‘Apple’ címkével ellátott bejegyzések

Jogszerű-e kiállítást rendezni talált fotókból?

2012. február 13. hétfő
AppleStorep pics project IrbyPace Jogszerű e kiállítást rendezni talált fotókból?

Vásárlók önarcképei az Apple Store-ból

Csupa érdekes kérdést vet fel az a művészeti kezdeményezés, melynek jegyében Apple boltokban talált vásárlói önarcképekből rendeztek nemrég fotó kiállítást.
Vajon művészetnek minősóül-e és fotó művészet-e talált fotókból rendezni kiállítást? Kinek a tulajdona egy felelőtlenül nyilvános helyen hátrahagyott önarckép, és kinek milyen felhasználói, személyiségi, tulajdoni és szerzői jogai vannak egy ilyen fotóval kapcsolatban?
Egy biztos, ha nem akarod, hogy visszaéljenek az arcképeddel, akkor ne hagyd egy nyilvános számítógépen!

Irby Pace fotóművész. Ezt nem csak honlapjának bemutatkozása, és érdeklődési köre, hanem 2008-as texasi diplomája (BFA), és jelenleg még zajló posztgraduális képzése (MFA) is igazolja. Hogy a kérdéses projektje fotóművészeti tevékenység lenne már kevésbé egyértelmű.
Alkotásai közt nem csak fotók, hanem számos érdekes digitális kép is van, melyek kisebb vagy inkább nagyobb mértékű módosításokon estek át, vagy java részt maga rajzolta, és a fotó csak képelemként szerepel bennük.

Legújabb legújabb projektje és a belőle rendezett kiállítás viszont egyre nagyobb érdeklődést kelt, sorra foglalkoznak vele népszerű nemzetközi hír oldalak is. A PetaPixel és a MacGasmi is a Wired cikke nyomán talált a témára, de foglalkozott vele a Tuaw is. Magyar nyelven eddig csak a BeszeljukMac közösségi oldal hírei közt láttam, akik sok más hírükhöz hasonlóan nem jelölték meg a forrást, amiből dolgoztak, de az illusztrációként használt képek alapján ők is a Wired cikkéből indulhattak ki.

Érdekes fel nem tett kérdések
A projekt csupa érdekes kérdést vet fel, de a cikkek mintha meg sem próbálnának ezekre választ találni – vagy akár csak felvetni azokat. Az egyetlen kérdés felvetést a művész egy idézetével próbálják mindenhol rövidre is zárni. Irby azt mondja “Az emberek [a képeken] tudatosan hagyták ott a fotókat, ahol bárki láthatja, vagy elviheti.”
Irby nyilatkozata több szempontból is hülyeség vitatható, de mivel a jelek szerint a fontos kérdéseket neki – vagy inkább egy jogi szakértőnek – egyik lap sem tette fel, így azokat inkább az egyes oldalak kommentjei közt boncolgatják az olvasók.

A Wired kommentelői inkább azon vitatkoznak, hogy művészet-e egyáltalán így gyűjtögetett képekből kiállítást rendezni (szerintem egyébként igen, csak nyilván nem fotó művészet), és a jogi kérdések csak annak kapcsán kerülnek elő, hogy némelyik képen gyerekek is vannak.
A fotós közönséget vonzó PetaPixel és a Mac felhasználókra fókuszáló Tuaw kommentelői inkább a szerzőjogi aspektust vetik fel. De vannak, akik személyiségi jogi aggályokat is megfogalmaznak. Egyrészt kérdés, hogy mennyire tekinthető Irby szerzőnek, vagy akár csak értelmi szerzőnek, illetve, hogy mennyiben van joga a mások által készített képeket felhasználni.

