‘sajtó’ kategória archívum

Big Picture az iPaden

2010. augusztus 31. kedd

Mobile Photo 2010.08.30. 8 31 46 Big Picture az iPadenMegjelent a Boston BigPicture iPhone alkalmazás újabb, iPad változata. Az új alkalmazás ingyenes frissítése a hónapokkal ezelőtt mobtelefon változatnak, amit persze eddig is lehetett használni az Apple tábla gépén is.

A frissítés után legszembetűnőbb – persze várható – jelenség, hogy a képernyő jobb alsó sarkából eltűnik az iPhone felbontást duplázó gomb. Az új verzió maximálisan kihasználja az iPad nagyobb képméretét. Szép Nagy felbontásban jelennek meg az egész képernyôt kitöltô fotók.
Csak az az egy gond van vele, hogy lassan töltôdnek be. Egy-egy kép között akár 1-2 másodperc is eltelhet, ami nem nagy idô, de szerintem rontja az alkalmazás élvezhetôségét.
Azt is furcsának tartom, hogy minden galéria (még az erôszak mentes sport képek is) kötelezô erôszakossági figyelmeztetéssel kezdôdik, a témák közti válogatásra szolgáló fô képernyôrôl pedig közvetlenül nem lehet a képekre ugrani. Kénytelenek vagyunk egy köztes lépésként megnyomni egy gombot az adott galéria leírása alatt, hogy szeretnénk megnézni a képeket.

Start Slide Show with PicLens Lite PicLensButton Big Picture az iPaden
  • Share/Bookmark

Gyakornok kerestetik – modern kori rabszolgaság

2010. augusztus 26. csütörtök

Gyakornoki pozicio hirdetes Gyakornok kerestetik – modern kori rabszolgaságEgyre több sajtó álláshirdetés kínál gyakornoki pozíciót. Sőt jó ideje már szinte nem is találni mást. A valódi, fizető állások egyre fogynak, inkább csak megszűnni szoktak, újak ritkán szabadulnak fel. A gyakornok pedig korunk új hívószava lett, mint a közösségi média. Sokan költségcsökkentő gazdasági megoldásként tekintenek rá. Áthidaló megoldás az anyagi megtakarítás és a munkaerőhiány között.

“Minőség, mennyiség nem számít, csak sok legyen és ingyen.”

A gyakornokság nem új keletű, sőt nem is eredendően rossz, vagy ördögtől való. Csak a mai alkalmazása siklott ki a normális mederből. Nézd meg, hogy ki és mit ajánl gyakornokság címszó alatt.

A gyakornoki pozíció értelme (elmélet)
Ahogy az ipari tanulók, inasok is ingyen munkával kezdték szinte mindig is a pályafutásukat (sőt sokszor még ők maguk fizettek, hogy tanulhassanak), úgy a fotóriporter, és újságíró gyakornokok is azért vállalnak gyakornokoskodást, hogy beletanuljanak a mesterségbe. Az normális lenne, hogy egy jól működő, komoly szakmai hátterû szerkesztőségben sajátítsa el valaki a szakmai fogások gyakorlatát. Az iskolai szakképzés egyik fontos eleme – lenne, ha a rendszer jól mûködne – hogy a szakvizsga elôtt szakmai gyakorlaton ismerik meg a diákok, hogy is mûködik a gyakorlatban, amit tanáraiktól elméletben már megtanultak.
Egy komoly szerkesztôség mûhelymunkája, az ott dolgozó szakemberek felügyelete, útmutatása, kritikája inspiráló, és nevelô hatású lehet. Megalapozhatja a pályakezdô szakmaiságát, látásmódját, munkamorálját. Akár ténylegesen is elindíthatja a pályán, ha elkötelezett, lelkes, és tehetséges. Ha bizonyítja rátermettségét, akár véglegesíthetik a lapnál, vagy a munkaközösség szakmaisága jó ajánlólevéllé válhat mások szemében.

Ilyen formán a gyakornok tevékenysége nem csupán elfecsérelt, másnak hasznot hajtó ingyen munka, hanem befektetés egy karrierbe (egy fényesebb jövő reményében), hogy az ember a legtapasztaltabbaktól, a mindennapi munka során leshesse el a szakma fogásait. Hogy a szakemberek megveregessék a vállát, ha jól csinál valamit, vagy a helyes útra tereljék, ha hibát követ el. Hogy megtanulhassa mit, miért, és hogyan kell, vagy éppen hogy nem szabad soha. Hogy ne magára utaltan álljon jobb esetben egy kupac könyv és egy fényképezőgép felett tanácstalanul, amikor cselekedni kell, hogy legyen kihez fordulni kérdésekkel, tanácsokért.

Amerikában létezik egy olyan szabályozás, ami kifejezetten előírja, hogy a gyakornok tevékenysége csak képzési célú lehet. Nem végezhet önálló feladatot, amit egyébként egy fizetett alkalmazott végezne, és határozottan előírja, hogy a gyakornok munkájának eredménye önálló piaci értéket nem képviselhet, és nem termelhet hasznot a munkáltatónak. Vagyis a gyakornok ténykedése kizárólag saját fejlődését szolgálhatja, ami tényleges hasznosításra nem kerülhet.
Az ún. Internships and Labor Law célja a lelkes fiatalok kizsákmányolásának megakadályozása, illetve azt igyekszik elősegíteni, hogy az így szerezhető olcsó ingyen munkaerő miatt ne kerüljenek utcára fizetett alkalmazottak – akiknek így az állam lenne kénytelen segélyt biztosítani. Éppen ezért a törvény szövege részletesen taglalja, hogy a gyakornok pozíciója nem válthat ki fizetett alkalazottat. Sőt kifejezetten tiltja a törvény, hogy a gyakornoki idő utánra fizetett állást helyezzen kilátásba a gyakornoknak, ugyanakkor a tényleges alkalmazást nem tiltja, tehát igérni tilos, de alkalmazni szabad később a gyakornokot. Ezzel próbálják ösztönözni a munkáltatókat, hogy minél gyorsabban és hatékonyabban tanítsák meg gyakornokaiknak a szükséges szakmai fogásokat (aminek során értékesíthető, hasznot termelő érdemi munkát nem végeznek), aztán pedig már munkavállalóként alkalmazhatják törvényileg szabályozott fizetésért.

“Elmélet és gyakorlat között elméletileg semmi különbség….nade gyakorlatilag!”

Gyakornokok kihasználása (gyakorlat)
A mai modern gyakornok felfogás viszont egészen más a legtöbb helyen (mély tisztelet a megmaradt kevés kivételnek). Mindegy, hogy mit csinálsz, csak ingyen legyen. Elvárások persze vannak, helyenként még magasak is, de nem annyira minőségre, inkább a mennyiségre vonatkoznak. Bérezésre ne nagyon számíts, az nem jár. Időtartama, amíg bírod, és vállalod. Ha reklamálsz, vagy nem akarod csinálni, keresnek más balekot, aki ingyen dolgozik a jövőbeni karrier, vagy egy állás reményében. Fizető állásra persze ne számíts, mert inkább keresnek helyetted más gyakornokot, aki folytatja – ingyen természetesen.

Olyan cég is van Magyarországon, ahol egy seregnyi gyakornokot alkalmaznak más-más napokon dolgoztatva őket (ingyen), így egyetlen fizetett alkalmazott nélkül lefedve a teljes munkahetet. Természetesen ezek a kültséghatékony, ámde nem túl korrekt megoldások főleg a kis költségvetésből működtetett (ámde temérdek mennyiségű) Internetes weboldalaknál jellemző, és a szakmai álláshirdetések helyén megjelenő temérdek gyakornoki hirdetést is jellemzően ilyenek ontják magukból.

Sajnos az sem ritka, hogy egy-egy újonnan alakult, és gyakornokok tömkelegét alkalmazó Internetes lapnál olyanok dirigálnak a gyakornokoknak, akik maguk nemhogy szakemberek, de még gyakornokok sem voltak komoly lapnál. Így szakmai tapasztalataik épp úgy megkérdőjelezhetők, mint annak a haszna, hogy valaki a kezük alatt gyakornokoskodjon. Nem csoda, hogy a legtöbb ilyen gyakornoki hirdetés nem ismert, valós lapok, és ismert szakemberek neve alatt fut, hanem névtelenül megadott telefonszámokkal, ingyenes szolgáltatóknál regisztrált, lenyomozhatatlan e-mailcímekkel.

