány további kolléga leépítését fogja jelenteni, és hogy a létszámváltozásról hogyan és mikor születik döntés.

Mindeközben a MédiaBlog épp tegnap számolt be róla, hogy a Guardian főszerkesztője bejelentette a – különösen Internet kérdésekben – maradi konzervatív lap “digital first” irányelvét. Vagyis, hogy mostantól a szerkesztőségi munkában elsőbbséget fog élvezni az online tartalomszolgáltatás, és nem fognak anyagaik publikálásával a nyomtatott kiadásra várni.

Persze az is kérdés, hogy ez a Guardian implementációjában mit fog jelenteni. De még nagyobb kérdés, hogy például a Népszabadság vajon milyen új irányt tud találni magának kiútként a összeomló Gutenberg galaxisból.

Világhírű lett a kistarcsai tűztornádó kép

2011. március 4. péntek
FireWhirl TuzTonrado Budapest photoReuters Világhírű lett a kistarcsai tűztornádó kép

Fotó: Reuters/Veres Viktor/Blikk

Pár nap alatt az egész világot bejárta a nem mindennapi jelenséget ábrázoló kép.

A Sott.net nyomán a HVG is beszámolt róla, hogy a kistarcsai tűztornádó képét a teljes fél világsajtó átvette. A fényképet Veres Vitor, a Blikk fotóriportere készítette, és nyomtatásban a március 2-ai Blikk-ben látható, illetve a lap weboldalán is közölt egy pár képes galériát az eseményről.
A tűztornádót Viktor több ekkor készült képével együtt átvette a Reuters hírügynökség is, általuk pedig számos további helyen megjelent a nemzetközi sajtóban. Így például a Daily Mail, Daily Telegraph, The Sun, Metro és sok más brit lapban, és azok weboldalain is.

Az Amerikai sajtóban talán azért nem foglalkoztak vele annyira aktívan, mert feléjük a nagy kiterjedésű bozót és erdőtüzek idején gyakrabban előfordul hasonló jelenség, mint Európában.
Wikipédia Fire whirl szócikke azt írja ilyen jelenség csak különleges körülmények közt keletkezik. A légmozgások révén különféle hőmérsékletű légtömegek és a lángok találkozásakor alakul ki. Leggyakrabban nagy bozóttüzek felszálló légáramlataiból jön létre. Többnyire csak pár percig tart, és hasonlóan viselkedik, mint egy tornádó.
Általában 15 méteres lángoszlopot eredményez, de léteznek feljegyzések extrém magasságokba felcsapó, akár másfél kilóméteres példányokról is. Legemlékezetesebb az 1923-as Japán beli Great Kanto földrengés után keletkezett tűztornádó, ami 15 perc alatt 38 ezer embert ölt meg.

VeresViktor tuzoltas photoLakatosPeter Világhírű lett a kistarcsai tűztornádó kép

Fotó: Lakatos Péter/MTI

Hogyan születik ilyen kép?
Egy kora éjszakai telefon beszélgetés során a képet készítő Veres Viktor elmesélte, hogy mintegy négy órán át fényképezte a lángokkal kitartó macska-egér játékot játszó tűzoltókat. Mivel a fotózás előtt maga is tűzoltó volt, és elég sokat fényképezett is tüzet, rögtön érkezés után felmérte a terepet, és keresett egy jó rálátást biztosító magaslati pontot.
A 6000 négyzetméteres gyártelep egyik háztetőjén helyezkedett el és pontosan tudta, hogy – pont mint a tűzoltóknak – a helyszínt nem szabad elhagynia, míg a tűz ki nem alszik, mert addig bármi megtörténhet. És meg is történt. A tűzeset és az oltási munkákat dokumentáló képek viszonylag hamar elkészültek, aztán hajnali negyed kettő körül, mintegy három óra fotózás után egyszercsak feltört a lángoszlop, és megszülettek a leglátványosabb képek, amik a világot is bejárták.
Hajnali kettő felé már látszott, hogy a tűzoltók urai a helyzetnek, a képeket viszont el is kellett küldeni, hogy az olvasók is láthassák őket, így Viktor haza indult, és hajnali ötig válogatta a képeket. Mire kollégái beértek a szerkesztőségbe, a fotók is mind megérkeztek, és egy igazán forró éjszaka után végre álomra hajthatta a fejét.

Kiegészítés: Viktor portréjáért köszönet Lakatos Péter kollégának, az idei év World Press Photo nyertesének.