‘Associated Press’ címkével ellátott bejegyzések

Két nemzetközi hírügynökség fotós vezetői mesélnek

2012. január 30. hétfő
SzlukovenyiTamas TonyHicks interju Origo2 Két nemzetközi hírügynökség fotós vezetői mesélnek

Tony Hicks és Szlukovényi Tamás

Az Origo fotó rovata immár hagyományosan interjút készít a Magyar Sajtófotó Pályázat elnökeként hazánkba látogató hírügynökségi képszerkesztőkkel. Egy éve Szlukovényi Tamás a Reuters fotósainak globális főnöke nyilatkozott. Idén pedig az AP európai és afrikai képkiadásáért felelős Tony Hicks volt az iterjúalany.

Az interjúk külön érdekessége, hogy ezeket a nagy interjúkat mindig az Origo aktuális rovatvezetője jegyzi. Tavaly Virágvölgyi István beszélgetett a zsűrielnökkel, alig valamivel azelőtt hogy az Origotól az MTI rovatvezetői székébe ült volna át. Most pedig Magócsi Márton kérdezte az aktuális zsűrielnököt, aki épp az MTI képszerkesztői pozíciójából tért nemrég vissza korábbi munkahelyére az Origohoz, hogy elfoglalja az ott megüresedett rovatvezetői széket. Érthető módon mindkét beszélgetés kitér a magyar pályázaton túl is számos érdekes és fontos szakmai kérdésre, etikára, gyakorlati kérdésekre.

SzlukovenyiTamas interju post 16711 20110119105400 photoHajduDandrasOrigo Két nemzetközi hírügynökség fotós vezetői mesélnek

Szlukovényi Tamás - Fotó: Hajdú D. András/Origo

A tavalyi beszélgetés Szlukovényi Tamással két részben jelent meg. Ennek talán szélesebb közönséget érdeklő része az Origo cikkeként jelent meg, míg másik, talán inkább szűkebb szakmai kört érdeklő része a hírportál fotósainak ad-hoc módra frissülő 35 mm blogjában került publikálásra.
Ebben a magyar fotós (szakmai) élettörténete és World Press Photo díja mellett mesél a Reuters munkamódszereiről, melyeket részben az ő vezetése alatt szervezett át az ügynökség. Kitérnek a kérdések a képek hitelességére, és a képhamisítási problémákra, különösképen a legendássá vált Adnan Hajj kapcsán. Továbbá említi az interjú Namir Noor-Eldeen iraki halálát, és a háborús tudósítást is.

TonyHicks interju 20120126 photoHirlingBalintOrigo1 Két nemzetközi hírügynökség fotós vezetői mesélnek

Tony Hicks - Fotó: Hirling Bálint/Origo

Az idei Tony Hicks interjú az AP amerikai hírügynökség egyik vezető fotósával szintén két részes lett. Akár csak egy évvel korábban, az Origo oldalán jelent meg a nagyobb érdeklődésre számot tartó rész, míg a rovat blogján publikálták a szakmaibb kérdésekből álló részeket.
A nagyon átfogó és részletes Hicks interjúban szóba kerül a pályázat mellett a másik zsűri tag, a Reuters fotós Radu Sigheti által közelmúltban pályázatokról publikált véleménye, a multifunkciós fotóriporterek, melyek bevezetését állítólag az AP elsők között szorgalmazta, és az ügynökség budapesti tudósítója Szandelszyk Béla is, aki maga is egyre több multimédiával rukkol elő. Mesél továbbá az interjúalany arról is, hogyan zajlik a munka a világ egyik legnagyobb hírügynökségénél, és mire számítanak a David Guttenfelder irányítása alatt nemrég észak-koreában megnyitott iroda munkájával és lehetőségeivel kapcsolatban. Az arab tavaszhoz fűződő kérdések kapcsán pedig mesél az AP megközelítéséről az olvasóriporterek alkalmazásával kapcsolatos gyakorlatról is, és az interjú külön kitér a CNN iReport miatt történt (többek közt) fotós elbocsátásokra is. Hicks komoly sportfotós múltjára és a közelgő Londoni Olimpiára tekintettel arról is sok érdekes részletet elmesél, hogyan készül az AP a világversenyre.