Újabban pedig már nem csak a klasszikus újságíró és fotóriporter területekre hirdetnek gyakornok ingyenmunka lehetőségeket. Olyan értelmetlennek tűnő kifejezések is megjelentek a hirdetések mindennapi használatában, mint a szerkesztő gyakornok, ami már majdnem olyan komikus, mint a vezérigazgató gyakornok.

Már a gyakornokok se a régiek
Talán a gyakornokság modern(?) megközelítése miatt már a gyakornok se olyan lelkesek. Inkább az érdekli őket, hogy elmondhassák magukról, övék a státusz. Dolgozni, tanulni épp úgy nem akarnak, mintha az iskolában lennének. Sokszor meg se próbálják megragadni a nekik felkínált lehetőséget. Sokan a legalapvetőbb ismeretek – sőt sokszor érdeklődés – nélkül jelentkeznek gyakornoki pozícióra, és nem is érdekli őket a tanulás és fejlődés lehetősége még akkor sem, ha van rá lehetőségük.

Kiegészítés: mély és őszinte tiszteletem a ritka kivételeknek. Mind gyakornokok, mind gyakornoki helyeknek részéről akad kis számú kivétel, ahol komolyan, és helyén, értékén kezelik a gyakornokokat, és a gyakornoki intézmény célját. De úgy érzem, a negatív megközelítés és a kritika jobban megilleti a hazánkban kialakult gyakorlatot, mint a dícséret és elismerés…

Aki máshogy látja kommenteljen! Aki egyetért, az is!

Start Slide Show with PicLens Lite PicLensButton Gyakornok kerestetik – modern kori rabszolgaság
  • Share/Bookmark

Felháborító Internet árak a sajtóközpontban

2010. augusztus 19. csütörtök
UszoEB T Mobile sajto Internet kassza 1008062262dVA Felháborító Internet árak a sajtóközpontban

35 000 HUF vagy 120 EUR

Az idei Úszó EB egyik meglepő háttérinformációja az volt, hogy a sajtóközpontban dolgozó újságíróknak 35 ezer forintot (vagy 120 eurót, ahogy a stílusosan kézzel odabiggyesztett kiegészítés mutatja a “hirdetményen”) kell fizetniük, hogy a másfél hetes rendezvény alatt hozzáférjenek az egyik nagy nemzetközi telekommunikációs vállalat T-Mobile Internet szolgáltatásához. (Ugyanez tavaly a római VB-n teljesen ingyenes volt, és gondolom máshol sem idegen ez a gondolat.)
Ez az összeg ráadásul nem időarányos, és bár felvetődött, hogy lesznek napi díjak is, végül mégis mindenkinek teljes díjat kellett fizetnie. Így azok a lapok, akik tíz nap helyett mondjuk csak az utolsó négyről akartak tudósítani éppen úgy 120 eurót voltak kénytelenek fizetni, mint akik az első naptól az utolsóig használták. Ráadásul több lap előre lelevelezte az illetékesekkel, hogy mivel ők csak egy hétre jönnek, így 120 helyett csak 105EUR lesz a tarifa. Mire Budapestre értek a megállapodás egyoldalúan megváltozott.

Persze egy nagy hírügynökség, vagy egy napilap költségvetésében ez az összeg nem olyan nagy tétel, különösen ha nem csak egy-két anyaguk jelenik meg az EB-ről, hanem komolyabban foglalkoznak vele, nagyobb olvasói érdeklődést kiszolgálva. Ugyan mi az a párszáz euró nyugaton. Nem is az összeg zavarta őket, hanem a stílus. Ahogyan az is, hogy aki a balatoni sajtóközpontban váltotta ki Internet használatát az első napokban megrendezett nyíltvizi versenyekre (ugyanilyen áron), azok csak komoly viták során tudták elérni, hogy Budapesten elismerjék, hogy egyszer már fizettek a szolgáltatásért, és ne fizettessék ki velük újra a teljes összeget.

A magyar sajtó (egy részének) mázlija, hogy nekünk van a másfél hétre szóló 35 ezer forint töredékéért egész hónapra mobil Internetünk, amivel elküldhetjük anyagainkat. Nem olyan gyors, mint az optikai kábel, de legalább olcsó, és mindenhol kéznél van….esetemben pedig nem is a T-Mobilhoz folyik be az összeg.

Amit a helyzet különös furcsaságának tartok, hogy az EB kezdete után nem sokkal a T-Mobile sajtóosztálya közleményt küldött ki a sajtónak, hogy főszponzorként mennyi mindennel támogatják az Úszó EB megvalósítását. Elgondolkodtató. Tényleg azt várják, hogy ingyen reklámozza nagyvonalúságukat az a sajtó, amelyiket az általuk támogatott rendezvényen éppen megsarcolják a szolgáltatásaikért? Azért ez egy elég furcsa tudathasadásnak tűnik nekem.

Kiegészítés: Úszókat is hallottam panaszkodni rá, hogy nekik is fizetni kell az ingyenesnek hitt netezési lehetőségért, és páran még azzal is megpróbálkoztak, hogy az edzésre elhozzák laptopjukat, és a sajtó netjéhez hozzáférjenek abban a reményben, hogy megcsapolják a mi netünket, hátha nekünk ingyen van. Pofára estek…

A T-Mobile sajtóközleménye:

Az úszósport támogatásában hosszú évek biztos partnernek számító  T-Mobile ismét nemzeti főszponzorként áll az augusztus 4. és 15. között Budapesten, illetve Balatonfüreden zajló XXX. Úszó, Műugró, Szinkronúszó és Nyíltvízi Európa-bajnokság mögött, a T-Home pedig teljes körű távközlési szolgáltatást nyújt az esemény sikeres megvalósításához.

A T-Home az akkreditált résztvevők részére nagy sebességű vezetékes internet (LAN) és mobilnet (WLAN) hozzáférést biztosít, illetve gondoskodik a zártláncú televíziós összeköttetésről.

A Margitszigetre az internetkapcsolat 2 Gigabit/sec optikai sávszélességen érkezik, amelyhez összesen 40 km kábel lefektetésére volt szükség. Az informatikai fejlesztés eredményeképpen több mint végponton akár 100 MB/sec gyorsasággal lehet internetezni. A helyszínen 24 órás magyar-angol nyelvű, míg minden nap reggel 8 órától 22 óráig telefonos ügyfélszolgálati és értékesítési hotline segít az ide érkező sportolóknak, sportvezetőknek és szurkolóknak az eligazodásban.

A T-Mobile 3G hálózatfejlesztéssel és kapacitásbővítéssel járul hozzá a várhatóan jelentősen megnövekvő kommunikációs igények kiszolgálásához. A kerékpárral érkező szurkolókat a budapesti helyszínen ingyenes T-Mobile Bringaszerviz várja, és az Árpád-hídi lehajtónál kerékpárkölcsönzésre is lehetőség nyílik.

A mobilszolgáltató a sportkedvelő online közösségeket is mozgósította: kvízjátékban az eseményre páros bérletetet lehetett nyerni, a szurkolók között videoversenyt hirdettek, illetve a legszerencsésebbek nyereménye egy olyan póló lesz, amelyekre a Cseh Lászlót buzdító legfrappánsabb Facebook-hozzászólásokat nyomtatták a világ- és Európa-bajnok úszó aláírásával együtt.

A T-Home és a T-Mobile leghűségesebb ügyfeleire is gondolt. Arany és platinakártyás előfizetőik között 100 db belépőjegyet sorsoltak ki, a szerencsések a Kapcsolat Program keretében VIP-vendégként élvezhetik a rangos sporteseményt.

Start Slide Show with PicLens Lite PicLensButton Felháborító Internet árak a sajtóközpontban
  • Share/Bookmark

Aktualitás

2010. augusztus 17. kedd

“A tegnapi újság ma már szemét…” … a tegnapelőttit már bezúzták, a könyvtári példány pedig már történelem.