A fotós művész azzal érvel, hogy az emberek tudatosan hagyták ott a képeket. De vajon minden a boltba betévedő pontosan tudja, hogy hova kerülnek egy idegen számítógépen a róla készült képek, és hogy hogyan tudja azokat eltávolítani? Elvárható-e tőle, hogy mindezt technikailag tudja, és feltételezze, hogy a képével visszaélnek. Illetve korából, vagy akár szellemi állapotából adódóan van-e olyan helyzetben, hogy meghozhasson egy oldan tudatos döntést, hogy a róla készült képről le tudjon mondani? És egyáltalán lemondás-e, vagy méginkább engedély-e bármire az alkotó részéről, hogy otthagyja a képet egy nyilvános számítógépen? Röviden egyáltalán nem. És ahogy erre az egyik oldal valamelyik kommentelője felhívta a figyelmet, ezt semmi nem igazolja jobban, mint hogy a művész felvállaltan hazudott a bolti alkalmazottaknak a tevékenyéségéről. Mint mondja, “Egy new yorki eladó rákérdezett egyszer, hogy mit csinálok, de azt mondtam neki, hogy csak összehasonlítom a termékeket”. Vagyis ő maga pontosan tudta, hogy valami olyat csinál, amit nem lenne szabad, legalábbis nem néznék jó szemmel, ha megtudnák – de mégis folytatta, így szándékának ártatlansága igencsak megkérdőjeleződik.

AppleStore photoBooth project photoKyleMcDonald Jogszerű e kiállítást rendezni talált fotókból?

Videóért katt a képre! - Fotó: Kyle McDonald

Az egyetlen lap, amelyik kicsit jobban utána ment (nem is ennek) a történetnek, az a Mashable volt, akik az Irby projektje kapcsán emlegetett mellékszálat próbálták jogilag felgöngyölíteni. Kyle McDonald ugyanis nem a vásárlók magukról készített képeit másolta le magának, hanem kémprogramot telepítve készített fotókhoz jutott hozzá, szintén egy Apple boltból. Ellene az FBI/Titkos Szolgálat (nem egyértelmű a cikkekből) indított eljárást, és ma már nem is elérhető a projektjéhez életre hívott Tumblr oldal sem, ahol ezeket a képeket publikálta. Videóban összefoglalva viszont még megtekinthető a projektje (sajnos beágyazni nem lehet).

Mivel ebben a történetben a képeket nem maguk a vásárlók készítették, így szerzőjogi kérdések fel sem vetődtek, csak a személyiségi jog, illetve a beleegyezés hiánya vetődhet fel.

Még a külföldi kommentelők többsége számára is meglepő, amit az ügyben a Mashable által megkérdezett jogi szakértő, Craig LaMay, a Northwestern University médiajog és etika tanára nyilatkozott: “Gondolom mindenki, aki a srác felvételein megjelenik, ugyanúgy látszik a bolt biztonsági felvételein is. Néhány esetben talán pont ugyanabból a szögből is, így kevesen lepődnének meg, vagy tiltakoznának ellene, hogy ilyen módon örökítették meg őket [...] leszámítva, hogy a művész engedély nélkül használta más tulajdonát, miben különbözik ez attól, hogy valakit közterületen lefényképeznek – egy bevásárló központban, a tengerparton, vagy egy sporteseményen?”. A lap úgy foglalja össze a szakértő válaszát, hogy szerinte egy boltban az ember nem számíthat privát szférára, így annak megsértése sem vetődhet fel jogos reklamációként. Az pedig, hogy a felvétel művészeti céllal készült, vagy biztonsági okokból, szerinte jelentéktelen.

Ráutaló magatartása
Létezik a jog világában a ráutaló magatartás fogalma, de nehezen képzelhető el, hogy a képek otthagyásával bármilyen további felhasználásra felhatalmazást adjanak. Abból ugyanis semmi sem következik, hogy otthagyták, így szándéknyilatkozatnak sem tekinthető az érintettek részéről. Szerzői és személyiségi jogokról pedig egyébként sem lehet lemondani.
Ha történik is bármilyen lemondás, azt a lehető legszűkebben kell értelmezni, hogy ne alapozhasson meg visszaélést, amiből az érintettnek kára származhat. Ha tehát a képek otthagyása lemondás is a képekről, az nem jelent beleegyezést a képek felhasználásába, nem válnak tőle a képek közkinccsé.