A két interjú – érthető módon – sok ponton hasonlít mind formailag, mind szerkesztésben, és témákban is. Mindkét intjerjút (és azok mindkét részét) feltétlenül érdemes elolvasni!

Az AP lett az első nemzetközi hírügynökség Észak-Koreában

2012. január 17. kedd
APoffice northKorea photoDavidGuttenfelderAP Az AP lett az első nemzetközi hírügynökség Észak Koreában
Fotó: David Guttenfelder/AP

Kim Jong Il és Kim Jong Un fényképe alatt pecsételődött meg Észak-Korea történelmi nyitása a világ felé. A meglehetősen zárkózott ázsiai ország az AP amerikai hírügynökséget engedte be elsőként az országba.

Mint azt a Facebookon a HVG Nagyítás is megemlítette, az AP a nemzetközi hírügynökségek közül elsőként nyithatta meg irodáját Észak-Koreában. A szeretett vezető halála után alig egy hónappal megnyitott iroda a koreai állami hírügynökség pyongyangi székházában kapott helyet. Az amerikai lapok közös tulajdonaként 165 éve működő Associated Press az új iroda megnyitását a 2006-ban született áttörésre alapozta. Ekkor delegálhattak ugyanis első alkalommal operatőröket Koreába. Ezeután viszont már nem csak videó anyagok révén tudják majd bemutatani az ország lakóinak életét. Most már teljes munkaidős újságírói és fotós stáb  dolgozik majd az országban, és a tudósítások legalábbis közelíthetnek a világ többi országából érkezőkhöz.

Az új iroda hivatalos megnyitóján az amerikai ügynökség vezérigazgatója Tom Curley és a Koreai Központi Hírügynökség (KCNA) elnöke Kim Pyong Ho kézfogása pecsételte meg a történelmi együttműködés kezdetét. David Guttenfelder képének tanusága szerint a történelmi eseményt – ha nem is személyesen – az elhunyt Kim Jong Il és utóda, Kim Jong Un is szemmel tartotta, ahogyan valószínűleg a KCNA épületébe költöző hírügynökséget is árgus szemekel figyeli majd nem csak a külvilág.

Míg az amerikai ügynökség vezetője az ilyenkor szinte kötelező hidak építéséről beszélt, a koreai partner azt mondta “az együttműködés létrejöttét az alapozta meg, hogy az AP tisztességes, kiegyensúlyozott és pontos tájékoztatást ígért az Észak-Koreai Népköztársaságról, a KCNA helyi hírügynökséggel együttműködésben.”

Az irodanyitásról beszámoló AP közleményből az is kiderül, hogy az észak-koreai irodát helyi tudósítók, Pak Won Il újságíró és Kim Kwang Hyon fotóriporter fogják működtetni, akik korábban Kim Jong Il temetése kapcsán már dolgoztak az ügynökségnek.
Az iroda vezetője az amerikai születésű Jean H. Lee lesz, de az ügynökség ázsiai régió fotó főnöke, az amerikai David Guttenfelder szintén gyakori vendég lesz a pyongyangi irodában, hogy segítse az új iroda működését, és betanítsa a helyi fotósokat a nemzetközi ügynökségi munkára.

Az Észak-Koreából érkező hírek, mint minden más ázsiai tudósítás az AP bangkoki központjába érkezik majd, ahol az ügynökség szerkesztői átnézik azokat és továbbítják az ügynökségi rendszeren keresztül. A képi anyagok hasonló módon az ázsiai fotó szerkesztőségbe kerülnek, ami Tokióból üzemel.