Ma jött egy sajtóközlemény (nem a szervezőktől) az 1 hónappal ezelőtti Balaton Soundról – nem épp aktuális. Az F1 csatorna pedig tegnap tette közzé, hogy 2 hete hogyan találkoztak Bruno Sennával, hogy átadják Szenna település ajándékát és meghívását. Szép gesztus, de már ez sem épp aktuális. Sőt van, aki szerint a hírértéke se túl nagy, de a hírérték egy külön poszt lesz majd egyszer.
Ezek fényében szinte elfogadhatónak tűnik a 2-3 nap késés, amivel a nem ritkán élőben közvetített bejelentések után az Apple magyar sajtóügynöksége ki szokta küldeni az új közleményeket (mikorra már minden lapban megjelent más forrásból, és amikorra már elveszett a téma aktualitása). Pedig nem elfogadható. Sem itt, sem ott. Ahogy az sem, mikor egyik másik szépségverseny, rendezvény, sportverseny szervezője néhány nap, vagy hét késéssel küldi el az eredményeket, információkat. Vagy, hogy egyes sajtóosztályok előszeretettel halogatják a hozzájuk intézett kérdések megválaszolását.

A híreknek van egy életciklusa. Röviddel az esemény után még lehet értelme közölni valamit, de hetes, hónapos késésekkel már finoman szólva komikus. Persze újszülöttnek minden vicc új, Jim Carrey is meglepődött rajta valamelyik filmjében, hogy ember lépett a Holdra.
Persze az aktualitás is relatív lehet. Mást jelent az aktuális hír egy napilapnak, egy heti, és egy havilapnak. A negyed-, fél-, és éves kiadványoknál pedig méginkább. De jópár éve a tévék viszonylag gyakori hírműsorai, és méginkább az online sajtó kezdi diktálni a hírek életciklusát.

Egy blog életében mondjuk kicsit más lehet olykor a dolgok aktualitása. Én például van, hogy 2-3 éves történeteket elevenítek fel, mert még nem volt róla szó (például Adnan Hajj fotó retus esete, a fényképezőgép robbanást túlélő memóriakártya, vagy a Reuters fotósainak balesete a Tour de France-on), és úgy gondolom van értelme megosztani, hátha nem hallotta még mindenki. De sokszor azért ejtek ötleteket – amellett, hogy nem érek rá megírni – mert bármilyen érdekes is lehetne, már aktualitását veszítette (vagy inkább majd más aktualitás kapcsán ásom elő valamikor). Most például az Úszó EB alatt felgyülemlett késésben vagyok, így nagyjából azok jelennek meg, amiket egy hete az EB alatt kitaláltam, csak most van időm megírni (de már nincs sok ilyen).

Kiegészítés: A jelek szerint a Somogyi Hírlap online szerkesztőségét sem zavarja, ha két hetes hírek jelennek meg a lapjukban: Szennai tál Sennának Ayrtonnak szánták, Bruno vette át

  • Share/Bookmark

LEN fotós mellény

2010. augusztus 16. hétfő

LEN fotos melleny 1008099319aVA LEN fotós mellény

Kedves gesztus a LEN (Európai Úszó Szövetség) részéről, hogy nemzetközi versenyeik kötelező fotós viselete egy csupa zseb fotós mellény. Ha már viselni kell, sokkal kényelmesebb, mint a hoki (???) és foci meccseken szokásos MLSZ (Magyar Labdarúgó Szövetség) nylon mellény, vagy a FINA (Nemzetközi Úszó Szövetség) színes nylon atléta trikó jellegû megoldása.

Elvégre az nem is igazán mellény, inkább csak egy feltűnő jelölés, hogy a viselôje a fotósok közé tartozik, és ráadásként szendvics emberre való reklámfelület (zsebek nélkül, akadályozva a hozzáférést az alatta hordott ruházaton levő zsebekhez is). Az sem utolsó szempont, hogy megtarthajtuk a LEN mellényt, bár néhányunknak már lassan külön szekrényt töltenek meg. Sok zsebével és fotósok körében gyakran feltûnô fazonjával nem csak (viszonylag) elegánsan néz ki, de egész praktikus is….lehetne.

LEN fotos melleny 1008097541d1VA LEN fotós mellényCsak az a kár, hogy rosszul méretezték. A zsebei mind kicsik. Hiába a sok zseb, ha a fotós holmi – ami a mellény értelme lehetne – nem fér a zsebekbe. Legfeljebb csak apróságok. A nagyobb zsebekbe is legfeljebb apró dolgok férnek. Egy akkumulátor még épp belefér egyik másik zsebbe, de egy objektív, vagy telekonverter (legyen akármilyen kicsi is), már nem fért bele csak a legnagyobb zsebekbe. Ráadásul – bár nem ez volt az elmúlt hetek központi közvéleménykutatási témája – másfél hét alatt csak egy valakit találtam, akinek a keze gond nélkül belefért volna a nagyobb, zipp záras zsebbe, és ki is tudta venni onnan. Pedig a megkérdezettek közt volt az enyémnél kisebb kezű kolléganő is. Szóval a zsebek szinte haszontalanok. De legalább a hirdetés nem túl feltűnő a hátán. Más hasonló megoldásokkal szemben nem virít az ember hirdetőtáblaként benne. Ez egyébként főleg Amerikában dolgozó kollégáknál lelkiismereti kérdés, de erről majd inkább külön írok valamikor.
Ahogy a belevarrt cimke hirdeti, Kínában készült (hol máshol?). És mint az apró zsebek sejtetik, kis termetû kínai fotósokra méretezték.

Start Slide Show with PicLens Lite PicLensButton LEN fotós mellény
  • Share/Bookmark

Ne gyújtsd fel (a villanyt)!!!

2010. augusztus 14. szombat

UszóEB sajto kozpont fotosok 1008099569dVA Ne gyújtsd fel (a villanyt)!!!

Sajtó központ a Margitszigeten

Ez a jelszó az Úszó EB sajtóközpontjában, ahol mindenki a laptopjára meredve dolgozik a képek szerkesztésén, miután lementek az aktuális versenyszámok. Az egyébként roppant kedves és segítőkész önkéntesek a sötétedés érkeztével eleinte rendszeresen megpróbálták felkapcsolni a terem mennyezeti világítását, hogy mindenki jól lásson. De az egybehangzó tiltakozó felkiáltásra rögtön le is kapcsolták.
Átlag napi másfél másodpercig éghetett a villany. Ez az átlag idő a másfél hetes rendezvény végéhez közeledve csak csökken. Azóta legfeljebb a fali “hangulat” világítás ad némi fényt, hogy senki ne essen hasra a szanaszét hagyott táskákban, székekben, fényképezőgépekben. Már mindenki megtanulta, hogy a fotósoknak csak a fotózáshoz kell fény, a képszerkesztést sötétben jobban szeretik végezni…

Lassan vége a versenyeknek, és lassan nekem is lesz talán időm a blogra is, amit az utóbbi időben kénytelen voltam hanyagolni (részben idő hiány, részben iPhone hiány miatt)…

Start Slide Show with PicLens Lite PicLensButton Ne gyújtsd fel (a villanyt)!!!
  • Share/Bookmark

A cipésznek lyukas a cipője

2010. augusztus 1. vasárnap

Schumacher Mercedes Andrea Kovesdi A cipésznek lyukas a cipője

Fotó: Kövesdi Andrea

Sok fotóssal találkozom, akik mind arra panaszkodnak, hogy nincs róluk normális kép, még kevésbé munka közben, amikor nem tudja az ember saját magát fényképezni. Sőt sajtó fotós körökben általában az a jellemző, hogy mindenki ugyanazt – az eseményt, híres embert, sztárt, a fotó témát – fényképezi, rá se érünk egymás fotózásával foglalkozni, hiszen akkor, ott éppen nem az a fontos, hanem a munka.

Mi mással lehetne ezt jobban illusztrálni, mint a héten rólam készült fotóval, amin Facebookon jelöltek be, Michael Schumacher (schuhmacher németül cipő készítő) társaságában.

Ha másnak is van olyan képe, amin én látszom munka közben, küldje el nyugodtan e-mailben, hogy gyarapodjon a privát archívumom, és a család is boldog legyen…

Start Slide Show with PicLens Lite PicLensButton A cipésznek lyukas a cipője
  • Share/Bookmark

Légikatasztrófa – amihez rendkívüli szerencse kell

2010. július 25. vasárnap

01 crash1 782081gm f Légikatasztrófa   amihez rendkívüli szerencse kell

Fotó: Ian Martens/Lethbridge Herald

Közeleg a Kecskeméti Repülőnap, reméljük, hogy nálunk ilyen képeket nem lehet majd készíteni.
Minden esetre bámulatos, ahogy a Lethbridge Herald fotósa Ian Martens megörökítette a zuhanó gépből katapultáló pilótát, és a balesetet. Kétség kívül remek lélekjelenlét, és remek képek. Már többen rebesgetik, hogy meg is van a World Press Photo pályázat egyik idei győztese.