Szerzőjogi szempontból
Az amerikai szerzőjogi törvényhez hasonlóan az 1999. évi LXXVI. magyar törvény a szerzői jogról kimondja, hogy

“4. § (1) A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző).
(2) Szerzői jogi védelem alatt áll – az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül – más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van.”

Vagyis egy kép készítőjének az tekinthető, aki a képet készíti, jelen esetben maguk az üzletben kitett gépeket nyomogató vásárlók. A szerzői jogokról nem lehet lemondani, így a képek feletti jogaik változatlanul fennállnak annak ellenére, hogy gontatlanul otthagyták egy nyilvánosan hozzáférhető számítógépen. A képek felhasználásához pedig minden esetben szükséges a szerző hozzájárulása. Az eset (ritka) különlegessége, hogy itt a szerző és a fotó alanya egybe esik, de a fotóalanytól külön is szükséges a kép felhasználásához való hozzájárulás.

Személyiségi jogi szempontból
Az 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről úgy fogalmaz:

“80. § (1) A személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés.”

Márpedig visszaélés, ha valaki a rólunk készült képet az akaratunk és engedélyünk nélkül olyasmire használja, amihez mi nem járultunk hozzá. Márpedig abból, hogy valaki egy üzletben kitett számítógéppel lefényképezi magát, semmilyen logika szerint nem következik, hogy ő egy kiállításon szeretne, vagy hajlandó szerepelni. Még ha meg is engedi valakinek, hogy őt lefényképezze (jelen esetben saját magának), az nem jelent automatikus beleegyezést a fotó bármilyen (konkrétan semmilyen) felhasználásához. A fotó felhasználásához külön bele kell a fotó alanyának egyezni. Ez alól vannak bizonyos kivételek, de erősen vitatható, hogy a jelen helyzetben ilyen kivétel érvényesíthető lenne, mivel sem közsszereplés, sem tömegfotó jelleg nem vetődik fel.

Konkrét amerikai jogforrást eddig nem találtam, ami cáfolná, hogy az USA jogi szokásai is hasonlóan működnek. Viszont a kommentek és témába vágó szakmai cikkek alapján úgy fest, hogy az amerikai jog valamivel szabadabban kezeli az emberek közterületen történő fényképezését. Létezik ugyan a képmáshoz fűződő jog fogalma, és ennek egyik fontos eleme a privát szféra megsértése. De ezt a privát szférát a jelek szerint sokkal szűkebben értelmezik, mint Magyarországon. Így például az utcán sétálóktól sem kell engedély a fotózáshoz, mert az utcán nem sérülhet egy átlagos fotó által a privát szférájuk, mivel nem privát közegben vannak (persze a kép ugyanúgy nem lehet lejárató jellegű, és nem helyezheti őket negatív, vagy valótlan kontextusba).
Úgy fest, hogy Amerikában nem kell beleegyező nyilatkozat sem, hogy az utcán valakit lefényképezzünk, csak akkor, ha a kép kifejezetten üzleti célú felhasználásra kerül, mint például egy hirdetésre, vagy stock fotóként kívánjuk értékesíteni. Ezen kívül a jelek szerint a magán tulajdonú nyilvános területeket is közterületnek tekintik, így ez akár egy Apple boltra is érvényes lehetne.
Ugyanakkor még, ha ez így is van, amennyiben komoly panaszok merülnének fel, nem vagyok benne biztos, hogy a bíróság nem venné figyelembe, hogy a fotók a készítők/fotóalanyok tudta, szándéka, és beleegyezése nélkül egészen más felhasználásra kerültek, mint azokat ők eredetileg szánták.

Adatvédelmi szempontból
Az 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról úgy fogalmaz:

“4. § (1) Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie.

(2) Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.”

Márpedig a rólunk készült fotó személyes adat, aminek tárolása csak egy adott célhoz rendelten lehetséges és engedélyezett. A vásárlók célja a boltban készült képeikkel pedig nyilván nem az volt, hogy Irby kiállításán megjelenjen, hiszen a művészről, és kezdeményezéséről akkor még (sőt talán azóta is) mit sem sejtettek.