A HVG Nagyítása egyébként korábban David Guttenfelder két észak-koreai anyagát is közölte A kedves vezető mindent lát és Észak-Korea: a Kedves Vezető falansztere címmel. Érdemes megnézni őket, hogy könnyebb legyen átérezni a hely szellemét.

Retus: újabb fotós nyírta ki magát szakmailag

2011. augusztus 5. péntek
Soccer AP manipulation killed photoMiguelTovar Retus: újabb fotós nyírta ki magát szakmailag

Fotó: Miguel Tovar

Az AP nemrég elbocsátott egy újabb külsős fotóst, amiért az tiltott módosítást végzett egy képen: kiretusálta az árnyékát. Megéri egy ilyen hibával derékba törni egy amúgy sikeres együttműködést?

A Poynter arról számol be, hogy a múlt héten elbocsátották az AP amerikai hírügynökség egyik külsős fotósát. Amit elkövetett megbocsáthatatlan a sajtófotó világában: kiretusálta az árnyékát egy képről. Mint a hírügynökség vizsgálódása kiderítette, a Sydney Morning Herald által is közölt sorozat egy másik képéről klónozott a képre sötét homokot, hogy ezzel elfedje saját árnyékát.

Az AP fotó igazgatója Santiago Lyon “szándékos és megtévesztő fotó manipulációnak” nevezte a fotós cselekedetét. Még ha célja csak annyi volt is, hogy a kép esztétikai értékét növelje, ez a beavatkozás a sajtófotóban elfogadhatatlan.

Az eset – mint minden hasonló - szigorú büntetést vont maga után. Az AP minden együttműködést megszüntet az etikai vétséget elkövető fotóssal, Miguel Tovarral. Az ügynökség vizsgálata szerint a fotós korábbi képein nincs nyoma hasonló beavatkozásnak, de hogy minden esetleges gyanút eloszlassanak, Tovar mintegy 3000 korábbi képét is eltávolították az ügynökség archívumából.

Sajtó, etika, irányelvek
Az eset nyomán Santiago Lyon fotóigazgató egy körlevélben újfent felhívta kollégái figyelmét az ügynökség fotó feldolgozással kapcsolatos sajtóetikai irányelveire (eredeti változat a Poynter oldalán olvasható):

“Emlékeztetni szeretnélek titeket az AP képmanipulálással kapcsolatos irányelveire, mely megtalálható a Hír érték és irányelvek nyilatkozatunkban (angolul és magyarul).

Kérem, mindenki olvassa el figyelmesen, és győződjön meg róla, hogy helyesen értelmezi azt – ez nem csak az AP főállású fotósaira, és szerkesztőire, de a külsősökre, és az alkalmanként megbízott fotósokra egyaránt vonatkozik.

Jó hírnevünk mindennél fontosabb, ezért határozottan és elszántan fellépünk, ha bármely a fent leírtakhoz hasonló cselekedet beárnyékolja azt.”

Fotó feldolgozási irányelvek: mi megengedett a sajtófotóban?

2011. augusztus 5. péntek
Retus Parliament 1106252237fVA Fotó feldolgozási irányelvek: mi megengedett a sajtófotóban?

A kép illusztráció (Fotó és szerkesztés: Völgyi Attila)

Örök vita, hogy mit szabad művelni egy digitális fotóval és milyen retusálás nem megengedett. Magam is több forrást átkutattam ennek részletei után. Azt hiszem, most megtaláltam a legrészletesebb leírást.

Minden lap, és különösen a lapok tömegét kiszolgáló ügynökségek rendelkeznek valamilyen irányelvvel a fotók feldolgozására vonatkozóan. Ezek leírása kisebb-nagyobb mértékben eltér, de lényegük és szellemiségük nagyjából megegyezik.