Érdekes adalék, hogy a képet készítő helyi lap közölte saját fotósuktól a legkevesebb képet a balesetről, azt is kis méretben, míg más lapok lényegesen több s nagyobb méretű képet közöltek.

Fotó válogatások a balesetről:

Start Slide Show with PicLens Lite PicLensButton Légikatasztrófa   amihez rendkívüli szerencse kell
  • Share/Bookmark

Fotós baleset a Tour de France során

2010. július 24. szombat

Reuters car in flames Fotós baleset a Tour de France során

Fotó: Reuters

Vasárnap Párizsban véget ér a Tour de France, mely idén komolyabb problémák nélkül zajlott le. Három éve azonban nagyon súlyos balesetet szenvedett a Reuters tudósító csapata. Gondoltam érdemes megemlékezni róla, és kicsit bemutatni a Tour tudósításnak munkáját is.

Végéhez közeleg a Tour de France, vasárnap befutnak a Champs Elyseén a világ legismertebb kerépár versenyének résztvevői. Én pedig úgy gudoltam, ez remek apropó, hogy foglalkozzak kicsit a verseny fotósainak munkájával.

A Bikemag online hasábjain Pápics Péter magyar kerékpár kedvelő és hobbi fotós mesél róla, hogy milyen érzés számára, mint fogalmaz “amatőr fotóriporterként” belecsöppenve a profik világába a Tour de France-ról tudósítani.
Blog szerű tudósítása inkább a tudósításról, vagyis a sajtó munkájáról szól, mint magáról a versenyről, de ez egy okkal több, hogy linkeljem és elolvasásra ajánljam itt. Mivel Péter írásának első és második része is magyar nyelven íródott, ezek fordítása, citálása felesleges lenne, olvassátok el a Bikemag oldalán!

Fordításban közlöm viszont Mal Langsdon beszámolóját a Reuters blogjáról, ami egyrészt bemutatja, hogyan zajlik a verseny profi (hírügynökségi, vagy ha úgy tetszik nagyüzemi) tudósítása, és elmeséli egy rendkívül szokatlan és érdekes baleset történetét:

“A Tour de France hírügynökségi tudósítása egy logisztikai rémálom. Akár egy évvel előre is elkezdünk felkészülni a munkára a verseny folyamatosan haladó jellege miatt. Szálloda foglalások, telekommunikáció és szállítás mind komoly kihívást jelent, ha mintegy négyezer ember megszállja a Francia táj apró városkáit.

ReutersPhotographerOnBike Fotós baleset a Tour de France során

Fotó: Reuters

A csapat vezetője, Jacky Naegelen veteránnak számít, mivel vagy húsz Tour de France verseny tudósításán van túl. Mégis hiába tett meg mindent a tökéletes előkészületek érdekében. A csapat mozgó központját, egy még garanciális, egy éves Renault Espace turbót bent tartották a szervízben a szokásos Tour előtti karbantartáson egy kis akku kisülési problémával. A szervíz nem tudta megtalálni a hiba okát, és mire mi útra készek voltunk, a kocsi még mindig ezer darabra szedve hevert a szervízben. Ezért némi ösztönzés után a Renault kölcsönadott egy hasonló kocsit a verseny idejére. Így az utolsó pillanatokat tölthettük az új autó bejáratásával, a hátsó szerkesztő asztal beszerelésével, rádiók és antennák beszerelésével. És persze intézhettük a szükséges papírmunkát a szervezőkkel. Ez kicsit lehangoló volt, de a csapat útra kelt a londoni rajthoz.

A hangulatot tovább rontotta, hogy míg kipakoltunk a Whitehall Hotel előtt, parkoló cédulát kapott a két motorkerékpár, a mozgó iroda (lakókocsi) épp csak megúszta a kerékbilincset. A másik kocsival meg csak egy mérföldre sikerült parkolni egy őrizetlen parkolóban. A rendőrség úgy fest, hogy a Tour de France sajtójával se tesz kivételt.Másnap reggel Londonban ellopták egyik fotósunk, Eric Gaillard Canon Mark III fényképezôgépét egy objektívvel. Aztán délután egy másik fotósunk, Vincent Kessler panaszkodott, hogy fáj a karja. Mikor a Tour de France orvosai megvizsgálták és franciaországba küldték további kivizsgálásra. Christian Hartmann gyorsan segítségünkre sietett Zürichből, hogy helyettesítse Vincentet Londonban, míg megtaláljuk az állandó helyettesét a verseny többi részére. Hát eddig nem állunk túl jól.

A dolgok kicsit jobbra fordultak pár napra, mikor a verseny visszatért Franciaországba, és a csapatnak sikerült felvenni a tudósítás ritmusát. Thierry Roge brüsszeli fotós leváltotta Christiant, és átvette a feladatait. Ő vezette a Renault Espace-t, és fotózta a befutókat. Elég jól boldogultunk a verseny tudósítával, és a dolgok kezdtek jól alakulni.

De július 19-én, mikor a verseny tovább indult Marseille és Montpellier között, én a párizsi irodámban ültem az asztalomnál, és Iannel chateltem, mikor hirtelen azt írtak, hogy tűz van. Egy ilyen üzenet elég aggasztó bárkitől, akit ismer az ember, de az leírhatatlan, ha a saját fiától hallja az ember. Hívtam a telefonján. Mikor felvette, azt mondta, hogy lángolnak. Az egész Renault lángol. Mondtam, hogy maradjanak nyugodtak, hagyják a felszerelést és menjenek távol a kocsitól. Aztán megszakadt a vonal.

bagsdistancea Fotós baleset a Tour de France során

Lángoló autó és csomagok Fotó: Reuters

Úgy tűnik, hogy 60 km/h sebességgel haladtak a mezőny előtt, és várták, hogy a motorosok hozzák az újabb képeket, mikor a kocsi turbója kigyulladt, és egy tűzcsóva csapott át a kocsi alatt. A lángok pillamatok alatt ellepték a járművet. A sofőr Thierry Roge megragadta mellette levő fotós táskáját és kiugrott a kocsiból. Ian az egyedi építésű alumínium asztalnál ült hátul. Ahogy a kocsi lassított, rögtön kiszállt, és megpróbált minél több csomagot kiszabadítani a hátsó ajtón.
Eric Gaillard laptop táskája volt az első, aztán Ian csomagja. De a táskák nagyon nehezek voltak, így csak pár méterre tudta elhajítani őket. A hőség pár másodperc alatt akkora lett, hogy lehetetlen volt a kocsi mellett maradni, kénytelen volt eltávolodni, miközben a tomboló tűz hatalmas lángoló műanyag darabokat köpködött a megmentett csomagok felé. Thierry és Ian nem tehetett mást, mint tétlenül végignézte, ahogy alig méterekre tőlük lángra kap és porig ég minden csomagjuk.

burnedlenses2 Fotós baleset a Tour de France során

Fotó: Reuters

Később a motorosok elmentek és vettek mindenkinek pár tisztasági csomagot, és reggel Jacky szervezett egy bevásárló utat egy sportüzletbe, hogy legalább az alapvető ruhákat pótolhassa mindenki a tour hátra levő részére.

burned lenses1 Fotós baleset a Tour de France során

Fotó: Reuters

Tegnap este vacsora közben átbeszéltük a dolgokat, és sikerült mindent a helyére tenni. Senki sem sérült meg, a felszerelés nagy része pótolható, és a régi autót is sikerült munkába állítani. A tudósítói munka remekül haladt a balesetig, és másnap is folytatódott. Stefano és Eric képei megjelentek a tűzről például az International Herald Tribune oldalain, Eric képe uralta a Liberation címlapját, és Ian videóját átvette az Eurovízió is. A szakmai szolidaritás jegyében a konkurens hírügynökségek, az AP, AFP és a lEquipe felajánlották teljes anyagukat, míg a csapat újra folytatni tudja saját tudósítást.