Néhány kommentelő, sőt a Mashable által megkérdezett jogász is (szerintem tévesen) azzal érvel, hogy az Apple boltja bár nem közterület, mégis nyilvános közösségi tér, ahol számíthatnak rá, hogy mások látják őket, és akár képet is készíthetnek. Többek közt felvetődik itt érvként, hogy a boltok mind be vannak kamerázva, és erre fel is hívják az emberek figyelmét.
Viszont ez az érvelés figyelmen kívül hagyja az adatkezelési irányelveket. Márpedig a biztonsági kamerák felvételeinek megvan a maguk (biztonsági) rendeltetése és használatuk nem csak hogy ezt a célt szolgálja, de kifejezetten tilos is bármi másra használni őket. Így aztán hiába számíthat rá az ember, hogy egy boltban szerepel a biztonsági kamerák felvételein, az nem azonos azzal, hogy bárki más is szabadon készíthet róla bármilyen felvételt, és azt bárhol bármire szabadon használhatja.

Logikus kivételnek tűnik ez alól, hogy a bolti-/bankrablások felvételeit olykor leadják a tévék, hogy a tetteseket könnyebben kézre kerítsék, vagy akár bizonyos esetekben csak hogy bemutassák a történteket. Viszont ez nem puszta öncélú közlés, hanem minden esetben a tájékoztatást szolgálja, és nem utolsó sorban hatósági engedéllyel, és/vagy közbenjárásra történik. (Ugyanezen logika szerint annak idején Angelina Jolie vásárolgatásáról se lett volna szabad kiadni az ABC biztonsági felvételeit a magyar bulvár sajtónak – pláne nem haszon szerzési céllal – amit nem is értem, hogy nem vizsgált egy hivatal sem akkoriban. Talán csak annak köszönhetik, hogy Brad Pitték már hozzászokott a paparazzik érdeklődéséhez.)

Erről amerikai jogforrást meg sem próbáltam keresni, túl tág téma, és igen távol esik az engem érintő/érdeklő jogi területektől, de nehezen tudom elképzelni, hogy pont a személyiségi jogokat kiemelt fontosságúnak tekintő amerikai jog lenne sokkal elnézőb ebben a tekintetben a magyarnál. A művészeti projekt esete pedig aligha tekinthető bármilyen mértékben a szólásszabadság, vagy a tájékoztatáshoz való jog precedensének, hogy indokoltan felülírja a személyiségi jogokat és adatvédelmi szempontokat.

Az Applenek és más hasonló cégeknek egyébként nyilván vannak belső adatvédelmi szabályai, amik többek közt valószínűleg kiterjednek arra is, hogy az ilyen adatokat nekik (legalább bizonyos időközönként) meg kellene semmisíteniük, így felvetődik a bolti dolgozók felelősségének kérdése is. Persze a cég belső adatvédelmi elvei csak az alkalmazottakra nézve kötelezőek, a vásárlókra nem.
Ugyanakkor az is elég valószínű, hogy a boltba belépve, és a demo gépeket használva a vásárló automatikusan elfogad bizonyos felhasználói feltételeket (amiket persze ideális esetben illene jól láthatóan kihelyezni). Nem lenne életszerűtlen, ha ezek között szerepelne az is, hogy a gépekről semmilyen adat nem menthető le. Különösen, mivel ezeknek a gépeknek nem az általános Internetezés és letöltögetés a célja, hanem hogy a gépek működését kipróbálhassák, megismerjék.

Tulajdonjogi szempontból
Mivel az Apple bolt nem közterület, így a magyar gyakorlat szerint a tulajdonos joga engedélyezni, hogy ott valaki fotót készítsen, illetve az ott készült fotók megjelenését akár valamilyen célhoz, vagy megjelenési formához (pl konkrét kiadvány) kötve engedélyezze.
Az általam talált szakanyagok – amik nem hivatalos jogforrások, így hitelességük fenntartással kezelendő – szerint az USA ilyen téren engedékenyebb, és közterületként kezeli az olyan magán területeket, ahova az emberek szabadon bejuthatnak, és a bejutás nincs korlátozva, vagy valamilyen szempont szerint (pl. belépőjegy, egyéb feltételek elfogadása, stb) korlátozva.