A nemzeti hírügynökség fotórovatának vezetője, Virágvölgyi István kérdésemre így foglalta össze: “Az MTI-nek van egy Szerkesztőségi kézikönyve és annak van a Fotószerkesztőségre vonatkozó melléklete is, de ezt belső használatra tartjuk fent. Mindazonáltal a képek módosításánál mi is a közkeletű ökölszabályt követjük, ami a kép értelmét módosító beleavatkozásokat tiltja mind a fotóriporterek, mind pedig a szerkesztők számára.”

Így fogalmaz az AP hírügynökség szabályzata
“Az AP fotóknak mindig az igazságot kell elmondaniuk. Soha nem változtatjuk meg, és nem manipuláljuk digitálisan egy kép tartalmát.

Egy kép tartalmát sosem szabad megváltoztatni sem PhotoShop, sem más módszer használatával. Egyetlen képelemet sem szabad a képhez hozzáadni, abból elvenni. Az arcokat, vagy egyéb ismertetőjeleket sosem szabad PhotoShopban vagy egyéb módon elfedni. Az egyetlen elfogadott retusálás az érzékelőre rakódott kosz, valamint a szkennelt negatív vagy papír nyomat karcainak eltávolítása. 

Kisebb korrekciók a PhotoShoppal elfogadahtók. Ezek közé tartozik a kép vágása, bebukott és beégett részek korrigálása, a fekete-fehérre konvertálás, és a normál tónus- és színkorrekciók, amik a kép megfelelő reprodukálásához szükségesek (ezek analóg megfelelői azoknak a bebukás és beégés korrekcióknak, amiket a képek kidolgozása során az analóg fotólaborokban is alkalmaztunk), és amelyek a fotó eredeti jellegét biztosítják. A kép denzitásának, kontrasztjának, színtelítettségének, szaturációjának módosítása nem elfogadható, ha jelentősen megváltoztatja az eredeti képet. Nem szabad a hátteret digitálisan elhomályosítani, beégéssel, vagy aggresszív tónus módosítással eltüntetni. A vörösszem eltávolítása sem megenegedett. 

Ha egy alkalmazottnak kérdései vannak az alkalmazható módszereket illetően, vagy az AP által fotó feldolgozással kapcsolatban támasztott követelményekkel, korlátozásokkal kapcsolatban, akkor a kép elküldése előtt lépjen kapcsolatba a vezető szerkesztővel.
Azokban az esetekben, ha olyan képeket teszünk közzé, amiket a képet kiadó forrás módosított – például a fotóalanyok arcát kitakarták – a képaláírásnak ezt pontosan jeleznie kell. Az ilyen képek kiadását egy vezető szerkesztőnek kell jóváhagynia.

Az itt leírtak kivételével nem rendezünk meg jeleneteket, nem pózoltatunk fotóalanyokat, és nem játszunk újra eseményeket. Amennyiben video felvétel, portréfotzás, vagy stúdió körülmények között fotózunk valakit, mindig gondoskodni kell, hogy a képaláírás ne vezesse félre az olvasót, és ne hihesse, hogy a képen látható esemény spontán történt a hírgyűjtés során. A portré, divat és illusztráció fotók készítése során minden beavatkozást ismertetnie kell a képaláírásnak, és a különleges utasításokat közlő mezőnek, hogy ne lehessen manipulációnak tekinteni.”

Amerikában lázad a sajtó ha nem hagyják dolgozni

2011. május 24. kedd
ObamaTVspeach WhiteHouse handout PeteSouzaChuckKennedy Amerikában lázad a sajtó ha nem hagyják dolgozni

Fehér Ház Hivatlos fotói a beszédről (élőben)

A szólás-, és sajtószabadság jegyében egyre több esetben emelnek szót amerikában (is) a nemzetközi hírügynökségek. Leginkább, mikor nem hagyják őket végezni a munkájukat.

A közelmúltban két eset is komolyabb hangot kapott, mikor az egyébként általában szabadnak és sajtóbarátnak tartott amerikai politikai gépezet korlátozta a sajtó munkáját. Az egyébként konkuráló nemzetközi hírügynökségek pedig összefogtak, és szót emeltek. (Minderről pedig az OrigoFotó is beszámolt 1-1 link erejéig (egyik, másik és harmadik link).