Ma reggel jó kedvű volt a csapat, mikor ott hagytam őket, készen álltak a Pireneusok kritikus lejtőinek leküzdésére, és a Párizs felé vezető útra. Talán az segített, hogy jót aludtak egy kiadós vacsora után, amit egy jó adag francia borral öblítettek le, de úgy tűnik a levegő kitisztult. Érezhető volt a friss energia a csapat tagjaiban, mintha a Tour de France korábbi kellemetlenségei is elszálltak volna a kocsistűz füstjével együtt.”

Start Slide Show with PicLens Lite PicLensButton Fotós baleset a Tour de France során
  • Share/Bookmark

Kirúgott fotós ügyetlen mentegetőzése?

2010. július 22. csütörtök

Megszólalt az elbocsátott Getty fotós kirúgásának körülményeiről. Egyszerű mentséggel szolgált, amiről sosem fog kiderülni, hogy igaz-e. sőt talán nem is számít…

SOHA ne készíts olyan verziót, amit nem akarsz, hogy megjelenjen!

Photo Killed golfer Matt Bettencourt retouched by Marc Feldman Kirúgott fotós ügyetlen mentegetőzése?

Fotó: Marc Feldman/Getty Images

Guy Reynolds, a Dallas Morning News képszerkesztője blogján közölte, hogy Marc Feldman felhívta és elmesélte magyarázatát, hogyan került retusált sportfotója a Getty Images rendszerébe. Mint Feldman mondja, épp a képeket szerkesztette a sajtó sátorban, mikor belépett a képen szereplő játékos, Matt Bettencourt és labdaszedője. Feldman története szerint a labdaszedő maga mondta, hogy nélküle sokkal jobban nézne ki a kép (ami vitathatatlan – szerk). Mire a fotós demonstrálta nekik, hogy milyen könnyű lenne eltávolítani. “Azt hittem, hogy csak az asztalra mentettem a képet, nem a küldésre szánt képek közé. Egyáltalán nem akartam elküldeni azt is a Gettynek. Nem akartam valódi képnek beállítani. Csak egy bolond küldené el az eredeti képet is, és a módosítottat is. Ráadásul ha tényleg retusálni akartam volna, sokkal jobb munkát végeztem volna.”

A módosított képet lebuktató texasi képszerkesztő elismeri, hogy elképzelhető egy ilyen hiba. A történet folytatásáról szóló blogbejegyzésében elmeséli saját történetét is, hogyan találkozott egy kolléga hasonló bemutatóján első alkalommal a PhotoShop képességeivel. Igaz ekkor még 1989-et írtak, és nem volt mindennapos az ilyen számítógépes retusálás. Sokan úgy gondolják, ma ezen meglepődni már nem indokolt, és valószínűtletnnek tartják, hogy ba bárkinek nagyon demonstrálni kellene a retusálás lehetőségeit. Sőt vannak – köztük magam is – akik úgy gondolják egy ilyen helyzetben inkább azt kellene a fotósnak hangoztatnia, hogy az ilyen beavatkozás még ha lehetséges, akkor sem lenne etikus, mintsem demonstrálni, hogy milyen egyszerű. A napi munka során gyakran heccelődünk egymás közt fotóriporterek, hogy “nem számít, majd kiretusáljuk”, meg “majd a PhotoShop megoldja”. Valószínűleg ez is hiba, mert még ha mi tudjuk is egymás közt, hogy ez csak a szakmán belüli buta belső viccelődés egyik formája. A külső szemlélő még komolyan is veheti.
Ráadásul a magyarázatot az is megkérdőjelezhetővé teszi, hogy egy hírügynökségi fotósnak azonnal küldenie kell a képet. Amint elkészült, annak meg kell jelennie. Valószínűtlen, hogy valaki a határidő szorításában nekiáll retusálással pepecselni, és demonstrálni a PhotoShop képességeit. De ha igen, én biztos, hogy inkább a blogomon korábban megjelent Fogyókúra három perc alatt – a PhotoShop karcsúsít című írásban található videót mutatnám meg, minthogy neki álljak egy saját képemet retusálgatni. De hogy ne hagyjam ki a tegnap született bugyuta szójátékot se: Marc Feldman szerencsétlen esete bizonyítja, hogy a PhotoShop a sajtófotóban is képes karcsúsítani – legalábbis a szerkesztőségi állományt…

Vannak, akik számára a történet új aspektusa megfelelő magyarázattal szolgál, és úgy gondolják a Getty túlreagálta az esetet. Vannak, akik korábban is úgy gondolták, hogy ez a beavatkozás nem olyan súlyos. A szakmabeliek többsége azonban osztja a nézetet, hogy az ügynökség helyesen járt el a zéró tolerancia jegyében. Van pedig, aki már a történet kirobbanásakor megjósolta, hogy a fotós kifogása az lesz, hogy csak magának csinált egy retusált verziót, és véletlenül küldte el – mint az már több hasonló esetben megjelent mentségként a lebukott fotósok részéről. Akár csak mentegetőzik Feldman, akár igaza van, és tényleg csak egy buta hibát követett el, a kirúgás a hiba büntetése, nem a szándékaié. Ha a legjobb szándék mellett követte is el a hibát, akkor sem lehet meg nem történtté tenni azt.
Több a Getty Images számára dolgozó említette, hogy az ügynökség által használt GIFT (Getty Images File Transfer?) program a szerkesztés és a küldés között több olyan lépést is tartalmaz, ahol a fotósnak látnia kellett a képet, és észre kellett volna vennie, hogy éppen olyan képet küld el, amit valójában nem is akarna. Sőt a legtöbb hírügynökség számára dolgozó fotós vissza szokta ellenőrizni, hogy  elküldött képeit mind kiadták-e az előfizetők felé, így a hibának ekkor is ki kellett volna buknia, és még ekkor sem lett volna késő, hogy maga jelezze az ügynökségnek az elkövetett hibát.
A legalapvetőbb tanulság minden esetre – ha igaz a vétlen felülírás kétes története – az az alapelv, amit minden egyes szerkesztőségben súlykolnak az emberbe: SOHA ne készíts olyan verziót, amit nem akarsz, hogy megjelenjen! Alapelv, hogy még a publikálatlan cikknek sem adunk vicceskedő címet, mert kellemetlenséget okoz, ha mégsem írják át megjelenés előtt, és mások is megláthatják. Ugyanígy igaz ez a fotókra is.

A hatvanegy éves Marc Feldman 26 éve fotózott a Getty Images számára. Mint mondja: “Megértem, hogy a Getty-nek vigyáznia kell a hírnevére. Nem hibáztatom őket, hogy elbocsátottak. Ismerem az ügynökség, és ügyfeleinek etikai értékrendjét. Csak azt bánom, hogy az együttműködésünk így ért véget. [...] Néha az ember hibázik, és olykor ez végzetes. Én egy végzetes hibát követtem el.”

Ti ne kövessétek el, nem érdemes!

Start Slide Show with PicLens Lite PicLensButton Kirúgott fotós ügyetlen mentegetőzése?
  • Share/Bookmark

Hamis képekkel küzd a BP a bizalomért

2010. július 21. szerda

Az őszinteség jegyében hamisított képekkel próbálja visszanyerni a közvélemény megingott bizalmát a BP (British Petrol). Érdekes elképzelés.