Nyilvánvaló, hogy a demo gépekkel bárki szabadon fotózhat egy Apple boltban, még ha amúgy a fotózást netán tiltja is a cég, hiszen ez is a próbálgatás része. Elég valószínű, hogy az sem zavarja őket, ha ezeket a képeket magunknak lementjük, és akár Facebook profilképként használjuk. Aligha engednék viszont, hogy akár csak illusztrációs céllal is megjelenjenek egy újságban, ha az újság fotósának egyébként nem adnának fotózási engedélyt a boltban történő fotózásra.
Így tehát a fotók elkészítésére (a magukat fényképező vásárlók) engedélyt kap(hat)tak az Apple-től, de Irby Pace felhasználása, vagy bármilyen más publikálás biztosan nem ilyen evidensen engedélyezendő az Apple részéről. Persze talán az Apple nem akar foglalkozni Irby projektjével (és talán nem is kell nekik), hiszen ez is egy fajta reklám az Apple számára. Sőt lehet, hogy kifejezetten ártana a cég hírnevének, ha most (is) elkezdene pereskedni, még ha jogilag esetleg igazuk is van.
Viszont ha a szerzői, személyiségi és adatvédelmi jogaik sérülése miatt tömegesen kezdenek reklamálni a vásárlók, és éppen a beletörődésük (vagy hogy egyáltalán ilyen megtörténhet egy Apple boltban) okozna negatív reklámot, akkor lehet, hogy a cég mégis jobban tenné, ha érvényesíteni akarná a jogait a digitális bolti szarka ellen.

Perzse azért az sem hiánytalanul igaz, hogy az USA a szabadság földje. Az utóbbi idők számos fotósokat érő atrocitásának az USA a helyszíne, és bizony itt sem példa nélküli, hogy a fotósokat zaklatják, és akadályozzák a munkájukban – gyakran olyan helyzetekben is, amikor egyébként nyilvánvalóan joguk lenne fotózni, de ezzel mégsem élhetnek.

Néhányan felvetik a külföldi oldalak kommentelői közül, hogy a fotók az Apple gépeivel készültek, és azokon találta meg a művész, így az Apple tulajdon joggal  (is?) rendelkezik azok felett, amit az “alkotó” megsértett.
Szerintem ez a leggyengébb érv az ügyben, mivel a fentiek alapján az Apple sem tulajdonosa, sem szerzője nem lehet a képeknek, lévén azokat nem Apple alkalmazottak készítették. A bolt/cég így legfeljebb adatkezelőnek tekinthető, ilyen minőségében viszont máshogyan reklamálhatna – de lásd feljebb, egyáltalán nem biztos, hogy érdeke, amíg kevesebb vásárló elégedetlen a kiállítással, mint amennyit az “újabb felesleges pereskedés” a cég ellen hangolhatna.

Te mit gondolsz? Hogy reagálnál, ha a képeid váratlan helyen jelennének meg?

Steve Jobs bronz szobra szemmel tartja a Microsoftot

2011. december 19. hétfő
SteveJobs bronzeStatueCovered 1112133460dVA Steve Jobs bronz szobra szemmel tartja a Microsoftot

Kattints a képgalériáért! - Fotó: Völgyi Attila / blog.volgyiattila.hu

Múlt héten végeztek az elhunyt Apple vezér bronz szobrának utolsó simításaival is, és felállították végleges helyén, a Graphisoft Parkban. Steve Jobs szobra a Graphisoft székháza előtt áll, és szemmel tartja a Microsoft magyarországi székházát.