Obama újrajátszik (többé már nem)
Az egyik kritizált sajtó korlátozás, hogy a Fehér Házból sugárzott élő elnöki beszédekre nem engedik be a sajtófotósokat. Az elnök a TV kamerák számára elmondja beszédét, majd ez után újra eljátssza a bevonulást és felolvas egy keveset a beszédéből, amit a fotósok megörökíthetnek.
Mi a gond ezzel, kérdezhetnénk, hiszen nemhogy kizárják a sajtót (mint sok magyarországi eseményen), de a világ első számú politikusa külön foglalkozik vele, hogy a lehető legjobb képeket készítsék el róla. Csakhogy ezek a képek nem a beszéd során készülnek, hanem egy külön megrendezett, csak a fotósok számára előadott eseményen.

A nemzetközi sajtó gyakorlatának megfelelően a képek mellett rendre fel is tüntetik, hogy a képek nem az élő tévé beszéd alatt, hanem annak külön fotózási lehetőségén készültek. Az újságokban kénytelen kelletlen mégsem jelenik meg ez a nüansznyi különbségtétel. A Poynter Institute felmérése szerint az amerikai lapok hatvan százaléka az élő beszéd alat készültnek tüntették fel a képeket, vagy legalábbis arra utaltak, hogy a képek akkor készültek.
Hogy miért gond ez? Hát mert nem ott, és nem akkor készülnek, tehát nem azt ábrázoják. Ha az élő beszéd közben az elnök gesztikulál, mosolyog, vagy elfintorodik, netán könny csordul a szeméből, az mind hír értékű lehet. Azzal, hogy ezt nem engedik lefotózni, csorbul az emberek tájékoztatáshoz való joga.

A nemzetközi hírügynökségek, és az amerikai sajtó szervezetek nemrég kikérték maguknak, hogy egy ilyen történelmi bejelentést csak így “meghamisítanak”. Összefogva most ismét megfogalmazták ezzel kapcsolatos fenntartásaikat, melyekkel már évek óta bombázzák a Fehér Ház elnöki ciklusokkal változó sajtósait. Most – ironikusan pont Bin Ladennek köszönhetően – így párbeszéd indult el az Obama adminisztráció sajtófőnöke és a sajtó között.

A Fehér Ház végül bejelentette, hogy az elnök többé nem, fog újrajátszani ilyen eseményeket, és találni fognak valamilyen megoldást, ami az elnöki stáb és a sajtó számára egyaránt elfogadható.
Az elnöki sajtó stáb számára azért fontos a fotósok kizárása, hogy a jelenlévők létszámának minimalizálásával csökkentsék annak kockázatát, hogy az élő tévé adásban bármivel megzavarják az elnököt. Mint indokolnak, az Ovális iroda nagyon szűk tér, amiben bármi apró nesz, zavaró lehet. Így nem csak attól tartanak, ha egy fotós véletlenül leejt vagy felborít valamit, hanem a puszta jelenlétük, és ténykedésük is zavaró lehet, nem beszélve a fényképezőgépek kattogásáról.

A Fehér Ház minden esetben biztosítani szokott valóban az élő beszéd alatt készült fotókat, amiket a hivatalos Fehér Házi fotó stáb készít. Ezeket azonban a nemzetközi sajtó nem szívesen használja fel. Ebben szerepet kap némi szakmai érdekvédelem is, hiszen Amerikában él az a szakmai összetartás, higy a lapok nem használnak kiadott képeket, mert azért fizetik saját fotósaikat, hogy az ő képeiket használják, ne mások által kiadott képeket. Másrészt pontosan tudják, hogy ezek a képek előzetes szűrésen mennek keresztül, hogy az elnököt a legkedvezőbb színben tüntessék fel. Ez pedig a sajtó szemében nem más, mint cenzúra és Amerikában még véletlenül sem akarnak teret engedni a propaganda látszatának. Azt akarják megmutatni, amit az ő fotósaik láttak, nem amit a kampánystáb szeretne megmutatni.