BP photoshopped command center Hamis képekkel küzd a BP a bizalomért

Retusált BP vezérlő terem

A cég honlapján közzé tettek jó pár képet a BP vezérlő teremről, ahonnan a katasztrófa elhárítási munkálatokat felügyelik (sőt azóta több hasonló is előkerült). Meg akarták mutatni, hogy mennyire fontos számukra az ügy, és hogy komolyan veszik. Nem sokkal később – ahogy az a hazug emberekkel, és tehetségtelen retusőrökkel lenni szokott: nem csak a sánta kutya érte őket utól – napvilágot láttot, hogy a képekbe PhotoShop segítségével beavatkoztak, ezt-azt megváltoztattak. És ez nem elég, mert már több ilyen fotó is előkerült, és ki tudja még mennyi fog előkerülni? Lassan eljutunk odáig, hogy az egy korábbi írásba ágyazott videóról David Colbert vicce szomorú valósággá válik arról, hogy a BP PhotoSoppal akarja majd eltüntetni az olajszennyezést…
Kár is belemenni a részletekbe, hogy hol és hogyan voltak körberajzolva a fejek, és hogy – már megint – mennyire ordít kicsiben is a beavatkozás. Azt is kár nagyon kivesézni, hogy valakinek sikerült a kép adataiban addig túrkálni, míg kiderítette, hogy eredetileg nem 2010-ben készült, hanem 2001-ben. Foglalkozzunk inkább azzal, hogy miért? Miért kell egyáltalán belenyúlni? Azt a kérdést már fel sem teszem, hogy egy világvezető olaj cégnél, ha már hamisítanak, akkor miért nem fizetnek meg egy tehetséges retusőrt. Nem vagyok rá kíváncsi, hogy miért nem csalnak ügyesebben. Arra vagyok kíváncsi, hogy miért kell egyáltalán csalni, hamisítani az őszinteség jegyében, és kockáztatva pont azt, amit el szeretnének érni?

fake GOM simops operations top kill houston Hamis képekkel küzd a BP a bizalomért

Retusált krízis központ kép

Kezdenek unalmassá válni a sorra napvilágot látó pitiáner retusálási, képhamisítási ügyek – legalább végezne valaki minőségi munkát – de a BP-nek skerült történelmit alkotnia. Na nem a fotó vagy a retusálás minőségében, inkább az ügy kellemetlen természetében. A Mexikói öböl olajkatasztrófája jócskán megingatta a brit olajcég helyzetét – különösen a jelentős piacnak számító USÁ-ban. Természetes, hogy minden eszközzel azon vannak, hogy minél jobb színben tűnjenek fel. Ezt a mondatot komolyan nem gondolta át senki a cég pr osztályán? Mármint, hogy ebben a helyzetben BÁRMIT megtennének? Épp most kéne vigyázniuk, hogy milyen eszközökkel és mit tesznek.
Vagy amerikában már említés szintjén sem divat tanítani, hogy a pr szakma alapja az őszinteség? Legalábbis a kezdetek kezdetén, az 1900-as években még így gondolták. Egyébként se szép dolog hazudozni, de akkor különösen nem ajánlott, ha eleve rossz fiú szerepből próbálsz szépíteni. Lehet, hogy ideje lenne a BP “pr szakembereinek” elővenni a klasszikus szakmai irodalmat?

“Mondd el az igazat, mert előbb vagy utóbb úgyis napvilágot lát. És ha a közvéleménynek nem tetszik, amit csinálsz, változtass a viselkedéseden, és hozd összhangba azzal, amit az emberek szeretnének.” – Ivy Ledbetter Lee, 1921

Fotós szempont
Ennek az ügynek sokkal kevésbé van köze magához a retusáláshoz, mint az ember elsőre gondolná. Egyáltalán nem arról szól. Egy vállalat kommunikációjának hazugságáról szól, arról, hogy bennük fel sem vetődik, hogy a hazugság rossz. Meg arról, hogy olyan fotóst alkalmaztak, akinek eszébe sem jutott, hogy ha van előtte 3 kikapcsolt monitor, azt be is lehetne kapcsolni, és akkor nem kell belenyúlni a képbe.

Csalással a bizalomért?
A BP rögtön közzétette az eredeti képet, és közölte, hogy a beavatkozás nem komoly mértékű, csak 1-2 kikapcsolt monitorra tették a képen amúgy is látható monitor képeket. Kár, hogy nem erről szól  a történet. Még nagyobb kár – a cégnek – hogy az illetékesek nem értik.

Úgy látszik, tényleg nem értik. Ez a történet – különösen a BP esetében – nem arról szól, hogy mekkora mértékű a beavatkozás, vagy hogy mit módosítottak, és milyen szándékkal. Arról szól, hogy a dokumentumként közölt hír fotók tartalmán nem szabad változtatni.
Az egyszerűbb pr szakemberek kedvéért: különösen akkor nem, ha a cégeden éppen mindenki fogást keres, és éppen azt szeretnéd bizonyítani, hogy milyen őszinte vagy. Hazugsággal elég nehéz bizalmat nyerni, és elég buta próbálkozás. Tessék többet olvasni Ivy Ledbetter Lee munkásságáról. A pr szakma egyik alapítójaként tartják számon, és közel 100 éve olyan alapelveket fektetett le a krízis kommunikációról, amik ma úgy fest, nagyon jól jönnének a BP “szakembereinek”…

Start Slide Show with PicLens Lite PicLensButton Hamis képekkel küzd a BP a bizalomért
  • Share/Bookmark

Retus botrány és elbocsátás a Getty-nél

2010. július 20. kedd
Getty Images Mandatory Photo Kill golfer Matt Bettencourt retouched by Marc Feldman Retus botrány és elbocsátás a Getty nél

Getty Images: Fotó törölve

Ismét retusálási csaláson kapott fotóriporter veszítette el az állását. Ezúttal az amerikai Getty Images számára dolgozó szabadúszó fotóst, Marc Feldmant kapták helytelen beavatkozáson.

Egy kép, ami megváltoztatja a világot? Aligha, de Marc Feldman percek alatt vált miatta munkanélkülivé. És a sztori aligha használ majd a hírnevének, bár a műfaj negatív rekordját még mindig Adnan Hajj tartja, amit aligha lesz könnyű elvitatni tőle.

Mint arra a Dallas Morning News képszerkesztője, Guy Reynolds felfigyelt, a Reno-Tahoe Open golfverseny képei közt két nagyon hasonló fotó tűnt fel. Matt Bettencourt mindkét képen ugyanúgy vigyorog a labdát mutogatva egy sikeres gurítás után, de a két kép mégsem egyforma. A tágabban komponált, fél alakos képen a háttérben álló baseball sapkás alak nincs ott a szűkebb képen. Talán egy másik fotós készítette, gondolta Reynolds, miközben az esemény képei közt válogatott. Alaposabban megnézve azonban észrevette, hogy bizony a szűkebb kép is a másikból készült, némi szoftveres beavatkozás során.
Felhívta hát az ügynökség New York-i irodáját, és előadta felfedezését. Mikor a Getty képszerkesztője is szemügyre vette a két fotót, csak egy káromkodásra futotta, majd közölte, hogy intézkedik. Nem sokkal később az ügynökség eltávolította a rendszerből a képet, és kiküldte előfizetőinek az ilyenkor szokásos “Photo Kill” üzenetet, felhívva figyelmüket, hogy a képet ne használják fel.
Az amerikai ügynökség pr menedzsere ezt követően a PDN kérdésre közölte, hogy a “Getty Images tartja magát a szigorú szakmai előírásokhoz, és amint tudomásunkra jutott, hogy módosított kép került a tudósításba, gondoskodtunkk a kép eltávolításáról [...] a zéró tolerancia jegyében minden kapcsolatot megszakítottunk Marc Feldmannel.”

original photo golfer Matt Bettencourt retouched by Marc Feldman Retus botrány és elbocsátás a Getty nél

Fotó: Marc Feldman/Getty Images

Újabb remek példa arra, hogy egy meggondolatlan PhotoShop guru hogy szúrhatja el a karrierjét a sajtófotózásban. Helyén valónak érzem a gúnyolódást, hiszen a beavatkozás – már megint – elég vacakul sikerült. Ha valaki egy kicsit jobban szemügyre veszi a módosított képet, jól látható a golfozó válla feletti zöld maszatolás. Persze első ránézésre kicsiben nem olyan szembeötlő, hogy az ügynökség szerkesztőinek szemet szúrjon. Mivel ők naponta több száz, ha nem több ezer képet átválogatnak, talán nem is elvárható (tényleg nem?) tőlük, hogy minden képet kinagyítva tüzetesen átnézzenek beavatkozás nyomok után kutatva. Bár talán érdemes lenne bevezetni legalább a szabadúszó és külsős fotók kiadása előtt.
Viszont azt – már megint – nem értem, hogy mit gondolt a retus bűvész fotós. Abban bízott, hogy a monitoron is jól látható maszatolás egy sport/golf magazinban kinyomva nem fog majd látszani? Vagy csak abban bízott, hogy a leadott képek darabszáma után zsebre vághatja a tiszteletdíját, és ez a jelentéktelen golfozó, ezen a jelentéktelen eseményen soha nem fog senkit eléggé érdekelni ahhoz, hogy meg is jelenjen a kép, és ezzel ő lebukjon? Tényleg kíváncsi lennék, hogy mi járhatott a fejében…

Ahhoz kétség sem férhet, hogy a kép sokkal jobb a háttérben álló figura nélkül, mint a két fejű golfozó. Sőt valószínűnek tűnik, hogy a zavaros háttér miatt ki sem adták volna a simán csak szűkre vágott képet, amit már magának a fotósnak kellett volna rögtön törölnie. Viszont mivel a fotós nem volt képes beavatkozás nélkül elkészíteni a megfelelő képet, annak nincs helye a sajtóban, a sajtófotósnak pedig nem tartozik az eszköztárához a PhotoShop (ilyen) használata.