Mint megtudtam, az elhelyezésben a Microsoft épület nem volt tudatos elem, a helyválasztás legfőbb szempontja az volt, hogy a Graphisoft épület előtt álljon, illetve, hogy az épületbe érkezők mind gyalogosként a járdáról, mind a parkolóból egyaránt jól láthassák.
A szobor egyelőre fehér lepel alatt áll, csak néhány szerencsés arrajáró csíphette el végső formájában, miközben múlt héten felállították. A hivatalos leleplezésre a héten kerül sor, amikor ország-világ megpillanthatja majd, hogy fest a Jobs szobor végleges formájában, végső helyén.

SteveJobs bronzeStatueCovered 1112133502dVA Steve Jobs bronz szobra szemmel tartja a Microsoftot

Galériáért kattints a képre! - Fotó: Völgyi Attila / blog.volgyiattila.hu

A Graphisoft Park vezetése megkért, hogy ne publikáljam a szobor végső helyén készült képeket, így egyelőre csak így, lepelbe burkolva mutatom meg. Azt viszont elárulhatom, hogy a végső felületkezelés után már nem is hasonlít annyira a StarWars filmek C3PO-jára, amivel sokan vádolták az elsőként megjelent  Reuters képriport, majd a később készült MTI képek alapján.
A szoborbronz egyik jellegzetes tulajdonsága, hogy természetes színe sárgás, azonban a szabad levegőn szén-dioxid, pára és oxigén hatására felületén patina réteg keletkezik, ettől színe megváltozik. Ezt a folyamatot a készítés során különféle vegyianyagokkal felgyorsítják, hogy a szobor más színt kapjon, illetve, hogy a további korroziótól is megvédjék.

Az MTI is lefotózta Steve Jobs készülő szobrát

2011. december 9. péntek
 Az MTI is lefotózta Steve Jobs készülő szobrát

Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI

Alig egy nappal azután, hogy a Reuters a héten kiadta hetek óta készülő exkluzív képriportját a Budapesten készülő Steve Jobs bronz szobor munkálatairól, a Magyar Távirati Iroda is feldolgozta a munkálatok aktuális állását.

Ahogy az állami hírügynökségnél egy ideje szokás, Szigetváry Zsolt  képei közül kettő szabadon hozzáférhető az MTI ingyenes szolgáltatásai között, és további képekből válogathat a nemzeti hírügynökség egyre kevesebb megmaradt előfizetője.

Egy gyors keresés nem volt elég, hogy sokat találjak az MTI képeiből megjelent galériákból, ha te tudsz ilyenről, akkor kérlek küldd el, hogy ezeket is linkelhessem, akárcsak a Reuters anyag esetében tettem.

Galéria válogatás:

Álljon itt továbbá az MTI ingyenes cikke a szoborról:

Rekordidő, közel két hónap alatt készült el Steve Jobs szobra, amelyen jelenleg már az utolsó simításokat végzik. Tóth Ernő szobrászművész szerint alkotása jellegzetes, dinamikus pózban ábrázolja majd az Apple cég néhai vezetőjét.

“Rekordidő alatt kellett elkészíteni a szobrot. Steve Jobs halála utáni héten már kiírták a pályázatot, amelyre öt művész adott be terveket. Mikor kihirdették, hogy én készíthetem el a két méter húsz centi magasságú alakot, azonnal munkához láttam, és – bár az elkészülésre szánt idő meglehetősen szűkös volt – jelenleg az utolsó simításokat végezzük a bronz szobron” – tájékoztatta az MTI-t a művész.

“A naturális stílusban készülő alkotás jellegzetes, emblematikus pózban ábrázolja az Apple egykori vezetőjét, dinamikus, előadói, előrelépő mozdulatban, amellyel a gép és az ember közötti kapcsolatot hivatott kifejezni. Nem csak a mozdulat – különösen a kéztartása – lesz jellegzetes, de az öltözéke is: garbóban, sállal és tornacipőben ábrázoltam Steve Jobs-t” – vallott művéről Tóth Ernő.

Már a jövő héten felállítják a bronz alakot, a szobor leleplezését december 21-én három órakor tartják.