Felvetődött, hogy ún. pool rendszerben egy hírügynökségi fotóst beengednének, akinek a képeit a többi hírügynökség is átvehetné. Ez viszont a sajtó osztály cenzúrája nélkül is akadályozná, hogy az esemény több féle szemszögből, és megközelítésből kerüljön feldolgozásra. A végső megoldáson még egyezkednek a szakértők, és egyre több olyan ötletet vonultatnak fel, amikre eddig nem is gondolt senki, például tükrök használatát. Minden esetre a párbeszéd legalább zajlik.

Elnökjelölti vita sajtó nélkül
A másik nagy port kavart amerikai sajtó felhajtás egy választási vita körül alakult ki. A kaliforniai elnökjelölti vitán ugyanis nem akarták engedni a fotósok jelenlétét. Ahogy egyébként a magyar választásoknál is szokás volt – amikor még volt miniszterelök-jelölti vita – csak az élő televíziós vita előtti pár percében lehettek volna jelen a fotósok. A hivatalos érvelés, akárcsak a Fehér Ház esetében, hogy ne zavarják az élő tévé adást. Korábban több politikus is jelezte távolmaradását a vitáról, a véghajrában pedig a nagyobb hírügynökségek is úgy döntöttek, nem tudósítanak róla.

A szabályokra Amerikában tiltakozással reagált. A nagy nemzetközi hírügynökségek újfenn összefogtak. Az AP és a Reuters bejelentették, hogy amennyiben nem tudósíthatnak a teljes vitáról, úgy egyáltalán nincs értelme részt venniük a körülötte szervezett felhajtásban. Azzal, hogy csak a vita elején egy rövid ideig fotózhatják a résztvevőket, elveszítik a lehetőségét a korrekt, alapos és szabad tájékoztatásnak.

A Reuters határozottan kijelentette, hogy nem közöl képeket a vitáról, az AP pedig még tovább megy, és szöveges tartalmat sem hajlandó közölni. Az AP vezető szerkesztője, Michael Oreskes azt állítja a tiltakozás “arról szól, hogy a fotóriporterek munkáját ugyanazzal a tisztelettel kezelik-e, mint a szöveges újságírókét”.

Az Associated Press állítása szerint mostani álláspontjuk megegyezik a hasonló helyzetekben képviselt álláspontjukkal. Döntésüket egy nappal a május elején rendezett vita előtt jelentették be. Annyi kompromisszumkészséget mutattak, hogy amennyiben a tudósítás lehetőségei megváltoznak, és megfelelő munkakörülményeket biztosítanak számukra, úgy részt vesznek a vita tudósításában.

A vita szervezői állítják, hogy a korábbi jelölti viták során sem lehetett bent végig a sajtó, és hogy az ő szabályaik nem változtak a korábbi alkalmakhoz képest. Ezzel szemben az AP archívumában több mint 80 kép szerepel a 2008-as vitáról, ami azt jelenti, legalábbis a vita egy jó része alatt fotózhattak a fotósok.

Miért nem jó a kamerakép?
Szakmai körökben érthető módon felvetődött mindkét kérdés kapcsán, hogy miért nem vágnak ki egy képet a videó felvételből, és használják azt. Természetesen ezt meg is teszik minden alkalommal, hogy minél hamarabb legyen egy kiadható kép az eseményről. Azonban a fotó technika még mindig – vagy talán egyre inkább? – lényegesen jobb felbontást tesz lehetővé, mint az akár HD minőségű videókamerák. Arról nem is beszélve, hogy a fotósok lényegesen nagyobb kompozíciós szabadsággal élhetnek, mint a beszédet végig rögzítő videókamerák.