Photo Killed golfer Matt Bettencourt retouched by Marc Feldman Retus botrány és elbocsátás a Getty nél

Fotó: Marc Feldman/Getty Images

Míg a legutóbbi hasonló esetnél a hiteles ügynökségi képeket az újság módosította saját elgondolása, értékrendje és címlap szerkesztési szokásai szerint, addig itt a fotós döntött a módosítás mellett. Míg az előbbi esetben a lapnak meg van ez a döntési lehetősége (amiért a lapnak kell viselnie a felelősséget az olvasók és a közvélemény felé), addig a fotósnak nincs ilyen döntési szabadsága….de a felelősséget vállalnia kell érte, hogyha megszegi az ügynökség retusálást (nagyon helyesen) tiltó szabályait.
Egyik-másik fórumon volt, aki felvetette, hogy ez csak az uborka szezon miatt lehet hír, de szerintem nagyon is helyes, hogy a retusálás mentes értékrendet hirdetik, többek közt az ilyen hírek is. Különösen, mivel a kommentelők között akad olyan is, aki szerint ez a beavatkozás “egészen rendben van”, hiszen egy amúgy kukába való zavaros kép közölhetővé vált általa. Más szerint meg azért elfogadható ez a módosítás, mert amit módosított “nem olyan fontos” részlet. Szerintem és a szakmai alapelvek szerint meg nem elfogadható semmilyen képelem eltávolítása egy hírképről. Ez jelen esetben fel sem vetődhetne kérdésként. A múltkori Economist címlap esetében is csak az módosította némiképp a szempontokat, hogy a címlap kicsit más műfaj, mint a hírkép.

Kiegészítés: Kicsit beárnyékolni látszik a Getty gyors lépését, és szigorú zéró toleranciáját, hogy az ügynökség Latin-Amerikai kiadásában még mindig elérhető a rendszerből törölt kép, ami még érdekesebb, hogy még a Picture Kill üzenet (amit kép formájában szoktak kiadni, így a képek közt jelenik meg) sem látszik sem a Getty Latin-Amerika, sem az AFP rendszerében.
Ugyanígy megtalálható és elérhető egyébként a kép több Getty Partner kép kínálatában is (akad köztük magyar is, de ide tartozik például a francia AFP is). A dolog magyarázata vélhetően az, hogy a képek átvétele automatizált rendszerben történik, a partner rendszerből viszont nem tud a Getty ugyanolyan könnyedséggel – és távvezérléssel – törölni, mint a sajátjából. A törlésre való felhívás viszont pont a magas fokú automatizálás miatt nem jut el az illetékesekhez.

Start Slide Show with PicLens Lite PicLensButton Retus botrány és elbocsátás a Getty nél
  • Share/Bookmark

Álláshirdetés: fotóriporter kerestetik

2010. július 16. péntek

Nagy múltú nemzetközi hírügynökség fotóriportert keres azonnali kezdéssel. Jelentkezés a szerkesztőség címén!

 Álláshirdetés: fotóriporter kerestetik

Fotó: Max Rossi/Reuters

Na ez az a hirdetés, ami az Expresszben soha nem fog megjelenni (de ennél jóval szakmaibb lapokban sem). Mondhatni az ilyen állásokat – mi több a legtöbb fotós állást – már be is töltik, mire meghirdetnék. Elvégre mindig van ezekre az állásokra jelentkező (nem is kevés). Talán minden zárt szakmánál jobban igaz a fotózásra, hogy itt mindenki ismeri a másikat, mindenki tudja, hogy hol van (vagy sokkal inkább, hogy sehol sincs) üres hely. Ha valahol üresedés van, akkor arról szinte pillanatok alatt értesül mindenki, és hamar el is kel a megüresedett hely, hosszabb rövidebb időre konzerválva a viszonyokat.

A gazdasági válságnak állítólag már vége, de a sajtó válsága hosszabban elhúzódik, talán nem is lesz már belőle kilábalás a Gutenberg-galaxis (ti: nyomtatott sajtó) végleges pusztulása előt. A sajtó munkahelyek többségére igaz, hogy ahol nincs leépítés, ott létszám stop van.

Házon belül
A megüresedett helyekre általában házon belül is van pályázó. De ha nincs is az alkalmazottak, vagy a külsősként bedolgozók között olyan, aki rögtön betölthetné az állást, mindenkinek van ismerőse, aki épp megfelel, és épp állást keres.

Protekció/szakmaiság
Egy részről tekinthető ez a rendszer visszásnak, és protekcionistának. Hogy mindenki az ismerősét ajánlja be publikus pályáztatás helyett. És tényleg visszás, ha valahol az ismeretség számít, és nem a szakmai szempontok.
Ugyanakkor szakmán belül sokkal többet jelenthet, ha valakinek ismerik a munkáját, tudják hogyan dolgozik, hogy tudnak vele együtt dolgozni, és ezért merik ajánlani, mernek felelősséget vállalni érte és a munkájáért.  Nem utolsó sorban a jelentkezések válogatását is nagyban leegyszerűsíti, ha nem egy rakás ismeretlen (és ismeretlen színvonalú) jelentkezést kell átnyálazni, hanem csak a felvételre esélyes, profi, már leinformált emberek közül válogatnak.

Hirdetés
Hirdetést a fenti okokból sem szokás feladni fotóriportert keresve. Éppen ezért hirdetésben keresni sem sok értelme van. Bár nekem volt már szerencsém meghirdetett álláskeresésre jelentkezve elhelyezkednem, de ez az elenyésző kivétel. Sajnos sokkal jellemzőbb, hogy a feladott hirdetésekben vállaltan, vagy burkoltan inkább csak gyakornokokat, ingyen munkásokat keresnek.

Munkanélküli fotóriporter
Fotósok közt nincsenek munkanélküliek, csak szabadúszók. Bár ez a szabadúszás gyakran inkább csak fulldoklás. Bár egyesek szerint a sajtó jövője a kisvállalkozásokban rejlik, de a mai magyar realitás inkább a pályaváltás felé tereli a többséget.
Sajnos nem nagyon emlékszem olyan időszakra, amikor ne tudtam volna hosszabb gondolkodás nélkül bármikor mondani legalább három-négy rászoruló munkanélküli kollégát.

Ha tudsz valami állást, szólj!
Ennél többet aligha kérhet fotóriporter a másiktól. Sőt ennél többet igérni is nehéz a jelen helyzetben. Ha valaki tud egy szabad állást, nyugodtan szóljon nekem is. Ha épp nem szorulok rá, sajnos biztos, hogy mindig tudni fogok rá jelentkezőt.

Start Slide Show with PicLens Lite PicLensButton Álláshirdetés: fotóriporter kerestetik
  • Share/Bookmark

Kiállítás nyílt az MTI fotóiból

2010. július 13. kedd

MTI foto kiallitas VolgyiAttilaVA Kiállítás nyílt az MTI fotóibólKiállítás nyílt a MÚOSZ új székházában a Magyar Távirati Iroda legjobb 2009-es fotóiból. A kiállítás 63 képét az MTI elnöke, Vince Mátyás válogatta Keleti Éva fotóművész segítségével, az elmúlt évben az ügynökség által publikált 114 532 fotóból. Megnyitó beszédében a hírügynökség vezetője megemlítette az év elején megszűnt képes magazint, a Fotós Szemet is. A lap képanyaga is segített a kiállítás képeinek kiválasztásában, illetve mint mondta, a kiállítás talán egyfajta továbbélése is lehet a finanszírozási gondok miatt megszűnt lapnak.

A kiállítás augusztus 8-ig ingyenesen látogatható minden nap a MÚOSZ székházában (Budapest VI. kerület, Vörösmarty u 47/a).