A Graphisoft az informatika korának legnagyobb hőseként tekint Steve Jobs-ra, aki a magyar szoftvergyártó vállalat nemzetközi sikeréhez is nagy mértékben hozzájárult.

SteveJobs bronzSzobor TothErno photoSzigetvaryZsoltMTI Az MTI is lefotózta Steve Jobs készülő szobrát

Jobs szobor fotók az MTI archívumban

Az Apple volt az a cég, amely 1984-ben felkarolta a Graphisoftot; első programjuk, az ArchiCAD építészeti szoftver első változata a Macintosh közvetlen elődjén, a Lisa számítógépen futott. Ezt mutatták be 1984-ben a világ legnagyobb informatikai vásárán, a hannoveri CeBIT-en. A bemutatót Steve Jobs személyesen nézte meg és annyira tetszett neki, hogy eldöntötte: az Apple minden támogatást megad a szoftver fejlesztéséhez és segítséget nyújt világpiaci terjesztésében is. Anyagi támogatást és számítógépeket adtak, abban az időben, amikor a Graphisoft anyagi lehetőségei rendkívül szűkösek voltak és Magyarországon akkoriban ezekhez a legmodernebb számítógépekhez nem lehetett hozzáférni.

“Steve Jobs teremtette meg az emberarcú informatikát. Ebben az iskolában nevelkedett a Graphisoft is, ezt tőle tanulta. Neki is köszönhetjük, hogy a világon 200 ezer építész, nemcsak dolgozik és tervez csodálatos épületeket a programmal, hanem szereti is munkaeszközét” – fogalmazott Bojár Gábor, a Graphisoft elnöke az MTI-nek.

“Jobs nemcsak érezte, hogy merre megy a világ, hanem formálta is azt. Igazi vezető volt, akinek nem az volt a legnagyobb érdeme, amit ő személyesen alkotott, hanem amit embereiből kihozott. Megtalálta, motiválta a legjobbakat, és csodákra tette őket képessé. Az igazi vezető nem akkor boldog, ha maga alkot csodákat, hanem, ha kollégáit teszi képessé csodákra. Mi is erre törekszünk, az ő szellemi örökségét próbáljuk megtanítani a jövő informatikusainak.”

Az elnök a szobor kapcsán hozzátette: “A pályáztatás során öt művész kapott meghívást arra, hogy elkészítse a szobrot. A bíráló bizottság úgy ítélte meg, Tóth Ernő érezte meg legjobban Steve Jobs szellemiségét, neki sikerült a leginkább kifejeznie az Apple alapítójának feszültségét, dinamikáját, hivatása iránti elkötelezettségét”.

A Graphisoft Park munkahelyi környezete is Steve Jobs szellemét őrzi, amely minden apró részletben a tökéletességre törekszik és ezzel az épített környezettel, az itt dolgozó és alkotó tehetségek munkájának hasonló igényességét igyekszik segíteni, ösztönözni. Ezért a 12 épületből álló parkban a Graphisoft épülete előtt kerül felállításra a szobor.

A Reuters lefotózta Steve Jobs készülő budapesti szobrát

2011. december 7. szerda
SteveJobs sculpture exclusiveAdvisory Reuters A Reuters lefotózta Steve Jobs készülő budapesti szobrát

Exkluzív Reuters képanyag Steve Jobs bronzszobráról

Tóth Ernő szobrász készíti az elhunyt Apple vezér, Steve Jobs bronz szobrát, ami a Graphisoft Parkban fog állni. A Reuters bepillantást nyert a munkálatokba, és most mi is megleshejtük a műhelytitkokat.

A Reuters budapesti fotóriportere, Balogh László nem kevés tárgyalás és egyeztetés után kapta a különleges lehetőséget, hogy exkluzív fotókat készítsen az életnagyságú Steve Jobs szobor készítésének munka fázisairól. Ott volt a munkálatok minden fő fázisánál, hogy hűen bemutassa ahogyan a gipsz szoborból viaszminta lett, majd az öntésnél, és akkor is, mikor a kész elemekből összeállt a végleges mű.

SteveJobs sculpture BojarGaborGraphisoft photoLaszloBaloghReuters A Reuters lefotózta Steve Jobs készülő budapesti szobrát

Tóth Ernő és Bojár Gábor az új szoborral Fotó: Balogh László/Reuters

A fotós közel egy hónapja dolgozik a szobor munkálatainak megörökítésén, és tegnap megjelent anyaga pár hét múlva válik majd teljessé, amikor a mintegy 450 kilós bronz szobor elfoglalja végleges helyét a budapesti Graphisoft Parkban, ahol több nagy informatikai multicég főhadiszállása is található, elsősorban az Apple és a Microsoft magyarországi főhadiszállása, de itt található a Canon, az SAP és a Ustream magyarországi központja is.

A magyarországi lesz az első életnagyságú Steve Jobs szobor. A világelső művészeti alkotás elkészítése a Graphisoft tulajdonosának, Bojár Gábornak az ötlete volt, aki időt és pénzt nem kímélve támogatta a mű elkészítésében Tóth Ernő szobrászművészt.

Kiegészítés: a blogomon történő megjelenés másnapján az Apple rajongói oldalakon is megjelent Jobs szobrának híre. Míg a BeszeljukMac (szokásaival egyébként ellentétesen) korrektül feltünteti a fotós nevét is és hivatkozik a blogomra is forrásként, addig az AppleBlog az általam is említett International Business Times galériát nevezi meg forrásként.

Megjelenések külföldi lapokban:

Megjelenések magyar lapokban:

Video megjelenés:

Karácsonyi ajándék tipp: már kapható magyarul a Steve Jobs könyv

2011. november 29. kedd
SteveJobs book premiere 1111280366dVA Karácsonyi ajándék tipp: már kapható magyarul a Steve Jobs könyv

Steve Jobs könyvbemutató galéria a képre kattintva

Hétfő este több tucat érdekldő gyűlt össze, hogy elsök között vehessék meg a Steve Jobs életét bemutató kötetet. A szerencsések még Jobs emlékbélyeget is nyerhettek, és bepillanthattak a könyv készítésének kulisszatitkaiba.

Magáról a tényleges gyártásról, vagyis a nyomdai munkálatokról Handras tett közzé pár képet a blogján még a hivatalos bemutató rendezvény előtt. A könyv kiadójával rokon HVG pedig Stiller Ákos egy képével tudósított az eseményről. A szifon.com viszont élőben közvetítette azt, és Facebook oldalukra feltöltötték a bemutatón készült fotóikat is, igaz beígért összefoglalójuk eddig nem jelent meg.

SteveJobs book premiere 1111280340dVA Karácsonyi ajándék tipp: már kapható magyarul a Steve Jobs könyv

Steve Jobs könyvbemutató galéria a képre kattintva

Részletek a könyv hátteréről
Bár a könyvről az eseményen elhangzott érdekességeket (mint a Disney cég Mickey egeres céges levélpapírra nyomtatott szerződéséről) Handras már korábban mesélt a blogján, azért akit nagyon érdekel a téma, annak érdemes lehet meghallgatni a premieren zajlott beszélgetés felvételét. A felvezető és a játék egy részét levágtam, azon kívül csak Steve Jobs stanfordi beszéde és néhány másik videó hiányzik, amik hangfelvételen úgysem érvényesülnének olyan jól. A beszélgetésről egyébként valaki videófelvételt is készített, de mivel más nem nagyon történt, mint négy ember ült a közönséggel szemben és ők beszéltek, ennek egyébként se sok értelmét látnám videóban – kb mint a képesített rádió kabarénak.

Elektronikus kiadás
Handras egy blog kommentben említi, hogy várhatóan lesz e-book változata is a könyvnek, erről azonban még hivatalos információt ő sem tud. Sokan szívesen olvasnák a vaskos papír kötet helyett inkább iPaden, vagy egyéb arra alkalmas eszközön.

Te el fogod olvasni a könyvet?

Steve Jobs book premiere in Budapest - Images by Attila Volgyi