Start Slide Show with PicLens Lite PicLensButton Kiállítás nyílt az MTI fotóiból
  • Share/Bookmark

Retusált hírkép az Economist címlapján

2010. július 10. szombat

Economist cover Obama gulf Larry Downing Reuters Retusált hírkép az Economist címlapján

Fotó: Larry Downing/Reuters

Megint egy retusálási ügytől hangos a világ. Ezúttal nem a fotós adott le módosított képet, hanem a The Economist retusált a megjelenés előtt, hogy a kép kifejezőbb és hatásosabb legyen a címlapon.

Az eredeti képen Obama elnök két emberrel (Charlotte Randolph helyi egyházközösségi vezető és Thad W. Allen admirális a Partiőrségtől) szemléli a Mexikói öböl olajszennyezését. A címlapra már csak egy magányosan merengő Obama kerül a háttérben egy olajfúró toronnyal. A kép egyik szereplőjét csak levágták, míg a másikat retusálással eltüntették az öböl hullámaival helyettesítve.

Szerkesztőségi álláspont – The Economist
A kiadó nem tagadja a beavatkozás tényét. A lapot szerkesztő Emma Duncan úgy reagált, hogy a módosítás célja nem az olvasók félrevezetése volt, és nem is magányosnak akarták az elnököt beállítani. Nem politikailag próbálták a fotót átértelmezni, csupán egy képileg zavaró elemet távolítottak el, így elősegítve a lap témájának jobb hangsúlyozását. A szerkesztő azt is hozzáteszi, hogy a The Economist címlapján megjelenő képeket két okból szokták módosítani. Az egyik, hogy nyilvánvaló képi viccek szülessenek, mint például amikor az egészségügyi törvény kapcsán Obama bekötött fejjel jelent meg a lap borítóján. A másik eset pedig, ha ki akarják emelni a képen szereplő személyt. Ilyenkor vagy csak sötétítenek a kép hátterén, hogy hangsúlyosabb legyen, vagy teljesen körbevágva új háttér előtt (vagy háttér nélkül) szerepel. A mostanit az utóbbihoz hasonlítják.
Összegezve a történteket Ms. Duncan kijelentette, hogy azért kérte a kép módosítását, mert “az olvasók számára zavaró volna ismeretlen személyek látványa”, és hogy az olvasók Obama és a háttérben látható olajfúró-torony kapcsolatára öszpontosítsanak. Ezt hivatott hangsúlyozni a címlapon is megjelenő “Károk a szennyezésen túl” alcím, ami nem az Obama, hanem a gazdaság által elszenvedett károkra utal.

Kritika
A fotósok és újságírók (nem teljesen alaptalanul) kritizálják a lapot, amiért az egy hatásosabb címlap kedvéért belenyúlt a hírképbe, megváltoztatva annak eredeti tartalmát. A legtöbben ahhoz hasonlítják a módosítást, mintha valaki azt írná, hogy Obama egyedül volt ott, miközben a valóság, hogy hárman voltak. Sokak értelmezésében ez nem több egyszerű és nyilvánvaló hazugságnál, még ha fotóval és Photoshoppal követték is el.

Akad a kommentelők között, aki egyenesen az angolok visszavágását látja megtestesülni a brit lap szándékos (képi) csúsztatásában, mivel az amerikai elnök, úgy vélik túl keményen lép fel a szintén brit olajcég (BP – British Petrol) ellen. A kritikusok közt van Steven Colbert is, aki a Comedy Central humoristájához méltón gúnyolódik a történeten.
Van viszont, aki úgy gondolja, hogy ez a beavatkozás nem súlyos, hiszen a kép lényegét nem hamisítja meg. Olyan is előfordul, aki remek címlapot lát benne, és arra hívja fel a figyelmet, hogy más lapok még az ellenőrizhető tények és a számadatok tekintetében sem törekednek pontosságra, nemhogy a képi hitelességben.

Én leginkább annak tudok igazat adni, aki szerint a médiában megjelenő minden egyes módosított kép csökkenti a sajtó iránti bizalmat, és aláássa a szakma amúgy is megtépázott hitelességét. És pont ezért nem lenne szabad ilyen megoldásokhoz folyamodni. Bár hajlok arra a megközelítésre is, ami azzal érvel, hogy a The Economist mindig is használt montázsokat és jól láthatóan módosított képeket, így talán ebben az esetben is csak azt lehet megkérdőjelezni, hogy miért nincs sehol feltüntetve, hogy a képet módosították, csupán illusztrációként használták, hiszen ennek felvállalása korábban sem okozott számukra problémát.

Fotós szemszögből
A történetet publikáló Media Decoder (a New York Times média blogja) nem foglal állást, csak a tényeket közli. Megemlíti azonban az újabb retusálási ügy kapcsán Adnan Hajj emlékezetes retusálási botrányát, aki bejrúti füstfelhőket próbált kicsit feltupírozni. Ez a meggondolatlan fotósnak végül az állásába került, a benne megbízó hírügynökségnek pedig igen komoly presztizs veszteséget okozott, lévén azóta is rendre felemlegetik a kényelmetlen ügyet.

Azt azért hozzá tenném, hogy Adnan Hajj manipulációja egyrészt pokoli gyengén kivitelezett volt, másrészt teljesen értelmetlen is (lásd erről szóló korábbi írásom). Ezzel szemben a The Economist nem csak elfogadható minőségű retus munkát végzett (ami mondjuk elvárható bárkitől, aki hozzányúl egy képhez), hanem azzal is egyet tudok érteni, hogy a kép így esztétikusabb, kevésbé zavaros, ezáltal ideálisabb címlapra, pláne  hogy a címben is csak Obama és a BP szerepel, így azt sem kell magyarázni, hogy ki látszik még a képen. Bár vitathatatlanul jobb lenne ha PhotoShop nélkül ilyen lenne a kép.

Viszont a szakmai kritikák azon részében is van valami, hogy a szerkesztett képen Obama sokkal magányosabb, izoláltabb, ami mögöttes tartalomként akár önfejűségként, diktatórikusságként, akár a támogatás hiányaként is értelmezhető, míg a mellette állók azt az érzetet erősíthetnék, hogy nincs egyedül, illetve konzultál másokkal. Különösen abban a vetületben nagyon érdekes ez a kérdés, hogy mennyire máshogyan tudják ezt – és az ügy egész kontextusát – értelmezni a tengeren túlon, és Európában. Ezen a ponton pedig nem elhanyagolhatók a két kontinens közti kulturális különbségek sem.

Érdekes kérdés viszont, hogy ugyanígy felmerülne-e a képválasztással, kompozícióval való szándékos visszaélés és a manipuláció kérdése, ha létezne ugyanebből a magányos Obama képből egy eredeti változat a fotós kártyáján (amit azóta persze már sokszor formáztak). Egy pont ugyanilyen fotó, ami retusálás nélküli eredetiben mutatja az egyedül merengő elnököt, mert épp ellépett mellőle két lépést a két alak, vagy csak lehajoltak egy kavicsért. Vajon, ha létezne ebből a képből a két alak nélküli változat, akkor annak a felhasználása is hasonló képi hazugság lenne, és hasonló vitákat gerjesztene? Szerintem akkor ez fel sem merülne

Ugyanakkor azt is mondhatnánk, hogy merőben szervezési kérdés (és gyakran a politikai kommunikáció tudatos része), hogy készül-e ilyen vagy olyan kép. Hiszen ez nyilván nem egy paparazzi fotó, hanem egy sajtónyilvános esemény, ahova a fotósokat pontosan azért hívták meg, hogy lefényképezhessék amint Obama látogatást tesz a parton, és felméri a károkat. Innentől a protokollal és a sajtó szervezésével foglalkozó szakemberek döntésén és intézkedésein (rosszabb esetben a kellő szervezés hiányán és a vak szerencsén) múlik, hogy készülhet-e olyan fotó, ami ezt vagy azt a mondanivalót legjobban kifejezi.

The Colbert Report Mon – Thurs 11:30pm / 10:30c
The Economist Photoshops Obama’s Picture
www.colbertnation.com
Colbert Report Full Episodes 2010 Election Fox News
Start Slide Show with PicLens Lite PicLensButton Retusált hírkép az Economist címlapján
  • Share/Bookmark